Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-10 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. II. 10. dohányzást é« annak különböző élvezeti módjait — mint a rágás, a tubá- kolás — az amerikai indiánoktól vette át az európai ember. Először Kolumbusz Kristóf legénysége kedveskedett a dohánnyal a spanyol királyi udvarnál. A XVI. század második felében már hozzánk Is eljutott, első ízben Ögyalla környékén kezdték el termeszteni. Az itt termesztett dohány nagyon jó minőségű volt, az éghajlat és a talaj egyaránt kedvező volt az akkor még ismeretlen növénynek. A kiváló minőségű dohány híre hamar túljutott az ország határain. A hagyományt a jelenkor dohánytermesztői is sikeresen ápolják, mert a Hurbanovo környékén termesztett dohánynak ma is nagy az értéke. A dohányzás négy évszázad alatt alaposan meghonosodott, elterjedt az európai országokban. Az utóbbi időben egyre többet olvashatunk a sajtóból, hallhatunk a rádióból a dohányzás káros hatásáról. Kiváló tudósok, orvosok sok-sok betegség okozóját látják a dohányzásban. Bizonyára igazuk is van. A dohányzásról azonban ezerszerte nehezebb leszokni, mint rászokni. Élelmiszeriparunk szakemberei a tudományosműszaki haladás adta lehetőségeket kihasználva különböző újításokkal igyekeznek csökkenteni a dohányzás káros hatását az emberi szervezetre. Ezek egyike a füstszűrös cigaretták gyártása. A füstszűrő nagymértékben felfogja a káros hatású nikotint, így az nem jut el az emberi szervezetbe, emellett a dohányzó ugyanúgy élvezheti a cigarettát, mint a füstszűrő nélkül. Hazánkban e füstszűrőket a Csehszlovák Dohányipar Komárnói Üzeme gyártja, amely nemrég ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az üzem 1923. december 10-én vásárolta fel az első do- hányszállítmányt, s 1964-ig csupán dohányátvevő és fermentáló üzemként működött. A füstszűrő rudacskákat 1965. január elsejétől gyártják. Az első évben 134 tonna viszkóza nyersanyagot dolgoztak fel, ezzel szemben a jubileumi 1973-as évben már 1145 tonna nyersanyag került feldolgozásra. Ellátogattam az üzembe, felkerestem annak igazgatóját, František Radzo elvtársat, Szlovákia dohányiparának egyik legjobb szakértőjét. Radzo elvtárs már a második világháború előtt is dohánygyári munkásként dolgozott. Fegyverrel a kezében vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben, s élete kockáztatásával két vasúti szerelvény dohányt is megmentett az új Csehszlovák Köztársaságnak. A komáromi üzem irányítását 1958-ban vette át. Irányítása alatt egész sor kitüntetésben részesítették az üzemet, többek között „A CSKP megalapítása 50. évfordulójának kollektívája“, „Az építésben szerzett érdemekért“, „A szakszervezetek VIII. kongresszusának üzeme“ kitüntetésekről szóló oklevelek díszítik az igazgatói iroda falát. Radzo elvtárs elmondta, hogy bár a komáromi üzem az egyetlen, amely Szlovákiában füstszűrőket gyárt, mégsem ez a fő termelési irányzata, hanem elsősorban a környező járásokban termett dohány felvásárlását és fermentálását végzik. Évente átlagosan 1200 tonna dohány vár feldolgozásra részben mesterséges, részben természetes eljárással. A dohány feldolgozása, érlelése néhány évig tart, s csak ezután szállítják hazánk különböző dohánygyáraiba, ahol ebből a dohányból készítik a legkiválóbb minőségű szivarkákat. Az elmúlt évben az üzem körzetébe tartozó mezőgazdasági vállalatok 670 hektáron termesztettek dohányt, melynek terméséből eddig 853 tonnát vásároltak fel. A felvásárlás még javában folyik, de már az eddig felvásárolt mennyiségből is megállapítható, hogy az 1973-as esztendőben termett dohány minősége kitűnő. Erről az a tény is tanúskodik, hogy a felvásárló üzem a 853 tonna dohányért 23 430 000 koronát fizetett ki a termelőknek. Ez pontosabban annyit jelent, hogy a termelő üzemek egy kilogramm dohányé'rl 27—29 koronát kaptak. Áttekintőbb képet nyerünk, ha azt is megemlítjük, hogy 1 hektáron átlagosan 50 000 korona érték termett. Ritka az olyan év, amikor ilyen nagyszerű a dohánytermés. Az igazgató szerint az üzem körzetében a tavalyi termésből 1400 tonna dohányra van kilátás száraz állapotban, ami rekordnak számít. A nagyszerű dohánytermésnek a javuló agrotechnikán, az egyre tökéletesebb gépesítésen és a termesztésnek kedvező egyéb tényezőkön kívül további titka is van: az üzem szoros együttműködése a termelőkkel. Ebben nagy érdemeket szerzett Jaroslav Pnrkert mérnök kiváló szakemberekből álló 4 tagú kollektívája, amely már jó néhány esztendeje nagyszerűen koordinálja a dohánytermesztést az egész körzetben. Ez a kollektíva már régebben elnyelte a „Szocialista munka- brigád“ megtisztelő cfinet. Az elmúlt év elején szocialista kötelezettségvállalást tettek, bogy az jai valamennyien SZISZ-tagok. Szocialista kötelezettségvállalásuk keretében az elmúlt évben 350 ezer koronát takarítottak meg a selejt csökkentésével. Az üzem további részlegén a legkorszerűbb gépeken gyártják az egészségvédő füstszűrös betéteket. 10—15 évvel ezelőtt még újdonságnak számított a füstszűrös cigaretta, elsősorban azért, mert a CSSZSZK-ban nem gyártottunk ilyen terméket. Az első füstszűrők gyártása a komáromi üzemben 1965, január elsejével meglehetősen kezdetleges körülmények között indult. Textilipari gépeket selejteztek ki az egyik szlovákiai üzemben, ezeket a gépeket átalakították, segítségükkel a kártolt viszkózasely- met különböző kötőanyagokkal permetezték be, hogy a termék a célnak megfeleljen. Azóta négyszer újították fel a füstszűrőket gyártó részleget, s ma a korszerű gépek, valamint a legújabb vegyipari ismeretek birtokában nemzetközi viszonylatban is nagyon jó minőségű füstszűrös betéteket gyártanak. Az új termelési részleg 1965-ben 60 nőnek adott munkaalkalmat, ma a füstszűrös rudacskák készítésével 160 nő foglalkozik. A termelés 1965 óta tizenkétszeresére növekedett, s a minőség is nagyon sokat fejlődött. A gyors ütemű fejlődést az újítási javaslatok realizálása is nagyban elősegítette. íme, egy a sok közül: a kártolt viszkóza- nyersanyagot palettákban szállítják, amivel nagy mennyiségű kartonlemezt és ragasztó anyagot takarítanak meg. Az üzemnek ez az újítás évi 150 ezer korona értékű megtakarítást jelent. A legeredményesebb újítók közül elsősorban Gál Miklós, Purkert Jaroslav mérnök és Somiík Béla nevét említjük. Az újítómozgalom keretében egyre hasznosabb ésszerűsítő intézkedések születnek. A karbantartók 12 tagú kollektívája, amely Lengyel Ferenc vezetésével szintén a „Szocialista munkabrigád“ cím elnyeréséért versenyez, olyan újítást vezetett be, amellyel 8 munkaerő szabadult fel. Tulajdonképpen egyszerű dologról van szó, egy gépet szerkesztettek, amellyel a kártolt viszkóza- nyersanyagot közvetlenül az azt előállító gép mellett gomolyagba tekercselik, s ezeket a gomolya- gokat szállítják a rudacskákat gyártó gépekhez. Ez az egyszerű intézkedés 130 000 koronás évi megtakarítást eredményezett a béralapból. Az üzem külön specialitása az acetát-cellulóz alapanyagú füstszűrös rudacskák gyártása. Ezek csak a hazánkban gyártott legfinomabb cigarettákra kerülnek, ilyen például az Olympia és a Perla. Ezen a szakaszon 14 tagú munkakollektíva dolgozik két műszakban, melyek vezetői No- gová Anna és Seszták Magda. A „Szocialista munkabrigád“ címért versenyző kollektíva tagjai fokozott figyelmességgel végzik munkájukat. E filterekhez szükséges acetátos nyersanyagot ugyanis drága pénzért külföldről Importáljuk. Végül pedig megemlíthetjük, hogy az üzem bruttó jövedelme az 1958-as évi 16,5 millió koronával szemben 1973-ban 78 millió koronát tett ki. Hogy mennyiben járultak hozzá e gyors ütemű fejlődéshez a füstszűrőket gyártó részleg dolgozói, azt az 1973-as eredmények is bizonyítják. Viszkóza- nyersanyagból 600 millió filtert gyártottak, összesen 15 670 000 korona értékben. Az ún. acetátos rudacskákból (egy rudacskából 6 filter készül) 325 milliót gyártottak, ennek értéke 11 millió 370 ezer korona. A tervek szerint 1974-ben újabb 10 millióval növelik a termelést, ami nem kis dolog. Reméljük, hogy az idén is számos újítási javaslat realizálásával és sok-sok újdonsággal lepik meg a dohányzókat a Csehszlovák Dohányipar Komárnói Üzemének lelkes dolgozói. Az újítók bizonyára mindent elkövetnek, hogy minimálisra csökkentsék a dohányzás káros hatását. KOLOZSI ERNŐ František Radzo, az üzeni igazgatója általuk irányított üzemekben 16 mázsás átlagos hektárhozamot érnek el. E vállalásukat alaposan túlszárnyalták, hiszen az átlagos hektárhozam elérte a 19 mázsát. E nagyszerű eredményhez az is hozzájárult, hogy 300 hektár területen bevezették az öntözéses dohánytermesztést. Arról, hogy a kiváló minőségű dohány a feldolgozás után se veszítsen értékéből, kiváló minőségéből, Jolana Slezáková 20 tagú kollektívája gondoskodik, amely osztályozza, csomagolja és raktározza a dohányt. Ez a kollektíva szintén birtokosa a „Szocialista munkabrigád“ címnek, s tagEzen a gépen készülnek a füstszűrös rudacskák A viszkóza-alapanyagot korszerű gépeken gyártják
