Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-12 / 87. szám, péntek

Világ proletárjai y egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. április 12. PÉNTEK BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 87. szám Ára 50 fillér Csehszlovák—magyar baráti nagygyűlés Prágában látogatás a novodvorska Oj lakónegyedben • kádár jános és GUSTÁV HUSÁK BESZÉDE A LUCERNA NAGYTERMÉBEN • FOGADÁS A ČERNIN-PALOTÄBAN (Tudósítónktól) — A magyar párt és kormányküldöttség, élén Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­rával, csütörtök délelőtt meg tekintette Prága egyes új épít­kezéseit, a nuslei völgyet át­szelő Klement Gottwald hidat, $ annak pankráci hídfőjénél a metró egyik állomását, majd a „Novodvorska“ elnevezésű la­kónegyed új kultúrházát s vé­gül a podolii úszóstadiont. A delegációt elkísérte Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a Kötponti Bizottság titkára, Josef Koréák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a cseh kormány elnöke, Václav Mora­vec, hazánk magyarországi és Barity Miklós, a Magyar Nép- köztársaság csehszlovákiai nagykövete. ' Á vendégeket a metró Kle­ment Gottwaldról elnevezett ál­lomásánál Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a fővárosi pártbizottság vezető titkára és Zdenék Zuska, Prága Kádár elvtársat piunirkislány köszönti Prága IV. városkerületé­ben. (ČSTK — telelőtől főpolgármestere fogadták. Az üdvözlési követően Mikuláš La- cek, a Fővárosi Közlekedési Vállalatok vezérigazgatója is­mertette a prágai metró építé­sének helyzetét és távlatait. A többi között elmondotta, hogy a prágai metró szakkáderkép zésében nagy segítséget nyúj­tanak a már értékes tapaszta­(Folytatás a 4. oldalon) Tisztelt Kádár Elvtársi Tisztelt Fock Elvtársi Kedves magyar barátaink, Elvtársnők és Elvtársak! ürömmel tölt el bennünket, hogy Prága főváros dolgozóival együtt üdvözölhetjük ma kö­rünkben a Magyar Népköztár­saság párt- és kormányküldött­ségét. Szeretettel köszöntjük kedves magyar vendégeinket, Kádár János elvtárssal, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rával az élen. Kádár elvlárs személyében egy testvérpárt, egy szövetsé­ges szocialista ország, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom tapasztalt és ki­váló személyiségét üdvözöljük, aki népe legjobb forradalmi hagyományait személyesíti meg. Úgy köszöntjük önt, Ká­dár elvtárs. mint a csehszlo­vák nép igaz barátját. A magyar párt- és kormány­küldöttség látogatása alkal­mat nyújt ahhoz, hogy ismét bi­zonyítsuk az őszinte csehszlo­vák—magyar barátságot és az elhatározást, hogy tovább mé­lyítjük a pártjaink, államaink és népeink közötti testvéri kapcsolatokat. A mai találkozóra a csehszlo­vák-magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés aláírása 25. évfordulójának előestéjén kerül sor. Ez a szerződés egy új szakasz kezdetét jelentette Csehszlovákia és Magyarország népeinek kapcsolatában. A szocialista célok egységén, a munkásosztály és a dolgozó nép azonos érdekein, a közös kommunista eszméken alapuló szilárd alapokra helyezte hábo­rú utáni együttműködésünket. jelenlegi jó kapcsolataink, a két ország haladó erőinek a dolgozó nép jobb jövőjéiért ví­vott küzdelme demokratikus és forradalmi hagyományaira épülnek. Ez a történelmi küz­delem a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatására bon­takozott ki széles méretekben, amely a mi munkásságunknak is megmutatta a kizsákmányo­ló osztályok uralmának meg­döntéséhez, és az új .igazsá­gos társadalmi rend megterem­téséhez vezető utat. A dicső Magyar Tanácsköz­társaság harcosai az elsők közt értették meg a Nagy Október világtörténelmi jelentőségét. A Tanácsköztársaságnak, mint az első magyar proletárállamnak megalakulása erős hatást gya­korolt a csehszlovákiai forra­dalmi munkásmozgalom fellen­dülésére is. A Nagy Október forradalmi örökségének hatására a további évek sorún is, különösképpen a fasizmus elleni nemzeti fel­szabadító harcokban, tovább­fejlődtek a kommunisták és né­peink más haladó erőinek in­ternacionalista testvéri kapcso­latai. A cseh, szlovák és ma­gyar hazafiak, antifasiszták és partizánok, egy síkon küzdöt­tek a hitleri fasizmus és ha­zai kiszolgálóik ellen és hoz­zájárultak népeink haladó erői internacionalista kötelékeinek további megszilárdításához. Eb­ben a küzdelemben és nemze­teink felszabadításában a dön­tő erőt a szovjet nép és dicső hadserege jelentette. A fasizmus fölött aratott győzelemmel, a hitleri hadse­reg kiűzésével új fejezet kez­dődött Csehszlovákia és Ma­gyarország történelmében, meg­nyílt az út a népeink régi vá­gyait valóraváltó forradalmi átalakulásokhoz. A munkásosz­tály győzelme mindkét ország­ban lehetővé tette egy új sza­kasz kezdetét Csehszlovákia és Magyarország közötti, a két nép javát szolgáló együttműkö­désben* Elmondhatjuk, hogy az­óta vállvetve egymás mellett haladunk a közös haladó esz­mék és szocialista célok jegyé­ben. Most, amikor országainknak a szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 30. évfordulója méltó megünneplésére készü­lünk, Ismét megemlékezünk ezeknek az eseményeknek for­radalmi, internacionalista örök­ségéről. Az utóbbi három év­tizedben a csehszlovák és a magyar nép életében gyökeres változások történtek. A szocia­lista fejlődés eredményei meg­győzően bizonyítják utunk he­lyességét a marxizmus—leni­nizmus győzelmes tanításának, kommunista pártjaink politiká­jának igazságát és a Szovjet­unió önzetlen testvéri interna­cionalista segítségének jelentő­ségét is. A csehszlovák nép nagy ro konszenvvel kíséri a magyar dolgozóknak a X. kongresszus határozatai megvalósítására irányuló építőmunkáját a szo­cialista társadalom minden te­rületén. A Magyar Népköztár­saság ma fejlett iparral, szo­cialista mezőgazdasággal, ma­gas életszínvonallal és kultúrá­val rendelkező szocialista or­szág. ahol állandóan emelke­dik a nép műveltségi szintje. Ezzel jelentősen megszilárdult a Magyar Népköztársaság nem­zetközi helyzete. Mindezek a sikerek elvá­laszthatatlanok a Magyar Szo­cialista Munkáspárt által veze­tett munkásosztály és dolgozó nép áldozatos alkotómunkájá­tól, a párt központi bizottságá­nak és személy szerint első tit­kárának, Kádár János elvtárs fáradható tlan tevékenységétől. Ebből az alkalomból szeret­ném kifejezni nagy örömünket barátaink figyelemre méltó eredményei fölött. Kedves ma- /Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka Csehszlovák felszólalás a csütörtöki ülésen Gromiko szovjet külügymi­niszter szerdán New York-ban találkozott Raul Roa kubai kül­ügyminiszterrel. A szívélyes, elvtársi hangulatú beszélgeté­sein kicserélték nézeteiket a szovjet—kubai kapcsolatok kér­déséről, valamint az ENSZ-köz­gyűlés 6. ülésszakával összefüg­gő számos problémáról. Gromiko szerdán találkozott Gus Hall-lal, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának főtitkárával, és meleg elvtársi hangú beszélgetést folytatott vele. Andrej Gromiko szerdán Bu mediennel, az Algériai Forra­dalmi Tanács és kormány el­nökével is találkozott, majd megbeszéléseket folytatott Mi­chael Jobert francia külügymi­niszterrel. A rendkívüli ülésszak általá­nos vitájában felszólaló Burne- dien algériai államfő öt pont­ban összegezte javaslatait: 1. A fejlődő országoknak nemzeti tulajdonba kell ven niük összes természeti eröfor rásaikat, hasznosításukat és az árszabályozó mechanizmust nemzeti ellenőrzés alá kell he lyezniük; 2. átfogó fejlesztési prugra mokat kell kidolgozniuk, min denekelott mezőgazdasági po­tenciáljuk hasznosítására és mélységben megalapozott ipa­rosítására, lehetőleg a nemze ti erőforrásukra építve; 3. a nemzetközi segélyprog­ram kimunkálása, amelynek keretében a gazdag és igen fej lett országok pénzügyi, techno­lógiai és kereskedelmi támoga­tást nyújtanának; 4. azoknak a terheknek az enyhítésére, amelyek gyakorla­tilag semmissé teszik a fejlődő országok fejlesztési erőfeszíté­seinek eredményeit; 5. speciális program kidolgo zása a legszegényebb nemze tek hatékony nemzetközi támo gatására. A csütörtökre virradó éjjel a Kínai Népköztársaság, Irán, Kolumbia, Luxemburg, az NSZK és Nagy-Britannia képviselője fejtette ki nézeteit. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának tegnap esti vitájában Boliuslav Chüoupek csehszlovák külügyminisziter volt a negyedik felszólaló. Külügyminiszterünk felszóla­lásában hangoztatta: amikor a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya beleegyezését adta az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakának összehívá­sához, abból indult ki, hogy a nyersanyagok és a fejlesztés kérdéseit minden összefüggé­sükben az egyenjogú nemzet­közi együttműködés alapján, a legszélesebb nemzetközi fóru­mon kell megvitatni, mint ami­lyen az Egyesült Nemzetek Szervezete. Annál is inkább, meri most a nemzetközi feszült­ség enyhülése folyamatának körülményei között kedvező feltételek jöttek létre számos nemzetközi kérdésnek politikai tárgyalás és kölcsönösen elfo­gadható egyezmények útján való rendezésére. Ez azt jelen­ti, hogy a különböző társadal­mi rendszerű államok guzdusá- gi együttműködésének fejlesz­tése, valamennyi ország nép­gazdaságának fejlesztése, vala­mint az olyan problémák, mint a nyersanyag-kérdés megoldása érdekében is létre­jöttek a feltételek a megoldás­ra érett gazdasági jellegű nemzetközi kérdések rendezé­sére. A csehszlovák kormány éppen ebből a szempontból vi­tatta meg a rendkívüli ülésszak összehívásának javaslatát, az­zal a szándékkal, hogy maxi­málisan hozzájáruljon, a jelen­legi nemzetközi gazdasági kap­csolatok fontos problémáinak megoldásához s ezzel összefüg­gésben törekedjék elsősorban (Folytatás a 4. oldalon) Golda Meir lemondott Jeruzsálem, Kairó, Washing­ton — Csütörtökön délelőtt je­lentette be hivatalosan lemon­dását Golda Meir izraeli minisz­terelnök, kormányának rendkí­vüli ülésén. Ezt követően a 75 éves politikus átnyújtotta le­mondó levelét Kacir izraeli ál­lamfőnek. Jóllehet szerdal nyilatkozatá­ban Meir azt állította, hogy végleges döntésének sennni kö­ze sincs az októberi háborúval kapcsolatos felelősség kérdésé­ben kirobbant belpolitikai vál­sághoz, közel-keleti megfigye­lők biztosra veszik, hogy a kor­mánytagok, főként Dajan had­ügyminiszter személye körül az ügyben támadt nézeteltérések siettették a kormányfő elhatá­rozását. A 23 tagú kabinet az izraeli törvények értelmében Meirrel együtt automatikusan lemond, de mindaddig — ügyvezetőként — hivatalban marad, amíg az új kormány meg nem alakul. Az alkotmány szerint Kacir el­nök bárkit felkérhet a parla­ment (knesszet) tagjai közül, hogy 21 napra vegye át a kor­mány irányítását. A lemondás nem jelenti auto­matikusan új választások kiírá­sát. Menahem Begin, a jobboldali ellenzék (Likuá pártcsoportosu­lás) vezetője viszont szerdai nyilatkozatában biztosnak mon­dotta, hogy tíz héten belül is­mét választásokat tartanak Iz­raelben. Mint jelezte, máris megkezdte tárgyalásait egy új, átmeneti kormány kialakításá­nak lehetőségeiről. Ez összeté­telét tekintve sokban különböz­nék a jelenleg hatalmon lévő koalíciótól. Az egyiptomi lapok vezető helyen, nagy terjedelemben fog­lalkoznak az izraeli . politikai válság legújabb fejleményeivel. Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Meir és kormányának le­mondása közvetlen következmé­nye az októberi háborúnak. Az AZ Akhbar című kairói lap csü­törtöki számában megállapítja: Izrael problémája ugyanazok­ban az okokban keresendő, amelyek elkerülhetetlenné tet­ték az októberi háborút. A fe­lelősség nemcsak Dajant, ha­nem kivétel nélkül valamennyi izraeli vezetőt és politikai in­tézményt terheli, tekintve, hogy mindannyian ugyanazt az irányt követték. Washingtonban várakozó ál­láspontra helyezkedtek a Tel Aviv-1 fejleményekkel kapcso­latban. Kissinger külügyminisz­ter — aki egyébként pénteken tárgyal a szerdán Washington­ba érkezett szíriai küldöttséggel a Golan-fennsíkon szemben álló erők szétválasztásáról — szer­dán mindössze annyit mondott, hogy Meir döntése „nem gyor­sítja meg a csupatszétválasztásl tárgyalásokat“. A szocialista fejlődés eredményei bizonyítják utunk helyességét Gustáv Husák elvtárs beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom