Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-27 / 49. szám, szerda

Szilárd kapocs BEVÁLT MUNKAMÓDSZER # RENDSZERESEN ELBESZÉLGETNÉK A TAGOKKAL A járási pártbizottságok fi­gyelmének központjába — amint azt a CSKP XIV. kong­resszusa hangsúlyozta — a párt alapszervezeteinek irányításá­ról, aktivitásuk növekedésé­ről, a kezdeményezés és az ön­állóság fejlesztéséről való gon­doskodás került. Ezért helyez­nek súlyt a gyakorlati munká­ban a politikai-nevelési, a szer­vezési és a gazdasági tevékeny­ség egységére. Az SZLKP michalovcei (nagy- mihályi) járási bizottságának szervei igyekezetüket elsősorban arra* összpontosítják, hogy a pártnak az alapszervezetekre gyakorolt hatását maradéktala­nul biztosítsák. Ennek célja, hogy a pártszervezetek életé­ben teljes mértékben érvénye­süljön a párt alapszabályzata, a demokratikus centralizmus elVe, fejlődjék a párton belüli demokrácia, a bírálat és az ön­bírálat; a párttagok jogai és kö­telességei szerves egységet al­kossanak. A michalovcei járási pártbi­zottság az egyéb munkamód­szereken és munkaformákon kívül megbeszéléseket tart a párt alapszabályzatáról, hogy a párttagok az alapszabályza­tot a párton belüli élet köte­lező törvényeként sajátítsák el. Abból a tényből indul ki, hogy a párt alapszabályzatának is­merete az első feltétele az alapszabályzat betartásának. Ugyanakkor abból a tényből, hogy a járási pártszervezet politikai és gazdasági sikere a párt irányvonalának biztosítá­sánál a járásban attól függ, mi­ként sikerült a párt alapsza­bályzatának tartalmát érvényre juttatni minden egyes tag mun­kájában és életében. közvetlenül a beszélgetés megtartása előtt az SZLKP Üzemszervezeteiben részlete­sen elemzik a vezető szerep ér­vényesítéséért végzett munka színvonalát, a pártszervezet ha­táskörébe tartozó feladatok tel­jesítését, a pártcsoportok mun­káját, az egyes párttagok ak­tivitását és egyéb kérdéseket. Ezt az elemzést a párttagokkal való beszélgetés kiindulópontja­ként az SZLKP üzemi szerveze­tének bizottsága végzi a járási bizottság aktivistájának és az Illetékes termelési, vagy nem termelési jellegű szakasz veze­tő dolgozójának részvételével. Ezzel megteremti a feltételeket a párttagokkal való konkrét dialógus számára azon pártszer­vezet tevékenysége szempont­jából, amelyben a párttag dol­gozik. Bevált eljárás, hogy a pártta­gokkal tartott ilyen beszélge­téseket a kisebb kollektívák­ban, a pártcsoportokon belül tartják meg. Minden üzemi szervezetben rövid feljegyzést készítenek a párttagokkal tar­tott beszélgetésről, melyben rögzítik a pártcsoportnak a tag iránti állásfoglalását, az elfogadott kötelezettségvállalá­sokat, a fogyatékosságok bírá­latát, hogy ezáltal biztosíthas­sák a fogyatékosságok kiküszö­Ondrej Gálik, a Veľký Krtii-i GTÁ igazgatója (jobbról) egyike azoknak, akik az SZNF idején bekapcsolódtak az antifasiszta harcba, és részt vettek Zvolen, Bratislava és Brno felszabadítá­sában. (Felvétel: T. Babjak — ČSTK) bölésének ellenőrzését. Ezt kö­vetően a tagokkal tartott be­szélgetésekről szóló általános ismereteket az SZLKP üzemi szervezetének a bizottsága dolgozza fel a járási bizottság által megbízott csoport részvé­telével. Ezeket az ismereteket a taggyűlés elé terjesztik meg­vitatás céljából azzal a javas­lattal, hogy határozatot fogad­janak el a párton belüli élet továbbfejlesztésére, a párttagok és a tagjelöltek aktivitásának növelésére. A párt alapszabályzatáról tartott beszélgetéseken szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a párttagok aktivitá­sának és nevelésének hatékony formája. A beszélgetéseket úgy irányítják, hogy minden párt­tag fontolóra vegye, milyen részt vállalt a pártszervezet munkájából; vajon a gyakorlati életben érvényesülnek-e a párt alapszabályzatából eredő jogok és a kötelességek, miként bizto­sítja a párt programját a mun­kahelyen vagy a lakóhelyen, miként teljesíti azt a fogadal­mát, amelyre a tagkönyvcsere alkalmával kötelezte magát. A beszélgetéseken többek kö­zött arra is sülyl helyeztek, hogy minden párttag munkáját a szervezet és az egész párt te­vékenysége és a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása szempontjából mérjék fel. Az alapszabályzat­ról tartott beszélgetéseken dif­ferenciáltan járnak el, figye­lembe véve a párttagok szociá­lis összetételét és korát. Megmutatkozott, hogy a párt­tagok megbeszélései a kollektí­vában megfelelő légkört alakí­tottak ki a munkahelyeken elő­forduló problémákról, az em­berek kapcsolatairól, a gazda­sági vezetőség és a pártszerve­zet viszonyáról, a pártszerve­zet, a pártcsoportok munka­módszereiről kialakított véle­mények és nézetek kicserélésé­re. Az SZLKP üzemi szerveze­teinek bizottságában a pártta­gok kifejtették azt a nézetüket, hogy a beszélgetéseken alkal­muk nyílt feltárni személyes problémáikat és nehézségeiket, kifejezni véleményüket a külön­böző kérdésekről, amire a párt- taggyűlések tanácskozása nem mindig teremt megfelelő lég­kört és időt. Értékelték azt is, hogy a beszélgetéseken nem utasították vissza azonnal a ki­mondott, bár néha helytelen né­zeteket, hanem ezeket a kollek­tívában előbb megvitatták, majd azután adtak róluk magyaráza­tot. A párt alapszabályzatáról tar­tott beszélgetések bírálólag rá­mutattak számos, az üzemi szervezetek munkájában tapasz­talható fogyatékosságra, s arra, hogy néhány párttag nem isme­ri eléggé a CSKP XIV. kongresz- szusának hatűroz.atait és a köz­ponti bizottság egyes határoza­tait. Rámutattak: az SZLKP né­hány üzemi szervezetében a pártbizottságok nem alakítják ki a feltételeket ahhoz, hogy a párttagok tevékenyen részt vegyenek a pártszervezet mun­kájában. A további fogyatékos­ságokon kívül felrótták még az általános határozatok elfoga­dását, a feladatok nem konkrét megállapítását és ellenőrzését. Az SZLKP több üzemi szerveze­tében jogosan bírálták a gazda­sági vezetőség fogyatékosságait, a rossz munkaszervezést, az em­berekkel szemben tanúsított le­becsülő magatartást stb. Nem kerülte el a jelenlevők figyel­mét a pártfegyelem, a világné­zet kérdése, a párttagok maga­tartása a munkahelyeken és a lakóhelyeken stb. A beszélgeté­seken szerzett ismereteket érté­kelték az SZLKP járási bizottsá­gának elnökségében, és intéz­kedéseket foganatosítottak a fogyatékosságok kiküszöbölésé­re. Számos tapasztalatot, tanul­ságot eredményeztek ezek a beszélgetések. Pozitívnak minő­síthetők az SZLKP olyan üzemi szervezeteiben is, ahol a munká színvonala nem ütötte meg a já­rási átlagot. Segítettek jobban megvilágítani az Üzemi szerve­zet tekintélyével kapcsolatos kérdéseket. A beszélgetések ál­talános eredménye, hogy előse­gítik.az SZLKP üzemi szerveze-" tei eszmei egységének az el­mélyítését. A párttagok tudatá­ban lényegesen erősítik a párt­tagság jelentőségét; hozzájárul­nak a tagok aktivitásához, a párt alapszabályzata szellemé­ben való neveléséhez, elősegí­tik az egészséges bírálat és ön­bírálat kibontakozását, meg­erősítik a kollektivitás érzetét és hozzájárulnak a párttagok jó elvtársi kapcsolatainak a meg­teremtéséhez. A párt alapszabályzatáról tartott beszélgetések azért is hasznosnak bizonyultak, mert az SZLKP üzemi szervezetei ilyen módon fokozatosan elsajátítják annak formáit és módszereit, miként lehetne hatékonyabban egyesíteni a politikai-nevelő munka szerepét a gazdasági­szervezési tevékenységgel. Az SZLKP michalovcei járási bi­zottsága a CSKP alapszabályza­táról tartott beszélgetéseken szerzett tapasztalatok alapján ezt a munkát a pártmunka ál­landó módszerévé tette. A CSKP alapszabályzatáról szerzett ismeretek elmélyítésé­vel a járásban rendszeressé váltak a gyűlések, elmélyült a párttagok aktivitása, javult a taggyűléseken való részvétele, elmélyült az üzemi pártszerve­zet bizottságának felelőssége a gyűlések tartalmi és. szervezési előkészítéséért a párttagok egy­re nagyobb körének bekapcsolá­sával s egyben a pártcsoportok bekapcsolásával is. A beszélgetések ugyanakkor hozzájárultak ahhoz, hogy az SZLKP üzemi szervezeteinek túlnyomó többségében a pártta­gok a gyűléseken megvitatják a párton belüli élet, a gazdasági élet, a párt tömegpolitikai és nevelőmunkájának alapvető kér­déseit Is. Az üzemi szervezetek főleg az utóbbi két év folya­mán nagyobb figyelmet szentel­nek a határozatok teljesítése el­lenőrzésének. Az üzemi szerve­zetek mintegy 80—90 százaléka a járásban minden taggyűlésen ellenőrzi a határozatok teljesí­tését. A párttagok tevékenyebb magatartást tanúsítanak a párt- szervezet problémáinak megol­dása iránt, az üzemi szervezetek bizottságai érzékenyebben fog­lalkoznak a taggyűléseken és a pártcsoportok ülésein elhang­zott megjegyzések és jogos kö­vetelmények megoldásával. A beszélgetések alatt a párt­tagok magyarázatot kapnak a párt munkás-paraszt magvának szükségszerűségéről és értelmé­ről. Külön figyelmet szentelnek a párt hatása megerősítésének a kevés taggal, vagy a kiörege­dett párttagokkal rendelkező szervezetekben és azokban az üzemekben, ahol kevés a szer­vezett párttag, ahol megvannak a feltételek a tagjelöltek fel­vételére. Ezáltal fokozatosan elmélyült az üzemi szervezetek gondoskodása az ilyen felada­tok biztosításában. Az SZLKP számos üzemi szervezetében az egész járásban immár szabály lett, hogy minden hónapban foglalkoznak a CSKP KB azon irányelvével, amely kitűzte a párt tagsági alapja további javításának feladatát, s ez ész­lelhetően megnyilvánult a jó eredményekben is. A járási pártbizottság a CSKP alapszabályzatáról tartott be­szélgetésekkel kapcsolatban kö­vetkezetesen ügyelt arra, ne­hogy ezeket az általános hely­zettől, a feltételek jellegének elemzésétől elszigetelten mér­legeljék, hanem azok összhang­ban legyenek a CSKP XIV. kong­resszusa határozataival. A be­szélgetésekből merített ismere­tek azt mutatják, hogy a járá­si pártszervezet a CSKP alap- szabáLyzatáról tartott beszélge­tésekkel sok tapasztalatot sze­rez, gazdagítja Ismereteit a po­litikai-irányítási, a szervezési és a nevelőmunka terén. ŠTEFAN ČIČILLA, az SZLKP KB dolgozója A brnöi Csehszlovák Gépkocsijavító Vállalat holešovi üzeme u Tatra—-138-as típusú kocsik legnagyobb javítóvállalata hazánkban. Felvételünkön: Vladimír Vrla technológus, a szocialista munka­brigád címért versenyző munkaközösség tagja a T—138 as típusú Tatra gépkocsi vezérlökerekeinek védőburkolatát vizsgálja, ame­lyet renoválni akarnak. (Felvétel: ČSTK — Fr. Nesvadbaj Következetesen nevelnek Teljesítik a júliusi plénum határozatát Az Ifjúság nevelése társadal­munk állandó feladatai kö­zié tartozik, jelentőségét a CSKP XIV. kongresszusa, majd a KB 1973 júliusában megtar­tott plenáris ülése is kiemel­te. Rámutatott, hogy a jövő nemzedékének formálása nem­csak az iskola és a szülők, ha­nem mindannyiunk feladata. Különösen fontos feladat há­rul a fiatalok nevelésében a párt- és a tömegszervezetekre, a munkahelyekre, az üzemek­re. Érthető tehát, hogy a párt szervezetei a központi bizott­ság júliusi plénumából eredő feladatokat lebontották saját feltételeikre, majd hozzáláttak megvalósításukhoz. A Seredi Nikkelkohő üzemi szervezete pl. távlati tervet dolgozott ki a vállalat fiataljainak kommu­nista nevelésére. Erről beszél­gettünk a minap Štefan Mihá- íikkul, az üzemi pártszervezet elnökével. — Távlati tervünk — mon­dotta Mibálik elvtárs — tartal­mazza azokat a konkrét felada­tokat, melyeket összüzemi bi­zottságunk, a párt öt alapszer- vezete, az üzem gazdasági veze­tősége és valamennyi tömeg­szervezet teljesít a fiatalok kommunista nevelése érdeké­ben. A kommunistákat arra neveljük, hogy a jövő nem­zedékének formálását tekintsék állandó pártfeladatnak. Az össz­üzemi pártbizottság megad min­den segítséget a Szocialista If­júsági Szövetség űzetni szerve­zetének a sikeres tevékenység­hez, és állandó kezdeményezés­re serkenti — főleg á párt akti­vistái révén, összüzemi pártbi­zottságunk a szakszervezet üze­mi szervezete kommunista tag­jainak a bevonásával bizottsá­got hozott létre az ifjúsággal való tevékenység fellendítésé­re. Az összüzemi pártbizottság és a vállalat öt alapszervezete a pártoktatáson és a taggyűlése­ken arra is felhívja a tagok figyelmét, hogy saját gyerme­keik nevelése terén is mutassa­nak példát. A taggyűléseken az ateista nevelés fontosságá­val foglalkozó előadások hang­zanak el. A pártszervezet a fia­tal párttagokat azzal bízza meg, hogy konkrét tevékenységet fejtsenek ki a SZISZ, a szak- szervezet, a sportszövetség, a Polgári Honvédelmi Szövet­ség, a CSSZBSZ és a többi tö­megszervezet üzemi szervezeté­ben. Nagy nevelőhatással van a fiatalokra, hogy közülük a leg­aktívabbakat a pártba való fel­vételre javasolják. Ezzel is szá­mol a vállalat távlati nevelési terve. Az összüzemi pártbizott­ság és az alapszervezetek meg­teremtik a feltételeit annak, hogy az arra érdemes fiatalokat felvegyék a tagjelöltek, majd a párttagok sorába. Ezt úgy vég­zik, hogy előbb kiszemelik a számításba jövő fiatalokat, az­tán konkrét feladatokkal bízzák meg őket. Ha feladataikat ma­radéktalanul teljesítik, előlege­zik nekik a bizalmat. A kisze­melt fiatalok nevelése és mun­kájának a figyelése főleg a pártcsoportokban megy végbe. — A vállalat kommunistái nagy gondot fordítanak arra, hogy a fiatalok minél jobban bekapcsolódjanak a vállalat műszaki fejlesztésébe is — mondja a pártelnök. — Erra mindenekelőtt az Ifjúsági Fény­szóró mozgalom és az újítómoz­galom keretében nyílik alkal­muk. Egyes kommunisták párt­feladatul kapták a fiatalok tá­mogatását abban, hogy bekap­csolódhassanak a tudomány és a technika legújabb vívmányai­nak a termelésben történő al­kalmazásába. Ugyancsak kom­munisták vállalták a SZISZ üze­mi szervezete tisztségviselői számára rendezett iskolázáso­kon az előadások megtartását. A pártoktatáson az alapszerve­zetek különös figyelemmel kí­sérik a fiatal tagokat, s közü­lük a legalkalmasabbakat ja­vasolják felsőbbfokú pártokta­tásra és politikai, illetve gazda­sági tisztségek betöltésére. Kü­lön figyelmet szentelnek az alapszervezetek, az ipari tanu­lók politikai nevelésének. A SZISZ üzemi szervezetének munkáját a kommunisták éven­te kétszer értékelik. Arra is ügyel az üzemi pártbizottság és az öt alapszervezet, hogy a fia­talok nevelésében a gazdasági tisztségviselők is kivegyék ré­szüket. Megkülönböztetett figyelmet szentel az összüzemi pártbizott­ság a párttagjelölteknek. Ezek nevelésiében főleg a pártcsopor­tok és a tagjelöltek kezesei vesznek részt. A kommunisták törekvése az, hogy a tagjelöl­tek ne csupán megértsék a párt politikáját, hanem részt is ve­gyenek annak megvalósításá­ban. A fiatalok kommunista neve­lésének távlati tervét a párt alapszervezetei, az üzem tömeg- szervezetei is részletesen kidol­gozták. A feladat teljesítéséhez a tömegszervezetek a gazdasági vezetőséggel és a kommunisták­kal szoros egységben láttak hozzá. Éppen ez szavatolja, hogy a Seredi Nikkelkohóban teljesítik1 a központi bizottság júliusi plénumának határozatát saját feltételeik között. FÜLÖP IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom