Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-24 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó
a népművelés tükrében Negyedszázada alakult meg a CSEMA- DOK, így maga az évforduló is indokolttá teszi, hogy szóljunk néhány szót munka iáról. Annál is inkább, mivel az indulás, a szervezetté való alakulás nem volt könnyű, s nem árt, ha felidézzük az indulástól megtett utat, s felmérjük, mii lett a szervezet a népművelés területén. A kezdeti időszakban a CSEMADOK munkája főleg az öntevékeny színjátszómozgalom szervezésére irányult. Persze, itt is voltak akadályok. Kevés volt a magyar színdarab, azok közül is sokat nem lehetett színre hozni. Nem volt irányítani, nevelni tudó magyar értelmiség, és ennek nyoma látható volt a szervezet működésén is. A színjátszás mellett a CSEMADOK nagy gondot fordított a magyar iskolák szervezésére. Szorosan együttműködött az Iskolaügyi Megbízotti Hivatallal a magyar pedagógusok kiválasztásában. Ez volt az iskolák megalakulásának fő problémája. 1949 -1950 a CSEMADOK megszervezésének évei. A városok és a falvak többségében megalakult a helyi szervezet, és a tagság száma meghaladta a negyven- ezret Fokozatosan megszűntek az akadályok, megalakultak a járási és a kerületi bizottságok, létrejött a szervezetek céltudatos irányítása, javult a módszertani segítség, és állandóan bővült a különböző segédanyagok kiadása. Így aztán szinte napról napra fejlődtek és izmosodtak a színjátszó- és tánccsoportok. A CSEMADOK fokozatosan rátért a népművelési munkára, évente sok ezer előadást tartott politikai, gazdasági és kulturális témáról. Megkezdték működésüket az olvasókörök, író-olvasó találkozóra és vitaestekre került sor. A színjátszó- és a tánccsoportok vezetői rövidebb-hosszabb iskoláztatásokon vettek részt, majd lehetővé vált, hogy a csoportokat a szövetség segédeanyagokkal lássa el. Ez jelentősen hozzájárult a kulturális-népnevelő munka elmélyítéséhez. A CSEMADOK nagy gondot fordított arra is, hogy a magyar dolgozók megismerjék a magyaf^és a szlovák nép hagyományait, különösen azokat, melyek a két népet összekötik, és amelyek a közös ellenséggel vívott közös harcban születtek. A népnevelő munka kibontakozását kezdetben fékezte a magyar nemzetiségű értelmiség hiánya. Később azonban az itt maradt magyar értelmiség egy része, és a fiatal, születő értelmiség jelentős hányada, különösen a pedagógusok, aktívan dolgoztak a CSEMADOK-ban. Nekik Is köszönhető, hogy a CSEMADOK viszonylag rövid idő alatt komoly kulturális tényezővé vált. Hiányát éreztük, és érezzük ma is a műszaki értelmiség bekapcsolódásának szervezetünk munkájába. Ez talán abból is adódik, hogy az értelmiségnek ez a rétege beállítottságánál fogva más irányú érdeklődést tanúsít. Megítélésein szerint megteremthetnénk a CSEMADOK- ban egyfajta, az ő számukra is vonzó tevékenység lehetőségét, mégpedig érdeklődési körüknek megfelelően. A CSEMADOK sohasem idegenkedett az értelmiségtől, mint ahogy ezzel egy időben a szervezet vezetőségét vádolták, sőt tudatában volt mindig annak, hogy munkáját a szervezetben nem tudta és nem tudja nélkülözni. A CSEMADOK munkájával, egyre nagyobb megbecsülést vívott ki mind a lakosság, mind a párt- és az állami szervek előtt. 1968-ban azonban a CSEMADOK munkájában is bizonyos törés állt be. A kritikus években lezajlott eseményeket értékelve el kell mondanom, hogy az elkövetett tévedéseknek és hibáknak megvoltak a CSEMADOK-on kívüli objektív okai is, de ugyanakkor megvoltak a szövetségünkön belül is azok az erők, melyek az adott politikai helyzetet kihasználva, nacionalista elképzeléseket igyekeztek érvényesíteni. Ennek következtében a szervezet részéről csökkent a népművelésre fordított gondoskodás, s ez lehetővé tette, hogy tagságunk egy része olyan problémákkal foglalkozzék, melyek nem minden esetben igazolták szövetségünk kulturális küldetését. A kritikus évek maguk, a fejlemények pedig azt igazolták, hogy az elmúlt időszakban som fordítottunk elég figyelmet tagságunk ideológiai nevelésére, a népművelésre. Megmutatkozott ez több ember viselkedésén. Okulásul szolgált ez mindnyájunk számára, s éppen ezért erősítettük meg az elkövetkező időszakban a népművelés minden formáját. Pártunk Központi Bizottsága, levonva az 1968—69-es évek tanulságait, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a kulturális front valamennyi szervezete és intézménye a jövőben minden erejét maradék nélkül a szocializmus és a dolgozó nép ügyének szolgálatába állítsa. A párt- és az állami szervek elismerik szövetségünk társadalmi jelentőségét, szervezetünk tekintélyét. A CSEMADOK-nak ma már 530 helyi szervezete van, több mint 62 000 taggal. Minden járásban népművelési szakbizottság irányítja és szervezi az évente különböző időszerű témákra tartott több mint ezer előadást. Aktívan és rendszeresen működik csaknem 50 irodalmi színpad, melyek jelentős feladatot teljesítenek az irodalom népszerűsítése terén. E feladat teljesítéséhez kapcsolódnak az irodalmi estek, az író-olvasó találkozók, melyek száma évente 150—200-ra tehető. Az irodalmi emléknapok rendezése nagymértékben járul hozzá a haladó Irodalmi hagyományok ápolásához. A CSEMADOK munkájának egyik legnagyobb, tömegeket vonzó rendezvénye az évi 30—35 járási népművészeti fesztivál, az 55—60 CSEMADOK-nap és a számos emléknap, melyeket országszerte rendeznek. Nagy jelentőségűek országos rendezvényeink: a „Tavaszi szél vizet áraszt", a népdalénekesek és a dalcsoportok seregszemléje, a gombaszögi országos dal- és táncünnepély, a zselízi népművészeti fesztivál, a Népművelési Intézettel közösen rendezett Jókai-napok Komáromban és u Kodály- napok Galántán. Ezek a rendezvények tanúbizonyságot tesznek nemzetiségi kultúránk fejlődéséről, szeretetéről, ápolásáról, sok tízezres közönség előtt. Szervezetünkben jelenleg mintegy 240 színjátszó csoport és 130—140 esztrád- csoport fejt ki aktív tevékenységet. Aktivizálódtak a felnőttek énekkarai, ami nagymértékben járul hozzá a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom fejlődéséhez. Ezt az eredményt elsősorban a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara jó működésének, aktív, dalszerető tagjainak köszönhetjük, akik közül 24-en működnek mint kórusvezetők az egyes járásokban. A CSEMADOK keretében jelenleg 38 énekkar működik. Szervezetünk életében művészeti vonalon a táncmozgalom indult el elsőnek, s mintegy 100 népi táncegyüttes, valamint 20 folklórcsoport működik. Elismerés illeti • a Szőttes Népművészeti Csoport munkáját, amely példaképül szolgál az amatőr együtteseknek. Az együttesek és a csoportok művészi színvonalának emelése érdekében foglalkozunk népi hagyományaink rendszeres és tudományos igényű gyűjtésével. Ezt a munkát az önkéntes társadalmi gyűjtők és gyűjtőcsoportok segítségével végezzük. Áldozatos munkájukkal hagyományt ápolnak, pótolhatatlan értéket mentenek meg a jelen és az utókor számára. A XI. országos közgyűlés feladatként tűzte szerveink és szervezeteink elé, hogy mozgósítsák tagságunkat és a csehszlovákiai magyar dolgozókat a pártba- » tározatok és a népgazdasági tervben kitűzött feladatok teljesítésére; népszerűsítsék a haladó munkamódszereket, segítsék elő a politikai, a szakmai és az általános műveltség fokozását, fejlesszék és terjesszék a haladó népművészetet és kultúrát, fokozzák a CSEMADOK felelősségérzetét és társadalmi aktivitását. Ennek érdekében tegyék tervszerűbbé munkájukat helyi szervezeteink, járási bizottságaink egyaránt. Feladataink tehát a jövőre vonatkozólag is sokrétűek. A népművelés területén akkor fogunk jól munkálkodni, ha az eddiginél lényegesen több ismeretterjesztő előadást fogunk tartani, ha emelni tudjuk ezek színvonalát, és modern eszközök használatával vonzóbbá tesszük őket. Különböző szakkörök létrehozásával kellene támogatnunk a technika iránti nagyobb érdeklődést, csak ezért is, mert szűkszámú a technikai értelmiségünk, s ezzel is segítenénk az érdeklődés kialakulásában. A jövőben is gondot kell fordítanunk a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésére, különösen a kistermelők körében. Iroda lomnépszerűsítő tevéiíenységünk- ben a jövőben különösen az irodalom megszerettetésére, az olvasás élvezetére kell megtanítani a magyar dolgozókat. A népszerűsítésben ne csak szépirodalmi művek szerepeljenek, hanem a szakirodalom különböző problémáit felölelő kiadványok is. Ezek közül különösen azokkal foglalkozunk, melyek ismertetik elért eredményeinket, sikereinket és prob lémáinkat. Ezen a területen nagyobb segítséget várunk pedagógusainktól, értei - miségieinktől egyaránt. Vállaljunk aktívabb szerepet a könyvek terjesztésében, a könyvkiállítások rendezésében. Ügyeljünk az irodalmi jellegű emléknapok színvonalára, szervezésére, hogy ezek is méltóak legyenek céljukhoz. Az irodalmi színpadok fejlődése az elmúlt időszakban, igen ígéretes volt. Most arra törekszünk, hogy javuljon ezek színvonala és tevékenységük váljék fiataljaink nemes, kulturális szórakozásává. . Summázva népművelési feladatainkat: szeretnénk, ha e terület minden munkaformáját úgy használnánk fel, hogy azok mindig elősegítsék tagságunk ideológiai, szakmai, kulturális fejlődését, erősítsék a nemzetköziség elvének gyakorlati alkalmazását és hazánk szerele- tét. A CSEMADOK az elmúlt évek munkájával megteremtette a népművészeti tevékenység bázisát, tömegalapját. Ez szilárd alapot jelent a munka minőségi fejlesztéséhez. Ma már vannak élegyütteseink, jól működő énekkarok, népi tánccsoportok, színjátszók, esztrádcsoportok egyaránt. A következő években a minőségi fejlesztést tekintjük egyik fő feladatunknak. Azt akarjuk, hogy csoport- iáink magas művészi szinten ápolják, tolmácsolják a nép tiszta örökét, a szó igaz erejét, és teljesítsék a nevelés, szórakoztatás nemes küldetését. Igyekezetünk arra irányul, hogy rendezvényeink tükrözzék vissza népünk gazdag kultúráját, nemzeteink és nemzetiségeink együvétar- tozását. A jövőben szeretnénk nagyobb figyelmet szentelni a néprajzi gyűjtésnek, hogy az anyagot rendszerezve, feldolgozva folyamatosan kiadhassuk. Jó lenne, ha egyre több helyi szervezet rendezne néprajzi kiállításokat, melyeken bemutatnák falujuk, városuk ilyen vonatkozású múltját. Tagságunk nevelése továbbra is arra irányul, hogy segítsük és erősítsük hazánk és a szocialista országok baráti kapcsolatát, népeink egyiivétartozásának gondolatát, kulturális színvonalunk emelését és közös szocialista hazánk őszinte szeretetét. VARGA BÉLA a CSEMADOK KB vezető titkára Kének a CSEMADOK életéből Tapsol a közönség, ropják a táncot... Prandl Sándor és Tóthpál Gyula felvételei) • A CSEMADOK a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére irodalmi pályázatot írt ki, és Ki mit tud a Szlovák Nemzeti Felkelésről címmel négyfordulós Irodalmi vetélkedőt, a témával összefüggő szemináriumokat, irodalmi vitaesteket és honismereti kiállításokat rendez. A Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődés- és Iskolaügyi Minisztériumával közösen indított vetélkedő 1974. január 1-én kezdődött, és 1974 augusztusában végződik. • A CSEMADOK az idén megrendezésre kerülő járási, területi és országos kulturális rendezvényeinek műsorát úgy állítja össze, hogy azok szem* léltetően és meggyőzően kifejezzék a Szlovák Nemzeti Felkelés és a szovjet hadsereg által történt felszabadulás történelmi jelentőségét. • A^CSEMADOK által rendezett Kfinit tud a Szlovák Nemzeti Felkelésről című irodalmi vetélkedőbe a helyi szervezetek tagjai, az iskolák és más intézmények részéről számosán bekapcsolódtak. A versenynek az a célja, hogy a nemzetiségek lakta területeken is széles körben ismertté tegye a szlovák nép fasisztaellenes harcának formáit, jelentőségét és internacionalista jellegét. • A CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Madách Könyvkiadó mintegy 300—350 oldalas CSE- MADOIC évkönyvet jelentet meg. Az évkönyvben cikkek, statisztikai kimutatások és fényképek számolnak be arról, hogy a kulturális szövetség az elmúlt negyedszázadban milyen munkát végzett a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai, kulturális és szakmai nevelése területén. • A CSEMADOK helyi szervezetei keretében jelenleg 240 színjátszó együttes, 130 esztrád- együttes, 22 táncegyüttes, 48 énekkar és 36 irodalmi színpad működik. A szövetség évente 30—35 népművészeti jellegű szabadtéri bemutatót és számos más jellegű kulturális műsort rendez. • A CSEM ADOK a szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tagtoborzási versenyt indított, és felszólította tagjait, hogy vállaljanak a szövetség munkaformáit tökéletesítő kötelezettségvállalásokat. Azt akarja, hogy minden vonalon javuljon az ismeret tér jesz- tő és a kulturális munka. • A CSEMADOK tavaly 281 társadalomtudományi és 370 irodalmi vonatkozású ismeret- terjesztő előadást tartott. 47 irodalmi estet (író-olvasó találkozót), 11 könyvkiállítást, 283 keretműsort, 6 emléknapot, 2 országos és 26 járási dal- és táncünnepélyt rendezett. Irodalmi színpadjai összesen 147, színjátszó együttesei 415 alkalommal léptek fel. • A CSEMADOK Központi Bizottsága 1973-ban kétszer, a KB elnöksége havonta, a KB titkársága 38-szor ülésezett. A járási bizottságok 40 plenáris és 135 elnökségi ülést tartottak. A megbeszéléseken a kulturális élet időszerű kérdéseit tárgyalták meg, és rendszeresen ellenőrizték, hogy a szövetség hogyan teljesíti azokat a feladatokat, amelyek a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataiból eredően a CSEMADOKRA hárulnak.
