Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-16 / 64. szám, szombat
HÉTVÉGI HiRMAGYARÄZATUIMK A SZOVJET—FRANCIA KAPCSOLATOK JELENTŐSÉGE A Fekete tenger melletti üdülőhely, ahol Leonyid Itrezsnyen, az SZKP KB főtitkára két napon át tanácskozott Georges Pompidou francia államfővel, indokoltan állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy a szovjet—francia csúcstalálkozók jelentősége messze túlnő a két ország határain. Ezek a találkozók és a különféle magasszintű megbeszélések már több éve rendszeressé váltak a két ország között, mégis minden alkalommal a figyelem gyújtópontjába kerülnek. Ez a felfokozott érdek lődés főképpen azzal magyarázható, hogy valamennyi szov jet —francia konzultáció konkrét eredményeket hozott a két oldalú kapcsolatok kiszélesíté seben és elmélyítésében s ugyanakkor újabb ösztönzést adott a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a fennálló nemzetközi problémák megoldó sóhoz. A szovjet—francia kapcsolatokban végbement jelen tős változások nagymértékben hozzájárultak uz enyhülés lég körének kialakulásához Európában s a két ország jó viszonya kedvező hatást gyakorol a békés egymás mellett élés elvei nek gyakorlati megvalósítására az egész világon. 1974. 111. 16. Gyümölcsöző együttműködés Számos példa bizonyítja, hogy a szovjet—francia kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak, és fejlődésüket az objektív szükségszerűség felismerése határozza meg. A Szovjetunió elvi politikájához híven kezdettől fogva szüntelenül szorgalmazta a két ország együttműködését. A szovjet—francia kapcsolatok fejlődése azt tanúsítja, hogy két különböző társadalmi rendszerű ország szinte minden területen képes termékeny ösz- szefogásru. De Gaulle tábornok, Franciaország 1970-l>en elhunyt elnöke, akinek nagy szerepe volt a szovjet—francia kapcsolatok fejlesztésében, még a második világháborúban, 1944 végén kijelentette: Franciaország és a Szovjetunió számára az összefogás annyit jelent, mint erősnek lenni, a megosztottság viszont annyi, mint veszélybe kerülni. Az egykori elnök szavait nem mindig szívlelték meg Párizsban. Különösen az 1950 es években a jobboldali politikusok rendkívül leszűkítették a két ország kapcsolatait. De Gaulle elnök hatalomra kerülése után ismét feléledtek a kapcsolatok a Szovjetunió és Franciaország között. A fejlődés a francia elnök 1966. évi szovjetunióbeli látogatásával vett nagy lendületet, ekkor döntöttek ugyanis azoknak a gazdasági és politikai intézményeknek a megteremtéséről, amelyek hivatva vannak a sokoldalú együttműködés ápolására és fejlesztésére. Mindkét fél tudatos állami politikai irányvonalának erdménye, hogy már 1965 és 1969 között több mint kétszeresére növekedett a Szovjetunió és Francia- ország árucsere-forgalma, és még nagyobb arányú növekedésre lehet számítani az 1970— 74-re vonatkozó szerződés végrehajtása alapján. Eredményesen valósul meg az együttműködés a színes televízió fejlesztésében, az atomerő békés felhasználásában és a világűr kutatásában is. A Szovjetunió jelentős ipari berendezéseket szállít Franciaországnak, így például a Bordeaux környékén lévő olajfinomító korszerűsítéséhez szükséges felszereléseket, a Földközi-tenger partján lévő Fos-sur-Mer-1 kohászati kombinát számára gépsorokat, s az Issoire-i üzemben fog dolgozni az a 65 000 tonna nyomású óriásprés, amelynek a párja az egész világon csak a Szovjetunióban található. Nem kevésbé nagy jelentőségű Franciaország számára a szovjet energetikai nyersanyagok szállítása is. Ugyanakkor Franciaország konténer-hajókat épít a Szovjetunió részére, továbbá cellulóz, polisztirén és sztirén gyártásához szükséges berendezéseket és számos más felszerelést szállít a szovjet iparnak. Közeli álláspontok a nemzetközi kérdésekben Politikai téren megkönnyíti a gyakorlati együttműködés fejlesztését, hogy a két ország álláspontja közel van egymáshoz korunk számos fontos kérdésében. De Gaulle elnök volt az első nyugati államfő, aki elvetette a szovjetellenes előítéleteket, és a NATO katonai szervezetéből való kilépéssel, valamint Franciaország és a szocialista országok kapcsolatainak javításával le is vonta a nemzeti érdekeknek és az európai enyhülés javulásának megfelelő következtetéseket. A Francia Köztársaság jelenlegi elnöke ezúttal harmadszor látogatott a Szovjetunióba, s ez volt az ötödik találkozója az SZKP főtitkárával. Pom- pidou első szovjetunióbeli látogatása idején, 1970 októberében írták alá a konzultációk ről szóló jegyzőkönyvet, egy évvel később, Leonyid Brezs nyev franciaországi látogatása alkalmával pedig elfogadták a Szovjetunió és Franciaország együttműködése ulapelveiröl szóló dokumentumot és gazdasági, műszaki és ipari együttműködési egyezményt írtak alá. A szerdán befejeződött pieun- dai tárgyalások során az SZKP főtitkára elismeréssel nyilatkozott Franciaországnak a nem zelközi életben játszott jelen tős szerepéről, s hangsúlyozta, hogy az ezzel kapcsolatos szovjet értékelés semmit sem változott. Most is, mint minden találkozásunk alkalmával, — mondotta — kiemeljük annak szükségességét, hogy kapcsolatainknak mintaképül kell szol gálniuk más országok számú ra. A magas szintű találkozóról mindkét államférfi egyaránt a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkozott, megerősítvén, hogy a Szovjetunió és Francia- ország hű a szovjet—francia együttműködés alapelveit meghatározó dokumentumokhoz és a politikai konzultációkra vonatkozó jegyzőkönyvhöz. A találkozó újabb tanúbizonyságát adta, hogy a szovjet—francia hagyományos barátság szilárd és megfelel a két nép alapve tő érdekelnek, az európai és a nemzetközi biztonság megerösi tése ügyének. A Pompidou látogatásáról kiadott rövid közleményből is kitűnik: a csúcs- találkozó legfőbb tanulsága az, hogy a szovjet—francia együttműködés további elmélyítését eredményezi, mégpedig nemcsak a gazdasági és a tudómé nyos-műszaki területen, hanem főképp az enyhülést, mindenekelőtt az európai biztonságot szolgáló lépések összehangolásában. A szovjet—francia tárgyalásokon a legtöbb időt és figyelmet az európai biztonsági értekezletnek szentelték. A francia államfő kijelentette, hogy Franciaország kész elősegíteni az értekezletet előrevivő út megtisztítását mind közvetlenül, mind a nyugat-európai partnerekkel való érintkezések révén. Jelentős mozzanat az is, hogy Franciaország nem utasítja el mereven a szovjet javaslatot, hogy az európai biz lonsági értekezlet harmadik szakaszát a legmagasabb szinten írják alá. A mostani csúcstalálkozó Igen pozitív eredményeket hozott a szovjet —francia világ politikai együttműködés elmélyítésének szempontjából, amely várhatóan kedvező hatást gyakorol az enyhülési folya mát tartósságára. A szovjet—francia közös erőfeszítés remélhetően meggyorsítja az európai biztonsági értekezlet jelenleg nem éppen hétmérföl- des csizmákkal haladó munkáját. Méltán mondhatjuk tehát, hogy ez a gyümölcsöző együttműködés nemcsak a két ország javát szolgálja, hanem egész Európa stabilitása, a nemzetközi biztonság érdekében ható tényező. PROTICS JOLÁN KÖZÖS KÖZLEMÉNY A CSEHSZLOVÁK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LENGYELORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL j Folytatás az 1. oldalról j marxista—leninista irányvonala, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatok erősítése, a Varsói Szerződéshez tartozó államok, valamint a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus eszméi által egyesített további szocialista országok eszmei-politikai egységének és összeforrottságának szilárdítása. Ezt követeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszakán elfogadott és további ülésein kibontakoztatott szocialista gazdasági integráció komplex programjának a megvalósítása is. Hangsúlyozták, hogy a két párt és ország sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztésére nagy impulzust adtak Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának és Edward Giereknek, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának, valamint a két kormány elnökének, Ľubomír. Štrougal- nak és Piotr Jaroszewicznek 1973 januári prágai megbeszélései. Mindkét párt nagyra értékelte a CSKP és a LEMP együttműködésének eddigi kibontakozását. ugyanakkor kiemelték az összes szintű nemzetközi kapcsolatok munkajellegét és közvetlenségét. Eredményesen fejlődik a parlamentek, a csehszlovák Nemzeti Front és a lengyel Nemzeti Egységfront együttműködése, jő a baráti kerületek, járások, városok és üzemek együttműködése is. A két küldöttség pozitívan értékelte ennek az együttműködésnek az eredményeit és hangsúlyozottan szükségesnek farija további bővítésüket és elmélyítésüket. Ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak a szak-, ifjúsági és további társadalmi szervezetek kapcsolatai szilárdításának. Pozitívan értékelték a kulturális, tudományos, oktatásügyi, a sajtó, a rádió és a televízió terén folytatott együttműködés eddigi fejlődését, s megállapították, hogy megvannak a lehetőségek javításukra és bővítésükre. A küldöttségek értékelték a CSKP és a LEMP vezetői, a csehszlovák és a lengyel miniszterelnök tavaly januári találkozóin elfogadott elhatározások megvalósítását és megjelölték az 1976—1980. évi további gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fő irányait. A megbeszélések során mindkét fél megerősítette, hogy Csehszlovákia és Lengyelország nemzetközi aktivitásának alapelve a mai világban a béke erőinek főjámaszát alkotó szocialista közösség erősítése. Csehszlovákia és Lengyelország a legmélyebb elismeréssel adózik az SZKP következetes békepolitikájának és kiemeli Leonyid Brezsnyev főtitkár egyéni hozzájárulását a nemzetközi kapcsolatok feszültségének enyhüléséhez. Csehszlovákia és Lengyelország a"Szov- jetunióval — a szocialista közösség vezető erejével — ápolt testvéri kapcsolatok fejlesztése mellett továbbra is aktívan részt vesz az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt nagyszerű békeprogram megvalósításában. Ez a program valamennyi szocialista állam törekvéseit fejezi ki, megfelel osztály- és nemzeti érdekeiknek. Mindkét ország minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy dinamikusan továbbfejlődjék és tökéletesedjék a KGST keretében folytatott együttműködés. A KGST fennállásának 25 éve alatt fontos szerepet töltött be és még nagyobb szerepet fog játszani a jövőben, főként a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában. Csehszlovákia és Lengyelország továbbra is aktívan fog hatni a Varsói Szerződés erősítésére. 1975-ben fogjuk ünnepelni a Varsói Szerződés fennállásának 20. évfordulóját. A szocialista közösség országainak aktív békés egymás mellett élési politikája az európai területi és politikai realitások elismerését eredményezte. Ezeknek végleges megerősítését jelentették a Szovjetunió, Lengyelország és az NSZK között kötött szerződések, a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, az NDK és az NSZK kapcsolatait rendező alapszerződés, valamint Csehszlovákia és az NSZK szerző dése, amelynek legfontosabb rendelkezése a lealázó müncheni diktátum semmisségének elismerése. Csehszlovákia és Lengyelország továbbra is arra törekszik, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, befejező szakasza a legrövidebb időn belül, a legmagasabb színvonalon megvalósuljon. Mindkét ország azt a nézetet vallja, hogy az értekezlet sikeres eredményei jelentős ösztönzést adnának az államok közötti együttműködés fejlődésének és az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésének. Mindkét ország nagy fontosságot tulajdonít a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásoknak. Azt a nézetet vallják, hogy a megegyezés elérése e kérdésben a megbeszélések valamennyi résztvevőjétől megköveteli azon megegyezéses al ipelv betartását, amely szerint a csökkentés következményei nem érinthetik egyik fél biztonságát sem. Az utóbbi időszakban sikereket ért el a Szovjetunió következetes békepolitikája. A kitartóan megvalósított lenini békeprogram megerősíti a szocialista államok nemzetközi helyzetét, hozzájárul a szocializmus, a népek szabadsága és a világ béke nagy ügyéhez. Csehszlovákia és Lengyelország hangsúlyozza a Szovjetunió azon kezdeményezésének és erőfeszítéseinek nagy jelentőségét, amelyek a békés egymás mellett élés elve alapján a szovjet—amerikai kapcsolatok felvételéhez vezettek. A szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálása az atomháború veszélye csökkentésének folyamatában különösen fontos tényező, elősegíti és megkönnyíti a feszüllség enyhítéséért és u világbékéért vívott harcot. Mindkét ország teljes mértékben támogatja a leszerelés területén tett jelentős szovjet kezdeményezéseket, a Biztonsági Tanács állandó tagállamai katonai költségvetésének csökkentését, és továbbra is a leszerelési világkonferencia ösz- szehívását szorgalmazza. A CSSZSZK és a Lengyel Népköztársaság határozottan támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és u Dél- vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya állás- foglalását, amellyel a párizsi egyezmény következetes teljesítését követelik az egyezmény valamennyi aláírója részéről. Mindkét fél továbbra is testvéri támogatást nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak az ország újjáépítésében és további szocialista fejlesztésében. Csehszlovákia és Lengyelország pozitívan értékeli a laoszi béke felújításáról és a nemzeti megbékélésről létrejött egyezményeket, és szolidaritását fejezi ki a kambodzsai hazafiak harcával. Mindkét fél támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság politikáját, amely az ország békés, demokratikus, minden külső beavatkozástól mentes egyesítésére irányul. A két küldöttség határozottan elítéli a chilei reakciós államfordulatot, valamint a junta megtorló intézkedéseit a chilei hazafiakkal szemben, szolidaritását nyilvánítja a szabadságért és a társadalmi igazságosságért küzdő chilei munkás- osztállyal és haladó erőkkel, Luis Corvalánnak, a Chilei KP jogtalanul bebörtönzött főtitkárának és más chilei hazafiaknak a szubadonbocsátását, valamint a vérontás és a terror azonnali beszüntetését követeli. Csehszlovákia és Lengyelország hangsúlyozza, hogy a közel-keleti konfliktus békés megoldása megköveteli az izraeli csapatok teljes kivonását mindazon arab területekről, amelyeket Izrael 1967-ben szállt meg, valamint a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítását A csehszlovák küldöttség megerősíti, hogy a lengyel ^hadsereg egységeinek részvétele az ENSZ rendkívüli fegyveres alakulataiban a Közel-Keleten, a béke és a feszültség enyhítése érdekeit szolgálja e térségben. Csehszlovákia és Lengyelország nagy jelentőséget tulajdonít az ázsiai, az afrikai és a lu- tin-amerikai fejlődő országokkal való sokoldalú baráti kapcsolatok elmélyítésének, szolidáris a függetlenségükért, az imperializmus agresszív politikája ellen és a haladó fejlődésért harcoló népekkel. Mindkét ország állást foglal az együttműködés mellett az ENSZ-beu és más nemzetközi szervezetekben, mindazon államokkal, amelyek politikai, gazdasági és más ‘területeken konstruktív megoldásokat keresnek. Tekintettel azokra a káros következményekre, amelyek a világ gazdasági kapcsolataira az imperialista csoportosulások és nemzetek feletti társulások könyörtelen kizsákmányolásából és önző tevékenységéből származnak, mindkét ország állást foglal az igazságos nemzetközi munkamegosztás mellett, amely valamennyi együttműködő fél és főként a fejlődő országok érdekei tiszteletben tartásának elvén alapul. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt továbbra is aktívan munkálkodik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom eszmei egységének a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében való megszilárdításáért. Mindkét fél nézete megegyezik abban, hogy jelenleg megérnek a feltételek a kommunista és munkáspártok európai tanácskozásának összehívására, valamint a kommunista mozgalom világtanácskozásának előkészítésére. Továbbra is elvhűen harcolni fognak az opportunizmus, az antiszovjetizmus és az antikommunizmus minden formája ellen, valamint a kommunista mozgalom egységének megbontására irányuló kísérletek ellen. A CSKP és a LEMP továbbra Is következetesen fellép a Kínai Népköztársaság jelenlegi vezetőségének maoista egységbontó politikája ellen, amely hegemonizmustól és sovinizmustól vezettetve az antiimpe- ríalista harc frontjának gyengítésére törekszik, együttműködik a hidegháborús erőkkel és támogatja az antikommunis- ta irányzatokat. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság meg van győződve arról, hogy kölcsönös sokoldalú kapcsolataik további fejlesztése nagy jelentőségű lesz a két ország pártjai és kormányai által kitűzött célok niegvulósítá- sa, a népeink közötti barátsági és együttműködés további szilárdítása szempontjából, hozzájárul a szocialista közösség eszmei-politikai felzárkózottságának és dinamikus fejlődésének erősítéséhez. A csehszlovák vezető tényezők Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét. A lengyel fél a meghívást megelégedéssel elfogadta. A SZOVJETUNIÓ és Magyar- ország kölcsönös külkereskedelmi forgalmának értéke tavaly 6 százalékkal magasabb volt az 1972-es forgalomhoz viszonyítva. PÁRIZSBAN két nagy kormányellenes tüntetés zajlott le. Mintegy 10 000 közalkalmazott béremelést követelt, 20 000 diák pedig a közoktatásügyi minisztériumnak a felsőoktatási tanintézetekre vonatkozó tervezett reformja ellen tiltakozott.
