Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-29 / 100. szám, hétfő

Egy hét a belpolitikában ÜJ LENIN DOKUMENTUMOK A hét elején ünnepeltük a nemzetközi munkásmozgalom géniuszának, a marxizmus forradalmi elmélete és gya­korlata továbbfejlesztőjének, az Októberi Szocialista Forra­dalom és a Szovjetunióban az utána következő évek vezér­egyéniségének V. I. Leninnek 104. születésnapját. Ebből az alkalomból Prágában és Bra­tislavában ünnepi gyűlés, il­letve est volt pártunk és ál­lamunk vezető képviselőinek jelenlétében. Prágában Karéi Hoffmann elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, Szlovákia fővárosában pedig Viliam Sal- govič elvtárs, a KERB elnöke mondott ünnepi beszédet. Ter­mészetesen az ország többi részében is megemlékeztek az évfordulóról, néhány helyen Lenin-szobrot lepleztek le, Bratislavában — újjáépítés után — ismét megnyitották a V. f. Lenin Múzeumot. Minderről már hírt adtunk, most viszont szeretnénk ezzel kapcsolatban olvasóink fi­gyelmét felhívni arra, hogy testvérpártunk a Pravda áp­rilis 22-i számában közölte Lenin néhány újnak számító dokumentumát. Arról van szó, hogy az utóbbi időben a szov­jet sajtóban több lenini doku­mentum jelent meg, amelye­ket a kutatók csak nemrég 'fedeztek fel. Mindig érdekes és hasznos meríteni — elsősorban ter­mészetesen a kommunisták­nak, de azoknak is, akik élénk figyelemmel követik a történelem folyását — a Le- nín-gondolatok gazdag tárhá­zából. A Pravda néhány Le­nin írást közölt, mégpedig az OSZDMP III. konferenciáján mondott felszólalásának váz­latát, beszámolóját az OSZDMP IV. konfereciáján, amelyben az Állami Duma szociáldemok­rata frakciójának taktikájá­val foglalkozik, továbbá a III. Állami Dumában mondott zár­szavát és két cikkét, amely­ben Lenin egyrészt leleple­zi a kadet párt ellenforradal­mi jellegét, a másikban pedig rámutat a cári Oroszország munkásosztályaim k politikai jogiosztottságára. Ezek az új lenini dokumen­tumok is meggyőzően tanús­kodnak arról, liogy a leniniz­mus mu Is él és harcunkban éles fegyver. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK JÓVÁHAGYÁSA A hét derekán, amint arról részletesen beszámolt prágai tudósítónk, egynapos ülésre jött össze a Szövetségi Gyű­lés. Elsősorban megvitatta és jóváhagyta a Nemzetbiztonsá­gi Testületről szóló törvény­javaslatot, valamint a vám­törvény javaslatát. Részletesebben szeretnénk tájékoztatni arról a hat nem­zetközi egyezményről is, ame­lyeket parlamentünk szintén jóváhagyott. Az alábbi nem­zetközi egyezményekről van szó: 1. A döntőbíráskodási eljá­rás során a gazdasági és a műszaki-tudományos együtt­működési kapcsolatokból kö­vetkező vitás polgárjogi kér­dések megoldásáról szóló, 1972. május 26-án Moszkvá­ban aláírt egyezmény; 2. a CSSZSZK és a Francia Köztársaság kormányai kö­zött 1973. június 1-én Párizs­ban aláírt, a jövedelmi adó kettős megadóztatása meg­előzésével kapcsolatos egyez­mény; 3. a CSSZSZK és az Oszt­rák Köztársaság között 1973. december 21-én aláírt egyez­mény, amely szabályozza a határvonalon történtek kivizs­gálásának módját; 4. a Svájci Államszövetség és a CSSZSZK közt 1973. no­vember 16-án aláírt, a cseh­szlovák védjegyek és más földrajzi megjelölések védel­méről szóló egyezmény; 5. az Amerikai Egyesült Ál­lamok és a CSSZSZK közölt 1973. július 9-én Prágában alá­írt konzuli egyezmény; 6. a nemzetközi teherforgal­mi egyezményről szóló megál­lapodás. MEGVONTÁK MUNKÁNK MÉRLEGÉT Főleg az utóbbi időben ta­núi vagyunk annak, hogy el­lenségeink — nyilvánvalóan pánikkeltő szándékkal — olyan hazug híreket terjeszte­nek, mintha hazánkban pénz­beváltás és általános áremelés készülne. Pártunk és álla­munk legfőbb képviselői, leg­utóbb Husák elvtárs is, hang­súlyozták, hogy ez minden alapot nélkülöző rágalom. Co­lotka elvtárs az SZNT plená­ris ülésen, a kormány prog­ramnyilatkozata teljesítéséről elhangzott beszámolójának né­hány része közvetve is cáfol­ja az ilyen híreszteléseket. Elég megemlíteni, hogy pél­dául Szlovákiában az elmúlt három esztendőben 21,8 szá­zalékkal gyarapodott a társa­dalmi termék, s bár egyes szakaszokon, pl. a beruházási építkezésben, és másutt is, felmerülnek problémák és előfordulnak nehézségek, áli­talában sikeresen megvalósít­juk a párt gazdaságpolitikai koncepcióját. Ezzel összefüggésben fi­gyelmet érdemel az életszín­vonal alakulása, hiszen ez mindenkit közvetlenül érint. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy a szóban forgó időszakban, vagyis az ötéves terv első három évében több mint 20 százalékkal növeke­dett Szlovákiában az üzleti vásárlás volumetnje. Tavaly kezdvezőbben alakult az érté­kesítés struktúrája is, vagy­is javult az élelmiszer és az ipari árucikkek eladásának aránya. igaz, hogy néhány közszükségleti árucikkben még hiány mutatkozik, jo­gos észrevételek hangzanak el egyes gyártmányok minősé­gére, választékára vonatko­zóan, de aki nyílt szemmel jár, az láthatja, hogy nincs ok aggodalomra, hiszen a fejlő­dés görbéje felfelé ível. Ezért a helyenként tapasztalt vásár­lási láz téves feltételezésre épül. Különben is hangsúlyoz­ni kell, hogy lakosságunk döntő többsége fegyelmezett magatartást tanúsít, és nem dől be az ellenséges hírverés­nek. BARÁTI. ELVTÁRSI LÉGKÖRBEN Természetes dolog, hogy visszatérünk ahhoz a né- hánysoros hírhez, amely la­punk csütörtöki számának el­ső oldalán jelent meg. Arról van szó, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága, amint azt olvasóink tudják, a szövetség megalakulása 25. évfordulója alkalmából jubileumi emlék­érmet adományozott párt. és állami szerveink vezető kép­viselőinek. Ezeket az emlék­érmeket adta át szerdán Prá­gában Lőrincz Gyula, lapunk főszerkesztője, a CSEMADOK országos elnöke, Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titká­ra jelenlétében Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának, vala­mint további párt- és állami vezetőknek. Nem kétséges, hogy nem­csak lapunk olvasói, és nem­csak a CSEMADOK tagjai, ha­nem a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság valamennyi magyar nemzetiségű állampol­gára is jóleső érzéssel fogad­ta, hogy Husák elvtűrs ebből az alkalomból nemcsak a CSEMADOK munkája iránt ér­deklődött, hanem egyben jókí­vánságait is tolmácsolta a magyar nemzetiségű dolgo­zóknak. Nyilvánvaló, hogy eb­ben kifejezésre jut annak a munkának az elismerése is, amelyet magyar dolgozóink hazánk életének minden terü­letén, de elsősorban a mező- gazdaságban eredményesen vé­geznek. Az elhangzott szavak további helytállásra ösztönöz­nek bennünket. (gály) „Srácok“, elvek, emberek Miroslav Hamáček őrnagy húsz esztendővel kezdte pálya­futását a híres-nevezetes T-34 jelzésű harckocsiknál. Koráb­ban a műszaki szakasz pa­rancsnokaként, majd később a század technikusaként folytat­ta tevékenységét, s ez annyit jelent, hogy a harckocsiknak minden parányi alkatrészét ki­válóan ismeri. Több esztendő múlt el, ma az „ötvenötösö- ket" csodálja mindenki, és Hamáček őrnagy mégis arra az időkre emlékezik, amikor a „harmincnégyeseket“ taktikai gyakorlatokon és lövészeteken is előszeretettel használták ... mert a „harmincnégyesek“ so­hasem okozlak csalódást! Nem- volt akadály, amelyet le ne küzdöttek volna. Életének húsz esztendejét töltötte a harckocsik körüli ... Erejét, képességeit, szabad Ide­jét a harckocsiknak szentelte. Kiváló harckocsivezetőkkel, technikusokkal, parancsnokok­kal kötött barátságot. Ugyan­akkor megértette, mily sokat jelent a jó nevelömunka. Nem véletlenül történt, hogy száza­da hosszú éveken keresztül az alakulat és a kötelék legjobbjai közé tartozott. önmagáról nem szívesen nyi­latkozik. Láncszem — a hon­védelmi felkészültség gépeze­tében. — A kiváló eredményeket az emberek, az alakulat, a párt­ós az ifjúsági szervezet érte el, — mondja szerényen, majd hozzáteszi és be kell valla­nom, voltak nehéz pillanataink is, amelyeket a konkrét célo­kért küzdő emberek sikerrel küzdöttek le. Az első feladat Ennek az első feladatnak szentelte tulajdonképpen éle­tét, erre alapozta jövőjét. Alig néhány hete tért vissza alaku­latával az egyik katonai gya­korlatról. Az alakulat kitűnőre vizsgázott. Valamennyi harcko­csi a legkisebb fennakadás nél­kül célhoz ért. Igaz, lelkiisme­retesen felkészült rá, a katonai gyakorlatot megelőző napokat a harckocsik technikai eli,en- őrzésével töltötte. Nem bízott semmit a véletlenre. Hamáček őrnagy, á technikus nem vét­hetett hibát, hiszen segítségére mindenütt szükség volt. Ma is a harckocsik, különböző kato­nai technikai eszközök javítá­sával és karbantartásával fog­lalkozik. Szinte magától érthető, hogy több éves tapasztalatai szaka­szánál és zászlóaljánál meg­hozták a gyümölcsüket. Egyéb­ként ezt bizonyítja a legutób­bi katonai gyakorlat is. Kime­netele megmutatta, valóban ér­demes fokozott figyelmet fordí­tani az emberekre — a harcko­csivezetőkre, az egyes alakula­tok technikusaira és a zöld egyenruhában szorgoskodó em­berekre általában. A mocsaras terepén több tank süppedt be, amelyeket természetesen ki kellett szabadítaniuk a veszé­lyes helyzetből. Ennek ellené­re sem fordult elő, hogy vala­melyik harckocsi nem érkezett célba. Pedig a „fiúk“ több száz kilométert „futottak le“ eső­ben, hóban, sárban, síkos domboldalakon és utakon igye­keztek céljuk felé. Felvetődik a kérdés: kell-e ettől több bizonyíték a le­génység és nem utolsó sorban a gépek felkészítéséről? ... Ar­ról nem is szólva, hogy a harckocsik vezetőinek és pa­rancsnokainak túlnyomó több­sége befejezve az altiszti is­kolát, éppen ezen a gyakorla­ton esett át a „tűzkeresztsé­gen“. Aligha feledkezik meg valaki közülük is a szóban forgó gyakorlatról. A bátorság, az akarat és a felelősségtudat iskolája volt ez mindannyiuk számára. A második feladat Húsz esztendeje vették föl a pártba Vyškovban, ahol a harckocsizék és páncélosok ka­tonai szaktanintézetének hall­gatója volt. Azóta kisebb-na­gyobb megszakításokkal külön­féle párt- ós politikai funkció­kat tölt be. Értékes tapaszta­latokat szerzett a fiatalok ne­velésében is, megismerte az If­júság problémáit, és megértet­te. melyek a döntő tényezők a kitűzött célok elérésében. öt esztendeje tagja az alaku­lat pártbizottságának, s ez a tagság lehetőséget jelent szá­mára; itt érvényesítheti leg­jobban gazdag tapasztalatait a műszaki szakember, a kommu­nista és a nevelő szintjén. Immár régen, több esztendeje tudatosította, hogy a kiváló eredményekhez vezető út az embereken keresztül vezet. Feltétele a nevelőmunka ma­gas színvonala. így tehát nem véletlen, hogy a legapróbb részletekig ismeri az emberek problémáit, örömeit, gondjait, megtalálta a szívükhöz vezető utat. Ehhez természetesen sze­mélyes példaadása is szüksé­gesnek bizonyult. Mindezt könnyű leírni, viszont a való­ság gyakorta nehezebb és bo­nyolultabb. Ahány ember, annyi vélemény, annyiféle élet, munka . .. Kinek-kinek más a viszonya a fegyelemhez, a kol­lektívához. ... de Hamáček elvtárs kom­munista! Mindig arra töreke­dett, hogy megismerje katonái emberi tulajdonságait, ós meg­értse gyenge, illetve erős olda­lait. Nyilvánvaló, hogy ez a „módszer“ bizonyult a leghaté­konyabbnak. Ez vezetett azok­hoz a kiváló erdeményekhez, amelyeket a lövészetek, a tak­tikai gyakorlatok és a külön­féle műszaki vizsgák során ér­tek el. Nem véletlen tehát, hogy amikor Hamáček elvtárs az egyes századok technikai fejlettségéről beszél, nem fe­ledkezik meg egy momentum­ról: a parancsnokok és a le­génység kapcsolatáról. Hamáček őrnagy mindezzel kapcsolatosan így fogalmazza meg véleményét: „Szükségem van a századok parancsnokai­nak támogatására, bizalmára. Ám mindez fordítva is érvé­nyes. A század technikusa az az ember, aki a legközelebbi kapcsolatban áll a harckocsik vezetőivel: ismeri képességei­ket, fogyatékosságaikat. Vala­mennyi század technikusának tudnia kellene, mikor, milyen körülmények között, melyik emberre támaszkodhat. A harc­kocsik parancsnokainak és ve­zetőinek olyan aktívájára van szükség, amely képes műszaki szinten a legapróbbnak tűnő részleteket is megoldani. Nem vitás, hogy a század műszaki vezetőinek figyelemmel kell kí­sérniük az ifjúsági szervezet munkáját. Előfordul — mivel ők szintén az ifjúsági szerve­zet tagjai —, hogy ezt termé­szetesnek tekintik. Viszont tud­niuk kell, miyen kérdések ke­rüljenek napirendre az ifjúsági szervezet gyűlésein, és mivel foglalkozzanak a vezetőségi gyűléseken. Ezt több helyütt elhanyagolják, pontosabban le­becsülik, ez viszont komoly hiba, s nem csupán az ifjúsági szervezet vezetőit, hanem a szá­zad parancsnokát is terheli, akinek kötelessége erre ösztö­nözni a fiatalokat. Hamáček őrnagy több más témakörben is kifejtette véle­ményét, amelyet elsősorban a fiataloknak és a századok fiatal technikusainak címzett. Ezek közül az egyik: az altiszti Is­kolában a fiatal technikusje­lölt nem sajátíthat el mindent, amire később feltétlenül szük­sége lesz. Amennyiben viszont sikeresen akarnak megbirkóz­ni a rájuk háruló feladatokkal, állandóan tanulniuk kell. Eh­hez viszont személyi érdeklődé­si körük összpontosítása is szükséges, hogy tudásuk, ké­pességeik magasabb szinten álljanak a harckocsik vezetői­nek tudásánál. Ez csupán ak­kor érhető el, ha a századok mű­szaki szakemberei állandóan képezik magukat. A harmadik — de nem az utolsó — feladat Csendes vasárnap délelőtt. Hamáček elvtárs könyveibe te­metkezve tanulmányoz „vala­mit“. Asztalán iratok, tanulmá­nyok, jegyzetfüzetek. Most ép­pen a városi nemzeti bizott­ság iskolaügyi, kulturális, szo­ciális és egészségügyi komisz- sziójának munkatervével fog­lalkozik. Hétfőn ugyanis gyű­lésre kell mennie, amelynek napirendjén fontos kérdések szerepelnek, — például a költ­ségvetési terv és hasonlóak. A mozik műsorának értékelésé­ről, a kulturális akciók tervé­nek egyeztetéséről, a nyugdíja­sokról való gondoskodásról és az iskolai étkezdékkel kapcso­latos kérdésekről nem is szól­va. Viszont valamennyi napi­rendi pont rendkívül fontos, embereket, gyermekeket, nyug­díjasokat érint. Ugyanakkor mindannyian egy célt követünk — az emberek elégedettségé­nek. színvonalas társadalmi és kulturális életének, szociális biztonságának további fejlesz­tését. Hamáček őrnagy választóit: komolyan foglalkoztatják a fel­sorolt kérdések. Hamáček elv­társ képviselő, kommunista és technikus. Mindez szoroson összefügg egymással. Választói, nak többsége vidéken ól. Védnökséget vállal az isko­lák felett. Előadásokat tart üze­mekben és .másutt. Segítséget nyújt a honvédelmi nevelésben és általában mindenütt, alilo! szükség van rá. A pionírszer­vezet 25. évfordulója alkalmá­ból, kisebb-nagyobb csopor­tokban közel ezer gyerek láto­gatott el a kaszárnyába. Tanul­ságos találkozások voltak ezek. A kis pionírok megtekintették a szocialista hadseregünk di­cső hagyományairól rendezett kiállításokat, ismerkedtek a fegyverekkel, és elbeszélgettek idősebb barátaikkal. A meg- vendégelés sem maradt el. természetesen. Kitett magáért az alakulat szakácsa, emle­gették is sokáig a „srácok“ la finom bográcsgulyást. Ml több, a kiváló katonáktól még „bizo­nyos titkokat is“ megtudhadt- tak. Elsősorban azt, mire keíl ügyelniük, ha magukra öltik szocialista hadseregünk egyeir- ruháját. Az alakulat aktivistái külön­féle katonapolitikai témákról tartanak előadásokat. A Polgári Honvédelmi Szövetség vezetői úgyszintén dicsérően nyilatkoz­nak arról a segítségről, ame­lyet az alakulat tisztjei nyújta­nak. ök katonák és választó- polgárok egyaránt, szabad ide­jükben szívesen látogatnak eí a város sportlétesítményeibe; sőt kétkezi munkájukkal járul­nak hozzá befejezésükhöz. S ha már itt tartunk, mondjuk el azt is, hogy az alakulat több ezer brigádórát dolgozott le fontos nemzetgazdasági célok elérésének érdekében. A városi nemzeti bizottság és a pártszervezet nagyra értékeli a katonák politikai munkáját. Miroslav Hamáček őrnagy, a városi nemzeti bizottság képvi­selője a legaktívabbak közé tartozik. Kommunista meggyő­ződése, felelősségtudata a közéleti munkában lehetővé te­szi számára, hogy aktívan hoz­zájáruljon a CSKP XIV. kong­resszusa határozatai és a vá­lasztási program teljesítésé­hez. FRANTIŠEK HUŠA

Next

/
Oldalképek
Tartalom