Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-06 / 55. szám, szerda

A CALLEY-SZÉGYEN LEGFONTOSABB FfCÄDÁT: A politikai egység megszilárdítása Az Uruguayi KP nyilatkozata Washington — A New York Times „A Calley-szégyen“ címmel vezércikkben kommen­tálja azt a legutóbbi polgári bírósági döntést, amely meg­szünteti Wiliam Calley hadnagy házifogságát, és további felleb­bezésének eldőltéig szabad láb­ra helyezi a My La-i lömeggyil- kost. A lap felveti, hogy annakide­jén külön-külön kezelték a viet­nami attrocitások miatt felelős- ségrevont amerikai tisztek ügye­it. Ennek eredményeként — írja — Calleyt a hadbíróság bűnös­nek találta, életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélte, míg más hadbíróságok felmentették köz­vetlen fölötteseit, sőt, ami még súlyosabb, egyáltalán nem állí­tották bíróság elé azokat a tá­bornokokat, akik főszerepet ját­szottak My Lai eltussolásában“. A vezércikk így tekinti át az egész Calley-ügyet: „Nixon elnök és más politiku­sok fölkorbúcsolták a közhan­gulatot, szégyenteljes kísérletet tettek arra, hogy politikai elő­nyök szerzésére használják ki a rossz irányba terelt hazafias érzelmeket. Nixon teljesen pél­da nélkül álló módon közbelé­pett Calley érdekében, utasítot­ta a katonai hatóságokat, hogy csupán háziőrizetben tartsák a hadnagyot fellebbezése idején. A fellebbezési eljárás még min­dig tart. A hadbíróság 1971. március 29-én ítélte el Calleyt. A 3. hadsereg parancsnokié tá­Czélső jobboldali rendőrlá- zadás hívta fel az el­múlt héten a figyelmet arra, Argentínában olyan folyamat indul el, mely félő, hogy de­rékba töri azokat a terveket, elképzeléseket, melyek a múlt év tavaszán fogalmazódtak, amikor Peron szálláscsinálója, Campora küzdött a hatalomért, hogy aztán beiktatása után öt héttel átadja helyét a mozga­lom atyjának. Cordobában, a hasonló nevű argentínai tartomány székhe­lyén fellázadt a rendőrség, le­tartóztatta a tartomány kor­mányzóját — Obergon Canót —, valamint az alkormányzót ás további 100 parlamenti kép­viselőt. A rendőrök gyülekezési tilalmat rendeltek el, megszáll­ták a középületeket, s megtor­lásokat helyeztek kilátásba a lakosság ellen. A lázadás élén Dominqo Navarra korábban el­mozdított rendőrfőnök áll, akit bizalomvesztés címén mentet­tek fel, mivel bebizonyosodott, hogy a rendőrség tavaly ja­nuárban a baloldali paraszt- szervezetek öt vezetőjét meg­gyilkolta. A rendőrök, persze, politikai jelleget adtak lázadá­suknak, mondván a baloldali tartományi kormány lemonda- tása miatt bocsátkoztak az ak­cióba. Megfigyelők szerint azonban a cordobai lázadás — a várost a baloldal fellegvárá­nak tartják — a jobboldal álta­lános támadásának kezdete. A szövetségi kormány kezdet­ben tartózkodással válaszolt, később azonban, belátva, hogy sokkal veszélyesebb a helyzet ebben a kétmillió lakosú város­ban, mintsem hogy a lázadó rendőrökre bízza azt, erősítése­ket küldött és készültségbe he­lyezte a hadsereget. Hogy mi jön ezután, azt nehéz volna megjósolni. Annyi azonban már eddig is nyilvánvaló, hogy a haladó erők elítélik a rend­őrök önkényét, s a cordobai bornoka 1971. augusztus 29-én életfogytiglanról 20 évi börtön­re csökkentette büntetését. A íellebbviteli katonai törvény­szék 1973. február 16-ig nem döntött az ügyben, majd u ma- gasabbfokú katonai fellebviteli bíróság 1973. decemberében megerősítette az ítéletet. Még hátra van, hogy a hadseregügyi államtitkár és Nixon elnök fel- lülvizsgálja az ügyet. Ha egyi­kük, vagy másikuk nem dönt szabadonbocsátása mellett, ak­kor Calley alkotmányos jogai­ra hivatkozva polgári bíróság elé viheti a kérdést. Ez a hát­tere annak, hogy egy Georgia állambeli szövetségi bíró el­rendelte Calley szabad lábra helyezését...“ A New York Times végül azt a véleményét fejti ki, hogy nincs alap Calley büntetésének további csökkentésére. „Ha ez mégis megtörténik, vagy éppen­séggel elnöki kegyelemben ré­szesül, akkor ez végtelenül mél­tánytalan lenne azokkal az ez­rekkel szemben, akik lényege­sen kisebb vétségekért éveket töltenek katonai börtönökben. Ugyanakkor az is méltánytalan, hogy Calley hadnagyot dobják oda bűnbaknak a My Lai-i mészárlásért... A kormány előtt két lehetőség áll nyitva: vagy megerősíti Calley bünte­tését, vagy pedig minden viet­nami háborúval kapcsolatos ügyet felülvizsgál, és általános amnesztiát hirdet“. végrehajtása útján tett újabb lépés a legmagasabb tudomá­nyos-műszaki színvonalon tör­tént. 750 kilovolt feszültségű távvezeték jelenleg csak a Szov­jetunió és Kanada területén mű­ködik. Bizonyos idő múlva a Vinnyi- ca—Albertirsa távvezeték a szocialista közösség hatalmas kapacitású energetikai gyűrűjé­nek láncszemévé válik majd — állapította meg az Izvesztyija hírmagyarázója. Mint Rogyionov megemlítette, idővel bekapcso­lódnak majd az egységes ener­giarendszerbe az úgynevezett hidroakkumulátoros és gáztur­binás „csúcsidős“ erőművek, amelyek a legnagyobb fogyasz­tási időszakban üzemelnek. kormányzó, valamint a többi fogoly szabadon bocsátását kö­vetelik. Peron hatalomra lépésével kétségtelenül új helyzet áll elő Argentínában, mintegy iga­zolva, hogy nemcsak a világ, de maga Peron is változott az elmúlt évek során. Nyilvánvaló volt azonban az is, hogy sem programja, sem mozgalma nem teljesen tisztázott, s a haladó nemzeti törekvések és monopó­MERRE TART ARGENTÍNA? liumellenes magatartás melleit jócskán találhatunk benne ne­gatív tulajdonságokat is. Pe­ron kezdetben úgy próbálta át­hidalni mozgalma bonyolult sokrétűségét, mely a szélsőbal­tól a szélsőjobbig minden szín- árnyalatot képvisel, hogy a la- vírozás, vagy a kivárás állás­pontjára helyezkedett. Kezdet­ben maguk a gerillaakciók is halványultak, bár soha nem szűntek meg, hisz Peron vissza­tértekor is tűzharcra került sor két szélsőséges gerlllacsoport között. Peron kezdetben próbálta fé­kezni a gerilla-tevékenységet, mely az 1966-tól 1973-ig tartó katonai diktatúra körülményei között természetes volt. később azonban egyre elviselhetetle­nebbé vált. Mígnem az ez év ja­nuári gerillaakció, mely a Bue­nos Airestől 250 kilométerre fekvő Azül város helyőrsége el­len történt, kihívta az elnök haragját. Nemcsak lemondással fenyegetőzött, hanem a jobbol­dalnak kedvező akció hatására megszavaztatta a büntetőtör­vénykönyv módosítását, mely most már törvényes alapot nyújt a gerillák felszámolásá­ra. A jobboldal támadásához tar­ALEKSZANDR OPARIN aka­démikust, az életkeletkezés hí­res elméletének megalkotóját nyolcvanadik születésnapja al­kalmából a biológiai tudomány fejlesztésében és a tudósok képzésében szerzett érdemeiért Lenin-renddel tüntették ki. AZ ENSZ székhelyén meg­kezdte munkáját a .világszer­vezet népesedési bizottságának rendkívüli ülésszaka. A már­cius 15-ig tartó tanácskozáson a bizottság az augusztusra Bu­karestbe összehívott népesedé­si világkonferencia előkészíté­sével foglalkozik, továbbá meg­vitatja az idei évre ajánlott népesedéspolitikai intézkedése­ket. GEORGES POMPIDOU, fran­cia államfő április második fe­lében hivatalos látogatást tesz Japánban — jelentette be ked­den a tokiói francia nagykövet­ség szóvivője. • TOKIÖBAN bejelentették, hogy a fogyasztói árak feb­ruárban a fővárosban 24, Osza­kában 26,9 százalékkal maga­sabbak voltak, mint 1973 ha­sonló időszakában. A japán mi­niszterelnökség közlése szerint 1949 júniusa óta ez volt a leg­nagyobb arányú áremelkedés, amikor a drágulási arány To­kióban 24,8 százalék volt. KENNETH KAUNDA zambiai elnök hivatalos látogatásra Egyiptomba érkezett, ahol Sza­dat elnökkel a közel-keleti helyzetről tanácskozott. MUDZSIBUR RAHMAN, Bang­ladesit miniszterelnöke Déí- Ázsia országait a békés együtt­működésre szólította fel, amelyhez reális alapot terem­tett Bangladesnek a pakisztá­ni kormány általi elismerése. GENFBEN a szovjet és az amerikai küldöttség soronkö- vetkező tanácskozásával folyta­tódnak a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó SALT-tár- gyalások. NYIKOLAJ FIRJUBIN, a Szov­jetunió külügyminiszter-helyet­tese hivatalos látogatásra Dja- kartába utazott. tozik, hogy Carcagno tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke, akit Peron utódaként is emle­gettek, decemberben nyugdíja­zását kérte. A politikai bajo­kat súlyosbítják a közellátási gondok, s ezek együttvéve még cseppfolyósabbá teszik az ar­gentínai helyzetet. Az elmúlt hónapok eseményei egyébként azt is jelzik, Peron hatalomra lépésével véget ért a baloldali reményeknek az az időszaka, melyet Campora radikális tár­sadalmi reformjai jelentettek volna. Peron feltehetően a gyors belpolitikai polarizáció­tól félve megállj t parancsolt ezeknek, s a kontinentális erő­viszonyokat figyelembe véve úgy politizál, hogy bár ellene van a nemzetközi konszernek­nek, ennek ellenére mind az ipar, mind a mezőgazdaság struktúráját változatlanul hagy­ja. És bár a nyugalomra in­tett gerillacsoportok — közte a PAP (Peronista Fegyveres Erők), valamint az ERP (a Dolgozók Forradalmi Pártja nevű trockistának mondott szer­vezet) Peron politikájának kon­zervatívabbá válásával újra ak­cióba kezdtek, még mindig je­lentős nemzeti erők összefogá­sára számíthat a reakció mes­terkedéseivel szemben. Kérdé­sek kérdése azonban, hogy mer­re mozdul Peron?! Bár az erővonalak ma sokkal nehezebben kitapinthatők, mint a katonai diktatúra idején, s a peronizmuson belül egyre éle­sebbé válnak az ellentétek, a Cronista Comercial című lap szerint az erők négyes csopor­tosulását figyelhetjük meg. A „történelmi, vagy ortodox“ pe­ronizmus, mely nemcsak követi, de meg is határozza az elnök politikáját, szövetséges a „prag­matista peronisták“ táborával. Számukra Peron a hatalom rea­litását jelenti! A harmadik erő a „militáns peronizmus“, mely­nek tömegbázisát azok a fia­Buenos Aires — Az Uruguayi Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé, amelyben elemezte az ország társadalmi-gazdasági és politikai helyzetét és kije­lölte a párt további feladatait. A nyilatkozat megállapítja, hogy az ország uralkodó kö­rei időnyerésre törekszenek és megkísérlik megakadályozni a demokráciáért küzdő igazi népi egység kialakítását. A legfontosabb jeladat — ál­lapítja meg a nyilatkozat — az ellenzéki erők politikai egy­ségének szilárdítása és kiszé­lesítése, a haladó erők szerve­zeti és harci szellemének erő­sítése, és a hadsereg hazafias Berlin — A tőkés rendszer általános válsága az utóbbi idő­ben a vezető tőkés országok egész sorában idézett elő kor­mányválságokat is. A politikai bizonytalanság és az osztályellentétek kiéleződése Olaszországban arra vezetett, hogy a bal közép kormány le­mondani kényszerült. Pierre Messmer, francia miniszterel­talok jelentik, akik hittek a for­radalmi jelszavakban, s Peron­ban és mozgalmában Argentína történelmének kimagasló lehe­tőségét látják. A politikai moz­gásban fontos szerepet tölte­nek be a nem peronista haladó erők, így a marxista csoportok is, melyek támogatják ugyan Peron elnöki demokratizmusát, s haladó törekvéseit, nem he­lyeslik azonban a .szociális paktumot“, az osztálybékét hir­dető szakszervezeti bürokraták elképzeléseit, s arra várnak, hogy az egykor Madridból han­goztatott társadalmi változá­sokra végre sor kerüljön. És eb­ben a kérdésben a „militáns“ if­júsági tábor is egyre határo­zottabban és követelőbben lép fel. Sajnos, a chilei tragédia sö­tétebbé telte az argentínai kilá­tásokat is, s politikai tőkét adott azoknak, akik meg akar­ták akadályozni a további radi- kalizálódást. Maga Peron is szívesen hivatkozik a jobbol­dali veszélyre. Bolívia, Uru­guay és Chile után geo-politi- kailag kétségtelenül Argentína a leginkább „fenyegetett“, s szomszédainak — Brazíliát és Paraguayt is beleértve — poli­tikai és katonai szempontból egyaránt ellenlábasa. P eron az adott helyzetben válaszút előtt áll, a polgári demokratikus kibonta­kozás, vagy a jobbratolódás kö­zött választhat. A mostani ese­mények újabb leckét adtak fel, s ennek megoldásánál számolni kell azokkal az erőkkel — a cordobai, mendozai, rosarioi munkástömegekkel —, melyek annak idején arra kényszerítet­ték a katonai diktatúrát, hogy utat engedjen Peronnak. Az újabb erőpróbák előtt álló or­szágban egyre nehezebb már a lavírozás is .,. FONOD ZOLTÁN érzelmű tagjának bevonása a reakció elleni harcba. A nyilatkozat megállapítja, hogy az ország gazdasági helyzete katasztrofális. Ennek az ország társadalmi-gazdasági szerkezete az oka. Az Uruguayi Kommunista Párt a nyilatkozatban tiltako­zását fejezi ki Liber Seregnl tábornoknak, a „széles front“ elnökének és társainak bebör­tönzése miatt. A nyilatkozat végezetül fel­szólítja az ország népét, hogy együttes erővel harcoljon a változásokért és az új politikai körülmények megteremtéséért. nők szintén átalakította kabi­netjét. De kudarcot vallott a brit konzervatív kormánynak az a kísérlete, hogy az alsóházi választások előrehozásával még keményebb irányvonalat sike­rüljön érvényesítenie. Jellemző módon ezek az ese­mények a tőkés világban zajló gazdasági válsággal és az osz­tályharc éleződésével egyidő- ben mennek végbe. Márpedig a válság csak akkor volna le­küzdhető, ha ezeűtben az álla­mokban olyan politikai irányvo­nalat érvényesítenének, amely a munkásosztályra és a haladó erőkre támaszkodik. A választások előrehozatalá­val és a kormányátalakítási kí­sérletekkel a reakciós erők ar­ra törekednek, hogy helyzetü­ket megszilárdítsák, mindenek­előtt pedig, hogy szembeszállja- nak a munkásosztály harcával. Nagy-Britanniában a bányászok, az NSZK-ban a közszolgálatban álló munkások és alkalmazot­tak nyúltak a sztrájk fegyveré­hez. A 18 millió olasz munkás általános sztrájkja és az álta­luk szervezett tüntetések meg­mutatták, hogy a dolgozók nem nyugszanak bele a válság hatá­saiba: a társadalmi bizonyta­lanságba és a munkanélküliség­be. Nem a tőkés kormányok át­alakítása, hanem a politikai irányvonal megváltoztatása je­lentené a kiutat a válságból — szögezte le Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kommunista pártja. Nézetazonosság Helsinki — Ahti Karjalainen, finn külügyminiszter, a Paasiki- vi Társaság gyűlésén kijelentet­te: megvan a lehetősége annak, hogy júniusban befejeződjék az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet második sza­kasza. Ez azt jelentené, hogy a harmadik, a záró szakaszt már júliusban vagy legkésőbb ősz elején meg lehetne tartani. A külügyminiszter rámuta­tott, hogy a harmadik szakasz szintjét tekintve Finnország azo­nos nézeteket vall a Szovjet­unióval. Mint a Kekkonen el­nök nemrégiben tett szovjet­unióbeli látogatása idején aláírt közös közlemény kimondja, az értekezlet harmadik szakaszá­nak legmagasabb szinten való megrendezése felelne meg a béke megszilárdításához fű­zött nagy reményeknek. ENERGETIKAI GYŰRŰ KIÜT A VÁLSÁGBÓL Tengerben úszó jéghegy Varsó — A Slowo Powszech- ne című lengyel lap a kínai helyzettel foglalkozó kommen­tárjában a többi között meg­állapítja, hogy Kínában újabb tömegkampány indult meg, amelynek módszerei az egykori kulturális forradalomra emlé­keztetnek. Arról van szó — folytatja a lengyel lap —, hogy folyik a harc a kínai vezetőségen belül, folyik a küzdelem a Csou En-laj prag­matikusai és a baloldali radi­kálisok között. A mostani kampány célja azonban ugyan­az, mint a korábbié volt, a per­manens forradalomra vonatko­zó Mao-féle eszméknek meg­felelő tisztogatás végrehajtása. Nem tudni, hogy veszélyben van-e Csou En-laj pozíciója — írja a lap, — hiszen a kínai események a tengerben úszó jégheggyel hasonlíthatók össze. Nyilvánvaló azonban, hogy Mao tudja: Csou En-laj az el­múlt években túlságosan meg­szilárdította és kiterjesztette hatalmát, ezért korlátozni kell, sőt rá kell bírni arra, hogy a hatalom egy részét adja át a radikálisoknak, vagyis — mint nevezik — a sanghaji maffiá­nak. Ide sorolják Mao felesé­gén, Csiang Csingen kívül Vang Hung-vent, Jao-jüant és Csang Csun-csiaót. Mao sohasem volt hajlandó szellemekkel való hadakozásra. Ojabb hadjárata feltétlenül több-kevesebb áldozatot követel majd. Már ma mutatkoznak a közvetett bírálat jelei Csou En-lajjal szemben. Erről a többi között az is tanúskodik, hogy a kínai sajtó és a rádió támad­ja az iparban alkalmazott anya­gi ösztönzést, amit Csou En- laj számlájára írnak — álla­pítja meg a Slowo Powszechne. Kommentárunk Moszkva — A szovjet sajtó nagy figyelmet szentel annak, hogy a KGST végrehajtó bizott­ságának nemrég Moszkvában végétért 66. ülésszakán elhatá­rozták a szocialista gazdasági integráció komplex programja által előirányzott egyik legna­gyobb szabású létesítmény: a Vinnyica— Albertirsa közötti 750 kilovoltos villamos távveze­ték megépítését. A szovjet központi televízió kommentárja után az Izvesztyi­jában Borisz Rogyionov hírma­gyarázatát közölte a nagy KGST-eseményről. A cikkíró idézte a szocialista országok sajtóvisszhangját a jelentős megállapodással kapcsolatban Az Izvesztyija hangsúlyozta: A KGST komplex programjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom