Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-01 / 27. szám, péntek
'Belpolitikái kommentárt „Vágyunkból váljék közös akaraľ PAVOL ORSZÄGH HVIEZDOSLAV ÉS MAGYAR KAPCSOLATAI £ A NAGY SZLOVÁK KÖLTŐ SZÜLETÉSÉNEK 125. ÉVFORDULÓJA ti szó A szlovák nép legnagyobb költője, aki a csillagokat zengő (hviezdo-slav) kifejezést választotta költői nevéül, 125 évvel ezelőtt született. Maga a név is arra utal, hogy romantikus lélek volt, aki gyönyörködni tudott szülőföldje, — Árva, — csodaszép, hegyes- völgyes világában, aki gondja- baja elől az erdők sejtelmes csendjébe menekült. De sem a hegyek oldalában, sem a sötét erdők mélyén nem felledkezett meg arról, hogy a nyáron szénaillattól hódító réteken emberek dolgoznak, hogy az erdők fáját az emberi munka termeli ki. Hviezdoslav népének költője volt, népe boldogságáért küzdött, a szabadság volt az éltető eleme, s előtte senki sem tudta olyan hűségesen megrajzolni az árvái csőszt, a paraszti sorban élő kurtanemesek, szántóvető parasztok lelkivilágát, mint ő. Szülei ugyan nemesi levelet tartogattak a ládafiában, de! már teljesen elparusztosodtak. A dolgozó nép fia volt ő, aki az ifjúsághoz írt számos szép versében is a népért vívott harcot tűzte ki a szlovák értelmiségi fiatalok céljául, mint pl., az Állj a néphez c. költeményben. Hviezdoslav nem élt gondtalan korban, legszebb költeményeit akkor írta, amikor nemzete, népe nehéz elnyomásban élt. Ennek ellenére nem vált sovinisztává, mint a nép igaz lia harcolt a népét elnyomó kormányzat ellen, de sohasem gyűlölte a másik nép fiait. De nemes magatartásának, mindig emberséges szeimléletének van egy másik oka is, ami a szlovák-magyar kulturális kapcsolatoknak egyik legfontosabb fejezetét alkotja. Hviezdoslav a magyar költészet két nagy klasszikusának: Petőfinek és Arany Jánosnak a legnemesebb értelemben vett tanítványa volt. Miskolcon, majd Kežma- rokon járt gimnáziumba, ahol megismerte és megszerette a szabadságharc két nagy költőjét. Mint 14—15 éves diák magyarul kezdett verselni; körülbelül 200 ilyen magyar nyelvű zsengéje maradt fenn. Ez olyan nagy melnnyiség, hogy valószínűnek tarthatjuk, eredetileg magyar költő akart lenni. A Zsengék ismeretében azt is elmondhatjuk, ösztönvilágában, lelke mélyén mindig szlovák maradt. Magyar verseiben erősen Petőfi és Arany hatása alatt áll, ugyanúgy dalol a szabadságról, a zsarnokok ellen, ugyanúgy a szabadság és szerelem igézete alatt áll, mint Petőfi, s ugyanúgy életképekben, balladákban szól népe életéről, mint Arany. Amikor Petőfi Apostolának csodaszép lüktetésű versei dalolnak a lelkében, akkor a két nép — a szlovák és a magyar — testvériségéért harcol. így fejezi ezt ki Petőfihez című szlovák versében: Ö mily igaz, én poétám, ki az éjben lángoszlop vagy, s ifjú hévvel, kit szerettem, Magyarország igaz áldott, mint kalapon a bokréta, vasárnapi ruhát öltött lánykák üde bokrétája ... Rozmaringág kandikál ki / mely mint havas-ormú Tátránk: reménységünk illatozza /, s párban véle zsenge szekfü bíborszínben szinte vérzik, mellé fehér rózsa tűzve, szemérmesen zárja szirmút / miként völgyek s kies . .. , „ „ mezsgyék, buszke ívű hetyke dombok lubickolnak a napfényben /, s a muskátli sima szára ... (Fried István ford.) lestvérülés a címe annak a költeménynek, amelyből világosan látszik: a magyar iskolába járó, ekkor magyarul daloló, költőinkéit szerető fiatalember két nacionalizmus közt őrlődik. Azt szeretné, hogy vége legyen a nemzeti torzsai kodásnak, s ezért várja a jövő századot, a mi századunkat, mert ettől reméli, hogy meghozza a nemzetek békességét. Az árvái szlovák hazafiak hóna alá nyúltak a tehetséges fiatalembernek. Kezébe adták a szlovák költők, elsősorban Sládkovič műveit és szlovák versek írására bíztatták. így jelent meg hetedikes gimnazista korában szlovák nyelvű zsengéinek kötete: Básnické prvosienky Jozefa Zbranského. De még jogászkorában is írt néhány magyar verset. Ekkor írta egyik legszebb magyar versciklusát, az 1870—71. évi porosz—francia háborúról, amikor a németek támadásával szemben hősiesen küzdő franciák oldalára állt. Ennek a ciklusnak van egy részlete, melyben pontosan megtaláljuk Hviezdoslav későbbi, legtökéletesebb verskoszorújának, a Krvavé sonety-nek (Véres szonettek — ford. Rácz Olivér) egyik alapgondolatát: az emberi vér drága, hasznosabbra kell fordítani, inint oktalan pusztításra. Pavol Országh-Hviezdoslav arcképe Hviezdoslav nem felejtette! el az ifjúkori élményt, magyar költőideáljai mindig ideáljai maradtak, mert tudta, hogy népét nem az ő szellemük nyomja el, hanem ugyanaz a magyar uralkodó osztály, mely ellen Petőfi és Arany is küzdött. Nem csodálkozhatunk azon, hogy amikor verseiben is felemelte szavát a nép jogaiért, Petőfire és Aranyra hivatkozott. Tudta, hogy a népét szerető költő nem lehet más népek elnyomóinak pártján. 1910- ben pedig, amikor a magyar forradalom viharmadara, Ady Endre megírta híres versét, A magyar jakobinusok dalát, az idős, már 61 éveb költő szlovák ódával válaszolt rá, amelyben Adyt a „derűsebb idők herold- jának“ nevezi és — Ady nyomán — erőteljesen rámutat arra, hogy a dolgozó nép érdeke egy, legyen az magyar, szlovák vagy román: felszabadulni az elnyomók zsarnoksága alól. „Vágyunkból váljék közös akarat" — Hviezdoslav gyönyörű ódájának ezt a verssorát mindenkinek mélyen a szívébe kellene vésni. Nem csoda, hogy Hviezdoslav, aki a szlovák irodalomnak nemcsak legnagyobb költője, hanem legjelentősebb műfordítója is, orosz, német, angol, lengyel költőkön kívül magyar poétáktól is sokat fordított, ell- sősorban Petőfitől és Aranytól. Elkészült Az ember tragédiájá nak teljes fordításával is, s ezzel a tettével számos müveit nemzetét megelőzött. A szlovák írók folyóiratában, a Slovenské pohľady bán is ő oszlatta el a Petőfi elleni gyanakvást (akit a lapban előbb renegátnak neveztek), amikor a XX. század elején, két év alatt itt 42 Pe tőfí-vers fordítását közölte. Ez a 42 költemény kitűnő válogatás a magyar költő műveinek javából. Hviezdoslav magyarból való fordításai nagy értéket jelentettek a két nép közéleldése szempontjából abban az időben, amikor az uralkodó osztály érdeke a nemzetiségi torzsalkodás kiélezése volt. Ezt értékelte a magyar irodalmi életnek akkori vezető testüle te, a Kisfaludy Társaság is, amikor 1912 januárjában Hviez- doslavot levelező tagjává vá lasztotta. Hviezdoslav taggá választása alkalmából a Kisfaludy Társasághoz küldött levelében többek közt ezt írja: „Valamint annak idején a soha nem várt megválasztásomban megnyilvánult nagy kitüntetést, úgy az arra vonatkozólag most érkezett oklevelet is hálás szívvel köszönöm. Megköszönöm azzal a biztosítással, hogy ez életem legszebb emlékei közé fog tartozni“. Amikor a nagy szlovák költő 1921-ben elhunyt, a szlo vák nép új államban, szabadabban élhette kulturális életét, de Hviezdoslav ekkor sem feled kezelt meg ifjúkori példaképeiről. Egyik szlovák íróbarátja a halálára írt nekrológban megemlíti azt is, hogy halála pillanatában is ott volt éjjeliszekrényen Arany János balladáinak kötete. Dr. CSANDA SÁNDOR MEGJELENI A PÁRTELEí EZ ÉVI 2. SZÁMA A lapnak ez a száma „Hűen a lenini örökséghez“ címmel közül indító cikket az orosz és a nemzetközi proletariátus halhatatlan vezére elhalálozásának 50. évfordulója alkalmából. A nagy alapossággal megírt cikk arra mutat rá, miért szükséges a lenini örökség hez való hűség mindig és minden körülmények között. A KGST létrejöttének 25. évfordulója alkalmából Vállvetve a további sikerek felé c. cikkben R. Rohlíček, a CSSZSZK miniszterelnök-helyettese nyújt tájékoztatást e szerv múlt, jelen és jövő tevékenységéről. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban lezajlott nyilvános pártgyúlésekről és jelentőségükről a pártalap- szervczetek további munkájára nézve K. Simon, a CSKP KB propaganda- és agitációs osztályának helyettes vezetője számol be a lap olvasóinak. „Fokozzuk a kommunisták aktivitását és az alapszervezetek akcióképességét“ címmel J. Papp, a michalnvcei járási párt- bizottság vezető titkára méltatja a pártalapszcrvezetek irányítása, az aktivitásuk, kezdeményezésük és alkotókészségük fokozásáról való gondoskodást. J. Podroužek, a CSSZK művelődésügyi miniszterének helyettese „A műveltség — a szocialista társadalom fejlődésének aktív tényezője“ c. cikkében a CSKP oktatás-ügyi politikáját elemzi, különös tekintettel tervezésére és a hivatás megválasztására. A lapban az „Erőnk teljéből törekedjünk a CSKP XIV. kongresz- szusa határozatainak megvalósítására“ c. blokkban a nemzeti bizottságok politikai-nevelő és szervező munkájáról, az ifjúságról való gondoskodásról, a politikai nevelés házainak tervszerű tevékenységéről és a nők aktivitásának új fellendüléséről olvashatunk. Külön figyelmet Érdemel a lapnak a Szabad utat a szemléletes ági tációnak c. új rovata, mely ha vonta két oldalon kiván foglalkozni a szemléletes agitáció problémáival. (Ezúttal a lap különbüző kérdésekre ad választ.) A béke kérdéseit és a nemzetközi munkásmozgalmat figyelemmel köve tők körében érdeklődésre tarthat számot A békés egymás mellett élés objektív forrásai, valamint A mozgalom egysége és akcióké pessége c. cikk, mely a kommunista és munkáspártok képviselőinek a Béke és Szocializmus c. folyóirat munkájával foglalkozó prágai tanácskozásáról szól. Ugyancsak figyelemre méltó Az Ideológiai és a nevelőmunka jelentősége, valamint szerepe a párt tevékenységében c. írás, mely a pártmunka ' marxi—lenini alapél veit taglalja. A „Testvérpártok életéből“ c. rovat Az egész párt és a nép ügye címmel közöl cikket az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa VII. üléséről (8. választási időszak), és ismerteti L. I. Brezsnyev elvtársnak az ülésen elhangzott beszámolóját. Az Erősítsük a haladó erők egységét c. cikk a Bangladesi KP II. kongresszusáról, a Magyar elvtársak körében c. cikk, az MSZMP tapasztalatairól, míg az Iráni kommunisták harcban a társadalom átalakításáért c. cikk Irán munkásosztályának áldozatos harcát ecseteli. Külön felhívjuk a lap olvasóinak figyelmét Luis Padilla elvtársnak, a Bolívia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a Strukturális válság és forradalmi folyamat La- tin-Amerikában című nagyon időszerű cikkére, mely az e földrészen megnyilvánuló súlyos gazdasági, szociális és politikai problémák gyökerére mutat rá. (kezes) A PANASZTEVÉS JOGA Minden polgárnak joga van bárki ellen panaszl emelnie, aki — véleménye szerint — nem teljesíti kötelességét akár az illetővel szemben, akár szélesebb összefüggésben. A panasztevés jogát a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányának 29. eikkelye rögzíti. Meg kell mondanunk, hogy a polgárok ezt a jogukat — ami a gyakorlatban az irányításban való részvételük egyik formáját jelenti — nagymértékben ki is használják. Az évek folyamán Szlovákiában évente kb. 38 üüü panasz érkezik a minisztériumokba, a többi központi szervhez, a nemzeti bizottságokhoz és az általuk irányított szervekhez. A javaslatok, észrevételek és panaszok mintegy fele jogos vagy részben jogos. A panaszokat a polgárok tájékozatlanságán és szubjektív nézetükön kívül — ami gyakori motívum — legtöbbször a szervek irányító és ellenőrző tevékenységében mutatkozó hibák, a szocialista törvényesség és az állami fegyelem megszegése, valamint az emberek kérvényeinek bürokratikus elintézése váltja ki. Ezekben a napokban folyik a lakosság javaslatai és panaszai múlt évi elintézésének az értékelése a minisztériumokban, a többi központi szervben és a nemzeti bizottságokban. Elkészítik az értékelés elemzését, valamint a foganatosítandó intézkedések javaslatát, amit azután megtárgyalnak a miniszterek kollégiumai, a nemzeti bizottságuk tanácsai, valamint más szervek is. Az elemzés semmi esetre sem lehet csupán a benyújtott és elintézett panaszok satisztikai összegezése, hanem el kell végezni a fogyatékosságok és a hibák elemzését, okaik vizsgálatát, az irányító és az ellenőrző munka értékelését konkrét javaslatokkal és javító intézkedésekkel azokra a szakaszokra vonatkozólag, amelyeket a panaszok a legnagyobb mértékben érintik. Semmi esetre sem szabad megismétlődnie az olyan eseteknek, amelyek nemegyszer történtek meg az elmúlt évek folyamán, amikor pl. a járási nemzeti bizottság tanácsa megelégedett csupán „a panaszok elintézéséről szóló jelentés tudomásul vételével“. Az év folyamán nagyabb gondot kellene lordítani a panaszuk határidőn belüli elintézésére, a személyes felelősség megállapítására, valamint a következmények levonására a panaszok helytelen és késedelmes elintézése és a javító intézkedések nem teljesítése esetén. Eddig ugyanis még nem juttatják következetesen érvényre azt az alapelvet, hogy az a panasz, amelynek jogosultságát a vizsgálat során bebizonyították, csak akkor tekinthető elintézettnek, ha nemcsak javító intézkedést javasolnak, de az intézkedési a gyakorlatban meg is valósítják. A polgárok javaslatainak és panaszainak elintézése terén új korszak előtt állunk, mivel egy külön törvény fog róla gondoskodni. Eddig ugyanis az a helyzet, hogy az 1958-ban kiadott 150. számú kormányrendelet alapján irányítják a panaszuk intézését, amely már eléggé elavult, és nem felel meg teljesen a gyakorlat igényeinek. Végül is a lakosságnak és a szervezeteknek az a joga, hogy javaslataikkal és panaszaikkal a képviseleti és a többi állami szervhez fordulhatnak az alkotmányos politikai jogok közé tartozik és különleges törvénnyel kellene érvényre juttatni. Az új törvénynek nagyobb hatálya lesz és a panaszok, észrevételek, javaslatok elintézése szempontjából azokra a szervekre is fog vonatkozni, amelyek nem tartoznak a kormány hatáskörébe. és amelyekre az eddig érvényes rendelet nem vonatkozott. A törvény leegyszerűsíti és pontosabbá teszi a panaszok elintézését — kettőság éis az igen költséges vizsgálat esetén — anélkül, hogy bármi módon is korlátozná a polgáruk és a szervezetek panasztevési jogát. Az új törvény, de főleg a jelenleg folyó értékelés felelősségteljesebb elvégzése járul majd hozzá ahhoz, hogy e lehetőségek kihasználása még hatásosabb eszközévé váljon a lakosság irányításban való részvételének és a fogyatékosságok kiküszöbölésének. JAROSLAV MESKO Az utóbbi időben a konténeres szállítás rohamosan fejlődik az egész világon. A konténerek gyorsabbá teszik a szállítást és csökkentik a költségeket. Krakkóban forgalomba helyezték az új konténerátrakó állomást. A konténerek vonatokról teherautókra való átrakása kb. 10 percig tart, ami jelentős időmegtakarítást jelent. Az ilyen típusú átrakodóállomás már a negyedik Lengyelországban. Felvételünk a krakkói konténer-átrakóállomásról készült. (Felvétel: ČSTK — CAF)
