Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-05 / 30. szám, kedd
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. februári KEDD BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 30. szám Ára 50 fillér KÜLDETÉS ES FELELŐSSÉG A szocialista vnimünvok és törvényessel ízé ÜNNEPI GYŰLÉS AZ SZSZK IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUMÁBAN ® PETER COLOTKA SZLOVÁK MINISZTERELNÖK BESZÉDE Huszonöt évvel ezelőtt lépett életbe az a törvény, amely a nép kezébe adta a bírói hatalmat. Ebből az alkalomból tegnap Bratislavában ünnepi ülést tartott az SZSZK igazságügyminiszterének kollégiuma. Az ülésen részt vett a CSKP KB és az SZLKP KB küldöttsége. A küldöttséget Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke vezette. Tagjai voltak: Ondrej Klokoč, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Jan Némec, a CSSZK igazságügyminisztere, Stefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere, Josef Ondrej, a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Ján Fejes és Martin Kováč, a CSSZSZK, illetőleg az SZSZK főügyésze, valamint Fcdor Gul- la, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának vezető titkára. A bíróságok és a szocialista igazságügy negyedévszázados fejlődésével Pavol Király, az SZSZK igazságügy-minisztere foglalkozott. Megállapította, hogy az igazságügy területén és különösen a bírósági gyakorlatban érvényesülnek a lenini elvek és a lenini munkastílus. Hangsúlyozta, hogy a bíróságok következetesen megvalósítják a CSKP XIV. kongresz- szusának döntéseit. Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke beszédében rámutatott, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés, népeink egész antifasiszta küzdelme, valamint az, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát, történelmünk korszakváltó határköve és népeink új életének kezdetét jelenti. A népi demokratikus forradalomban a kommunista (Folytatás a 2. oldalon) Washington — Andrej Gromi- ko, szovjet külügyminiszter vasárnap Washingtonba érkezett. Az Andrews katonai légitámaszponton Gromikót Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. A repülőtéren megjelent újságíróknak Gromiko kijelentette: az amerikai kormány meghívására, rövid látogatásra érkeztem Washingtonba. Várakozással tekint a Nixon elnökkel ós Kissinger külügyminiszterrel létrejövő találkozó elé. Mindkét fél úgy véli, hogy egy sor olyan probléma van, amelyekről véleményt kell cserélni. A Szovjetunió ós az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatokra, valamint nemzetközi kérdésekre is gondolok. Hogy megkönnyítsem a sajtó képviselőinek feladatát — akik bizonyára kérdéseket fognak fedtenni Leonyid Brenzsnyev kubai látogatásáról — elmondhatom, hogy ez a látogatás nagyon jól sikerült. A látogatás eredményei megfelelnek a Szovjetunió és Kuba közötti kapcsolatok további emélyítése és fejlesztése ügyének, a nemzetközi feszültség enyhülésének és a béke megszilárdításának. Henry Kissinger, amikor üdvözölte Andrej Gromikót, kijelentette, hogy a kettejük közötti véleménycsere során sok kérdést fognak érinteni. „Mint a közel-keleti békekonferencia társelnökei, meg fogjuk vitatni az ebben a térségben fennálló helyzetet. Érintjük a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokat is. Véleménycserénket az eg{\íittműködés szellemében és a nemzetközi béke érdekében folytatjuk“ — mondotta az amerikai külügyminiszter. Történelmi mérföldkő — így jellemzi a sajtó Leonyid Brezsnyev kubai látogatását. És nem véletlenül, hiszen a szovjet — kubai kapcsolatok sokrétű kibontakozása, a baráti együttműködés hőfoka immár a politikai, társadalmi és gazdasági élet valamennyi szintjén megnyilvánul. Kubát több ezer kilométer választja el a szocialista közösség országaitól. Mégis úgy érezzük — és joggal —, hogy ez a nagy távolság minimálisra zsugorodott. A testvériség, az önzetlen barátság szálai viszont tapinthatóvá váltak. S itt nem csupán a kölcsönös látogatások forró, őszinte pillanataira gondolunk, hanem a szocialista országépítés „hétköznapjai“ során megnyilvánuló fegyelmezett, tervszerű együttmunkálkodásra, amely a szocialista nemzet köziség egyik legszebb példájává acélosodott. A kubai nép tizenöt esztendeje építi szocialista hazáját. Más fél évtized áldozatos, hangyaszorgalmú munkája kellett a gyarmati múlt végérvényes felszámolásához. Kétségtelen, hogy az adott feltételek a forradalom első időszakában csak korlátozott lehetőségeket biztosítottak. Az ország határain ugrásra készen ólálkodott az ellenség, alkalomra várt, hogy esi rájában fojtsa el az éjét új, szocialista rendjét. Az első nagy vizsga Playa Giron volt... És ekkor a hős kubai nép már szovjet és csehszlovák gyártmányú, korszerű fegyverekkel ve hette fel a harcot a betolakodókkal szemben. Az ellenforradalmak tengerentúli boszorkánykonyháiban nem szívesen ein lékeznek vissza Playa Glronra. A lecke kemény volt... a szocialista közösség egysége, acélökle csapott le a neokolo- nialista mesterkedésekre. „Pluya Giron után az imperialisták nak az a makacs törekvése, hogy fegyveres úton oldják meg a kubai kérdést — mutatott rá Fidel Castro a Leonyid Brezsnyev látogatása alkalmából megtartott havannai nagygyűlésen — a karib-válságba torkollott. És ennek következményeképp az Egyesült Államok kormánya, miután a nukleáris katasztrófa szélére sodorta a világot, kompromisszumra kényszerült, kény telen volt magára vállalni azt a kötelezettséget, hogy nem támadja meg Kubát, ami a Szovjetunió szilárd pozíciójával és határozott támogatásával együtt Kuba biztonságának fontos biz tosítékaként szolgál.“ Majd következett a minden eddiginél szigorúbb gazdasági blokád. A kereskedelmi megállapodások egyoldalú felmondásával kísérleteztek a kubai forradalom ellenségei, így próbáltak akadályokat gördíteni a szocialista kibontakozás útjába. Mindhiába. A szocialista közösség országainak példás internacionalista magatartása, hatékony segítsége átsegítette a kubai népet, a havannai vezetést a gazdasági nehézségeken. Mindenekelőtt szovjet segítséggel indult meg, és vett egyre erőteljesebb lendületet a fejletlen ország iparosítása. A szocialista közösség országai korszerű gépekkel látták el Kuba mezőgazdaságát. Sok száz szakember tevékenykedik mind a mai napig Kuba földjén, ugyanakkor sok száz kubai fiatal tanul a szocialista országok felsőoktatási intézményeiben. A szocialista országépítós útját járó Kuba természetesen továbbra is szálka az imperialista körök szemében. Kuba példája ugyanis sugárzó kihatással van a latin-amerikai szubkontinens többi országára. Azt jelzi, hogy csupán a nemzetközi monopó liumok szorító gyűrűjéből kitörve lehetséges kiharcolni a latinamerikai népek szabadságát, függetlenségét, nemzeti szuverenitását. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben jelentősen megnövekedett Kuba tekintélye a nemzetközi politikai élet különböző fórumain is. A gazdasági blokádot követően tehát kudarcot vallott a diplomáciai elszigetelés kísérlete is. A latin-amerikai haladó mozgalmak, a reálpolitikai elveket hirdető kormányok külpolitikai koncepciójuk sarkalatos kérdésének tartják a kapcsolataik normalizálását Kubával. Mindez felelősségteljes feladat elé állítja a kubai párt- és állami vezetést, a kommunistákat általában. Példájuk, a szocialista társadalom építésében elért sikereik delejes erővel vonzzák Latin-Amerika népeit. Nem hiába hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev a már említeti havannai nagygyűlésen: „Kuba az első szocialista ország a nyugati féltekén. Ebben rejlik történelmi szerepe és történelmi felelőssége.“ Kuba felelőssége, történelmi küldetése teljes tudatában töretlenül halad a progresszív társadalmi fejlődés útján. Szoros baráti kapcsolatai a szocialista közösség országaival, feladat- vállalása a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban egyaránt példamutató. Történelmi jelentőségű tett. Az SZNF harcosai közül még sokan dolgoznak a zvolení vasúti javítóüzemben, akik a felkelés hagyományainak szellemében a lehető legnagyobb igyekezettel járnlnak hozzá a szocialista társadalom építéséhez. Ezt bizonyítja, hogy az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségek értéke 513 000 korona. Képünkön: Juraj Chovan (jobbról a második) mechanikus, a szocialista munkabrigád tagja egyike azoknak, akik a Felkelés számára felszerelték a híres páncélvonatot. Chovan elvtárs szívesen adja át tapasztalatait a fiatalabb dolgozóknak. (T. Babjak — ČSTK: felvétele) SZILÁRD ALAPOKON FE1LŐDNEK A SZOVJET-KUBAI KAPCSOLATOK Nyilatkozat LEONYID BIREZSNYEV havannai megbeszéléseiről Moszkva — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hétfőn Havannából visszaérkezett Moszkvába, Brezsnyev, Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének meghívására egyhetes hivatalos baráti látogatást tett a Kubai Köztársaságban. Útban Moszkva felé a Leonyid Brezsnyevet szállító külön- repülőgép rövid időre leszállt az új-fundlandi (Kanada) Gan- derben. A repülőtéren Leonyid Brezsnyevet ü. Jamieson területi gazdaságfejlesztési miniszter, T. Farrell új-fundlandi tartományi miniszterelnök helyettes és más hivatalos kanadai személyiségek fogadták. Leonyid Brezsnyev és D. Jamieson baráti beszélgetést folytatott, amelynek során érintették a szovjet—kanadai kapcsolatok néhány kérdését. D. Jameison átadta az SZKP KB főtitkárának Trudeau kanadai miniszterelnök válaszüzenetét. Ebben Trudeau a szovjet nép felvirágoztatására irányuló jókívánságait tolmácsolja és megállapítja, hogy kedvezően fejlődnek a kapcsolatok a két ország között, a két nép, a nemzetközi együttműködés érdekeinek megfelelően. A kanadai miniszterelnök az üzenetben kifejezte reményét, hogy a két ország közötti szorosabb együttműködés a már lefektetett szilárd alapokon tovább fejlődik. Moszkvában a vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyevet Alekszej Koszigin, Nyikolaf Podgornij, a szovjet párt- és kormány más vezetői, kubai diplomaták fogadták. A repülőteret szovjet és kubai zászlók díszítették. • « • A Kubában töltött hetet Leonyid Brezsnyev és Fidel Castro fontos tárgyalásai és megbeszélései töltötték ki. Ezek a megbeszélések ismételten megerősítették a Szovjetunió és Kuba, az SZKP és a Kubai KP közötti teljes kölcsönös megértést, a (Folytatás a 2. oldalon) Undrel Gromiko Washingtonban tárgyal Napirenden a nemzetközi politika időszerű kérdései Világ proletárjai, egyesüljetek1