Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-22 / 69. szám, péntek
K II. ■■ ** ozos erővel BŐVÍTIK soraikat Nemrég azzal a céllal látogattunk el a Jasovái (Jászói) Szerszámgépgyárba, hogy az üzemi pártalapszervezet munkájáról érdeklődjünk. Ottjár- tunkkor azonban egyet-mást az üzem történetéről is megtudtunk. A szerszámgépgyár — amint arról Jozef Zafko igazgató tájékoztatott — 1962-ben a volt gép- és traktorállomásból alakult. Később az üzem egyre terebélyesedett. Ma 257 dolgozója van, s termékeit több országba exportálják. Az üzem dolgozóinak politikai nevelését és a tömegszervezetek munkáját a pártalapszervezet szervezi és irányítja. Tagjai egyúttal jelentős, szerepet töltenek be a gazdasági tervfeladatok teljesítésében is. Jakab Kálmán elvtárs, akit egy évvel ezelőtt választottak meg a pártalapszervezet elnökévé, egyebek közt ezt mondta: — Az utóbbi időben a központi párthatározatokból eredően nagy gondot fordítunk a kommunisták sorainak elsősorban munkásfiatalokkal való bővítésére. Tavaly pl. 12 tagjelöltet vettünk fel, s az idén is szeretnénk legalább hármat felvenni. ' A pártalapszervezetnek jelenleg 21 tagja és 12 tagjelöltje van. A dolgozók politikai ismereteinek gyarapításáról a vezetőség elsősorban pártoktatás formájában gondoskodik. A tömegszervezetek közül a pártalapszervezet a júliusi párt- plénumokból eredően elsősorban a SZISZ alapszervezetével foglalkozott behatóan. Egy elvtársat azzal bíztak meg, hogy rendszeresen ellenőrizze és irányítsa munkáját, s a tevékenységről számoljon be a pártvezetőségnek. Eredmények máris mutatkoznak. A fiatalok a Csehszlovák Televízió úgynevezett „önmagunknak“ című Jozef Zaťko igazgató. Peter ŠtefanČík, a szakszervezet üzemi bizottságának az elnöke. (Tóthpál Gyula felvételei) akciója alkalmából körülbelül 200 órát dolgoztak le brigádmunkában, s kapcsolatot teremtettek a községi ifjúsági szervezettel. A jövőben a munkát a lehetőségekhez mérten folytatni kell, az ateista neveléssel kapcsolatos előadásokat és a további terveket maradéktalanul meg kell valósítani, örvendetes, hogy az üzemben megalakult a CSSZBSZ alapszervezete. A szakszervezet az előző években jól működött, azonban tevékenysége az utóbbi években kissé hanyatlott. A pártalapszervezet igyekszik ezt a szervezetet is nagyobb aktivitásra serkenteni. Az üzemben 99 nő dolgozik, ezért indokolt, hogy a szakszervezet mellett női komisszió alakult. A jövőben talán sor kerülhet a Nőszövetség alapszervezetének a megalakítására is. Jakab Kálmán, a pártalapszer vezet elnöke. A tervfeladatok teljesítése érdekében a pártalapszervezet vezetősége szorosan együttműködik az üzem és a szakszervezet vezetőségével. Minden negyedévben gazdasági értekezletet tartanak, melyen felmérik az eredményeket, rámutatnak a fogyatékosságokra, és javaslatot tesznek az elhárításukra. A pártgyűléseken minden alkalommal foglalkoznak a terv teljesítésével, a dolgozókat minden hónapban tájékoztatják az eredményekről, s fogyatékosságokról és útmutatást nyújtanak nekik a további munkához. A párttagok — például Štefan Lubišky elvtárs és mások — az egyes üzemrész- legeken jó példát mutatnak a többieknek. — Az idén — mondotta Zaťko elvtárs — a rohamosan fejlődő és egyre modernebb gépekkel felszerelt üzemben takarékossági akció folyik, s a dolgozók igyekeznek megteremteni a feltételeket az ötödik ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítéséhez. Az utóbbi években fellendült a szocialista munkaverseny. Minden évben jelentkezett két-három csoport, s ma már tíz kollektíva versenyez a „Szocialista munkabrigád“ címért. A pártalapszervezet együttműködik a falu, a községi pártalapszervezet és a szövetkezet vezetőségével. Negyedévenként együttes ülést tartanak és meg beszélik a közös feladatokat. TÖZSÉR LAJOS Jubileumi vetélkedősorozat a képernyőn „Győzelmes út“ Fő cél: elősegíteni a Nemzeti Front választási programjának teljesítését # A vetélkedőben részt vesznek Szlovákia összes járásai # Szórakoztató műsorból sem iesz hiány # A jubileumi évfordulók szellemében a héten rajtol a versenysorozat A televízió képernyőjén csak nemrég fejeződött be a nagy közkedveltségnek örvendő „Önmagunknak“ nevű vetélkedő, s máris újabb sorozatot indít a Csehszlovák Televízió, amely ezáltal a „Győzelmes út“ nevet viseli. A jubileumi évforduló tiszteletére induló és két évig tartó versenysorozatban 42 versenycsoport vesz részt. Tény, hogy Szlovákiának csak 38 járása van, de Bratislava 4, Košice pedig 2 versenyrajt állít ki. A havonta ismétlődő, 80 percig tartó vetélkedőre, teliál 21 alkalommal kerül sor. Ezek az esték, tlletve a vetélkedők nemcsak a nemzeti bizottságok, a lakosság és a különböző mesterségbeliek versenyéből állnak, hanem méltó helyet kapnak benne a résztve vő járások népművészeti csoportjai is, s mivel az SZNF és hazánk felszabadítása 30. évfordulójának jegyében zajlanak le, helyet kapnak a forradalmi munkásdalok és a pártizánnó ták is. A vetélkedő első része — amely az „Idő nyomában“ nevet viseli — is a két évfordulóval kapcsolatos. A résztven vók, és a nézők áttekintést nyernek hazánk dolgozóinak a fasizmus elleni harcáról és szocialista jelenünkről. A „Győzelmes út“ sokkal igényesebb lesz az előző vetélkedőknél. Célja, hogy az egyes nemzeti bizottságok felhívásait támogatva szlovákiai méretű versenyt hívjon életre a falvak és városok csinosítása, a dísz- és gyümölcsfák kiültetése, egyszóval az életkörnyezetünk szebbé tétele terén és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat közelebb hozza az iparban dolgo zókhoz és fordítva. A vetélkedőkben résztvevők párosítása nem történt sorsolással, sem pedig egyszerű adminisztratív intézkedéssel. A fő szó e téren a műszaki és a távközlési dolgozóké volt. Hét műsorkocsival ugyanis egyszerre nem tudnának két messze eső járásból közvetíteni, illetve a képet a Mlynská Doliná i televíziós központba levő héttagú zsűrihez eljuttatni. így tehát a versenyző járások párosítása az említettek figyelembe vétele alapján történt. Az első vetél kedöestre a héten, azaz március 22 én kerül sor, amikor a zvoleníak találkoznak, illetve összemérik erejüket ügyességüket, szorgalmukat és tudásukat a bratislavai III. körzettel. Reméljük, hogy mindkét jti- rás képviselői helytállnak, a nézők. pedig szórakoznak és sokat tanulnak a versenysorozat első adásából is. —né— filmek a Szlovák Nemzeti Felkelésről A koiibai filmstúdióban ét, évben készülő nyolc játékfilm közű) négy a Szlovák Nemzett Felkelés eseményeit, illetve egy-egy epizódját eleveníti meg. Az SZNF 30. évfordulója tiszteletére készül Martin Ťapák A nap, amely nem hal meg című alkotása. Felkelési témái dolgoz fel Vladimír Pavlovič és Vincent Rosinec rendező filmje is, Az ismeretlen uadász trófeája. Štefan Uher Húsvét, nagy nap címmel forgat filmet a felkelésről. A Tüzes útkereszteződések című Miroslav Hor- ňák-film is a Szlovák Nemzeti Felkelés motívumaira épül. A stúdióban rövidesen elkészül Andrej Lettrich Fegyverbe, kurucok című drámája is. Az öntözéses cukorrépatermesztés tartalékai A CSKP KB és az SZLKP KB novemberi határozatai feladatul adták a mezőgazdasági termelés eddigi növekedési ütemének megtartását. E fontos cél elérése érdekében a pártszervek az adott talaj- és éghajlati feltételek, valamint az intenzifikáló tényezők hatékonyabb kihasználására hívják fel a figyelmet. E tényezők között a természetes csapadék aránytalan elosztása és gyakori hiánya miatt az öntözésnek is nagy jelentősége van. Szlovákia területén jelenleg 140 000 hektár föld öntözhető. Mivel az öntözött terület 8—10 százalékán termesztenek cukorrépát, ez azt jelenti, hogy összesen 11 000—14 000 hektár cukorrépát termesztenek öntözéssel, ami a cukorrépa egész vetésterületének 22—25 százaléka. A tervek szerint 1990-ig az öntözött területek terjedelme eléri a 425 000 hektárt, s a cukorrépa egész vetésterületének 60 százaléka kerül öntözés alá. Ezért a cukorrépa öntözéses termesz-' tésének már most is megkülönböztetett figyelmet kell szentelni. Tapasztalaiból is tudjuk, hogy a cukorrépa nagyon intenzíven reagál a természetes csapadék mennyiségének ingadozásaira. 1950 óta, vagyis a legutóbbi 23 év alatt 9 esetben okozott az átlagosnál szárazabb időjárás jelentős termés- csökkenést. Az elmúlt évben például a megelőző évhez viszonyítva átlagosan 50 mázsával csökkent a cukorrépa gyökérhozama, két esetben pedig több mint 100 mázsás volt ez a csökkenés. Emellett nem is volt olyan év, amikor a cukorrépa nem hálálta volna meg az öntözést nagyobb terméshozamokkal. 1974. III. 22. A kutatás eddigi eredményei és az öntözéses gazdálkodás gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a cukorrépa egyike azoknak a növényeknek, amelyek az öntözésre legjobban reagálnak és azt a legjobban tudják hasznosítani. A két világháború közötti időszakban végzett öntözési kísérletekben a cukorrépa hektárhozama 30 —40 százalékkal növekedett, s az akkori termesztési feltételek mellett öntözéssel 280—340 mázsás hozamokat lehetett elérni. Az eltelt 40 év alatt a cukorrépa hektárhozama több mint kétszeresére növekedett, amit az is bizonyít, hogy az utóbbi 10 évben Felső Csallóköz középkötött talajain az öntözött kísérleti parcellákon 700—900 mázsás hozamokat értünk el. Optimális vízellátás mellett az utóbbi 10 év átlagos hektárhozama ezeken a parcellákon 710 mázsa volt, míg a nem öntözött kontrol Iparcellákon 507 mázsa, ami 40 százalékos különbséget jelent. Az 1973-as különösen száraz évben 237 mázsa volt a hozamkülönbség, ami több mint 55 százalékot jelentett. Érdekes, hogy az öntözés hozamnövelő hatása mostanában is azonos mértékű — 40 százalékos, —, mint 40 évvel ezelőtt. Ez a 40 százalék azonban most sokkal többet jelent, hiszen a cukorrépa hektárhoza- ma, mint már említettük, több mint kétszeresére növekedett. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minél intenzívebb a termelés színvonala, annál szükségesebb és annál hatékonyabb az öntözés. Az öntözés ugyanis az intenzív termesztésben nemcsak önmagában hat a hozam növekedésére, hanem a többi intenzifikáló tényező — a tápanyagellátás, a gépesítés, a kemizálás — hatékonyságát is növeli. Bár a cukorrépa hektárhozama a gyakorlati öntözéses gazdálkodásban is jelentősen megnövekedett, még mindig nagy különbségek tapasztalhatók az üzemi gyakorlatban és a mi kísérletein kl>en elért eredmények között. Például az 1966—1970- es évek átlagában, amikor több mezőgazdasági üzem eredményeit összegeztük, az öntözött cukorrépa hektárhozama 459 mázsától 536 mázsáig terjedt. Ugyanakkor az öntözés nélküli hektárhozamok 390—400 mázsát értek el. Ez azt jelenti, hogy a termelési gyakorlatban az öntözés esetenként 11—30 százalékkal növelte a hozamot. Vagyis az öntözés hatékonyságának növelésében még jelentős tartalékok vannak, hiszen a gyakorlat a kutatásban eléri eredményeket csupán 60—70 százalékban közelítette meg. Annak ellenére, hogy a termelők a zöldségfélék után mindjárt a cukorrépát részesítették a legnagyobb figyelemben, az utóbbi 6—7 év átlagában az öntözhető területeken termesztett cukorrépának csupán 65—70 százalékát öntözték. Lényeges javulás csak a tavalyi rendkívül száraz évben történt, amikor ez az arány 97 százalékra növekedett. Ez azt mutatja, hogy a már működű öntözőberendezések kihasználó sában is jelentős tartalékok vannak. A gyakorlatban és a kutatásban elért eredmények közötti különbségek egyik alapvető oka a vízhiány elégtelen pótolása. Az 1966—1970-es évek átlagában például hektáronként 2700 köbméter víz hiányzott a növényzet optimális vízellátásához. Az öntözéssel azonban csupán 1350 köbméter vizet juttattak hektáronként a talajba, vagyis a szükséges mennyiség 50 százalékát. Az összegyűjtött adatok is bizonyítják, hogy a hektárhozamok a talajba juttatott víz mennyiségével arányosan növekedtek. Ebből azt a tanulságot kell levonni, hogy nemcsak az öntözőberendezések területi kihasználása a fontos, hanem a növényzet optimális vízellátásáról is gondoskodni kell. Ezzel t kapcsolatban azonban azt a körülményt is figyelembe kell venni, hogy bár az öntözési technika az utóbbi 10 év alatt sokat javult, a jelenleg alkalmazott eljárás munkaigényessége nincs összhangban a gépesítés más szakaszokon elért színvonalával és a mezőgüzdasági üzemek munkaerő-ellátottságával. A jelenlegi állapot további javulásához már az idén hozzájárul 400 sávos öntözőgép, s jövőre további 1500 ilyen gépre nyújtottak be igénylést. Amíg azonban a régi öntözőberendezéseket nem cserélik ki mindenütt újakra, azt a technikát kell kihasználni amivel rendelkezünk, éspedig a jobb munka- szervezéssel, a munkaerőforrások jobb kihasználásával. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyították, hogy ebben az irányban is vannak jelentős tartalékok. Mikor és hogyan öntözzünk? A nagy hozamok eléréséhez a szükséges víz mennyiségének biztosítása mellett az Öntözővíz helyes adagolása is nagyon fontos. Ennek a kérdésnek az öntözési kutatás az egész világon nagy figyelmet szentel; hazai feltételeink között 20 éves tapasztalatokkal rendelkezünk. A cukorrépa fejlődésében a vízellátás szempontjából három fontos szakaszt különböztethetünk meg. Az első szakasz a vetéstől körülbelül június 20-ig tart. Ebben a szakaszban Intenzíven fejlődik a növény levélzete, melynek súlya" meghaladja a gyökér súlyál. A második szakaszban — június 20-tól augusztus 30-ig — a gyökérzet indul erős növekedésnek, de a levélzet gyarapodása is jelentős. A, harmadik szakaszra — augusztus 30-tól a betakarításig — a cukorképződés a jellemző, miközben a gyökér is tovább növekszik. Az egyes fejlődési szakaszokon a cukorrépa eltérő mértékben igényes az öntözővíz meny- nyiségére. Az 1. szakaszban inkább melegre van szüksége, nagyobb mennyiségű vizet nem igényel. Normális vízviszonyok mellett a gyökér megnyúlik, ami elősegíti a hosszúkás, karós gyökér képződését. A túlzott öntözés ebben az időszakban kedvezőtlenül hűti a talajt, a gyökér elágazóan, zellersze- rfien fejlődik, s természetesen a termelési költségek is indokolatlanul növekednek. Átlagosnál szárazabb időjárás esetén, főleg magas hőmérsékleten és talajszárító szeles időjárásban az egyelés után, májusban is ajánlatos az öntözés, éspedig 15—25 mm-es adagban. További ' száraz időjárás esetén májushoz hasonlóan június első felében is esedékes lehet egy 30 mm-es adagban juttatott öntözés. A talajnedvesség szempontjából sokkal fontosabb a második szakasz; amely egyébként is a fő öntözési idénybe esik. Ebben a két és fél hónapig tartó időszakban állandóan optimális szinten kell tartani a talaj nedvességtartalmát. Ha figyelembe vesszük, hogy a mi éghajlati feltételeink között ebben az időszakban a talaj és a növényzet együttesen naponta (Folytatás a 6. oldalon)
