Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-03 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó
A „SANTA PALANKOK" ELLEN Major Tamással Brechtröl Lapunkban is beszámoltunk róla, hogy Major Tamás a közelmúltban a Kolozsvári Nemzeti Színházban rendezett vendégként. Erdélyi tartózkodása idején érdekes beszélgetés jelent meg a Hét című romániai hetilavban. A mi színházi szakembereink és közönségünk számára is tanulságos interjút az alábbiakban rövidítve közöljük. — Miben jelölné meg a brechti elmélet és színpadi gyakorlat legjonto' sabb, változatlanul vagy másképpen érvényes, tovább alakítható következtetéseit? — A közönséggel való más viszonyban. Brechttel kapcsolatban leggyakrabban azt a bizonyos színpadi negyedik falat emlegetik. A konvencionális színházban, ha a közönség bemegy az előadásra, akkor anélkül, hogy tudná, aláír egy szerződést, amely a következőképpen szól: én, ahogy leteszem a kabátomat a ruhatárban, beleegyezem, hogy nem színházba jöttem, hanem egy olyan helyre, ahol bizonyos cselekvések játszódnak le, emberek közötti konfliktusok, amelyeknek én tanúja vagyok. Én a cselekvés színhelyére jöttem. Éppen ezért a színpad- nyíláson egy negyedik falat képzelek el, és mint egy kulcslyukon át, úgy kukucskálok be a színpadra. Ezért is hívják ezt a színházat kukucskáló színháznak. Ebben a színházban sötét van a nézőtéren, mivel nekem, a nézőnek, nem szabad észrevétetnem magam, az előadást megjegyzésekkel kísérnem, mert akkor nem tartom be a szabályt, ililet- leníil viselkedem. Ugyanakkor a színészek is aláírnak egy hasonló szerződést, anélkül, hogy tudnának róla. A színésznek tilos észrevenni, hogy ezen a nézőtéren közönség ül, lekacsintani, mert ha ezt teszi, akkor rossz ripacs. A szabályokat azért nem szabad megsérteni egyik részről sem, mert ez a színház az illúziók színháza, ahol igyekszünk a helvszínt szépen és hűen ábrázolni, a színészekkel együtt átéljük a darab minden érzelmi fordulatát; olyan színház, ahol a zene, a világítás, minden a hangulat megteremtését szolgálja; ahonnan meghatottan, megrendülve távozik a közönség. Ennek a színháznak megvan a maga dramaturgiája: olyan cselekménye van, amely az expozíció után meghatározott ívben, fokozódó feszültséggel, a történések váratlan fordulataival bonyolódik ki, következésképpen minden érdeklődés megszűnik, ha a közönség ezeket a drámai fordulatokat előre ismeri. — Es ennek a színháznak van-e még létjogosultsága? — Az ilyen színházban kitűnő előadásokat lehet tartani: Ibsen, Shaw, Molnár Ferenc darabjai elképzelhetetlenek másfajta dramaturgiával, másfajta előadásban. A közönséggel való kapcsoszinopszisát adja meg, aztán részletesebben kiépíti a kompozíciót, rendezői elképzeléseit is közli, végül kiosztja a szerepeket. Egy figura itt cinkosává teszi a közönséget, olyannyira, hogy Othello tragédiáját nem is Shakespeare, hanem Jago írja és rendezi. A főszereplő és a közönség előre tudja, hogy mi fog történni, és a szereplők mind beavatatlanok maradnak. — Brecht hogyan viszonyult Shakespeare-hez? — Brecht erre azt mondta, hogy a polgári színház rendet akar teremteni egy olyan szerző művében, aki „olyan rendetlen, mint maga az élet“. A legnagyobb baj akkor van, amikor Shakes- peare-t be akarják szorítani egy függö- nyös, negyedikfalas színházba. A színtereket nyilván nem lehet reálisan ábrázolni, mert ez megállítaná a drámai cselekvés folyamatát. Shakespeare-nél a hangulati aláfestés fölösleges: Veronához lehet egy szép tájképet adni — ezt Brecht anziksznak nevezi —, el is lehet benne játszani egy jelenetet, de Shakespeare egymásra felelgető, egymást váltogató jeleneteit csak egy jól működő színpadon lehet megrendezni. — Brechtnek nyilván más dramaturgiai gyökerei is vannak ... — Brechtre természetesen nemcsak Shakespeare hatott. Tanulmányozta a kínai színházat, az artisták gyakorlatait, hogy a közönséggel való egyoldalú kapcsolatot megváltoztassa, hogy az emberek ne csak meghatottan távozzanak a színházból, mert egy ilyen érzelmi meg- hatódás után a néző inkább kellemes hangulatba kerül, és „álszellemülten“ elmegy a Mátyás-pincébe, abban a hitben, hogy ő most megtisztult. Brecht türelmetlenebb, olyan színházat akart, amely megváltoztatja a világot; és olyan nézőket, akik nemcsak érzelmileg megrendültén, hanem okosabban is távoznak a színházból. Ars poeticáját harcosan védte meg a Rézvásár előadásával. Mit jelent ez a furcsa cím? Az a kereskedő, aki rezet akar venni, és egy fúvószenekar hangszerelt vásárolja fel, nem értékeli a trombitáknak vagy kürtöknek azt a tulajdonságát, hogy remek hangokat lehet kihozni belőlük, hanem a rezet csak önsúlyában veszi meg, kilóra. így jár az a néző is, aki a színházba csak érzelmeit viszi magával. — Most Major Tamástól kérdezem: hogyan szereli le az „érzelmes" néző ellenállását? — Hit — és türelem — nélkül nem lehet meggyőzni a közönséget. A Luzi- tán szörny pesti bemutatója előtt a károgók három félházat jósoltak az előadásnak, ennek ellenére nyolcvan táblás házzal ment. Engem mindig kinevettek a mániáimmal, de A szecsuáni jő- lélek is ötven előadást ért meg eddig, és csak azért került le egy időre a műsorról, mert Törőcsik Marinak közben egy Teréz nevű kislánya született. Viszont sokszor jogos is az idegenkedés Brechttől. Ha úgy gondoljuk, hogy Brecht mindenféle érzelmet elűz, akkor valóban hideg előadást produkálunk, a tanító cél elnyomja a költői érdeket. Ha nincs érzelmi telítettség, utána nincs mit elidegeníteni. — Hogyan képzeli el a brechti színházat — ma? — A kérdést legdurvábban úgy szokták feltenni, hogy Brecht mindezt a kapitalizmus körülménye! között írta, miért kell ma nálunk játszani? Szörnyű tévedés lenne azt hinni, hogy a szocializmus útja sima. Szinte közhely már arról beszélni, hogy a múlt ízlése, műveltsége, életmódja visszahúz. Brecht így teszi Jel a kérdést: milyen társadalom az, ahol szükség van a jóságra? Ez arra vonatkozik, hogy a kapitalista társadalom, éppen azért, hogy ne kelljen a társadalom szerkezetét megváltoztatnia, morális érvekkel hozakodik elő. Ha mármost úgy tesszük fel a kérdést, hogy van-e még szükség jóságra, a válasz csak ez lehet: amíg a szocializmust fel nem építjük, igenis szükség van rá. És éppen azért kell türelmetlennek lennünk, hogy Brecht darabja egyszer ne legyen aktuális. — De mindez a színpadi nyelvezetben mit jelent? — Nem érthet Brechthez az, aki a kínai környezetet hiányolja A szecsuáni jólélekben. A darab olyan helyen játszódik, ahol már repülő van, de még vízhordó is, és az emberek hisznek az istenekben. Milyen díszletet választottunk, tehát a darabhoz? Az a fogalom, hogy „a város peremén“, kezd megszűnni, de nem mindenütt és nem teljesen. József Attila járt a fejemben: „Itt pihensz, itt, hol e falánk erkölcsi rendet a sánta palánk rikácsolva őrzi, óvja“. Ilyen sánta palánkok a lelkekben is maradtak. — Ilyen „sánta palánkok" nem maradtak-e a színészekben is? — Erre megint csak Brechttel érvelhetek: a Rézvásárban vitatkozik egy filozófus — ez maga Brecht —, egy dramaturg, egy színész és egy színésznő. A darab elején egy csodálatosan ízléses, szép, de stílusban tartott Hamlet-előadás végét látjuk. Hatalmas lobogó gyertyák, a látóhatárra vetített felhők, sortűz, gyönyörűen deklamált szöveg. A színész megkérdezi a filozófustól; hogy tetszett az előadás? Tetszett, mondja a filozófus. De miért mondtad ezt ilyen fanyalogva — kérdi a színész. Azért, mondja a filozófus, mert nemrég szabadtéren láttam ugyanazt az előadást, én nagyon szeretek szivarozni, de boldog voltam, hogy nem sikerült előadás közben rágyújtanom. Miért, kérdi a színész. Mert egy pillanatra sem tudtán szabadulni szug- gesztív hatásod alól. Annál nagyobb dicséretet még nem kantam, jegyzi meg a színész. Itt van a te tévedésed, így a filozófus. Olyan lenyűgöző voltál, hogy ki jövet nem tudiam, miért írta az író a darabot. Általános emberi érzéseket játszottál, hatalmas erővel. Én olyan színházat képzelek el, ahol a konfliktusok társadalmilag meghatározottak, minden gesztusnak társadalmi hatása van, ahol nem megfeszített testtel préseled ki magadból az Indulatokat, a könnyeket, hanem könnyedén játszol, azt is mondhatnám, hogy a jelenetet nem először játszod el, hanem másodszor, felidézed a történést, mint egy rendőri szemlén. Ha egy hozzátartozódat elütötte egy részeg vezető, és te tanúja voltál, a helyszíni szemlén Is tele leszel haraggal. De vigyázol arra, hogy csak azokat a gesztusokat idézd fel, amelyek az igazságod bizonyításához szükségesek. Lehet, hogy előre gyakorolod is őket, éppen a cél érdekében. Tehát: a játék oldott, könnyed és elegáns kell hogy legyen, de ezt csak sok próbával, gyakorlattal érhetjük el. Jelszavunk: éljen a sok izzadsággal kiküzdött könnyedség. Azonkívül: a színésznek tudnia kell, hogy én nem akarok helyette játszani, nem akarom betanítani. A rendezőnek inkább negatív irányban kell határozottnak lennie. Türelemmel kell figyelmeztetnie a színészt, ha nem az adott szituáció alapján játszik, hanem általános emberi érzelmeket ad elő. Ilyenkor a rendező tolvajnyelven odaszól: vigyázz, operát játszol! A lényeg az, hogy kíváncsiak legyünk egymás teljesítményére. Az én dolgom az, hogy a brechti szabályok alapján játékba csalogassam a színészt, aki velem egyenrangú partner. KACSIR MÁRIA 9 A szlovákiai színházak megkezdték előkészületeiket a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának méltó megünneplésére. Csaknem valameny- nyi társulat az idei évad végén és a következő színházi szezon elején bemutatja Ján Soloviő Meridián, Ivan Bukovčan Hó a kunyhó fölött, valamint Ján Kákoš A legifjabb fiú háza című színművét. Mindhárom dráma cselekménye a jelentős történelmi eseményhez kapcsolódik # Tamási Áron eddig elveszettnek hitt Ösvigasztalás című drámája az elmúlt napokban került elő. A rendhagyó cselekményű és hangvételű színmű egy komor, őserejű balladát dolgoz föl a székely Csórja fivérek pusztulásáról. Az öt- venévi lappangás után előkerült Tamási-színműről a Színház című magyarországi havilap idei februári számában Radnóti Zsuzsa közöl érdekes elemzést. O Márciusban két érdekes bemutató színhelye lesz a Brnói Állami Színház. A szerelmi románcok című zenés játék szerzői Puskin egyik novelláját dolgozták át mai színpadra. Nagy érdeklődés előzi meg Gogol Leánynézője zenés változatának a bemutatóját is. A klasszikusnak mondható történethez Alois Jiránek szerzett zenét. $ A Tyeatr című szovjet havilap januártól érdekes újdonságot vezetett be. Minden hónapban két új szovjet dráma teljes szövegét közli, és ezzel is ösztönözni igyekszik a színházak dramaturgjait a repertoár felfrissítésére, eredeti színművek bemutatására. # Chilei tragédia címmel az elmúlt héten érdekes bemutatót tartott az NDK-beli freibur- gi Városi Színház. Helfried Schreiter a szeptemberi tragikus eseményeket dokumentum- dráma formájában dolgozta föl, s így festett megrázó erejű képet a chilei történelem legsötétebb napjairól. O Lüszisztraté és a NATO címmel jelentette meg új drámáját Rolf Hochhut, a világhírű drámaíró, akinek korábbi alkotásait többek között hazánkban és Magyarországon is játszották. Hochhut most az arisztofáneszi motívumok felidézésével mai görög hazafiakat állított színpadra, akik sík- raszállnak a Görögországban lévő NATO-támaszpontok felszámolásáért. 0 Nem mindennapi sorozatot ért meg Agatha Christie Egérfogó című bűnügyi drámája. A színművet a londoni Ambassador Színházban kerek huszonegy éve játsszák megszakítás nélkül. A nyolc szerepet eddig már 145 színész játszotta el. A színművet ebben a színházban idáig mintegy 750 000 néző tekintette meg. @ A Budapesti Madách Szín~ házban nagy sikerrel mutatták be Shakespeare Othellóját Ádám Ottó rendezésében. A címszerepet Bessenyei Ferenc, Jagot Huszti Péter alakítja. 9 Oldrich Danék, ismert cseh drámaíró új színművét mutatja be a következő héten a Prágai Zdenék Nejedlý Színház. Az iktató szám nélküli eset címet viselő színművet a tervek szerint több vidéki cseh színház Is rövidesen színre viszi. ® A Magyar Területi Színházban ebben az évadban még három premiert tartanak. A Thália színpadon Takáts Emőd rendezésében viszik színre Gogol Leánynézőjét. Komáromban Konrád József rendezi áprilisban Gerencsér Miklós Ferde ház című drámáját. Az évad végén a gyermekeknek kedveskednek a Peti kalandjai című mesejáték bemutatásával. latteremtés egyik formája ez a színház, talán méltó folytatása a klasszicizáló színháznak, amelyben a darabnak egységes stílusa van. Ibsent, Schillert nem lehet bohózatl elemekkel megtűzdelni. A rendező megüt egy hangot és amellett kitart, egyébként stílustalan lesz az előadás. Brecht nem volt megelégedve azzal a hatással, amelyet ez a színház elérhet, visszanyúlt olyan tradíciókhoz, olyan színházi formákhoz, ahol a színész a közönséggel egészen más kapcsolatban van. Ilyen volt az Erzsébet-kor, Shakespeare színháza. Shakespeare kapcsolata a nézővel merőben más, más a dramaturgiája Is. Nála gyakran bejön egy főhős, és elmondja, hogy mit fog csinálni: Richárd, aki elhatározza, hogy gazember lesz, Jago, aki három monológban is előadja a darab várható cselekményét, mintegy a lejátszandó dráma A luzitdn szörny című* Peter Weiss színmű egyik jelenete. Az előtérben Iglódi István, Töröcsik Mari és Horváth 30
