Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-25 / 97. szám, csütörtök

Telies® a társadalmi megrendelést

A mezőgazdasági növényeket a nagyüzemi termesztés szempontjából két csoportba oszthatjuk: az egyik csoportba például a gabonaféléket, vagyis azokat, amelyek termesztése teljesen gépesített, míg a másik csoportba azokat a növényeket sorolhatjuk, amelyeknél a nagyüzemi termesztés egyelőre több-kevesebb nehézséggel jár. Ám tegyük azonnal hozzá, hogy e nehézségek nem jelenthetnek meghátrálást. Szocialista nagyüzemeink a búza és az árpa mellett a többi növényt sem mellőzhetik. Az össztársadalmi érdeknek megfelelően ezeket is termesztik, bár néha megsokszorozott fáradsággal, utánjárással és számtalan probléma közepette.

A Stúrovói (Párkányi) Állami Gazdaságban is hasonló a helyzet, ahol Sztankovies I,ász- ló tervező és Zahovay László zootechnikus nyújtott tájékoztatást a gazdaság termelési- szervezési feltételeiről. Nyolc üzemegységből álló gazdaságuk szántóinak összterülete 6189 hektár. Ennek 63 százalékát a gabonafélék és a kukorica vetésterülete teszi ki. A fennmaradó részen cukorrépát, napraforgót, szóját, dohányt, babot, valamint takarmánynövényeket termesztenek. A csaknem 500 hektárnyi réten és legelőn kívül 138 ha gyümölcsösük és 52 ha szőlőjük is van.

Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés dominál. Ezer férőhelyes szarvasmarha-hizlaldájuk a gazdaság büszkesége. A sertés- tenyésztésben különösen a tavalyi év volt sikeres, amikor 137 vagon sertéshúst adtak el. Ugyancsak jó eredmény született a malacelválasztásban, 18,38 darabot választottak el átlagosan egy anyától. Állatállományukat 210 méhcsalád, 8600 tojó és 620 juh egészíti ki.

A belterjes állattenyésztés alapján aránylag szép gazdasági eredményeiket állandóan fokozzák. Tavalyi összteljesítményük értéke 75 385 000 korona volt, az idei terv pedig már 4 millióval többet ír elő. Az Idei előirányzott nyereség nyolcmillió korona, egy és egynegyed millióval több a tavalyinál. Ugyanakkor az elmúlt évi 1104 alkalmazott helyett az Idei terv csak 986 dolgozóval számol. Természetesen így az egy főre eső átlagkereset is együtt növekszik a teljesítménnyel.

A növénytermesztésről Talap- ka István mérnökkel, a gazdaság agrotechnikusával beszélgettünk. Elsősorban azokat a terményeket vettük számba, amelyek termesztéséről az utóbbi években a megszokottnál többet írtunk, gyakrabban és külön nyomatékkai hangsúlyoztuk termesztésük fontosságát.

E növények egyik a kukorica, amelynek mindenekelőtt a takarmányellátásban van nagy jelentősége. Kereken 1000 hektáron termesztenek az idén kukoricát, ez 100 hektárral több

a tavalyi vetésterületnél. A gazdaságban a betakarítás gépesítése okozza a legnagyobb gondot, mivel a gabona betakarítását náluk már évek óta a Brnói Gép- és Traktorállomás kooperációban végzi, s a kukorica betakarítására ez a szerződés nem vonatkozik. Ezért az utóbbi kedvéért 5 NDK és egy szovjet kombájnt vettek.

— Kell a gép, — mondja elgondolkodva Talapka mérnök, — elsősorban a rendelkezésre álló hibridek összetétele szempontjából. Április közepén járunk, de ez ideig csak magyar és jugoszláv hibrideket, középkorai és kései fajtákat kaptunk. Korai fajtánk nincs, esetlek csak hazai hibridet kapnánk. Ezt viszont nem merjük vetni, mivel nálunk az előző években nagyon alacsony termést adott. Inkább több gépet veszünk és vállaljuk a betakarítási csúcsmunkákat.

A cukorrépával aránylag kevesebb a gond. Vetésterületét 270 hektárról 307-re növelték, és tervük 385 q/ha hozamot irányoz elő. Tavaly 40, az idén már 140 hektárt vetettek be Slovmonával. Ezt a területet nem egyelik. Egy hektárra 200 ezer magot vetnek, 11 centiméteres távolságra. A tapasztalat azt mutatja, hogy ebből 80— 85 000 egyed fejlődik ki. E módszerrel hektáronként 400 óra kézi munkát takarítanak meg.

— A termesztés technológiája és a gazdaságosság szempontjából a napraforgó is hálás növény — folytatja Talapka mérnök — Három éve termesztjük, az idén 156 hektáron. Az egy hektárról hozott jövedelme a búzáéval egyenlő. Kitűnően beillik a vetésforgóba, teljesen gépesítve korán betakarítható, jó előveteménye a búzának. A gyomirtásnál használt vegyszer csak egy évre szól, az utónövényekre nincs káros hatással. Tavaly 18 vagon napraforgónk termett, de ez év áprilisában még hat vagonnal volt a raktáron. A zsiradékipar csak vonakodva hajlandó átvenni, mivel hazai magot vetettünk, s ennek olajtartalma nagyon alacsony. Az idén már más lesz a helyzet. Román Rekord fajta kerül a talajba, s az iparág már az egész termést előre lekötötte.

Az újdonságok közül a szóját ez idén 100 hektáron termesztik, 70 hektáron hazai Zora, 30 hektáron pedig román Merit fajtát vetnek. Az utóbbit kimondottan továbbszaporításra termesztik. A szója termesztése problémákkal jár, de szívesen vállalják.

— A szója — magyarázza az agrotechnikus, — a búzának szintén kitűnő előveteménye, talajjavító értéke a lucernáéval egyenlő. Eddig 13,5 mázsás átlagos hozamot adott, öntözés nélkül. Az aránylag magas szemveszteség okozza a legnagyobb problémát. A hazai fajta ugyanis a földhöz nagyon közel helyezi el a hüvelyeit, alacsonyabban, mint ahogy a

kombájn vágja a szárat. így a termés jelentős része a földön marad. A szemveszteséget egyrészt román fajtával csökkenthetjük, mivel ez magasabban hozza a hüvelyeket, másrészt pedig reméljük, hogy ebben az évben már megkapjuk azt az ausztriai speciális kombájnt, amely alacsony tarlót hagy.

A bab szintén újdonságnak számít a gazdaságban, az idén vetik először, 20 hektáron. Amint az agrotechnikustól megtudtam, termesztésének elterjedését egyrészt az alacsony fel- vásárlási ár, másrészt a körülményes begyűjtés fékezi. A száraz bábnál alkalmazható „kétfázisos“ begyűjtés első menete már nagyapáink idejében is honos volt. Gép hiányában a bab növényzetét kézi erővel kell kitépni és rendre rakni. Csak ezután jöhet a „második menet“, a kombájn, amely a szemet kícsépeli. E növénynél egyelőre valóban csak az állami terv teljesítése a szempont.

Probléma, nehézség akad tehát bőven. Legkevesebb talán a cukorrépánál, több a kukoricánál, és még több a hüvelyeseknél. A problémák egy része objektív, áthidalásuk bizonyos időt igényel. Ilyen például a teljes érésű bab közvetlen gépi betakarítása, amely világszerte megoldásra vár. A szója és a bab termesztésénél továbbá könnyű traktorokra lenne szükség, s ugyanakkor a gazdaság számára a nehéz román traktorok mellett ez Idén egyetlen Zetor traktort sem utaltak ki.

A gazdaság tíz évvel ezelőtt lépett a szakosítás útjára. Azóta megszűnt a növénytermesztés „botanikuskert“ jellege. Az üzemegységeket fokozatosan csak bizonyos növények termesztésére szakosították, a termesztési tapasztalatok, az állat- tenyésztés kívánalmai és a földek minősége szerint.

— Az emberek így önmagukat is szakosítják, mérnökök és traktorosok egyaránt. Megismerik a növényt, termesztésének titkait, megbarátkoznak vele. Ha szükséges, a másik üzem dolgozóit is beavatják a termesztés titkaiba. Mindez nagyobb hozamokat eredményez. Nemrég még valamennyi üzemegységben termesztettünk dohányt, az idén már csak kettőben a csenkei és a kismuzslai egységekben. Az előbbiben összpontosul még a szója, az utóbbiban pedig a kukorica és az egyéves takarmányok termesztése, amit az ottani teliénfarmok tesznek szükségessé. Az ebedi üzemegységet a cukorrépa és a szója termesztésére szakosítottuk, a Duna menti földek erre nagyon jól megfelelnek és itt öntöző- berendezésünk is van. A szakosítás állandó folyamat, egyre tökéletesítjük. A vetésforgó szerkezetét a jövőben is tartani akarjuk, esetleg csak mezei zöldségtermesztéssel bővítjük — mondta befejezésül Talapka István.

EGRI FERENC

DANÜBE SVRFACE 74

Magyar részvétel a nemzetközi korrózióvédelmi szakkiállításon

A közelmúltban hazánkban Járt magyar párt- és kormány- küldöttség látogatásáról kiadott közleményben ezt olvashatjuk: „A tárgyaló felek fontosnak tartják az együttműködést a gépiparban, a személy- és tehergépkocsi-gyártásban, a vegyiparban és a könnyűiparban. Ezzel összefüggésben kidolgozzák az ipart és mezőgazdasági szakosodás és kooperáció, valamint a műszaki-tudományos együttműködés további bővítésének lehetőségeit.“

A KGST 25 éves fennállása alatt kibontakozott és egyre magasabb szintű nemzetközi együttműködés eredményeit hivatott bemutatni az a korrózióvédelmi szakkiállítás, amely 1974. május 13. és 18. között kerül megrendezésre a bratislavai Téli Stadionban. A DANUBE SURFACE 74 elnevezésű kiállítás 1800 négyzetméter területen a rozsdásodást megakadályozó legfejlettebb felületvédő anyagokat és a felületvédelmet ellátó berendezéseket mutatja be.

A Magyar Népköztársaság kiállítási részlege 310 négyzet- méter területet kapott. A magyar részvételről Hoffmann Ervin, a Hungexpo külkereskedelmi vállalat igazgatója tájékoztatott. Elmondta, hogy az utóbbi években előtérbe került a rozsdásodás elleni védekezés, mert ezzel a népgazdaság milliós megtakarítást érhet el. A magyar részvétel szervesen kapcsolódik a Budapesten rendszeresen megtartott HUN- GAROKORR kiállításra. Magyar* országon számos intézet foglalkozik a korrózió elleni védekezéssel. A bratislavai kiállításon való részvétel gesztora az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, korrózióvédelmi állandó bizottsága, kivitelezője pedig a Hungexpo külkereskedelmi vállalat. Négy külkereskedelmi vállalat mellett 11 kutató és tervező intézet, valamint ipar- vállalat vesz részt a kiállításon. A NIKEX külkereskedelmi vállalat például elektrosztatikus festőberendezést mutat be, a műszeripari kutató intézet pedig elhozza a kiállításra a pneublaszt felületkezelő berendezést. Magyarország másodszor vesz részt ezen a kiállításon, amely a Hungexpo igazgatója szerint alkalmas fóruma lesz a magyar és a csehszlovák szakemberek találkozójának.

A bratislavai Technika Háza a kiállítás idején előadásokat és tudományos szimpóziumokat rendez, amelyekre 150 magyar szakembert hívtak meg.

Nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy milyen veszélyes ellenség a rozsda, milyen károkat okozhat a népgazdaságnak. Reméljük, hogy a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja keretében folyó nemzetközi együttműködés és a szakemberek eszmecseréje ezen a téren is hasznos lesz és sok újat hoz.

AGÖCS VALÉRIA

A CALEX egyik új szerelőcsarnokát a napokban adják át rendeltetésének

Korszerűsítik a termelést

A statisztikusok kimutatásai szerint nálunk száz háztartás közül legalább 70 rendelkezik villamos hűtőszekrénnyel. Az állomány eszerint jóval meghaladja a hárommillió darabot. Az évek hosszú során azonban egyik-másik már elavult, s a háziasszonyok legújabban azon is töprengenek, hogy milyen típusú, márkájú jégszekrény lenne jó a már kicsinek bizonyult, régi készülék helyébe. A hűtőszekrények fejlesztésével és gyártásával kapcsolatos kérdésekre a legilletékesebb helyen, a Zlaté Moravce-i CALEX vállalatban kerestük a választ.

— Induláskor üzemünk évi tízezer hűtőszekrény gyártását irányozta elő. Több mint két és fél évtized alatt a sorozatgyártás eljutott az évi 195 000 darabig — válaszolta érdeklődésünkre Anton Belica, a vállalat igazgatója. — Közel huszonötéves üzemünk úgy futtatta fel a háztartási hűtőszekrények gyártását az említett 195 ezerre, hogy a termelés közben mindig felfelé ívelt, egyetlen évben sem esett vissza. Időközben a régebbi gyártmányokat, a CALEX 200-ast és az S 300- ast felváltotta a CALEX 100 speciál, továbbá a CALEX 120- as, 230-as, 450-es és 900 as. Ezen kívül több mint 700 000 kompresszort, 370 000 hűtőmotort és csaknem 100 millió korona értékben más termékeket, például hűtőpultokat is gyártunk.

A termelés növekvő színvonaláról Ján Sekereš mérnök, műszaki igazgatóhelyettes nyújtott felvilágosítást.

— Az elmúlt évben 220 000 órával kevesebbet fordítottunk gyártmányaink elkészítésére, ami közel nyolcmillió koronával növelte a munkatermelékenységet. Ez idén 353 000 órával rövidítjük le a szükséges munkaidőt, ezzel 11 millió koronával csökkentjük a termelési költségeket. Ha nyomon követjük például az egyik csal

ádtag, a Calex 120-as pályafutását, ennek átlagos gyártási ideje majdnem 10 órával startolt a kezdő években, tavaly pedig már 5 órát sem vett igénybe az előállítása.

Sekereš mérnök a továbbiakban elmondta, hogy szüntelenül keresik, kutatják a gazdaságosság növelésének útjait, s fejlesztik az újabb típusú hűtő- szekrényeket. A keresletet ugyanis jelentősen befolyásolja a hűtőgépek ára, az pedig a gyártás mindmegannyi körülményétől függ. Emellett az is nagyon fontos, hogy „mit tud“ egy hűtőszekrény. A CALEX védjeggyel ellátott gyártmányok mindent tudnak és nemzetközi szinten is állják a versenyt. A Brnói Nemzetközi Közszükségleti Árumintavásáron az elmúlt években elismeréssel nyilatkoztak megbízhatóságukról. A CALEX-230-as és az M-50-es gépeik aranyérmet nyertek a tekintélyes mezőnyben. A gyár termékei most is ott szerepelnek a brnói vásáron.

Menetrend szerint haladnak a munkadarabok a futószalagon, ahol Káöerová Mária és fan- őová Valéria a CALEX 230-asokon már az utolsó simításokat végzik

Holečková Helena minőségi ellenőr a SZISZ alapszervezetében is példásan dolgozik. Jó munkájáért az üzemi pártszervezet tag jelöltjeinek sorába is felvették. (3. Belan felvételei)

A külföldi és a hazai üzletfelek egyaránt elégedettek a CALEX gyártmányokkal. Ezt igazolják a Törökországból, Marokkóból, Szudánból, Romániából, az NDK-ból, Cejlonból és Lengyelországból érkező levelek, amelyekben soha sem emelnek kifogást a szállítmányok minőségével szemben.

— Ez elsősorban az évek folyamán kialakult törzsgárdának, a mestereknek és munkásoknak köszönhető, akik lelki- ismeretes és odaadó munkával építik a hűtőszekrényeket — jegyezte meg Géci František, a pártalapszervezet elnöke.

Valóban, nem a véletlen müve, hogy az üzem 67 munkakollektívájának 1411 tagja versenyez a szocialista munkabri- kád cím elnyeréséért. Az újítómozgalom ugyancsak széles mértékben bontakozott ki az üzem dolgozói körében, akik tavaly 152 javaslat realizálásával 4 millió koronát takarítottak meg. Az újítók és az ésszerű- sítök ez idén még többet hallatnak magukról, s jogosan kiérdemlik az üzem vezetőinek elismerését. Sok lenne még a feljegyezni való, de az idő rövidsége miatt nincs rá lehetőség, hogy az imponálóan korszerű gyártási módszerekről beszámoljak.

— Azt azonban mindenképpen jegyezze fel, hogy az elmúlt évi tervvel szemben 1974 végéig 80 millió koronával növeljük a termelés értékét, és kereken 900 millió korona értékű áruval gazdagítjuk népgazdaságunkat — mondotta búcsúzóul Belica elvtárs.

SZOMBATH AMBRUS