Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-24 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. március 24. A NAP kel — Nyueat-Szlo- vákia: 5.48, nyugszik: 18.10; Közép-Szlovákia: 5.36, nyugszik: 17.58; Ke- let-Szlovákia: 5.31, nyug­szik: 17.53 órakor. A HOLD kel: 5.38, nyugszik: 19.25 órakor. N£VNAP|UKON SZERETETTEL KÖSZONTJÜK GÁBOR nevfi kedves olvasóinkat ■ 1494 ben született GEOR­GIUS AGRICOLA német or­vos, természettudós ( + 1555), ■ 1684-ben született BÉL MÄTYÄS történetíró, korá­nak kiemelkedő tudósa (+1749). ■ 1819 ben szüle­tett JURA] SLOTTA RAJEC­KÝ szlovák fró, újságíró (+1882). ■ 1884 ben halt hfisl halált TARGOS ISTVÁN bányász, a forradalmi mun­kásmozgalom mártírja (szül.: 1860). A következő tartalmából: A maoisták politikája és taktikai manőverei V. Glunin cikke 15 éves a Kelet-szlovákiai Vasmű Kulik Gellért írása Az újitómozgalom a műszaki haladás hatékony tényezője Milan Aľakša írása Mielőtt széthordják a tejet... Keszeli Ferenc riportja A Szuezi-csatorna regénye Önody György írása Az ezeréves Prága Kiállítás a Prímás Palotában Klasszikusok és mai szerzők Az idei könyvhónap újdonságai Két félbetört mórdarab Zirig Árpád novellája BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Előtérben a műszaki faiskolák Sorsdöntő elhatározás, komoly dilemma előtt állnak a kö­zépiskolák végzős tanulói, a leendő érettségizők, hiszen vég­leg dönteniük kell, milyen pályát vagy szakmát választanak. Tudjuk, nem könnyű eldönteni, hogy az érettségi bizonyít­vány megszerzése után milyen karnn vagy szakon folytassák tanulmányaikat, ezért szeretnénk a fiatalok választását meg­könnyíteni legalább azzal, hogy felhívjuk figyelmüket a mű­szaki pályák fontosságára, és arra, hogy a legtöbb lehetőség, tehát a iegnagyohb felvételi esély éppen ezeken az iskolá­kon kínálkozik. Csakhogy az utóbbi évek statisztikai adatai és számos fiatal beteljesületlen vágya arra enged következtet­ni, középiskolásaink többsége még mindig abban a tévhitben él, hogy a humán irányzatok a műszakiaknál könnyebbek, s ezért felvételi esélyeik is nagyobbak. Hogy mennyire téved­nek, azt majd a felvételi vizsgán látják meg! Az elmondottak igazolására elég csupán néhány adatot megemlítenünk, amelyet — ügy hisszük — érdemes fontoló­ra venni. Az orvostudományi karra jelentkezők száma évek óta négy-ötszöröse a felvehetők számának. A jogi és a böl­csészkaron a túljelentkezés három-négyszeres. Nem jobb a helyzet a pedagógiai karon sem, ahol szintén nagy az arány­talanság. Ezzel szemben a műszaki főiskolákon a jelentke­zők száma nein fedi a tervszámot: száz férőhelyre általában csak 7U—HU fiatal pályázik. Nem mondunk újat azzal, hogy a továbbtanulni szándékozók körében még mindig hódítanak a divatos szakok és a vonzó karok, mint például a jog vagy az orvosi, ami többek közt azzal is magyarázható, hogy tár­sadalmunkban egyesek szemében, sajnos, még mindig csak az orvosi vagy a jogi diploma jelent rangot. Nincs szándékunkban bizonygatni az egyéni és a társadal­mi érdek közti egyenetlenség káros voltát. Ám mindenképpen szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése, az egyre nagyobb méreteket öltő gazdasági előrehaladás, a tudományos-technikai forrada­lom diktálta követelmények megvalósítása szükségszerűen ma­ga után vonja a társadalomban foglalkoztatott egyének össze­tételének a megváltozását is. Ez nemcsak azt jelenti, hogy liatványozottabb mértékben előtérbe kerül a műveltség, a szak- képzettség kérdése, hanem a műszaki értelmiség számának a növelését is feltételezi. A párt iskolapolitikájának a követke­zetes valóra váltásával arra kell törekednünk, hogy minél több fiatal számára tegyük vonzóvá a műszaki irányzatokat, egyébként — szakképzett műszaki káderek hiányában — kép­telenek leszünk bekapcsolódni a fejlett országok közt folyó versengésbe. Ezért különös gondot kell fordítani a matemati­ka és a fizika oktatására, az utóbbi években ugyanis a humán tantárgyak előtérbe helyezésével ezek túlságosan háttérbe szorultak, a pedagógusok sem szorgalmazták eléggé e tantár­gyak tanítását, ami nem utolsósorban oda vezetett, hogy diák­ságunk többsége éppen a matematika miatt mellőzi és kerüli a műszaki főiskolákat. Most, hogy közeledik a végső döntés ideje, a továbbtanul­ni szándékozók igyekezzenek reálisan megítélni az esélyeket és a lehetőségeket s tudásukat próbálják mérlegre tenni, hi- s/en nem kevesebbről, mint a saját jövőjükről van szó! TOLGYESSY MARIA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A luzitán szörny agóniáid Politikai földrengés érte Portugáliát. Olyan politikai meg­mozdulás történt, amelyet évekkel ezelőtt még a legmeré­szebb hírmagyarázók sem mertek volna megjósolni. Megmoz­dult a hadsereg — a véres diktatúra legszilárdabbnak vélt oszlopa. A nagy politikai vihart egy tanulmány váltotta ki. Február­ban látott napvilágot Portugália és a jövő című könyv, amely­nek szerzője, Spinola tábornok, a vezérkari főnök helyettese a gyarmati háborúban szerzett tapasztalatai alapján kifejti, hogy „az eddigi katonai módszerekkel már nem tarthatják fenn sokáig uralmukat“ az afrikai területeken. A könyv döbbenetes reakciót váltott ki a kormánykörökben. Egyrészt azért, mert valójában Portugália tízéves gyarmati há­borúja teljes kudarcának a beismerését jelenti, mégpedig olyan katonai személyiség részéről, aki maga is tevékenyen részt vett a hadjáratokban, és erőskezü emberként ismerték, másrészt pedig azért, mert nagy érdeklődés és vita tárgya lett a portugál hadsereg kötelékében, s a tisztikar fiatal tagjai nem leplezték rokonszenvüket Spinola iránt és egyetértésüket megállapításaival. Spinola ugyanis a portugál uralom fenntar­tása érdekében javasolja a kormánynak, hogy politikai esz­közökkel rendezze afrikai gyarmati helyzetét, mert a háború folytatása kilátástalan, s csak oda vezethet, hogy az afrikai területek egymás után „leválnak az anyaország testéről“. Konk­rét javaslata: szövetségi államforma kiépítése az afrikai moz­galmak kielégítésére, természetesen nem Angola, Mozambik stb. népei érdekében, hanem a gyarmattartó anyaország érde­kében. Hetekig tartott, míg a felbőszült kormánykörök konkrétan reagáltak rá, és a könyvből illetve gondolataiból „Spinola- ügyet“ csináltak. Először is menesztették a vezérkar éléről Francisco da Costa Goine tábornokot, aki helyettese védelmé­re kelt, és osztotta nézeteit. Azt a Costa tábornokot, aki éve­kig az angolai front parancsnoka volt, és kegyetlenül vérbe- fojtotta az afrikaiak szabadságmozgalmának megmozdulásait, de az év elején a hadsereghez intézett felhívásában ilyen ki­jelentést is tett: „legyen lelki nemességetek sziklaszilárd az ellenséggel szemben, s belátó a legyőzőitek, a bennszülött la­kosság és a gyengébbek iránt, akiknek megvédése a katona kötelessége“, mint ezt a República című ellenzéki lap közöl­te. Costát és Spinolát elmozdították, több magas rangú barát­jukat őrizetbe vették, mire megmozdult az elit egységnek számító 5. páncélos ezred. A katonai zendülést meghiúsították, a katonákat visszaparancsolták a laktanyákba, és sok tisztet letartóztattak. Az erjedés azonban tovább tart a hadsereg kötelékében, ami azt jelenti, hogy Salazar és Caetano véres parancsuralmi rendszerének alapjai felmorzsolódnak. Éppen egy éve hir­dette meg harci programját a portugál ellenzék kongresszusa. A polgári ellenzék, a városi gerillák, a hazafias erők, ame­lyek mind nagyobb befolyásra tesznek szert a diákság, az alsó papság, az értelmiségiek soraiban, most talán szövetsé­gesre lelhetnek a tisztikar egy részében. Az ENSZ már ki­mondta ítéletét a portugál gyarmatok ügyében, s a napok­ban fogadták el azt a javaslatot, hogy Guinea-Bissau képvise­lőjét hívják meg a világszervezet üléseire. A történelem vihara méltán elsöpréssel fenyegeti a portu­gál diktatúrát, melynek erkölcsi összeomlása történelmi fi­gyelmeztetőjel az afrikai népek bitorlóinak — a dél-afrikai Vorster-rendszernek és a rhodesiai Smitli-rezsimnek, hogy a társadalmi fejlődésnek nem lehet örökre útját állni. (LJ BnaasBBBaaaB Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra március 15-én nagy beszédet mondott Alma-Atában a szűz­földek termővé tételének 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. (CSTK—TASZSZ felvétele) Az Idei lipcsei tavaszi vásáron a négy aranyérem egyiké­vel Csehszlovákia és az NDK közös kiállítási tárgyát díjaz­ták. A díjat nyert integrált áramkörű automatikus mérőműszer a roínovi Tesla üzem és a drezdai Elektromat vállalat közösen kifejlesztett műszere. (CSTK—ZB felvételef Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Trygve Bratelli nvroég miniszterelnök, ahol Alekszej Kostlgtn szovjet minisz- terelriJkkel és Andrej Gromiko szovjet külüqyministterrel foly­taiéit tárgy aMst. (CSTK—TASZSZ J Modem foglárok A chilei junta börtöneiben sínylődő hazafiak nem részesül nek orvosi segítségben. — Minek ide orvos, hisz a mi betegeinknek vasból van a szervezetük ... (Ginukov és Gorohov rajza) E heti karikatúránk

Next

/
Oldalképek
Tartalom