Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-09 / 34. szám, szombat

A sikerek feltétele a kezdeményező és öntudatos hozzáállás Irta: Albert čuba, a N. Zámky-i (érsekujvári) járási pártbizottság titkára A bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzem dolgozóinak 75 százaléka nő, akik példásan teljesítik munkakötelességeiket ás közülük számosán bekapcsolódtak a politikai, szakszervezeti és más köz­életi tevékenységbe is. Az üzem legjobb dolgozóinak egyike Anna Zemková 23 éves munkásnő, párttagjelölt, a SZISZ I. kongresz- szusa nevet viselő szocialista munkabrigád tagja. Felajánlásainak példás teljesítéséért bronzjelvényt kapott. A. Zemková képviseli majd az üzem nődulguzóit a Nőszövetség szlovákiai kongresz- szusán. (Felvétel: L. Grešner — ČSTK) BECSÜLETES MUNKÁVAL ES ÖSSZEFOGÁSSAL Február elején a filakovói Kovosmalt legnagyobb pártalap- szervezete is megtartotta érté­kelő taggyűlését, melyen részt vett Fábry István, az SZLKP KB tagja, az SZNT alelnöke is. A szervezet tagjain kívül jelen volt František Hut'ko elvtárs, az SZNT titkára, Emanuel Cho­vanec, az SZLKP KB aktivistá­ja, Ján Pivoda, a kommunista párt lufieneci (losonci) járási bizottságának titkára, és az üzem vezetősége is. A pártbizottság beszámolóját Darabos József, az alapszerve­zet elnöke ismertette. Kiemelte, hogy az elmúlt esztendőben a lemezosztály igen jó munkát végzett. Az alapszervezet 1973- ban hét fiatallal bővítette tag­ságát. Ez idén újabb tizennégy fiatalnak előlegezik a bizalmat. Figyelemre méltóak a lemez- osztály gazdasági eredményei is. Ezt bizonyítja például, hogy az idei januári tervfeladatokat 102 százalékra teljesítették. A szép eredmények eléréséhez nagyban hozzájárultak a szo­cialista munkabrigád címért versenyző kollektívák, jelenleg 17 kollektíva versenyez a meg­tisztelő címért. Az értékelő taggyűlés beszá­molóját élénk vita követte. Fel­szólalt Fábry István elvtárs is, aki egyebek közt azt hangsú­lyozta, hogy közös erővel, ösz- szefogással és becsületes mun­kával minden feladat megold­ható. Gáspár istvAn TOVÁBB A MEGKEZDETT ÚTON Értékelték tevékenységüket A Zlaté Klasy-i (Nagymagya- ri) Efsz pártszervezetének a tagjai nemrég megtartott tag­gyűlésükön értékelték a szer­vezet egész évi munkáját és megjelölték a megoldásra váró feladatokat. Az alapszervezet nagy gondot fordított a XIV. pártkongresszus határozatainak a teljesítésére, a párt vezető szerepének az érvényesítésére. Tevékenysége az elmúlt éveik­hez viszonyítva javult: a tömeg­szervezetekben megnőtt a párt tekintélye. Az alapszervezet tagjai az üzem minden problé­májának a megoldásába bekap­csolódtak. Megnövekedett a tagságnak a vezetőség Iránti bizalma is. A pártbizottság munkáját a leg­nagyobb igyekezettel végezte. Az ideológiai tevékenységben elért eredményekhez hozzájá­rult, hogy figyelembe vették a CSKP KB 1972 októberében ki­adott határozatát, s azt a he­lyi viszonyoknak megfelelően alkalmazták. Feladatul tűzték a tagság ideológiai nevelését, a tudományos világnézetre való nevelést. Gyűléseken és a poli­tikai továbbképzés keretében foglalkoztak a világnézeti ne­veléssel, felhívták a figyelmet az idealista világszemlélet el­lentmondásainak káros hatásá­ra. Az ideológiai nevelésre a jövőben még nagyobb súlyt he­lyeznek. Az eddiginél nagyobb gondot fordítanak az ifjúság nevelésé­re és problémáinak megoldásá­ra is. Ezzel a feladattal a poli­tikailag legfejlettebb elvtársa­kat bízták meg, s máris lényeges javulást értek el. A SZISZ he­lyi szervezetének munkáját a pártszervezet és az efsz vezető­sége is támogatja. A jövőben a SZTSZ-szervezet új klubhelyisé­get kap teljes felszereléssel. A politikailag fejlett és aktív SZISZ-tagokat felveszik a párt­ba. A pártszervezet együttműkö­dik a tömegszervezetekkel. A szoros kapcsolat fenntartását és a tömegszervezetek támoga­tását némelyik kommunista pártfeladatul kapta. Igen jó a pártszervezet és a lakosság kapcsolata Is. Ez a nyilvános pártgyűléseken is megmutatko­zott. A lakosság bátran és kez­deményezően szólalt fel a fel­adatok megoldása érdekében. Megértette és támogatja a párt politikáját. Részt vesz a válasz­tási program megvalósításában. A múlt év végéig a választási programnak mintegy 80 száza­lékát teljesítették. Figyelemre méltóak a szövet­kezet gazdasági eredményei is. Az 1973-as pénzügyi tervet glo­bálisan teljesítették. A körül­ményekhez képest jó eredmény­nek számít, hogy a tervezett tiszta jövedelem 5 millió 864 ezer helyett 5 millió 866 000 ko­rona. Sajnos, a termelési terv teljesítésében 620 000 koronása lemaradás. Ez főképp a rendkí­vül aszályos esztendő rovására írható. Az öntözőberendezése­ket ugyan kihasználták, de a kavicsos talajon ez kevésnek bizonyult. Gyümölcsből a ter­vezettnél 52 vagonnal, kukori­cából 50 vagonnal termett ke­vesebb. Az állattenyésztésben Feiketevizi Sándor zootechnikus vezetésével jó eredményeket ér­tek el. A magas tejhozam el­éréséhez az állatgondozók szor­galmas munkájára is szükség volt. Említést érdemel Mikóei Béla tehenész, aki 12,23 literes egy tehénre eső napi átlagtej- hozamot ért el. Továbbá Sáhó Ferenc és Kevesda László, akik tavaly közösen 114 232 liter te­jet fejtek, s az egy tehénre eső napi átlag 11,11 liter volt. A sertéstenyésztésben elért ered­mények is dicsérhetők. Különö­sen Horváth Jenő és Vida Jan­ka gondozó végzett jó munkát. A szövetkezet vezetősége nem feledkezik meg a dolgozók szo­ciális és kulturális igényeinek a kielégítéséről sem. Több bel­földi és külföldi kirándulást szervezett a tagok részére. Anyagi segítséget nyújt az új művelődési ház felépítésében. A terjedelmes beszámolót gazdag vita követte. Az elfoga­dott határozat a XIV. pártkong­resszus határozatának mara­déktalan teljesítését tűzte ki feladatul. A szervezet egyebek közt tovább kívánja fokozni a párttagok és a fiatalok politi­kai tudását, a tömegszerveze­tekkel való aktív együttműkö­dést, a munkafegyelem szilár­dítását MERI ISTVÁN A mezőgazdaság további fej­lesztésének a CSKP XIV. kong­resszusán jóváhagyott, és a CSKP KB áprilisi ülésén rész­letesen is kifejtett programja a mi járásunkban is megszabta az irányt a mezőgazdasági ter­melés intenzitásának fokozásá­hoz. Az élelmiszerfogyasztás növekedési többletének saját forrásokból történő fedezése valóban igényes feladat, ame­lyet csak a tartalékok operatív felhasználásával, a termelési folyamatok korszerűsítésével és a dolgozók kezdeményezésének kihasználásával tudunk telje­síteni. A Nové Zámky-i {érsekújvá­ri) járásban az ötödik ötéves tervidőszakban a bruttó mező- gazdasági termelést 200 millió koronával kell növelni, ami évi átlagban 40 millió korona ér­tékű növekedésnek felel meg. Ennek keretében a növényter­mesztésben 23 millió korona, az állattenyésztésben pedig 17 millió korona értékű növeke­dést kell elérni. A növénytermesztésben e cél eléréséhez négy alapvető fel­adatra kell a figyelmet össz­pontosítani: a termőtalaj ma­ximális kihasználására, a sze­mesek termelésének lényeges növelésére, az intenzív termé­nyek, a zöldségfélék, a szőlő és a gyümölcsfélék termeszté­sének kibővítésére, valamint a teljes értékű takarmányalap biztosítására az állattenyésztés számára. Az állattenyésztésben az in­tenzitás tervezett növekedését a szarvasmarha-állomány, fő­leg a tehénállomány létszámá­nak növelésével, a tejtermelés növelésével és a gazdasági ál­latok hasznosságának növelésé­vel kell biztosítani. A növénytermesztés Az utóbbi években javult a termőtalaj-alappal való gazdál­kodás színvonala. Járásunk mezőgazdasági területe 1960- tól 1970-ig 200 hektárral csök­kent, tehát évente 200 hektárt veszítettünk. Az utóbbi évek­ben azt tapasztaltuk, hogy a törvényes intézkedések megtar­tásával a termőtalaj további csökkenésének folyamata ered­ményesen korlátozható. Az 1971—1973-as években meliorá­ciós intézkedésekkel 1382 ha mezőgazdasági talajt tettünk termékenyebbé és 1151 hektár­ra kiterjedő öntözőrendszert építettünk. A talajművelés színvonala évről-évre javul, emellett a műtrágyák használata is rend­szeresen növekszik. 1971-ben 1 hektárra 263 kg, 1972-ben 282 kg, 1973-ban pedig 285 kg tisz­ta NPK tápanyag jutott. Lénye­gesen javult a műtrágyák al­kalmazásának színvonala, a felhasználás időpontja és a táp­anyagok összetétele az egyes növények igényei szerint. A CSKP XIV. kongresszusa egyik fő feladatul tűzte a ga­bonaprobléma megoldását. Já­rási pártkonferenciánk felada­tul adta a szemesek vetéste­rületének kiterjesztését a szán­tóterület 61 százalékára. Ezt a feladatot már 1973-ban teljesí­tettük, amikor a szántóterület 62,45 százalékán termesztettünk szemes terményeket. A búza átlagos hektárhozama járá­sunkban 1970-től 1973-ig 32,3 mázsáról 43,5 mázsára, az ár­páé 33,2 mázsáról 40,60 mázsá­ra növekedett. Az elmúlt évben a gabona­félékből általában jó eredmé­nyeket értünk el, a szemes ku­korica hektárhozama azonban alacsonyabb volt, mint a meg­előző évben. Ezt a kedvezőt­len éghajlati feltételek, első­sorban a tartós nyári száraz­ság okozták. A kukorica kisebb hozama ellenére azonban a szemesek termelése együttvéve is jelentősen növekedett, amint azt az alábbi táblázatból is lát­hatjuk: A szemesek termelésének növekedése vagonokban) Év gabonafélék szemes szemesek index kukorica együtt 1970 10 756 4478 15 234 100 1971 13 476 4015 17 491 114,8 1792 11786 5698 17 484 114,7 1973 14 011 5498 19 509 128,0 A szemesek termesztésében elért sikereket elsősorban az intenzifikációs tényezőknek kö­szönhetjük. Az őszi búza egész vetésterületére szovjet fajtákat, Kaukazt, Mironovszkaját, Jütoi- lejnaját és Aurorát vetettünk. A tavaszi árpánál a Valticei és a Jantar fajtákat nagyobb tel­jesítményű fajtákra — Ametyst, Elgína, Denár, Dvoran — cse­réltük fel. A hektárhozamokban elért jó eredmények mögött azonban hiányosságokkal is találkozha­tunk. Egyik legsürgősebb fel­adatunk tehát az, hogy a le­maradozó vállalatok hektárho­zamait átlagos vagy jó szín­vonalra emeljük. Az elmúlt év­ben a legjobb eredményeket a Milanovcei Efsz-ben érték el, ahol 630 hektáron 52,90 mázsa volt a gabonafélék átlagos ho­zama. A Mojzesovoi Efsz-ben 180 hektáron 47,60 mázsa, a Zemnéi (Szímői) Efsz-ben 1372 hektáron 45,72 mázsa volt az átlagos hektárhozam. A tartós szárazság ellenére a jó átlag- eredmények mellett figyelem­re méltó csúcshozamok is vol­tak járásunk területén. A Ka­menica nad Hronom-i (Kőhíd- gyarmati) Efsz-ben a Kaukaz őszi búza 4 hektáron átlagosan 65,6 mázsát, a Zemnéi Efsz- ben ugyancsak a Kaukaz 8,5 hektáron 65,4 mázsát, a Tvrdo- šovcei (TardoskeddiJ Efsz-ben a Mironovszkaja 23 hektáron 65,4 mázsát termett. Tavaszi árpából a Hűli Efsz- ben a Dvoran 23 hektáron 58,5 q/ha, a Mojzesovoi Efsz-ben a Denár 5 hektáron 58,3 q/ha, a Tvrdošovceí Efsz-ben az Ame­tyst, 6,6 hektáron 56,9 q/ha ter­mést adott. Most az a felada­tunk, hogy ezeket a jó eredmé­nyeket általánosítsuk, s már az idén további mezőgazdasági üzemekre is kiterjesszük. Amint az előbbi táblázatból is látható, járásunkban a ga­bonafélék termesztése az utób­bi három év alatt 28 százalék­kal növekedett. Nagy kár, hogy nem növekedtek hasonló ütem­ben a gabonafélék raktározásá­hoz szükséges kapacitások. A termés egyharmadát ezért át­meneti szükségraktárakban kell elhelyezni, ahol raktározási veszteségek keletkeznek és a szem minősége is romlik. Az utóbbi években a cukorré­pa termesztésében is javultak az eredményeink. A tervezett vetésterületet az elmúlt évben 100 százalékra biztosítottuk. Az említett szárazság sajnos a cu­korrépa hektárhozamában is megmutatkozott, s így tavaly csak 360 q/ha termést értünk el, az össztermés azonban a nagyobb vetésterület következ­tében meghaladta az előző évit. A növénytermesztés múlt évi eredményeit tehát pozitívan ér­tékelhetjük. A kukorica és a cukorrépa termesztésében elő­fordult kiesést a mezőgazdasági dolgozók becsületes munkájuk­kal más növényeknél pótolták. Amennyiben járásunkban az el­múlt évben a kevésbé kedvező éghajlati feltételek ellenére is rekordtermést értünk el a ga­bonafélékből, ez elsősorban pártunk helyes irányításának, dolgozóink céltudatos munká­jának köszönhető, akik a szo­cialista társadalom feltételei között a legfejlettebb agrotech­nikai alapelveket érvényesítik. Az állattenyésztés Járásunk mezőgazdasági üze­mei már az 1972-es évben ki­alakították a feltételeket, hogy az ötödik ötéves terv előirány­zott feladatait már 1973-ban teljesíthessük. Számításainkat azonban keresztülhúzta a száj­és körömfájás, amely az el­múlt évben járásunk tenyésze­teinek 40 százalékát sújtotta. Ennek ellenére az állattenyész­tésben, különösen a szarvas­marha-tenyésztésben és a tehe­nészetben jelentős eredménye­ket értünk el. A sertéstenyész­tésben azonban 1973 végéig nem sikerült a keletkezett ká­rokat pótolni. Jelenleg minden intézkedést megteszünk a sér­tésállomány feltöltése érdeké­ben, hogy 1974-es árutermelési tervünket a sertéshúsból sike­resen teljesíthessük. A szarvasmarha-állomány az 1970-es szinthez viszonyítva 3853 darabbal, a tehénállomány 2240 darabbal gyarapodott. A tehénállomány gyarapodását az állami terv következetes rea­lizálásával, az egyes mezőgaz­dasági üzemek állománygyara­pítási ütemtervének biztosításá­val értük el. A tejtermelés szin­tén eredményesen fejlődött, az egy tehénre eső évi tejhozam­ban a 3000 literes szint fölé kerültünk. 1973-ban a mezőgaz­dasági üzemek 51 572 000 liter tejet értékesítettek, ami 7 szá­zalékkal több, mint a megelő­ző évben. Ezzel kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy a vesztegzár alatt 1043 000 li­ter tej ment veszendőbe, ami nem szerepel a terv teljesítésé­ben. A szarvasmarhahús áruterme­lési tervét 2,3 százalékkal tel­jesítettük túl, a mezőgazdasági üzemek 1705 q húst adtak el terven felül. Hasonlóan sike­rült túlteljesíteni a juhhús és a ; baromfihús árutermelési ter­vét. Az elmúlt évben nem voltak kedvező feltételek az állatte­nyésztés termelési és áruter­melési tervének teljesítéséhez. A sertéshús termelési tervét a fentebb említett okok miatt nem is sikerült teljesíteni. Koncentrálás és szakosítás Jelentős előrehaladást értünk el a múlt évben a mezőgazda- sági termelés koncentrálásában és szakosításában. 1973-ban to­vábbi 9 szövetkezetben készí­tettük elő a feltételeket az egyesüléshez, amelyek 1974 ja­nuár elsejétől már három sza­kosított egységben gazdálkod­nak. A szakosítás kezdetei a mi járásunkban egészen az 1965- ös évbe nyúlnak vissza. Jelen­leg járásunkban 16 társult szö­vetkezet működik, amelyek a mezőgazdasági földterület 70 százalékát művelik. A társult mezőgazdasági vállalatok a szakosítás által gyorsabban nö­velhetik a termelés intenzitá­sát, ezért továbbra is ezen az úton akarunk haladni. Végezetül tehát megállapít­hatjuk, hogy járásunk mező- gazdasági dolgozói a kedvezőt­len feltételek, a száj- és kö­römfájás, valamint a rendkí­vüli szárazság ellenére is sike­resen teljesítik a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött felada­tokat. A bruttó termelés mellett az árutermelés is gyorsan nö­vekszik. Az árutermelés az utób­bi három évben a tervezett 5,5 százalék helyett évente átlago­san 8 százalékkal növekedett. A húseladás növekedése az utóbbi három év átlagában el­érte az évi 122 vagont. Mező- gazdasági üzmeink az elmúlt évben 10,5 millió literrel több tejet adtak el, mint 1970-ben, ami évente 3,5 millió literes nö­vekedést jelent. Az ötödik öt­éves terv első három évében a tej árutermelése 26 sázalék- kal növekedett. A növénytermesztéssel kap­csolatban szintén elmondhatjuk, hogy mezőgazdasági üzemeink a CSKP XIV. kongresszusának és a járási pártkonferenciának célkitűzéseit sikeresen teljesí­tik. Tények és eredmények bizo­nyítják, hoey elsősorban ott sikerül kimagasló hozamokat elérni, ahol magas színvonalú a politikai előkészítés, a szer­vezési munka és a gazdasági irányítás, ahol a dolgozók kez- deményezően és öntudatosan Járulnak hozzá a feladatok tel­jesítéséhez. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom