Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-04 / 53. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1974. március 4. HÉTFŐ BRATISLAVA O XXVII. ÉVFOLYAM 53. szám O Ára 50 fillér ÍRÓK, KÖNYVEK, OLVASÓK Társadalmi életünknek igen fontos meghatározója a könyv és a könyvtár. Mindkettő közszükséglet. Márciusban, a könyv hó­napjában azonban a szokásosnál is többet foglalkozunk az írók­kal, a könyvekkel és a könyvtárakkal. Megsokszorozódnak az író-olvasó találkozók, a könyvkiállítások, újra és újra elmond­juk, hogy mit várunk az írótól és a könyvektől. Ma már nem­csak az irodalom teoretikusai, hanem igen gyakran maguk az olvasók állítják, hogy rangos, maradandó csak az a könyv le­het, amelyik nem pusztán regisztrál, hanem emberi sorsokat elemez, és meggyőzően ábrázolja, hogy milyen megpróbáltatá­sokat igényel az élet, mennyit kell küzdeni az újért, a haladó­ért, milyen érzelmekkel telítődve, tapasztalatokkal gazdagodva él és dolgozik az ember, milyen nemes tett a haladás oldalán állni, a szebb holnapért küzdeni. Az életet a könyveken keresz­tül sem akarjuk szebbnek látni, mint amilyen az ábrázolás idő­szakában volt. Ám ahogy nem kívánatos az úgynevezett „lakko­zás“, a gyakran felesleges lelkendezés ugyanúgy nem kívánatos, sőt helytelen a tényleges eredmények figyelmen kívül hagyása, vagy lekicsinylése. Nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, hogy bizonyos hely­zeteket az író elementáris erővel, gyorsan közvetítsen. Az iroda­lom és a közélet ideális kapcsolata mégsem akkor valósul meg, ha az író vagy a költő az irodalom rovására próbál közéleti szerepet vállalni, hanem akkor, ha közéleti érdeklődése nem­csak egyszeri, átmeneti, hanem minden művét áthatja és melen­geti. Nyugodtan állíthatjuk azt is, hogy nemcsak az az iroda­lom közéleti elkötelezettségű, amelyik a közélet eseményeit gyorsan közvetíti, hanem az is az, amelyiknek középpontjában a kor reális problémái állnak, amelynek ábrázolt alakjai a kor jegyeit viselik magukon, és amelynek irőja a kor jelenségeit nem a maguk társadalmi gyökérzetétől elszakítva, hanem a bo­nyolult összefüggéseiben — tehát abban a rendkívül gazdag szövevényben, amit az emberi gondolatok szerteágazó, mégis összetartó szálai jelentenek — mutat fel. Lehet a mű közéleti jellegű, ha a köz életének politikai met­szetét tükrözi. De lehet akkor is az, ha a művészi metszet a kor erkölcsi, érzelmi, intellektuális képét fejezi ki. A lényeg az, hogy az író elvileg is azonosuljon a korral és azzal, amit ábrázol­ni, kifejezni akar. Csak őszinte hittel és mély meggyőződéssel írt alkotás lehet igaz, és válthat ki az olvasóból is erős érzelmet. Az író, ha megérti a kor tényleges problémáit és ha szemlóle- tileg, emberi felelősségtudatával, lelkiismeretóvel azonosul a nemes eszmékkel, és ha képes mondanivalóját ihletetten ábrá­zolni, akkor is elkötelezett, pártos, a haladás oldalán áll, elő­nyösen hat a közéletre, ha tárgyi-tematikai értelemben nem is igazodik naptárilag a mához. Az elsődleges feladat tehát meg­látni az időben a kort, az emberben a társadalmat, a társadalom­ban az embert, az egyént, a maga gondjával, bajával, problémái­val és — hátat fordítva a dekadens művészi irányok csábításé nak, az egyénieskedésnek, a nihilizmusnak stb. — hittel, meggyő­ződéssel, elkötelezetten ábrázolni mindazt, ami felemel, előre visz, nemesebbé teszi az életet, segíti a szocialista építést. A csehszlovákiai magyar könyvkiadás néhány éve még több­nyire csak verseket, elbeszéléseket és regényeket jelentetett meg. A társadalomtudomány, a szakirodalom kissé háttérbe szo­rult. Az utóbbi időben azonban már ezen a területen is örven­detes változás tapasztalható. Kezd magáról hírt adni a törté­netírás, a nyelvtudomány, a szociológia, a társadalmi publicisz­tika és más szakterület. Érdemes megemlíteni, hogy 1949-től máig szlovákból 134, cseh- ből 242 mű jelent meg magyarul. A közös könyvkiadási egyez­mény eredményeképpen a lefordított kötetek többsége Magyar- országon is forgalomba került. A Magyar Népköztársaságban megjelenő könyvek közül a csehszlovákiai kiadók évente mint­egy 200—250 kötetét vesznék át, címenként átlag ezer példány­ban. A csehszlovákiai magyar szerzőktől a Madách Könyvkiadó évente átlag 18—20 művet jelentet meg. Az említett számok önmagukban is beszélnek. Nemcsak a könyvek népszerűségét, hanem könyvkiadási politikánk helyes­ségét is bizonyítják. A kušicei Kelet-szlovákiai Vas­mű hengermű Üzemének dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére szocia­lista felajánlást tettek, amelynek értelmébe*! 13 milliárd koronával teljesftik túl az árutermelés ter­vét. Három nappal az év vége előtt teljesftik a kiviteli tervet is, miközben 137 millió koronával teljesítik túl a tavalyival szem­ben. Kűlünböző műszaki-szervezé­si Intézkedésekkel a tervbe vett cink- és ónszfikségletiiket 110 ton­nával csökkentik, s így csaknem 3 millió koronát takarítanak meg. Felvételünkön: Cvanciger elvtárs, a szocialista munkabrigád tagja, a bádoglemezek hideghengerlése közben. (Felv.: A. Haščák — ČSTK) A Bratislavai Elektrotechnikai Vállalat Szakmunkásképző Intézete már ötödik éve biztosítja nemcsak a saját, de más üzemek részére is a leendő szakmunkások kiképzését. Felvételűnkön: Marta StoŽická tanítónő a távbeszélő technikát és a különféle oltóberendezéseket is­merteti a tanulókkal. (Felvétel: ČSTK) A pionírok példamutatása Kerületi konferencia Bratisiavában (ČSTK) — A múlt évben több mint másfél millió brigádórát dolgoztak le a nyugat-szlová­kiai kerület pionírjai. A tanu­lók elsősorban az iskolák kör­nyékét szépítették, több mint 92 millió kiló hulladékanyagot gyűjtöttek össze, és a szolida­ritási alapra 335 000 koronát utaltak át. Ezekről a sikerekről s a Pionírszervezet tevékenysé­géről adtak számot a Pionír- szervezet dolgozói a II. kerületi konferencián, melyet Bratisia­vában tartattak. Az értekezle­ten mintegy 300 küldött vett részt. A jelenlevők szívélyesen üdvözölték körükben a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságá­nak küldöttségét, melyet Mi­chal Zozuľák, a SZISZ Közpon­ti Bizottságának alelnöke, a SZISZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának elnöke vezetett. A nyugat-szlovákiai kerületi Pionírszervezetnek mintegy 140 ezer tagja van, s több mint 50 ezer szikrát tömörít soraiban. A pionírokkal és a szikrákkal 15 000 pionírvezető foglalkozik. A kerület pionírjai aktívan be­kapcsolódtak a Szovjet Pionír­szervezet megalakulása 30. év­fordulójának tiszteletére hirde­tett „Az első pionírok nyomá­ban” nevű expedícióba. Megis­merkedtek a szovjet pionírok és a komszomoltagok életével, baráti kapcsolatot vettek fel a szaratovi körzet iskoláival, több helyen forradalmi hagyo­mányok szobáit létesítették. A pionírok munkáját ebben az évben a Szlovák Nemzeti Fel­kelés és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója, valamint a szervezet fennállásának 25 éves évfordulója hatja át. A bratislavai Kultúra és Pihe­nés Parkjában városi konferen­ciát tartottak a Pionírszervezet dolgozói. Az értekezleten részt vett a SZISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának küldöttsé­ge, melyet Ľudmila Korytárová, a SZISZ Pionírszervezete Szlo­vákiai Központi Bizottságának elnöke vezetett. Jelen voltak az SZLKP városi bizottságának képviselői is. A résztvevők ér­tékelték a pionírok tevékenysé­gét. Bratisiavában az utóbbi két évben hétezerrel nőtt a pionírok száma. További erőfeszítések a közel-keleti rendezésre Gromiko Szadattal tárgyalt # Kissinger befejezte közvetítő útját Kairó — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a hét végén egyiptomi kollégájával Fahmival, majdpedig Anvar Szadat egyiptomi elnökkel tár­gyalt. Gromiko és Szadat részlete­sen megvitatta a szovjet- egyiptomi kapcsolatok kérdé­seinek széles körét. A két ál­lamférfi kifejtette azt a meg­győződését, hogy mind a Szov­jetuniónak, mind Egyiptomnak minden lehetősége megvan a kölcsönös együttműködés to­vábbi erősítésére és fejlesztésé­re. Az igazságos és tartós közel- keleti béke biztosításáról foly­tatott baráti véleménycsere so­rán Szadat elnök nagyra be­csülte a Szovjetunió szerepét, amely rendületlenül az arab népek oldalán áll a közel-ke­leti konfliktus megoldásáért vívott harcban, s azért, hogy valamennyi izraeli csapatot ki­vonják az összes megszállt arab területről és biztosítsák a pa­lesztinai arab nép törvényes jo­gait. Damaszkusz — Kissinger amerikai külügyminiszter mint ismeretes, Tel Avivból Damasz­kuszba visszatérve előterjesz­tette a szíriai—izraeli csapat­szétválasztás izraeli feltételeit. Asszad eLnök és Kissinger tár­gyalásai után közölték, hogy az izraeli feltételek Szíria szá­mára elfogadhatatlanok. Kissinger kíséretének hivata­los szóvivője közölte, hogy az amerikai külügyminiszter már­cius végén újból a Közel-Kelet­re szándékszik látogatni. Kis­singer szombaton Damaszkusz- ból Szaúd-Arábiába látogatott, ahol Fejszál királlyal, az olaj- embargóról tárgyalt. Ezt köve- tőleg Jordániába utazott, ahol Husszein királlyal folytatott megbeszéléseket. Szaúd-Arábia elutasította az Egyesült Államokba irányuló olajszállítás embargójának meg­szüntetését, közölték Kissinger tárgyalásai után. Fejszál király kijelentette az amerikai kül­ügyminiszternek, hogy Szaúd- Arábia mindaddig nem újítja fel az olaj szállítását az Egye­sült Államokba, míg Izrael nem vonja ki teljesen csapatait a megszállt arab területekről és míg nem nyer végleges meg­oldást a közel-keleti válság. Kissinger közel-keleti útjá­nak befejeztével tegnap Am- manból Európába utazott. Anglia a választások után Munkáspárti előretörés • Heath veresége ellenére ragaszkodik a hatalomhoz <© A brit kommunisták állásfoglalása London — Nagy-Britanniában gyakorlatilag kormány nélküli helyzet uralkodik és az új kor­mány megalakítására még nincs kilátás. Heath miniszterelnök a vá­lasztásokon elszenvedett nyil­vánvaló veresége ellenére is szeretné a hatalmat megtartani és kisebbségi kormányt alakíta­ni, mert nem valószínű, hogy más pártokkal koalícióban sike­rülne a 635 parlamenti mandá­tum közül 318-at megszereznie. Edvard Heath szombaton és vasárnap Jeremy Thorpeval, a Liberális Párt vezérével tárgyalt. A hivatalos közleményből azon­ban kitűnik, hogy nem jutottak semmilyen konkrét megállapo­dásra. A megfigyelők többsége nem tartja valószínűnek, hogy Thorpe formális koalícióra lép­ne Heath-szel, vagy más kon­zervatív politikussal. Ügy vélik, hogy legfeljebb az esetleges konzervatív kormány egyes in­tézkedéseit volna hajlandó tá­mogatni. Valószínűleg a munkáspár­tiaknak is kisebbségi kormányt kellene alakítaniok, mert nem valószínű, hogy sikerülne par­lamenti többséget szerezniük más pártokkal szövetségben. Harold Wilson nyíltan elutasí­totta a liberálisokkal való koa­líciót. A Munkáspárt képviselői azt állítják, hogy Nugy-Britanniá- nak mielőbb szüksége van olyan új kormányra, amely megolda­ná a bányászsztrájkot és véget vetne a politikai bizonytalanság időszakának. Véleményük sze­rint Heath-nek le kell mondania vagy egy munkáspárti vagy egy más konzervatív politikus javá­ra, mert a választások eredmé­nye, amoilyekben a Konzervatív Párt eredeti többségénél is több szavazatot vesztett, Heath személyes vereségét jelenti. A munkáspártiak feltételezik, hogy programjuknak esetleg megnyerhetik a liberálisok és további 11 képviselő támogatá­sát, ami 8 szavazattal többet je­lentene, mint amennyi a parla­menti többséghez szükséges. A választások végereumenye alapján a Munkáspartnak az új parlamentben 301 képviseio/e lesz (1970-ben 287 képviselője volt), a Konzervatív Várinak 296 (330), a Liberális Pártnak 14 (6), az észak-ir lojalistáJc- nak 11 (—), a skót nacionalis­táknak 7 (1), a walesi naciona­listáknak 2 (—), a többieknek 4 (6) képviselőjük lesz. A Konzervalw Pártra 11928 677 választó szavazott, (az 1970. évi választásokon 13144 692], a Munkáspártra 11661 488 (12 179 166) és a li­berálisokra 6 056 713 [2 117 638). A választásokon összesen a vá­lasztásra jogosult választók 78,7 százaléka vett részt. Nagy-Britannia Kommunista Pártja nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy a választások leleplezték a brit választási rendszer nem de­mokratikus jellegét, amely elő­nyöket biztosít a nagy pártok­nak. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy számos dolgozó a Munkáspártra szavazott annak ellenére, hogy közelebb áll hoz­zá a kommunista párt politiká­ja. A kommunista párt a kon­zervatívok veresége érdekében a 635 választó körzet közül csupán 44-ben állított jelöltet. A többi körzetben a munkás­párti jelöltek támogatására szó­lította fel a választókat. A kom­munista párt a választásokon 32 771 szavazatot kapott, s így a parlamentben nem lesz kép­viselve. Nagy-Britannia Kommunista Pártja — hangzik a nyilatkozat­ban — a többi baloldali erővel együtt folytatja harcát a mo­nopóliumok ellen és a társadal­mi haladásért, bármilyen kor­mány Is alakuljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom