Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-22 / 94. szám, hétfő

KÖZÖS ERŐVEL A Holice na Ostrove-i (Gelle) sportélet 45 éves múltra tekint­het vissza. A községben már a felszabadulás előtti időben is jól működő labdarúgó-csapat volt. Akkor az oltani sportot csak a labdarúgás jelentette. A felszabadulás után egy ideig jó híre volt a gellei labdarú­gásnak, s ezt nemcsak a helyi fúvószenekar közreműködésé­nek köszönhette. A törés a hatvanas évek de­rekán következett be, s a hul­lámvölgy azóta is tart. A TJ DynamO Holice évzáró közgyű­lését a kivezető út keresése jellemezte. A sportegyesűlet tagsága az elmúlt évben Szegedi Józsefet, a helyi alapiskola igazgatóhe­lyettesét választotta meg titká­rának, aki jó szervező készség­gel rendelkezik. Jelenleg a he­lyi sportegyletnek labdarúgó és kézilabda szakosztálya van. A labdarúgást három csapat, a felnőtt, az ifjúsági és a köly­kök képviseli, méghozzá a já­rási bajnokság (Dunajská Stre­da — Dunaszerdahely) III. osz­tályában. A felnőttek a táblázat alsó régióiban teleltek. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy a tehetséges fiatalok egy része tényleges szolgálatra vo­nult be, vagy magasabb osztá­lyokban szereplő csapatokhoz kérte átigazolását. Edzőjük, Né­meth László, aki a kemény edzésmunka híve, joggal kifo­gásolta, hogy a játékosok 50— 60 százaléka jár csak rendsze­resen edzeni. Az évzárón azt a feladatot tűzték ki célul, hogy a csapat­nak benn kell maradnia a III. osztályban, s ezért szükség van a tudatos fegyelem erősítésére. Küzdőszellemben, akaraterőben nincs hiány. Jó példával a rang­idős csapatkapitány, Vermes István Jár elől. Az ifik ősszel 5-ek lettek, ta­vasszal feljebb akarnak kerül­ni. A gelleiek reménye 21 tagú, jó képességű, 13—15-éves fiúk­ból álló iskolai csapatban van, amely sikeresen szerepel az is­kolák bajnokságán. Olyan Ütő­képes utánpótlás van kialaku­lóban, amely kellő szakmai irá­nyítással néhány év múlva sok örömöt szerezhet az ottani sportkedvelőknek. Jó eredményekkel hívta föl magára a figyelmet a női ké­zilabda-csapat, a járási bajnok­ság éllovasa. Szabó Katalin edzőjátékos irányításával egyre több leányt nyer meg e sport számára. A nemrég elkészült sportlé­tesítmény bizonyítja .hogy eb­ben a községben az üzemek, az intézmények és a lakosság tá­mogatja a sportot. A labdarúgó rt legkisebbek Így készülődnek az 1975. évi Spartakiádra. pálya jó minőségű, az atlétikai készül, készek a modern öltö­zők és a klubhelyiség. A mun­kák során sokat segített az efsz építőcsoportja és a lakos­ság. Az iskolai testnevelés haté­konyabb kibontakozását a tor­naterem hiánya gátolja. A test- nevelési órákat télen az iskola folyosóin, jó időben az iskola udvarán, jó sportpályán tartják meg. A közeljövőben ez a múl­té lesz. Három község szövet­kezete elvállalta, hogy fél mil­lió koronát adományoz torna­terem felépítésére, amelynek összköltsége a tervek szerint 1,5 millió lesz. A munkát önse­gélyes alapon kezdik el. Sidó Ferenc, az iskola igaz­gatója nagy súlyt helyez az is­kolai testnevelés és sport fel­lendítésére. Az iskola udvarán röplabda-, kézilabda-, kosárlab­da-, atlétikai és labdarúgó­pálya áll rendelkezésre. Az is- knlában atlétikai és kézilabda­kor működik. A szülői munkaközösség az iskola igazgatóságával karöltve évente rendezi meg a 7—8. osz­tályos tanulók számára Tajov- ban a nyolcnapos sítanfolya- mot, a 9. osztályosok pedig ószótanfolyamon vesznek részt. A tehetségesekkel már az 1—5. évfolyamokban testnevelési ér­dekkörökön belül foglalkoz­nak. Az iskola bejárati előcsar­nokában oklevelek, érmek el­ismerő nyomtatványok dicsérik az iskola testnevelésének ered­ményeit. A TJ Dynamo Holce n. O. jö­vője megalapozott, jó szerve­ző és irányító munkával fel­lendül a község sportélete. Még ez idén javítani kíván­ják a politikai nevelőmunkát, a tömegszervezetekkel való együttműködést. Célul tűzték ki, hogy az aktív sportolók 90 százaléka megszerzi a rátér- mettségi jelvényt, s emelik a női sportolók számát. Tervezik jégkorongpálya létesítését is. Ehhez 600 óra társadalmi mun­kával járulnak hozzá. A tervek megvalósítását az efsz és a hnb jelentős anyagi segítséggel se­gíti elő. A község sportja a közeljövőben az eddiginél töb­bet hallatt magáról. SV1NGER ISTVÁN Testnevelési házi feladatok 1974. IV. 22. Vajon tökéletesen elsajátít- hatja-e a matematikai, fizi­kai, kémiai tananyagot az a diák, aki csak az előadáso­kat hallgatja? — teszi fel a kérdést a „Teorija 1 Praktika Fizicseszkoj Kulturl“ című tekintélyes szovjet sportfo- lyőirat és mindjárt válaszol is rá: Természetesen nem. Itt az önálló tanulás döntő szerepet játszik. Nem vélet­len, hogy már az első osztá­lyos iskolásokat megismerte­tik a házi feladatok rendsze­rével, amely egyre bonyolul­tabbá válik és az oktatás tíz esztendején át foglalkoztatja a tanulót. Ugyanez a rend­szer érvényesül a főiskolákon is, természetesen változott formában. Csak egy tantárgynál — a testnevelésnél — nem isme­rik a házi feladatokat sem az iskolában, sem a főiskolán. Mi ennek az oka? Talán a diákoknak és az iskolásoknak nincs rá szükségük? Vagy ta­lán az iskolai, illetve a fő­iskolai tantervben előirány­zott idő teljesen elegendő az ifjak és lányok teljes értékű testi neveléséhez? Ezekre a kérdésekre tagadólag kell válaszolnunk. A testnevelők minden év­ben megismerkednek az első­évesekkel, akiknek fizikai felkészültsége szomorú képet mutat: a szemptemberi ellen­őrző vizsgákon nagyon sok ifjú és a lányok háromnegyed része elégtelen osztályzatot kap. Gyenge fizikai felkészült­ségét sok diák azzal magya­rázza, hogy az iskolában nem volt sportolási lehetőség — tanterem stb. — és nem for­dítottak kellő figyelmet a testnevelésre. A szovjet főiskolán a test- nevelési tananyagot évi 140 órára irányozták elő. De csak 70 óra kötelező, a másik 70 órát a diákok a nem kötelező tantárgyakkal való foglalko­zásra fordíthatják. A kötele­ző tananyagból 18 órát elő­adások foglalnak le. A gya­korlati fizikai előkészítésre a fennmaradó 52 óra nem ele­gendő. Mi tehát a megoldás? Van megoldás, csak a házi feladatoknak rég kipróbált és bevált rendszeréhez kell fo­lyamodni. Nem kétséges, hogy a házi feladatok elvégzése nagy haszonnal jár: napi 30— 35 perc gyakorlás az előírt feladatok elvégzésével évi 180—200 órával egészíti ki az iskolai, illetve a főiskolai tantervet. A kijevi főiskolán folytatott sokéves kísérlet eredménye­ként kidolgozták a 30—35 percre előirányzott házi fel­adat következő típusát: Bemelegítés (8—9 perc): menetelés, lassú futás, általá­nos élénkítő gyakorlatok moz­gás közben és helyben. Az erő és hajlékonyság fej­lesztése (6—7 perc): karbe- hajlitás és kiegyenesítés, a kar többszöri behajlítása fek­vőtámaszban, többszöri törzs­emelés fekvő helyzetben, kéz tarkóra, guggolás fél lábon. A gyorsaság fejlesztése (5— 6 perc): helyben futás ma­gasra emelt térddel és a fu­tásnál szokásos karmozgatás­sal, futás a lépcsőn fel és le. Az ugrókészség fejlesztése (4—5 perc): szökdécselés fél lábon is, szökdécselés fél lá­bon a lépcsőn, ugrás a ma­gasba, miközben fejünkkel igyekszünk elérni magas tár­gyakat, ugrálás ugrókötéllel. Mérsékelt futás helyben (4—5 perc): futás egyenet­len terepen, mezei futás. Befejező gyakorlat (2—3 pero): nyugodt menetelés, la­zító gyakorlatok mély léleg­zetvétellel. A diákok a szünidő idejére még külön kiegészítő edzési tervet kapnak. Télen sítudo­mányok tökéletesítését, gya­logos és sí-kirándulásokat, korcsolyázást, valamint a már ismertetett házi feladatok naponkénti gyakorlását ajánl­ják a tanulók figyelmébe. A nyári szünidő küszöbén az úszni nem tudó diákokkal megbeszélik, hogyan sajátít­hatnák el egyedül vagy vala­mely társuk segítségével az úszás valamelyik nemét, az úszni tudóknak pedig taná­csot adnak arra, hogyan tö­kéletesíthetik úszó-tudásukat. Gyakorlati tapasztalat, hogy azok a diákok, akik a szünidő alatt teljesítették az edzési tervet, az ellenőrző versenyeken nemcsak jobb eredményeket érnek el, mint a szünidő előtt, hanem a 111. sportfokozat normáit is telje­síteni tudják. Jelentősen meg­nő az önálló edzések szerepe a vizsgái felkészülés és a vizsgák időszakában. Erre az időre a házi edzéseket úgy kell beütemezni, hogy a szel­lemi igénybevétel váltakoz­zék az aktív pihenéssel. Azok az elsőéves diákok, akik rendszeresen elvégezték a testnevelési feladatokat, már a második félév közepén je­lentősen túlteljesítették a ne­gyedéveseknek előírt tanter­vet. Ezenkívül javultak a diá­kok fizikai mutatói és sport­eredményei is. A kísérletek­ben 506 lány és 270 ifjú vett részt. A házi feladatok rend­szeres elvégzése azzal az eredménnyel járt, hogy a diá­koknál az edzés szokássá, az élet elválaszthatatlan részévé vált, hozzájárult az egészség és a munkaképesség megőr­zéséhez. Retten a Helsinkiben sorra került jégkorong VB szereplői közül, balról a finn Sutinen, jobbról a csehszlovák Kužela. PRÁGÁBAN A FRANCIÁKKAL... Április 27 én szombaton fő­városunkban szerepel Francia- ország labdarugó-válogatottja, amely csakúgy, mint a cseh­szlovák együttes, csupán szem­lélője lehet a közelgő világbaj­nokságnak. Ez a tény ennek ellenére sem von le a találkozó érde­kességéből. Mindkét csapat számára alkalom nyílik a jelen­legi felkészültségi fok leméré- sére, hiszen mind a francia, mind a csehszlovák válogatott kétségei kizáróan az Európa- bajnokság selejtezőiben szeret­né kárpótolni magát... A csehszlovák válogatott nem kerülte a jelentős erőpró­bákat, hiszen ellátogatott az NDK ba, Brazíliába, majd Bul­gáriába. Az eredmények ismer tek. Az NDK bún az az 1:0 ás ve­reség nem fejezte ki megfelelő mértékben a hazai együttes fö­lényét, de ennek ellenére fán Čapkuvič óriási helyzetének ki­használása döntetlent ered­ményezhetett volna. Rióban, a világhírű Maracana stadionban nagyon jól szere­pelt a csehszlovák csapat, ha csupán a számszerű eredményt nézzük, hiszen 1:0-ás vereséget szenvedni a világbajnoktól, an­nak otthonában nem szégyen. Mindössze az volt furcsa, hogy a még jobb eredményt „csak­is védekezéssel* akarta együt­tesünk kicsikarni. Az nem le­pett meg bennünket, hogy Ven­cel ragyogógan védett, hiszen kapusok terén labdarúgó nagy- . hatalom vagyunk. Ploudivban. is nagyszerű volt Vencel, aki be akarta bizonyt tani, hogy nemcsak Viktor tar­tozik a kapusok nemzetközi extraklasszisába. A 11-es hárí­tása önmagában is nagy telje­sítmény. A bolgár földön elért győzelem bizonyára újabb len­dületet ad csapatunknak, de a csatárjátékunknak nagyot kell javulnia, hiszen a győzelmet jelentő gólt hátvéd, DobiáS sze­rezte. A franciák elleni találkozón elsősorban a csatársor játékát figyeljük majd. Remélhetőleg sikeresen tud megbirkózni uz általában jól záró gall kakasos címerű legénység közismerten jó védelmi alakzataival. Igaz, védelmünk sem unatko­zik majd, mert a francia csa­tárok, ha jó napot fognak ki, meg tudják keseríteni az ellen­fél védelmének helyzetét. Szolyáljon például az NSZK — Franciaország mérkőzés, amelyen a házigazda nyugatné­met csapat már 2:0 arány bún vezetett, s a végén örülhetett a 2:1 arányú győzelemnek. Tré­sor, a francia támadósor gyöngyszeme olyan gólt rúgott a nyugatnémet kapuba, ahogy az a labdarúgás nagykönyvében meg van írva. Bízhatunk a csehszlovák csa­pat sikerében, de elbizakodott- sáyra ezúttal sincs és nem is lehet ok. (zulaf BÍRÁLJÁK ZAGALOT Több brazil szakértő szerint a bolgár válogatott (lényegében a ,.B" együttes szerepelt), elleni mérkőzésen gyöngébb volt a bra­zil csapat játéka, mint Mezikő és Csehszlovákia ellen. A szaksajté elismeri, hogy a csak védekezéssel törődő bolgár csapat ellen nehéz volt kapura lő­ni, da az ilyen beton védelemre számíthat a világbajnoki dm vé­dője majd az NSZK-ban~ls. Zagalo egyelőre nem nagyon reagál, hanem inkább keresi azt a legmegfelelőbb felállítást, amely­től a végső sikert várja az ez idei világbajnokságon is. A hosszútáv!utó magányossága

Next

/
Oldalképek
Tartalom