Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-28 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. IV. 26. 23 Ä Justitia pénzes kegyeltjei Justitiát, az igazság istennő­jét bekötött szemmel ábrázol­lak és a mitológikus jelkép- rendszerben ez azt jelenti, liogy az istennő pártatlan. A jelek szerint azonban Francia- országban gyakran kikandikál u kötés alól és gondosan vizs- gálgatja a vádlott szociális eredetét, mielőtt ítéletet mond. Mert mire gondol a jelen em­bere, ha azt olvassa, hogy va­laki ellopott tíz üres üveget és ezért négyévi szabadság- vesztésre ítélték. Vagy valaki fiilopott egv üveg tejet és ezért egyhavi börtönbüntetést ka­pott? Nyilván arra, hogy ilyen ítéleteket a múlt század első felében hozlak, amikor Victor Hugo hősét — Jean Valjeant — aki ellopott egy kenyeret, gályarabságra ítélték. Aki a mlúlt századra gondol -— tévedi A francia bíróságok ma ítélnek Ilyen kíméletlen szigorral, ha — a vádlott sze­gény, nincstelen. Csak olyan­kor enyhülnek meg és élnek az enyhébb elbírálás lehetősé­gével, amikor a vád sok millió elsikkasztása ugyan, de a tet­tes a „jobb társasághoz“ tar­tozik. A francia sajtó igen gyak­ran és bíráló hangon foglal­kozik a bíróságok tevékenysé­gével és Denis Langlois, pári­zsi ügyvéd, a közelmúltban könyvet írt a jog- és törvény- sértő ítéletekről. Jellemző, hogy a napilapok és folyóira­tok szerint „a francia igaz­ságszolgáltatás fekete ügyeit“ tartalmazza. Foglalkozik például a 43 éves Robert H. ügyével. Laká­sa, foglalkozása nincs. A pá­rizsi rendőrség őrizetbe vet­te, mért egy személyautó tu­lajdonosa azzal vádolta, hogy a gépkocsiból tíz üres üveget lopott el. Azonban a nyomo­zás a bizonyítási eljárás során nem tudott perdöntő bizonyí­tékot produkálni. Ennek elle­nére a bíróság a tettest há­romévi szabadságvesztésre és meghatározatlan ideig tartó vé- dőőrizetre ítélte. Az indoklás arra hivatkozik, hogy a tet­test már kétszer ítélték el csa­vargás és kisebb lopás miatt. Nem célunk sem a bűntevé­kenység, sem a bűnözők vé- delrrie, de azért meg kell vizs­gálni az elítélt előéletét, tud­ni kell, hogyan torkollott élet­útja ilyen zsákutcában. Ro­bert H. fiatal korában matróz volt és a híres „L§ Kersaint“ csatahajón szolgált. Ez a hajó a kollaboráns (Vichy) francia kormány egysége volt, de a legénység fellázadt és a fasisz­ta kormány a lázadás vezetőit — köztük Robert H.-t is — ki­szolgáltatta a geslapónak. Har­mincegy hónapig szenvedett Robert II. a buchenwaldi kon­centrációs táborban. A fellebbviteli bíróság hat hónapra csökkentette a sza­badságvesztés időtartamát, de megerősítette a védőőrizetet. Ennek következtében Robert H. előtt csak négy év múlva nyílt ki a börtönkapu, akkor, amikor a fogságban szerzett tüdőbaja miatt operálni kel­lett. A „Le Telegramm de Brest“ c. lap ismertette Guy Lebris tragédiáját. A bresti egyetem matematikai tanszékének egy­kori hallgatóját a bíróság 1 havi szabadságvesztésre ítélte, mert 1 liter tejet lopott. A lo­pást azért követte el, mert — éhes volt! A tett elkövetésének időpontjában már három nap­ja nem evett! Dr. Langlois a könyvében megállapítja: „1 havi börtön egy üveg tejért, 500 frank pénzbírság 1 kiló gesztenye eltulajdonításáért, négyévi bör­tön tíz üres üvegért — ez a szegények sorsa. De mi a helyzet a gazdagokkal?“ Szemléltető példa egy Bal­kány nevű dúsgazdag telek­spekuláns esete, akit az adó­hivatal adócsalásért jelentett fel. Adóbevallásában hamis adatokat közölt és ezzel 10 millió frank adóval károsította mag az állampénztárat. Bal- kany azonnal tárgyalni kez­dett az adóhivatallal és ennek következtében a tárgyalást el­napolták. Később megegyezett a pénzügyi hatóságokkal: az adócsaló lefizetett 5 millió frankot, az adóhivatal pedig visszavonta a feljelentést. Egy lyoni jegyzőt 400 000 frank összegű adócsalásért je­lentéktelen pénzbírsággal súj­tottak, holott ugyanolyan bűn- cselekményért már büntetve volt. Egy besanconi gyártulajdo­nost 500 000 frank összegű adócsalásért hathónapi — próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélték. Napjainkban bizonyos derű­látásra jogosít, hogy a francia igazságügyi dolgozók — első­sorban az FKP hatására — egyre határozottabban tilta­koznak a burzsoá bíróságok középkori ítéletei, a nagytőkét alázatosan kiszolgáló magatar­tása ellen. A párizsi városi dolgozók szakszervezete 1973-ban kong­resszust tartott és ezen Jean- pierre Michel, a szakszervezet főtitkára, kijelentette: „Egyez­ményt kötöttünk a munkás- szakszervezetekkel, mert az a véleményünk, hogy az igazság­ügy és a közigazgatás nem szi- getelődhet el a dolgozóktól.“ Francois Colcomber a jo­gok szakszervezetének el­nöke, lyoni vezető bíró, még érthetőbben fejezte ki magát: „Miért nem bírálhatják a bí­rák a tarthatatlan törvénye­ket? Miért nem mondhatjuk meg, hogy törvényeink min­denkor a vagyon adta előjo­gokat védik és hogy a legsú­lyosabb, vagyis a pénzügyi bűncselekmények többségében megszüntetik az eljárást?“ A véres szigetek A Fülöp-szigeteken, pontosabbat a szigetország déli ré­szén, több mint másfél év óta tartanak a harcok egyrészt a muzulmánok és a keresztények, másrészt a „felkelők“ és a kormánycsapatok között. A muzulmán—keresztény ellentét Mindanaóban és a Sulu-szi- geteken már a múltban is sok véres összecsapásban robbant ki. Lelkiismeretlen politikusok és nagybirtokosok felfegyver­zett bandákkal kényszerítették engedelmességre a települések lakóit. 1972-ben F. Marcos elnök azt követelte a délen har­coló muzulmánoktól, hogy tegyék le a fegyvert Ezt a köve­telést a muzulmánok nem teljesítették, mivel féltek a fel- fegyverzett keresztény bandáktól. A hadsereg beavatkozása a polgárháborúhoz hasonló körülményeket teremtett. A múlt év végén úgy látszott, hogy a helyzet enyhül. Az államelnök tárgyalt a muzulmánok vezetőivel, majd kijelen­tette, hogy,a muzulmánok néhány panasza — különösen „az igazságos földosztással kapcsolatos észrevételeik“ — indo­kolták. Tény, hogy az utóbbi években az ország déli ré­szén a keresztény telepesek kíméletlenül elűzték földjükről a muzulmán kisebbség tagjait. Ennek következtében kiala­kult egy igen erős szeparatista mozgalom, ami a központi kormánnyal szakítani akart. Marcos megígérte, hogy a déli országrészben is végrehajtják a meghirdetett földreformot és segítséget nyújtanak az elpusztított terület újjáépítésé­hez. Beszélt arról is, hogy 500 millió USA-dollárt óhajt fo­lyósítani a fejletlen déli területek iparosítására. Azonban az elpusztított területek újjáépítésére ígért se­gítség elmaradt, a beharangozott földreform is váratott ma­gára és annak ellenére, hogy a déli országrész adja az or­szág kivitelének 25 százalékát, továbbra is csak 10 százalék­kal részesült a központi költségvetésből. 1974 februárjában a muzulmán egységek sitiiét összecsap­tak a kormányalakulatokkal. Ez volt az eddig legvéresebb csata nyitánya. Február 16-án — az AP és az UPI jelentése szerint — Mindanaóban 10 ezer ember vesztette el az életét, vagy pedig eltűnt. Joloban hat város — összesen 100 ezer lakossal — a földig legégett. A hadügyminisztérium ezeket a híreket cáfolta ugyan és 300 halottról beszélt, ez azonban a valóság nagyon ügyetlen elkendőzése. Ugyanis a harcok még mindig tartanak. A „Mainicsi Daily News“ japán lap jelentette, hogy 500 muzulmán megszállva tart egy — a japánok által még a második világháborúban épített alagút-erődítményt. A kormánycsapatok körülzárták és kiéheztették őket. Az utóbbi hónapokban a hadsereg létszáma 15 ezer fővel nőtt. A csapatok háromnegyed részét jelenleg délen összpon­tosítják. A rendőrséget és a hadsereget amerikai fegyverek­kel szerelték fel. 1973-ban az USA 800 millió dollár értékű katonai segítséget nyújtott a Fülöp-szigeteknek („Tagesspie­gel“, Nyugat-Berün). .Azonban Manila katonai eszközökkel nem lehet úrrá a helyzeten. Csak ha egyenjogúsítják a nem­zeti és vallási kisebbségeket és végrehajtják a mélyreható gazdasági és szociális reformokat, csak akkor számíthatnak a feszültség enyhülésére és az élet normalizálódására. Kenyércsata a sivatagban Szovjet tudósok ú\ sikere Érdekes kísérlet eredményét publikálták a közelmúltban a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Növényfiziológiai Inté­zetének dolgozói. A kutatók megállapították, hogy a kon­centrált napfény hatására a vetőmagok csirázóképessége gyorsul és a hozam is emelke­dik. A kísérleteket hosszú éve­ken át a Szovjetunió különféle időjárásövezeteiben végezték. A kísérletnél felhasznált ve'tő­magvakat rövid ideig tartó, de nagyon intenzív — a napfény­nek megfelelő — fényhatásnak tették ki. A besugárzás jelen­tősen befolyásolta a proteinok és a nukleinsavak szintézisét. Az új módszer segítségével 15 százalékkal rövidítették meg a kísérleti földeken a paradi­csom csírázási és érési idejét. Az Üzbég SZSZK-barí 10 száza­lékkal növelték a gyapot ter­méshozamát. A táj a bolygó különböző tá­jait idézi: emlékeztet a napfé­nyes olaszországi ligetekre, a dél-amerikai pampákra, az af­rikai sivatagokra és a Himalá­ja hegyeire: — ez a Kazah SZSZK. De azt mondják, a ter­mészet mégis mostohán bánt ezzel a szovjet köztársasággal, mert 2,7 millió négyzetkilomé­ternyi területének 70 százaléka valamikor sivatag, legjobb esetben sztyeppe volt. Húsz évvel ezelőtt a Koinszo- mol felhívására 13 ezer fiatal érkezett erre a területre és harcolni kezdett a természet erői ellen. 40 fokos hidegben, hóviharokkal dacolva dolgoz­tak. a csontkeményre fagyott föld kemény ellenfélnek bizo­nyult, de egy pillanatig sem A Nemzetközi Nőnap Özem, Bratislava, Páričkova 18, felvesz: 15 évesnél idősebb nőket nagyobb számban a tex­tilipari termelésbe, üzemi őröket — háromműszakos beosztás, férfiakat — kétműszakos termelőrészlegekbe, női munkaerőket a propagandaosztályra — grafikusi szak, esztergályosokat, géplakatosokat, villanyszerelőket, kőműveseket, festőket és fehérítőket, kisegítő munkaerőket az üzemi konyhára, takarítónőket. Kereseti lehetőség az érvényes bérelőírások szerint. Lányok részére szállás az üzemi internátusbán. Az érdeklődők az üzem személyzeti osztályán jelentkezzenek. ÜF 56 kételkedtek abban, hogy a holt vidéket ember számára lakha­tóvá teszik. Tény, hogy Kazasztán és Nyugat-Szibéria parlagon he­verő földje felé már a 19. szá­zadban megkezdődött a beván­dorlás Oroszország európai ré­széből, de a nincstelen parasz­tok, akik itt remélték új életü­ket felépíteni, gépek és pénz hiányában, fertőzéses járvá­nyoktól és a kemény fagyoktól sújtva képtelenek voltak meg­valósítani a tervüket. Változást csak a szovjethatalom hozott, 1954-től 1961-ig Kazahsztánban 25 millió hektárt tettek termő­vé. Míg az NOSZF előtt Orosz­ország gabonatermésének csu­pán 2 százaléka termett ezen a területen, ma már a Szovjet­uniónak ez a második legna­gyobb köztársasága az orszá­gos búzatermés 28 százalékát produkálja. 1972-ben, az emlé­kezetes szárazság idején, Ka­zahsztánban, Ny uga t-Szi bér iá­ban és az uráli körzetben 68,5 millió tonna gabonát — az or­szágos hozam kétötödét — ta­karították be. Pedig a természet ma is ke­gyetlen. Az úgynevezett „koc­kázatos övezetekben“ a szél­erózió a talaj ellensége, a ve­getációs idő csak 100 napig tart és makacs vendég a fagy: korán jön és későn távozik. Mivel az exlenzív területhódí- tás befejeződött, most az a cél, hogy a leghatékonyabban hasz­náljanak ki minden talpalat­nyi földet. A nyolcadik ötéves terv mu­tatóihoz viszonyítva a gabona­félékből 2—4 mázsával na­gyobb volt a hektárhozam. Kö­vetendő példaként emlegetik a kokcsetavi eredményeket. Ezen az — ugyancsak a természettől elhódított területen — a tudo­mányosan kidolgozott vetés­forgóval értek el jelentős ered­ményeket. A módszert egyéb­ként Barajev akadémikus, a Gabonatermesztő Kutatási Inté­zet igazgatója dolgozta ki. A múlt évben a Lomonoszov-szov- hoz — a terület egyik első ilyen létesítménye — minden dolgozója 500 mázsa gabonát takarított be és a szovhoz nye­resége 700 000 rubel volt. A nyereség egy részét korszerű­sítésre, további gépesítésre fordítják. A szovjet dolgozói elhatározták, hogy ebben az évben 2 mázsával növelik a hektárhozamot. A kilencedik ötéves terv ne­gyedik évének tervezett fel­adatai: 25 millió tonna gabona (ebből 13 millió tonna kiváló minőségű búza] és 367 ezer tonna rizs. B Eladó családi ház kerttel Nové Zámkyban Nitrianska cesta č. 4. A vétel esetén 2 szobás lakás azonnal beköltöz­hető. Ü-504 ■ Eladó Skoda 1202 — szál­lító. Telefon Bratislava: 681-71, 0-523 ■ Eladó családi ház kerttel. Nagy Béla, Letecká 108, Maié Blahovo — Dunajská Streda. Ü-530 ÉRTESÍTÉS ■ KORCSEK János és neje közük, hogy születésük hetven­ötödik — hetvennegyedik, há­zasságuk ötvenötödik, párthoz való hűségének ötvenedik, be- tegségének ötödik évét ez év május elsején ünnepük. Korcsek János. Farná 232, ok­res Levice. Ü-405 KÖSZÖNTŐ EB Patócs Lászlónak és fele­ségének Alistól, drága, jó szü­léinknek házasságkötésük 20. évfordulója és édesapánk 44. születésnapja alkalmából sze­retettel gratulálnak, jó egész­séget és hosszú, boldog életet kívánnak szerető gyermekei: Laci és Szonyicska. Ú-501 81 Ivicze Gyulának, Kutni ky, a legdrágább férjnek, édes apának és nagyapának névnap­ja alkalmából szívből gratulál, erőt, egészséget és még hosz- szű életet kíván: felesége, leá­nyai, vejei és unokái. Ú-507

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom