Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-03 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó
Jimmy Reid, az Angol Kommunista Párt dum- bartonshirei jelöltje az angol parlamenti választásokkal kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette: A parlamenti választások elvitathatatlanul a legfontosabbak ebben az évszázadban. A kérdés egészen nyíltan és egyértelműen vetődik fel: a to- ryk győzelme a munkásosztály szempontjából szinte elképzelhetetlen. Heath kormánya immár bebizonyította, hogy nem törődik az egyszerű emberek sorsával. A tory-kabinet „demokráciája“ a kizsákmányoló osztály demokráciája. Tagadhatatlan, hogy a konzervatív kormány mindenekelőtt az inflációt használta fel az élet- színvonal szüntelen csökkentésére. Rohamosan emelkedtek az árak, ugyanakkor a kormány lényegében befagyasztotta a béreket és azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy éppen a bérek emelkedése okozza az inflációt. A kormány hivatalos propagandája szüntelenül „nemzeti érdekekről“ beszélt, arról nem is szólva, hogy az ország közvéleménye akaratának az ellenére, a tőkések érdekében társult a Közös Piachoz. Mélyülő válság Heath kormánya különböző adókedvezmények útján milliókat ajándékozott a kizsákmányoló rétegeknek, ám ezzel egyidejűleg ügyet sem vetett a nyugdíjasok, rokkantak és betegek egyre aggasztóbb helyzetére. A kormány jobbratolódása meghaladta a legbátrabb feltételezéseket is, olyan méreteket öltött, amelyre nincs példa Anglia történetében a második világháborút követő időszakban. Természetes, hogy ezt a kérdést sem közelíthetjük meg csupán a kormányfő személye szempontjából, hiszen így jelentősen leegyszerűsítenénk a problémát. A brit kapitalista rendszer válsága valóban elérte mélypontját. Ebből a válságból aligha talál kiutat. A kormány és a mögötte álló párt heves harcot indított a demokratikus jogok ellen, mégpedig azért, hogy bármi áron is megőrizze a kizsákmányoló osztály kiváltságait. Amennyiben a parlamenti választásokon ismét a konzervatívok győznének, elkerülhetetlenné válna az általános életszínvonal további rohamos süllyedése. Ezzel egyidejűleg természetesen fokozódna a demokratikus jogok elleni támadás. Nem meglepő, hogy a reakciós erők immár „hagyományosan“ a kommunista veszélyre hivatkozva hirdették meg választási kampányunkat és a különböző problémákért a munkásokat, így többek között a bányászokat okolják, bár nyilvánvaló, hogy harcuk igazságos. Visszatér a Munkáspárt? Az Angol Kommunista Párt célkitűzései teljes mértékben azonosak a munkásosztály célkitűzéseivel. Az antikommunizmus jegyében meghirdetett választási propaganda a reakciós politikusok eszköze, amellyel el akarják terelni a figyelmet a valódi problémákról. így azután magától érthető, hogy azok a munkáspárti politikusok, akik a szóban forgó taktikát szintén előszeretettel alkalmazzák, végeredményben a Konzervatív Párt malmára hajtják a vizet. A Konzervatív Párt veresége any- nyit jelentene, hogy Angliában ismét a Munkáspárt alakíthatna kormányt. Ez viszont távolról sem jelenti azt, hogy egy csapásra megoldódik a kapitalista gazdaság válsága. Döntő tényező az, vajon a Munkáspárt hatalomra jutva miként kíséreli meg csökkenteni a válság ütemét. De tudomásul kell venniök azt is, hogy a munkásosztály nem előlegezi könnyelműen a bizalmát. Hiszen mindenki jól emlékszik az 1964—1970 közötti munkáspárti kormányzás keserű tapasztalataira, arra, hogy a Munkáspárt ellenzékisége, a Kozervatív Párttal szemben teljesen megbénult. Ennek tulajdonítható, hogy később a konzervatív kormány nyugodt lelkiismerettel idézhette a piunkáspárti vezetők kijelentéseit a parlamenti viták során. A Munkáspárt választási felhívása tartalmaz néhány olyan elemet, amelyekből ítélve bizonyos eltolódásra számíthatunk balra. Egyébként ezek az elemek jól Wilson, a Munkáspárt vezére és Heath, a tory-kabi net főnöke a választási kampány során. körvonalazódtak a Munkáspárt konferenciáján is. Viszont mindez túl kevés ahhoz, hogy egy esetleges munkáspárti kormány sikerrel vegye fel a harcot a monopóliumokkal szemben. A valódi veszély A Munkáspárt szempontjából nem éppen kedvező, hogy a munkások jelentős része kételkedik KERDŰIELEI benne, vajon a munkáspárti vezetők betartják e ígéreteiket. Ezek közé tartozik többek között a tory-kabinet lakástörvénye és a munkaviszony módosulásával kapcsolatos törvények hatálytalanítása. A bizalmatlanság légköre, amely Wilson kormányzása idején mélyült el s mind a mai napig kísért. Így azután elképzelhető, hogy a munkás- osztály passzív magatartást tanúsít és nem teremt olyan feltételeket, amelyek a Konzervatív Párt döntő vereségét készítenék elő. A Konzervatív Párt ellen Az edinburghi munkások demonstrációja, amely nek során szolidaritásukat nyilvánították ki a sztrájkoló bányászokkal. (A CSTK felvételei) csupán abban az esetben lehetséges népi tömeg- mozgalmat indítani, amennyiben a Munkáspárt valóban ellenzékivé válik és radikális reformokat helyez kilátásba, megtöri a nagy monopóliumok hatalmát. Az Angol Kommunista Párt a választások során természetesen a Konzervatív Párt ellen veszi fel a küzdelmet s így természetes, hogy objektíve a Munkáspárt választási győzelméhez is hozzájárul. A baloldal harca Azokban a körzetekben, ahol kommunisták jelöltetik magukat a párt mindent megtesz, hogy kudarcra ítélje a konzervatívok próbálkozásait. Viszont a kommunista képviselők egy olyan munkáspárti politikáért veszik fel a harcot, amely legalább lényeges elemeiben megfelel a széles rétegek követelményeinek. A kommunisták egyidejűleg tiltakoznak az olyan kísérletek ellen, amelyek a dolgozók megcsalására, becsapására irányulnak. Hiszen ezek a választások nem csupán az ökonómia, az infláció problematikáját érintik, hanem mindenekelőtt erkölcsi kérdéseket vetnek fel. Tudvalevő, hogy a Konzervatív Párt és a Munkáspárt jobbszárnya a kapitalista társadalmi rend fenntartása mellett száll síkra. Ezek az erők a dzsungel törvényeit óhajtják bevezetni. Elvük, amelynek értelmében az egyén a lehető legtöbbet harcolja ki önmagának és minden áron, leértékeli az emberi társadalmat. A kommunisták más szempontból közelítik meg ezeket a kérdéseket, mindenekelőtt a munkásosztály és a társadalom érdekeit tartják szem előtt. Ez a koncepció természetesen markánsan megnyilvánult a választási kampány során. Mint ahogy kidomborodik a párt politikai platformjában is. Célunk egy demokratikus, szocialista Anglia megteremtése. Ezt a párt természetesen nem a gazdasági mutatók elérésével akarja elérni, hanem az emberi kapcsolatok, a társadalmi viszonyok alapvető módosulásával. Tory-mérleg Több angliai lap rámutatott arra, hogy a Konzervatív Párt legutóbbi választási kampánya során is egyre-másra tette „elkápráztató“ ígéreteit, ám ezekből az ígéretekből szinte semmi sem teljesült. Sőt, 1973-ban 33,5 százalékkal emelkedtek az árak. Ugyanakkor befagyasztották a béreket. 1972 első negyedében 1 millióra növekedett a munkanélküliek száma és ez szomorú „rekordot“ jelentett. Nem sikerült figyelemre méltó javulást elérni a lakáskérdés terén sem. Egyre kevesebb lakás épült, ugyanakkor a lakások ára megkétszereződött és 1973 második negyedében elérte a 10 023 font sterlinget. Ezzel egyidejűleg emelkedtek a lakbérek is, mégpedig nem kevesebb mint 40 százalékkal. Csődöt mondott a tory-kabinet iskolapolitikája. 1973 decemberében 200 millió font sterlinget „húztak“ a költségvetésből, míg az új iskolák építésére szánt összeget 119 millió font sterlinggel kurtították meg. A kormány szociális politikája szintén „nem bontakozott ki“ mint ahogyan azt a toryk megígérték. Angliában mintegy 50 000 ember vár, és sokszor teljesen reménytelenül, kórházi kezelésre, ugyanakkor a kórházi ágyak száma lényegesen csökkent. Kitekintés Az angol parlamenti választások eredménye pillanatnyilag még nem áll rendelkezésünkre. Viszont Jimmy Reid kommunista jelölt nyilatkozata a választási kampány során felfedi azoknak a problémáknak nagy részét, amelyekbe a tory-kabinet kormányzása sodorta az országot. A jövő perspektívája a választás kimenetelétől függetlenül, a homályba vész. Hiszen a munkáspárti győzelem swm eredményezhet rohamos és gyors javulást. Nem szólva arról, hogy a széles tömegek immár több ízben csalódtak a munkáspárti vezetőkben és politikusokban. (A MORNING STAR nyomán) 8
