Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-28 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

Ö

t évvel ezelőtt, 1969. április 24-én kezdte meg működését tíratislavában a Kutató Számítóközpont, az ENSZ programja alapján. Más kutatóintézetekhez hasonlítva, amelyek már gazdag hagyománynyal rendelkeznek, ez az idő aránylag rövid, ám a központban dolgozó kollektíva számára ez az első jelentős évforduló, amely egyúttal alkalmat ad arra, hogy a társadalom széles réteigei is megismerkedhessenek a központ küldetésével, valamint a fél évtizedes működés eredményeivel.

Előzmények és célkitűzések

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya és az ENSZ szervei az Európai Statisztikusok Konferenciája 1966—67-es genfi tanácskozásai alapján egyezményt kötöttek egy kutató számítóközpont léte- sítésére Csehszlovákiában. Az egyezmény alapján 1967. július 1-én az Állami Statisztikai Hivatal elnöke dekrétumot adott ki a bratislavai Kutató Számíróközpont alapításáról. A Kutató Számítóközpont fő feladatait, valamint a csehszlovák szervek és az ENSZ együttműködésének konkrét teltételeit az a működési terv tartalmazza, amelyet kormányunk és az ENSZ képviselői I960, április 26-án írtak alá Prágában. E terv szerint a központ legfőbb küldetése a kutatás és a szakoktatás fejlesztése, elsősorban a következő területeken:

— kurszerű matematikai módszerek alkalmazása a népgazdaság irányításában, automatizált adatfeldolgozás segítségevei;

— az adatfeldulgozás automatizálása, főleg a statisztika és a tervezés területén;

— az adatraktározás és -keresés rendszerei és módszerei;

— az önműködő számítógépekre készült programok rendszerei és módszerei.

Az információs rendszerek kutatásának alapvető irányvonalát a központ működési koncepciója határozza meg, amelyet 1969 februárjában a központ tudományos tanácsának első ülése hagyott jóvá. Kidolgozásánál figyelembe vették mind a nemzetközi

pektíváiról", valamint a 114/1973 számú „A szociálisközgazdasági információk automatizált feldolgozásának koncepciójáról“ szóló kormányhatározatok előkészítésében. Kidolgozták továbbá a CSSZSZK számítástechnikájában és a statisztikában foglalkoztatott káderszükségletről és a szakoktatás szükségleteiről szóló jelentést, amellyel lerakták a központ szakoktatási programjának alapjait.

Tevékenység és eredmények

A továbbiakban legalább néhányat ismertetünk az ötéves kutatómunka alatt elért eredményekből.

A központ dolgozói az Integrált Statisztikai Információs Rendszer keretél»en kidolgozták a rövidlejáratú közgazdasági előrejelzési modellek három típusát, amelyek a statisztikai hivatalokban gyakorlati alkalmazást nyertek. A távlati előrejelzési modellek területén 2 modellt szerkesztettek meg: a CSSZSZK gazdaságának kísérleti távlati előrejelzési modelljét és Szlovákia gazdaságának távlati előrejelzési modelljét.

A népgazdasági mérlegek kutatása során elkészítették a mérlegrendszerek elemzését, a Szlovák Statisztikai Hivatal közreműködésével összeállították Szlovákia első, az 1968—70-es évekre szóló teljes pénzügyi mérlegét, felülvizsgálták a számítógépek alkalmazásának lehetőségeit a mérlegkészítési munkáknál, kidolgozták a mérlegrendszer átszámítási rendszerét az ENSZ nemzeti számláinak rendszerére, továbbá a bővített mérlegrendszer vázlatát a segédtáblázatokat is beleértve. A központ az 1969—70-es években a szerkezeti elemzés területén együttműködött a népgazdaságok nemzetközi összehasonlításában, amit az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szervezett, továbbá részt vett Szlovákia 1967-es szerkezeti mérlegének elkészítésében, az értékesítés szerkezeti forgalmi mérlegének kidolgozásában, valamint annak a népgazdasági mérlegek rendszerébe való bekapcsolásában.

Az információs rendszer szervezési feladatainak keretében a központ legnagyobb munkája az állóeszköz-nyilvántartás automatikus statisztikai feldolgozásának az alrendszere, amit ebben az évben kell átadni a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak. Ugyancsak ebben az évben kell átadni az ipar statisztikai tervét. Befejezés előtt áll a mezőgazdaság statisztikai terve. Az emberi tényező kérdéseivel foglalkozó kutatócsoport határidő előtt kidolgozta a dolgozók és a bérek évi kimutatását. Elkezdődött továbbá a szervezetek automatizált jegyzékének elkészítése, amely integráló funkciót tölt be a jövőben a keresztmetszeti és ágazati statisztikák alrendszerei között.

kívül az automatizált információs rendszerek szakosított dolgozóinak szakoktatásával is foglalkozik, a statisztika és más reszortok számára. Az oktatás további fontos célja elősegíteni a kutatás eredményeinek gyakorlati felhasználását. Nemzetközi viszonylatban az intézet főleg a KGST-tagállamok és a fejlődő országok számára fejt ki pedagógiai tevékenységet.

A központ CDC 3300-as számítógéppel rendelkezik.

a bratislavai Kutató Számítóközpont

• _______________; ■ • ■ . ____________________________' ' • • • , ' F* ; . ■ sz

ükségleteket, mind a csehszlovák népgazdaság irányításának hazai szükségleteit.

Az Európai Statisztikusok Konferenciája képviselőinek részvételével szervezett konzultációk és nemzetközi szemináriumok alapján kidolgozták az Integrált Statisztikai Információs Rendszer felépítési tervét. Az Európai Statisztikusok Konferenciája 1971 júniusi plenáris ülésén ezt a tervet megvitatták, és javasolták a kutatás további fejlesztését az adott Irányban.

Az Integrált Statisztikai Információs Rendszer fejlesztése fokozatosan három területre tagozódott:

— az egyik a tartalmi, ahová az információs rendszer eredményeinek feldolgozása és kimutatása tartozik. Itt az alapvető népgazdasági elemzések módszereit és a modellek szerkezetét vizsgálják;

— a másik a szervezési, ide tartozik az információs rendszer szerkezetének kidolgozása, az adatgyűjtéstől kezdve azok feldolgozásán át egészen az adatelosztásig;

— a harmadik a programozó-műszaki terület, amely az autornatizációs eszközök alkalmazásának kérdéseivel foglalkozik.

Ez a felosztás megfelelő feltételeket teremtett a kutatás irányításához és célszerű szervezéséhez.

Szervezési szempontból a központnak három feladata van, éspedig a kutatás, a szakképzés és a szolgáltatások nyújtása.

A CSKP KB és az SZLKP KB 1972. évi februári plenáris ülése után a kutatóközpont munkájában előtérbe került az elért eredmények gyakorlati alkalmazásának bevezetése, a KGST-tagországok közötti együttműködés elmélyítése, valamint a központ belső irányításának tökéletesítése és ésszerűsítése. A Kutató Számítóközpont (Výskumné výpočtové stredisko, rövidítve VVS) dolgozói aktívan részt vettek a 20/1970 számú „Az információs rendszerek tökéletesítéséről, racionalizálásáról és integrációjuk persAz Integrált Statisztikai Információs Rendszer programtechnikai területén kidolgozták azt a koncepciót, amely a megoldás moduláris hozzáállásából indul ki. Az olyan eszközöknek is figyelmet szenteltek, amelyek lehetővé teszik a programrendszerek portabilitását és adaptabilitását. Kidolgozták továbbá az információs rendszer funkcionális és programszakosítását; elkezdődött az alapvázlat programozása és tesztelése. Az implementált PASCAL-VVS nyelvhez és a TWS kompilátorírási rendszerhez használati utasításokat adtak ki.

A központ saját kutatási feladatainak teljesítésén kívül olyan munkákban is részt vesz, amelyek társadalmi méretű kutatások irányításával függnek össze. Jelenleg a Gazdasági Kutatás Tanácsa keretében országos viszonylatban innen irányítják a központi információs rendszer fejlesztésével kapcsolatos munkákat. A központ kutatási eredményei külföldre is eljutottak, elsősorban Magyarország, az NDK, Bulgária, Ausztrália és Nagy-Britannia statisztikai hivatalaihoz, valamint különböző tudományos és egyetemi intézményekhez.

Szakoktatás és ismeretterjesztés

A központ kutatási programját fokozatosan a szak- oktatási program is követte. A számítástechnika és az információs rendszerek kvalifikált munkaerőkkel való ellátásának feladata szükségessé tette, hogy 1973. május 1-től a központban egy önálló osztály, szakosított tanulmányi intézet alakuljon. A szakosított tanulmányi intézet munkája a kutatók rendszeres szakmai továbbképzésének biztosítására, kandidátusi munkák szakosított előkészítésére és szervezési feltételeinek biztosítására, valamint a nem kutatási munkát végző számítástechnikai dolgozók szakmai továbbképzésére irányul. Az intézet ezen

amely a programellátottság szempontjából a számítógépek harmadik nemzedékéhez tartozik. A számítógépet 7 távoli terminál egészíti ki, amelyekkel telefonhálózat biztosítja az összeköttetést. A központ saját számítórendszerét szélesebb társadalmi célokra is felhasználja. Különböző formákban 180 tudományos dolgozót készített fel a számítástechnika alkalmazására a természettudományok és a társadalomtudományok kutatási feladatainak megoldásában.

A nevelés és a kutatás mellett a központ kiadói tevékenysége is fontos helyet foglal el. A kiadói tevékenység célja, hogy hozzáférhetővé tegye a gyakorlat és az érdeklődő közönség számára a kutatás eredményeinek megismerését.

A központ működésének szerves részét alkotják a különböző rendezvények, például a szemináriumok, szimpóziumok, konferenciák stb., amelyek alkalmat nyújtanak a legújabb információk kicserélésére. A központ az elmúlt 5 év alatt 10 nemzetközi és 89 hazai vonatkozású tudományos összejövetelt rendezett.

Az ötödik évfordulót a központ fokozott aktivitással ünnepli meg. Április folyamán országos konferenciára került sor az „Integrált információs rendszerek“ témára. Az Európai Statisztikusok Konferenciája tagállamainak szakemberei számára ez év szeptemberében rendezik meg a már hagyományos „ISIS 74“ szemináriumot. A központ további igényes rendezvényei közül megemlíthetjük a márciusi „Számítóközpont 74“ országos szemináriumot, az októberi „Szerkezeti mérlegek a népgazdasági információs rendszerben“ című szemináriumot, valamint a II. nemzetközi szimpóziumot a szocialista gazdaságban alkalmazott előrejelzési modellekről, amelyre 1974 október végén kerül sor.

A központ ötévi munkáját a KGST és az ENSZ szervei egyaránt elismeréssel nyugtázták. Az elért eredmények alapján a CSSZSZK kormánya és az ENSZ szervei újabb egyezményt írtak alá, melyben további két évre, tehát 1975. június 30-ig meghosz- szabbították az ENSZ program részvételét a központ tevékenységének fejlesztésében.

Az elmúlt öt év eredményeit mérlegelve nem lehet figyelmen kívül hagyni a szövetségi kormánytól, a Szövetségi Statisztikai Hivataltól, a szlovák nemzeti szervektől, valamint Bratislava város nemzeti bizottságától kapott sokoldalú támogatást és segítséget. A központ dolgozói tudatában vannak annak a felelősségnek, amellyel az egész társadalomnak tartoznak. Ennek bizonyítására számos szocialista kötelezettségvállalást tettek a kutatási tervben foglalt feladatok határidő előtti teljesítésére, amellyel meggyorsítják a kutatási ererdmények gyakorlati alkalmazását.

Bár az ötéves időszak túlságosan rövid egy intézet működésének értékeléséhez, mégis megállapíthatjuk, hogy a központ megalakulása jelentős hozzájárulás volt a csehszlovák kutatási alap építéséhez. A központ dolgozói figyelemre méltó eredményeket értek el a nagy információs rendszerek fejlesztésében, és számos specializált szakembert képeztek ki. Rendszeres nemzetközi kapcsolatok fejlődtek ki, elsősorban a szocialista államokkal. A központ e tevékenységével Csehszlovákia pozitív hozzájárulását képviseli a KGST-tagállamok nemzetközi együttműködésének fejlesztéséhez.

ANTON KLAS—JOZEF LINKES

1974 IV. 28.

5