Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-14 / 112. szám, kedd

SZÍNES ÁRUHÁZ PRÁGA SZÍVÉBEN Prágáról már sokan elmond­ták és megírták, hogy a szűnni nem akaró építkezés városa. Ez így igaz, mert a járókelő az utcákon lépten-nyomon épület­állványokat, útépítőket láthat. A legnagyobb méretű építkezés, a metró első szakasza már va­lóság A metró építésével egy- időben Prága városképét továb­bi szembetűnő építkezések is gazdagítják. Például a Csehszlo­vák Légiforgalmi Társaság bel­városi központja, a „Kotva“ mellett épülő hatemeletes mo­zaikszerű áruház, amely, nagy­ságát és berendezéséi tekintve, nemcsak Csehszlovákia, hanem Európa áruházai közt is kiemel­kedő helyet foglal el. Az épülő Prior Áruház egyik újdonsága, hogy földszintje alatt 350 gépkocsi parkolhat majd. Az áruház egyes emele­tein más-más színű padlóbur­kolóval és berendezéssel talál­kozik majd a vevő. Az alag­sorban lesz az önkiszolgáló élel­miszer-részleg (piros alapszín), a földszinti részben kapnak majd helyet az illatszer-, a háztartási, a kozmetikai, a női kötöttáru- és ajándékcikkek. Itt fehér lesz az uralkodó szín. A második emelet a férfi, a női és a gyermekkonfekciónak, a szőr­méknek és a kötött fehérnemű­nek nyújt hajlékot. A vevők itt a sárga szín változatai közt gyönyörködhetnek. A következő emelet alapszíne zöld. Ott ci­pőt, fiú- és leánykaruhát, ba­bakelengyét, játékot, üveg- és porcelánárut vásárolhat rnajd a vevő. A harmadik emeleten a vásárlóközönség háztartási cik­kekben válogathat. Ezen az emeleten, a változás kedvéért, az alapszín a kék, s a követ­kezőn, ahol bútorokban, szőnye­gekben, világítótestekben válo­gathatunk, barna szín fogad majd bennünket. Az ötödik emeleten lesz az áruház alkal­mazottjainak üzemi étterme és egy tágas étterem a vásárló­közönség részére. Erről az eme­letről, a nyári teraszról, szép kilátás nyílik majd a várra és a régi Prágára. A hatodik eme­leten lesznek az áruház irodái, szociális berendezései, a ta noncközpont stb. Az új áruházat svéd épílővál- lalat (SIAB) építi, amely előre­láthatólag ez év novemberében fejezi be az építkezési és a szerelési munkálatokat. A ter­vek szerint a 22 000 négyzet- méteres áruházat 1975 február­jában adják át a vásárlóközön­ségnek. Isin) További üzemekben alakítanak népi ellenőrző bizottságokat Beszélgetés a kelet-szlovákiai kerületi népi ellenőrző bizottság elnökével Ezekben a napokban elég gyakran napirenden szerepel Ke­let Szlovákiában a népi ellenőrző bizottságok tevékenysége. A bizottsági tagok kerületi értekezletén s legutóbb a Kelet- szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság plenáris ülésén foglal­koztak a népi ellenőrző szervek tavuly végzett munkájának értékelésével. Az eredményekről František KRAjČ mérnök, a hnb mellett működő kerületi népi ellenőrző bizottság elnöke tájékoztatott. — Kerületünkben a 38 városi, illetve helyi és négy üzemi el­lenőrző bizottságnak munkáját, a CSKP XIV. kongresszusán meghatározott elvek alapján, elsősorban a gazdasági fejlő­dés további minőségi javításá­ra, a beruházási feladatok si­keresebb teljesítésére, az anya­gi és a pénzügyi eszközök gaz­daságosabb felhasználására, a lakosságnak nyújtott szolgálta­tások színvonalának emelésére és az állami fegyelem megerő­sítésére vonatkozó központi határozatok érvényesítésének ellenőrzésére irányítottuk. Eb­ben a sokrétű munkában népi ellenőrző szerveink sikeresen helytálltak. Elég sok hibát, fo­gyatékosságot feltártak. Például negyvenhat esetben végeztek ellenőrzést az üzletekben, s harminchat esetben árdrágítást állapítottak' meg. A jogszabá­lyoknak megfelelően 38 esetben alkalmaztak dorgálást és kirót­tak 19 200 korona pénzbünte­tést. Ezenkívül 287 fegyelmi el­járásra lettek javaslatot, har­mincezer korona pénzbírsággal. Csaknem száz esetben rendel­ték el, összesen 92 000 korona értékű kár megtérítését. Az ügyészségnek tizenkilenc esetet adtak át büntetőjogi eljárásra. A szabálysértőket több mint 1,8 millió korona pénzbírsággal sújtották. 0 Rövidesen sor kerül az üzemi népi ellenőrző bizottsá­gok hálózatának bővítésére. Hány új bizottságot alakítanak a kerületben? — Ebben a hónapban további kilenc üzemi népi ellenőrző bi­zottság alakul kerületünkben, mégpedig a svidníki Ruhagyár­ban, a Michalovce! Állami Gaz­daságban, a bardejovi JAS Ci­pőgyárban, a vranovi Bukóza fafeldolgozó üzemben, a trebi­šovi Élelmiszeripari Kombinát­ban, az Állami Autóbuszforgal­mi Vállalat košicei üzemében, a Rožňavai és a Humennéi Já­rási Építőipari Vállalatban, valamint a prešovi Bőr-Gumi- Textil-üzemben. Ezeknek, akár­csak a már működő bizottsá­goknak a tagjai rendszeresen ismétlődő 1—3 napos iskolázá­son vesznek részt. Eddigi ta­pasztalataink alapján azt mondhatom, bogy a népi ellen­őrző bizottságok, tevékenységük elég rövid ideje alatt, jó ered­ményeket értek el. @ Milyen tevékenységet fej­tett ki a kerületi népi ellen­őrző bizottság a múlt évben? — A kerületi bizottság muti- katerve alapján huszonkilenc tervezett ellenőrzést és ezen felül további hét ellenőrzést végzett. Ezenkívül a bizottság tagjai több panaszt kivizsgál­tak. Ellenőrző szerveink több esetben megállapítottak árdrá­gítást az üzletekben, s elren­delték több mint kilencezer korona visszafizetését a káro­sultaknak. A Košicei Autója­vító Vállalatot utasította 12 500 korona jogtalanul szerzett be­vétel visszatérítésére. Hasonló­képpen 16 183 korona vissza­juttatását rendelte el néhány autószervizben, jogtalanul szám­lázott munkadíjak címén. A mezőgazdaságban visszaélései­ket állapított meg az ellenőrző szerv az állami dotációk és a lakásépítkezésre folyósított juttatások felhasználása terén. A megállapított fogyatékossá­gok alapján húsz esetben al­kalmaztunk dorgálást és ren­deltük el több mint 2,7 millió korona visszatérítését, s egy­úttal csaknem 1,2 millió koro­na pénzbírság megfizetését. @ A népi ellenőrző szervek alapvető feladatai közé tarto­zik a lakosság által benyújtott panaszok, észrevételek, javasla­tok elintézésének figyelemmel kísérése. Milyen tapasztalato­kat szereztek ezen a szaka­szon? — A panaszlevelek, bejelen­tések sok esetben jelentős for­rások, bár tapasztalataink sze­rint leszögezhető, hogy a pa­naszok legtöbbje az állampol­gárok szubjektív állásfoglalásá­ból, tájékozatlanságából fakad. Az elmúlt év folyamán a nem­zeti bizottságok és az általuk irányított vállalatok szakaszán 5728 panaszt nyújtottak be. Ebből 201 elintézése áttolódott az 1974-es évbe. Megállapítot­ták, hogy a benyújtott pana­szok csaknem fele alaptalan volt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy lakosaink ész­revételeiből, panaszaiból nem okultunk. Sőt, több esetben éppen a panaszlevelek alapján igen érzékeny pontokon sike­rült felszámolni a fogyatékos­ságokat. Ezért szükséges, hogy a jövőben is teljes körültekin­téssel és alapossággal foglal­kozzunk állampolgáraink köz­léseivel, problémáik törvényes mqgoldásával és rendezésével. (kulik) Vyšné Ružbachyban, a Csehszlovák Állami Fürdőben, tavaly több mint 10 000 páciens gyógykezeltette magát és 11000 üdülő kere­sett pihenést. A fürdőhely 240 személy befogadására képes. Ez évben több mint 130 millió korona ráfordítással kezdik meg az új szanatórium építését, amely 1980-ban 240 férőhellyel nyílik majd meg. A fürdőhely gyógyforrásának 20 fokos a vize, tehát a páciensek tavasszal is fürödhetnek a szabadtéri medencében. [Felvétel: A. Haščák — CSTK) Bárki feltehetné a kérdést, vajon „ott fent“ felfigyeltek-e a község felgyorsult fejlődésé­re, az elért eredményekre. Fel­figyeltek. Már akkor, amikor a nemzeti bizottságok -versenyé­ben tizenöt millió koronára tel­jesítették három és fél milliós vállalásukat. A választási prog­ram teljesítésének értékelése­kor szintén „felfigyeltek“. Nem véletlen, hogy Lipkovics Lőrinc a kormányfő kezéből vehette át a napokban azt a „bizonyos“ százezer korona jutalmat, ame­lyért országszerte széles körű mozgalom bontakozott ki. Az ifjúság sem húzza el a kezét a lapát nyelétől. (Dobrí János felvételei) egy héten belül a helyi hang­szóró „helyszűke" miatt nem győzte az ajándékműsor sugár­zását. Mint ahogyan a helyi földművesszövetkezet sem a parkosításhoz szükséges föld szállítását. Pedig fizetni is kel­lett érte, hatvan koronát egy fuvarért. De következzék két számadat: 1971-ben három hek­tár volt a parkosított, gyepesí­tett terület, a falu vezetői ma húsz hektárra becsülik. A mozgósító-szervező erő, a helyi nemzeti bizottság még az ő homlokán is megvonta el­ső barázdáit. A „jelszó“ ugyan­is így hangzik: „Azt a bizonyos órát, azt a pillanatot, amikor a falu javáról van szó, nem sza­bad lekésni!“ És bár az utak jók — a távolságok nagyok ... Tudhatja-e hát az elnök reggel, vajon hol ebédel?... (Ha ugyan egyáltalán ebédel!) „Azt a bizonyos pillanatot“ azonban nem szokta lekésni. Nádszegen az elmúlt három esztendőben szélesvásznú film­színházat létesítettek. Mindösz­Lipkovics Lőrinc 1971 óta áll a falu élén. Amikor választó) közelebbről is megismerkedtek elképzeléseivel, terveivel, lát­ták első nekirugaszkodásait, bi­zony elhangzott néhány epés megjegyzés is: „... a Lipkovics két hét alatt Rómát akar csi­nálni Nádszegből!“ Rómát nem csinált. S bár „minden út Ró­mába vezet“ — tartja a régi mondás, ne feledjük: ma már egyre több út vezet az egykori „szélső faluba is! BALOGH P. IMRE a utak egyidősek az emberiséggel. Mutat- ják merre, jelzik ho­gyan haladt az ember; céljait követik, vágyairól árulkodnak. Az utak mentén mindenkor — ma is — pezsgett, zajlott az élet, s ott, ahol az utak vég­ződtek ... lassan, nagyon las­san fordult az idő kereke. Nádszeget még nem is olyan régen „szélső“ falunak nevez­ték. Az utak itt mocsárba, láp­ba vesztek, alig-alig kanyarog­tak el a faluig. Az emelkedés, az életteremtés tehát törvény­szerűen feltételezte az „utak“ megépítését. Manapság az idegen is könnyű­szerrel jut el Trsticére. Szinte a szélrózsa minden irányából. Elvezetik az utak, amelyeken századunk hovatovább kénve- sebb-finnyásabb járműve, a sze­mélygépkocsi is puhán suhan. * * * De maradjunk még néhány pillanatig az utaknál. Csupán az elmúlt esztendőben 7500 négyzetmétert portalan ítottak, a gyalogjárók kilométereit tet­ték valóban járhatóvá, termé­szetesen hangyaszorgalmú mun­ka árán. Viszont az utak „természeté­hez“ tartozik, hogy környékük­re is „rátartiak“. így azután a falu — ásóval, kapával, ge- reblyével felsorakozott az utak mentén. — Egy pénteki napon kez­dődött — emlékezik vissza Lip­kovics Lőrinc, a helyi nemzeti bizottság elnöke. — Méghozzá viszonylag szerény keretek kö­zött. Két-három ember, nem több, „vonult“ ki az utcára, hogy kertet, parkot varázsoljon a háza elé. ... és szombaton mar közel Százun követték példájukat. És ...így kezdődött! S az iskolai sportpálya már elkészült, illetve korszerűsítése állandóan folytatódik. nem tartja befejezettnek a munkát. — A mai parkok helyén né­hány esztendővel ezelőtt kecs­kék legelésztek, kövér lapuleve­lek lepték el a kiszórt sze­metet. Amikor megválasztottak, elhatároztam, rendet teremtünk, nagy takarítást csinálunk. így az elnök, aki mögé idő közben lelkes gárda zárkózott fel. Javarészt fiatal emberek. Mert Nagy Vitus, a titkár szin­tén aligha töltötte be a negy­venet, bár a gondok, a sok­szor megfeszített ütemű munka sze három község rendelkezik ilyennel a járásban. „Terven fe­lül“ gyermekorvosi rendelő éjiüit. Az iskola mellett sport­pálya. Bővült a vízvezeték-háló­zat, méghozzá „hajmeresztő“ határidőben; oktőberlöl decem­berig fél millió koronát építet tek be. — Akkor szinte senki sem hitte, de ... december 30-án víz volt a csapokban — mondja mosolyogva az elnök, ám arcán mintha egy pillanatra álsuhan­nának az akkori gondok felhői. Közben a falu közepéről el­tűnt a „somogyi tócsa“, meg­kezdődött az óvoda építése, el­készültek a gyermekjátszótér tervei. És ha két-három eszten­deje a faluban egyetlen forgal­mi-útjelző táblára sem lelt az ember (időközben 150-et helyez­tek el), akkor elárulhatjuk: a tervezett játszótérre kerül belő­lük bőven, legalább a legfonto­sabbak, hogy a legkisebbek már háromkerekű biciklijükön gyakorolhassák a helyes közle­kedés szabályait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom