Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-01 / 51. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. március L PÉNTEK BRATISLAVA © XXVII. ÉVFOLYAM 51. szám Ára 50 fillér JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Az emberek egymás között gyakran vitatkoznak arról, hogy milyen jogok és kötelességek illetik meg őket. Igaz, ez a vita rendszerint nem általánosságban folyik, hanem valamely konk­rét esetről, vagy tényről. Rendszerint olyan részletét, az élet egyes területeit érintő kérdésekről van szó, amelyeket jogsza­bályok, különféle törvények és az illetékes állami szervek ha­tározatai szabályoznak, és amelyeknek jelentős részét az át­lagpolgár nem ismeri, de nem is ismerheti, mivel az ember jo­gait és kötelességeit szabályozó rendelkezéseket csak az erre hivatott szakember — pl. jogász — ismerheti a maguk teljes valóságában. Ám ennek ellenére, ha a laikus mindennapi ember ezekről az általa pontosan nem ismert jogszabályokról vitatko zik, ez egyáltalán nem rossz jelenség, ellenkezőleg, csak ked- vezőleg lehet értékelni. Mert miről is van szó, amikor az embe vek valamely őket érintő törvényes rendelkezésről vitatkoznak egymás között? Egyszerűen arról, hogy az adott esetben élni kívánnak törvény biztosította jogaikkal. Ez pedig minden em­ber alkotmányban biztosított állampolgári joga. Szocialista rendszerünk egyik legjelentősebb vívmánya éppen az, hogy ha­zánk minden állampolgára számára egyforma jogokat biztosít, de egyforma kötelességeket is ró ki. Elég megemlíteni, hogy alkotmányunk minden ember számára biztosítja a munkához való jogot, de ugyanakkor elvárja azt is, hogy mindenki tőle telhetőén ki is vegye a részét a szocializmus építésének min­dennapos tennivalóiból. Alkotmányunk és egyéb jogszabályaink nem ismerik el a kizsákmányolást vagy az ezzel összefüggő élősködés más formáit. Aki nem dolgozik, ne is egyék — tart­ja a régi közmondás, s ez a közmondás a dolgozó ember véle­ményét, akaratát fejezi ki, olyan véleményt, amely szocialista rendszerünk alapját képezi. Éppen ebből következik, hogy nemcsak állampolgárok va- gvimk, hanem dolgozók is, s mint ilyeneket, szintén jogok és kötelességek illetnek meg bennünket. Sőt, talán nem túlzás azt mondani, hogy az ember mindennapos ügyes-bajos dolgai az esetek döntő többségében dolgozói viszonyából származnak. S ez természetes is, hiszen az ember mindennapi élete ezernyi szállal kötődik munkahelyéhez, munkaviszonyához s az ebből eredő jogokhoz és kötelességekhez. Nyilvánvaló tehát, ha a dol­gozót munkahelyén valamilyen sérelem éri, ha valamely tör­vény biztosította jogát csak hosszas huza vona után érvénye­sítheti, ha a munkahelyi légkör olyan, hogy észrevételei, javas­latai falra hányt borsó, akkor az ilyen helyeken az embereknek rossz a közérzetük, kedvüket veszítik, kilial belőlük minden kezdeményező készség, s munkájukat csak ímmel-ámmal végzik el. Vajon kell-e hangsúlyozni, hogy az ilyesmi milyen súlyos hiba, hogy ellentétben áll szocialista rendszerünk alapelveivel és hogy nemcsak üzemi, munkahelyi, hanem országos viszony­latban is milyen súlyos károkat okozhat és okoz is. Miért? Nemcsak azért, mert a dolgozóknak nem adja meg a törvényeink által biztosított jogaikat, hanem azért is, mert az ilyesmi szükségszerűen visszahat az emberek munkakedvére, s ennél fogva munkateljesítményük mennyiségére és minőségére is. S ifi elérkeztünk az érem másik oldalához, a kötelességekhez. Mert — mint már az előbbiekben hangsúlyoztuk — az embert, akár mint állampolgárt, akár mint dolgozót nemcsak jogok il­letik meg, hanem törvényszabta kötelességei is vannak. Ügy is mint állampolgár, úgy is mint dolgozó egyrészt nem kerülhet összeütközésbe törvényeinkkel, másrészt kötelességei vannak, amelyeket teljesítenie kell. Tiszteletben kell tartania törvényein­ket és teljesítenie kell a rá háruló kötelességeket. Jogaira hi­vatkozva ne hangoskodjék az olyan ember, akit munkahelyén történetesen mint lógost, mint olyan embert ismernek, aki lég szívesebben a munka temetésére menne el. Már pedig eléggé gyakori jelenség, hogy éppen az ilyen emberek a leghango­sabbak, ba a jogokról van szó. jog és kötelesség ugyanazon érem két oldala. Nem elég en­nek az éremnek csak az egyik oldalát nézni, látni kell a mási­kat is. Éppen ezért van nagy szükség arra, hogy politikai, fel - világosító munkánk nyomán az emberek ezt tudatosítsák. Az Ivanka pri Nitre i Efsz kertészetében 30 000 fejes salátapa­lántát ültettek ki a melegágyakba. Felvételünkön: Oremusová jozefína a salát a palánták ültetése közben. (Felvétel: Matys Pavelj Gyors ütemben épül a Szíriai Arab Köztársaságban az Eufráte- szen egy vízi erőmű, amely 040 000 hektár füld öntözését teszi lehetővé, és több mint ezer rnW áramot termel. Képünkön: A gát építése. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) VÁLASZTÁSOK ANGLIÁBAN Leonyid Brezsnyev fogadta Bahrt Leonyid Brezsnyev szerdán a Kremlben fogadta Egon Bahrt, a bonni kancellár mellé rendelt különleges megbízatású szövet­ségi minisztert, aki egyszers­mind a kelet—nyugati gazdasá­gi együttműködést koordinálja az NSZK-ban. A szűkszavú hi­vatalos kommüniké szerint az SZKP KH főtitkára megbeszé­lést folytatott Bahrral, aki rö­viddel előbb érkezett Moszkvá­ba, s előreláthatólag több na­pot tölt a Szovjetunióban. A nők ünnepe küszöbén A nemzetközi nőnap ez idei ünnepségei a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadu­lása, valamint a csehszlovák nőmozgalom megalapítása 30. évfordulójának a jegyében fog­nak lezajlani — jelentette ki a tegnapi prágai sajtóértekezle­ten dr. Olga Vacková, a Cseh­szlovák Nőtanács főtitkára. A nemzetközi nőnap alkalmá­val hazánkban megrendezendő nagygyűlések célja elsősorban a gazdasági és a közéletben dolgozó nők önfeláldozó mun­kájának az értékelése és annak az ellenőrzése, hogy milyen si­kerrel járnak a nők és a csa­ládjaik életszínvonalának eme­lésére irányuló törekvések. A CSSZK és az SZSZK képvi­seletében megjelenő 150 tagú küldöttséget március 6-án a párt és az állam képviselői az idén is a prágai várban látják vendégül. A legjobb dolgozókat, a szocialista munkabrigádok tagjait, a nőmozgalom érdemes funkcionáriusait és az ellenál­lási mozgalom résztvevőit a nemzeti kormányok, a minisz­tériumok és a kerületi nemzeti bizottságok vezetői is fogadják ma jd. A nemzetközi nőnap ünnepsé­gei a nők közelgő világkong­resszusának, az ENSZ kezde­ményezésére a nők 1975 ben megtartandó nemzetközi évének a megünneplésével folytatód­nak. —km — London — Nagy-Britanniában reggel helyi idő szerint hét órakor kinyitották a szavazó­helyiségeket és megkezdődtek az előrehozott parlamenti vá­lasztások. A szavazásra jogo­sultak este tíz óráig adhatják le voksukat a 635 mandátumért versengő löbb mint 2130 jelölt valamelyikére. A választás előtti utolsó órákban kiadott közvéleményku­tatási felmérések szerint Heath Konzervatív Pártja megőrizte csekély fölényét az ellenzéki Munkáspárttal szemben. Minden jel arra mutat, hogy az évtize­dek óta jelentéktelen szerepet játszó Liberális Párt erős har­madikként fog futni. A brit szigeteken az elmúlt napokban kissé lehűlt az idő. Fagypont körüli hőmérséklet van, heves szelek söpörnek vé­gig az országon és havazás is előfordul. A kedveződen időjá­rást a megfigyelők többsége a Munkáspárt számára tartja hát­rányosnak, mert szavazóik ilyenkor hajlamosabbak távol­maradni az urnáktól. MENTSÉK MEG CGRVALÁNT! New York — Az ENSZ Em­beri Jogok Bizottsága ülésszaká­nak résztvevői sorra fejezik ki felháborodásukat azok miatt a fasiszta módszerek miatt, ame­lyeket a chilei junta alkalmaz, hogy megtarthassa hatalmát. A felszólalók élesen elítélik a junta által alkalmazott terrort, követelik a megtorló hadjárat megszüntetését és Luis Corva- lánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának szabadon bo­csátását. Olaszország, Svédország, és Ecuador képviselői rámutattak: a katonai puccs óta öt hónap telt el és a chilei hatóságok azóta is durván lábbal tiporják az emberi jogokat. Olaszország delegátusa javasolta, hogy küldjenek különleges ENSZ-bi- zottságot Chilébe a helyzet ki­vizsgálására. Kuba, Magyarország, Bulgária és más szocialista országok képviselői erélyesen elítélték a junta tevékenységét és felszó­lították a világszervezetet, hogy haladéktalanul tegyen lépése­ket a chilei hazafiak megmen­tésére, annak érdekében, hogy saját óhajuktól függően elhagy­hassák az országot. Hortensia Bussi Allende asz­szony másodszor is szót kért a bizottságban. Felszólalásában köszönetét mondott a chilei nép iránt tanúsított együttérzésért és felszólította az ENSZ-et: kényszerítse a juntát a meg­torlások megszüntetésére, véd­je meg a chilei hazafiak életét. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kormányzó tanácsa Genfben megtartott ülésén meg­hallgatta annak a különleges munkacsoportnak a jelentését, amely a Chilében kialakult helyzet felmérésével foglalko­zott. A munkacsoport tagjai tá­jékoztatták a kormányzó taná­csot a fasiszta junta bűntettei­ről, a chilei szabadságharcosok üldözéséről, a szakszervezeti és emberi jogok elnyomásáról. A csoport vezetője Joseph Morrice határozati Javaslatot terjesztett a tanács elé azoknak a doku­mentumoknak alapján, amelyek a chilei szakszervezeti vezetők­kel szemben alkalmazott meg­torlásokat bizonyítják. A hatá­rozati javaslat erélyes hangon követeli Luis Corvalánnak. a Chilei Kommunista Párt főtitká­rának és a vele bebörtönzött chilei hazafiaknak a szabadon bocsátását, az emberi és szak- szervezeti jogok azonnali hely­reállítását Chilében. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kormányzó tanácsa úgy határozott, hogy vizsgáló- bizottságot küld ki Chilébe. Santiago — A Reuter hírügy­nökség santiagói tudósítójának jelentése szerint a chilei kato­nai kormányzat többévi gazda­sági programba kezdett, amely­nek legfőbb jellemzői a magas adók. a rendkívül alacsony életszínvonal és a kemény munka. A jövedelem-adót 30— 50 százalékkal emelik, az in­gatlanokra kirótt adókat pedig megduplázzák. A tudósító érte­sülése szerint az új adózási rendszert 1975 tői vezetik be. Fejenként 70 dollár adót vet­nek ki a külföldre utazó chilei­ekre, hogy gátat vessenek az utazási kedvnek. Ezzel egyide­jűleg különböző kedvezménye­ket nyújtanak az argentin, bo­líviai, perui, brazil és más dél­amerikai turistáknak, hogy pénzükéi Chilében költsék el. A Reuter tudósítója emlékez­tet arra, hogy Chilében az árak féktelenül emelkednek és hogy az elmúlt hónapokban a dol­gozók keresete 38 százalékot vesztett vásárlóértékéből. Az in­fláció példátlan arányokat öl­tött és az ország külföldi adós­ságainak összege már megha­ladja négyévi export-bevételeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom