Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-27 / 49. szám, szerda
események margójára ▼ AZ NDK KÜLDÖTTSÉGE KUBÁBAN MEGÁLLAPODÁS SAIGONBAN Az NDK párt- és kormányküldöttsége Erich Honeckkerrel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárával gz élén kubai hivatalos látogatása folyamán visszatért országjáró körútjáról és hétfőn este a havannai Forradalom-palotában ünnepi fogadást adott Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke tiszteletére. A fogadás rendkívül szívélyes baráti légkörben folyt le. Képünkön az NDK párt- és kormányküldöttségének a havannai Ernst Thülmann Intézetben telt látogatása alkalmával készült. Erich Honecker az NSZEP Központi Bizottságának első titkára barátságosan beszélget az intézet egyik dolgozójával. (Tetefoto ČSTK — ZB) Mentsék meg Gorvalánt! Csehszlovákia ENSZ közbelépést követel New York — New York-ban ENSZ emberi joogkkal foglalkozó bizottságának ülésén Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és más országok képviselőt felszólalásaikban teljes mértékben támogatták azt a követelést, hogy az ENSZ vezető tényezői tegyenek sürgős lépéseket Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára ás más chilei hazafiak életének megmentésére. Dr. Ladislav Smíd nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvise- lője hangsúlyozta, hogy Luis Corvalan és más kimagasló chilei tényezők, akiket jelenleg halálos veszély fenyeget, mindig a demokratikus alapelvek érvényesítésére és a törvényesség betartására törekedtek az országban. Egyetlen bünük az — amint Hortensia Allende asszony az ENSZ főtitkárához 1973. december 30-án írt levelében hangsúlyozta — hogy Allende elnök kormányában dolgoztak és e kormányt támogatták. „Napról napra több bizonyíték tanúskodik az alapvető emberi jogok megsértéséről a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek megsértéséről Chilében. A világ közvéleményét megrendítik a szemtanúk, közöttük számos neves nyugati politikai és közéleti tényező, beszámolót. E beszámolók rámutatnak, hogy a múlt év szeptembere óta Chilében több ezer embert gyilkoltak meg, a chilei családok ezreit embertelen bánásmódban részesítették. Az országban még mindig csaknem 20 000 politikai fogoly van, közöttük ártatlan kis gyermekek is, — jelentette ki Smíd nagykövet. E tragikus helyzet megköveteli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely alapokmányában az egyik alapvető elvként tűzte ki az emberi méltóság védelmét, emelje fel szavát Luis Corvalan és a többi chilei politikai fogoly életének megmentése és szabadonbocsá- tásuk érdekében — mondotta a továbbiakban Smíd nagykövet. Felszólalása végén felhívta az ENSZ-bizottság valamennyi tagját, támogassák Allende asz- szonynak azt a javaslatát, hogy a chilei helyzet mindaddig a bizottság napirendjén maradjon, míg a chilei junta folytatja az emberi jogok durva megsértését. Uffiü KISLEXIKON Új típusú munkáspárti kormányt London — „A bányászok elutasítják azt az érvet, hogy más szakszervezeti tagok nem követelhetnek béremelést azért, mert ezzel ártanának a bányászoknak“ — jelentette ki Mick McGahey, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, egy londoni választási gyűlésen. McGahey beszédében Gordon McLeannan kommunista jelöltet támogatta. Hangsúlyozta, hogy a bányászok csupán igazságos bért követelnek munkájukért. A kommunisták új típusú munkáspárti kormányt akarnak, amely szocialista politikát folytatna. „A munkások eddig nem a legjobb tapasztalatokat szerezték a munkáspárti kormányokkal és ezért kijelentjük: munkáspárti kormányt és kommunista képviselőket akarunk" — hangsúlyozta McGahey. John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkára Lochgelly városban Alex Maxwell kommunista jelölt támogatására mondott beszédében ugyancsak hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniúnak másfajta munkáspárti kormányra van szüksége, mint amilyenek a múltbeli munkáspárti kormányok voltak. Olyan kormányra van szüksége, amely szembeszáll a nagytőkével és valóban a munkásság érdekeit védelmezi. A múlt év novemberétől túl óra megtagadásával, 1973. február 10. óta pedig munkabeszüntetéssel küzd Nagy-Britan nia 270 ezer szénbányásza az infláció megfékezéséért, a magasabb bérekért. A bányászok kai szolidaritást vállaltak a szállító munkások, a mozdony- vezetők és a gázgyári munká sok is. A nyugatnémet közalkalma zottak (közlekedési, köztiszta sági, postai és rendőrségi dől gozók) február 11-én kezdtek béremelési sztrájkot, amellyel sikerült 11 százalékos béremelést kiharcolniuk. A fémipar dolgozói 15—18 százalékos béremelést követelnek a munkáltatók 8,5 százalékos ajánlatával szemben. A dolgozók múlt év végi megmozdulásai idején az NSZK-ban dolgozó 2,5 millió vendégmunkásból 150 ezer veszítette el a munkahelyét. Olaszországban erősödik a szakszervezeti mozgalom. Ennek jele a február végére hirdetett általános politikai sztrájk is. A szakszervezeti mozgalom a legtöbb európai országban már a 19. században kialakult, az önsegélyező pénztáraktól a 20. században eljutott az egységes, országos szakmaközi központokig. A 40-es évekig elsősorban Európában működtek a szak- szervezetek. 1945. után a Szak- szervezeti Világszövetség keretében rövid időre létrejött az európai szakszervezetek egysége, amely uz imperialista hideg, háborús politika következtében Saigon, Hanoi — A dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottságának küldöttségvezetői Saigonban megállapodtak abban, hogy február 27-én megkezdik és március 4-ig befejezik a jelenlegi fogolycsere harmadik szakaszát és kölcsönösen szabadon bocsátanak összesen 1338 foglyot. A két fél korábbi megállapodása értelmében a február 8-án felújított fogolycserét — amelynek keretében több mint négyezer katonai és polgári személy nyeri vissza szabadságát — március 1-ig kellett volna befejezni. Az akció lebonyolítását azonban Saigon a legkülönbözőbb ürügyekkel akadályozta. Phuomg Nam őrnagy, a DIFK-küídöttség szóvivője rámutatott, hogy a jelenlegi fogolycsere harmadik szakaszával kapcsolatos tárgyalások a napokban azért jutottak zsákutcába, mert a Thieu-kormányzat képviselői hol helikopterhiányra, hol a kedvezőtlen időjárási viszonyokra hivatkozva késleltették az akció lebonyolítását, legutóbb pedig nem voltak hajlandók hozzájárulni a DIFK javaslatához, hogy a foglyokat két helyen, a Mekong-del- tavidékén lévő Rach Gia, valamint a Saigontól délkeletre fekvő Phuoc Tuy térségében adják át. „A sorozatos saigoni kormányátalakítások a rezsim elszigetelődéséről és hanyatlásáról tanúskodnak“ — írja kommentárjában a Quang Dói Nhan Dán, a VDK néphadseregének lapja. A lap emlékeztet arra, hogy Nguyen Van Thieu egy hét leforgása alatt kormányátalakítást, a hadseregben pedig „tisztogatást“ hajtott végre. Elmozdított tisztségéből hat minisztert, 15 tábornokot, öt tartományi főnököt és egy polgármestert. A rezsim a katasztrófa szélére sodorta az országot: 1973- ban a devizatartalékok jelentősen csökkentek, az infláció 65 százalékkal emelkedett. a piasztert pedig 19 százalékkal leértékelték. Thieu a „kormányátalakítás“ és a „hadsereg átszervezése“ útján szeretné orvosolni a ka- tasztrófális helyzetet. Még nagyobb jogkört akar összpontosítani saját kezében, hogy jobban szolgálhassa amerikai gazdáit. A Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztériumának szóvivője közölte, hogy a saigoni kormányzat február 16-tól 20-ig 2869 alkalommal sértette meg a tűzszünetet. Ugyanezen idő alatt tüzérsége és légiereje több alkalommal támadta a felszabadított övezeteket. A saigoni rezsim 1973. január 18-a, a tűzszünet hatálybalépése óta összesen 331196 alkalommal szegte meg a tűzszünetet. MÁRCIUSBAN ÚJABB OLAJKONFERENCIA Washington — Az USA fővárosában megkezdte munkáját 12 kőolajimportáló tőkésország szakértőinek tanácskozása, melyre a két héttel ezelőtti washingtoni olajértekezleten született megállapodások alapján került sor. Az akkori washingtoni értekezleten részt vevő országok közül csupán Franciaország nem képviselteti magát a tanácskozáson, egyébként azonban több más közös piaci ország Is közölte, hogy nem ért' egyet a tanácskozás ilyen sürgős összehívásával. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint az értekezlet kizárólag szervezett és eljárási problémákkal foglalkozik. Az értekezlet résztvevői csak abban állapodtak meg, hogy március 13-án és 14-én Brüsz- szelben újabb tanácskozásra gyűlnek össze. Katonai zendülés Eritreában Addisz Abeba — Az etióplai fővárosból érkezett jelentések szerint a hadsereg második hadosztálya megszállta Eritrea kormányzóság központját, Asz- mara városát. A fellázadt egységek megszállták a város ösz- szes stratégiai fontosságú épületeit és Intézményeit. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a hadsereg megmozdulása kormányellenes jelle gű-e, vagy az alacsony zsold elleni tüntetés. Az AFP tudósítója biztos forrásra hivatkozva jelentette, hogy nincs légi összeköttetés Addisz Abeba és Aszmara között Egyes meg nem erősített értesülések szerint a második hadsereg parancsnokát és Eritrea főkormányzóját a lázadó tisztek letartóztatták. az évtized végére felbomlott. Franciaországban és Olaszországban a baloldali erők befolyása következtében osztályharcos szellemben folyt a szak- szervezeti munka. Más országok mozgalmainak élére kerülő reformista szakSZTRÁJKHULLÁM NYUGATI szervezeti vezetők a munkaadókkal és az állammal való együttműködés új formáit alakították ki. A hatvanas évektől a dolgozó tömegek a napi gazdasági követelések mellett a monopóliumokkal szembeni határozott fellépést, a munkanélküliség megszüntetését, az Infláció megállítását, a szakszervezeti jogokat korlátozó törvények megszűntetését és mélyreható szociális reformokat követelnek. Ezt a törekvést jelzi a különböző társadalmi rendszerű országok szakszervezetei közötti kapcsolatok fejlesztése. Ennek szellemében jött létre az európai ' szakszervezeti konferencia előkészítése ez óv elején Genfben. A földrészünk szervezett dolgozóinak száma 150 millió. A legnagyobb taglétszámú szervezet az 1945. október 3-án Párizsban alakult Szakszervezeti Világszövetség. 116 millió európai dolgozót képvisel, 6 millió a nyugat-európai, 110 millió tag pedig a szocialista országok szakszervezeteihez tartozik. Programjában a szakszervezeti jogok chartája, szolidaritási alap létrehozása, társadalombiztosítási charta, a dolgozó ifjúság és a nők követelései, az analfabétizmus elleni harc, a szakképzés, a szolidaritási akciók, valamint a szakszervezeti káderkópzés szerepel. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a Mar- shall-tervet támogató brit, holland és amerikai szakszervezetek kezdeményezésére 1949. december 7-én alakult Londonban. Nyugat-Európában működő szervezetei 26 millió tagot tömörítenék. Feladatának a dolgozók jogainak érvényesítését tekinti a vállalatokkal és az állammal való kapcsolatai révén, az adott társadalmi- és gazdasági rendszer keretein belül. A Munka Világszövetsége Nyugat-Európában 4 milliós taglétszámú. 1920-ban alakult Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége néven. A mai nevét 1968-ban vette fel. Kezdetben az 1891-ben kiadott Rerum Novarum pápai encikli- ka alapján állt, csak a munkások és a tőkések egymásra utaltságát hirdette. Az utóbbi időben a szakszervezetek egyre inkább világi jelleget öltöttek, az osztályharcos szakszervezetekhez közeledve, gyakran közös akcióban vesznek részt - velük. Az autonóm szervezetekhez 4 millió szervezett dolgozó tartozik. —TERRA— Rendkívüli ülésszak Bumedien algériai államfő javaslatára ez óv április 9-én összeül az Egyesült Nemzetek Szervezete rendkívüli ülésszaka, hogy megvitassa az energia- válsággal, valamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő problémákat. Kétségtelen, hogy a rendkívüli ülésszak napirendje — bár mindössze két pontba tömöríthető — felöleli a. nemzetközi politikai élettel kapcsolatos valamennyi lényeges problémát. Nem kevesebbről van sző, mint a fejlődő országok helyzetének megvitatásáról, a fejlett nyugati kapitalista országok energetikát kríziséről és természetesen azokról a valutáris kérdésekről, amelyeket az előbb említett témakörök határoznak meg. A rendkívüli ülésszak összehívása egyúttal azt Is jelzi, hogy az eaiergiaválság nem oldható meg csupán a fejlett kapitalista országok szintjén, mint ahogy azt a Fehér Házban elképzelték. A Washingtonba összehívott olajértekezlet tehát nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és éppen ezért válik szükségessé, hogy széles körű nemzetközi főrumon vitassák meg a jövő útját az érdekelt felek. Felvetődik a kérdés, vajon a nyugati világ eoepgett- kai válsága mennyiben függ össze a gazdaságfejlesztés problémáival. Nos, arról van sző, hogy a fejlődő országok, amelyek többek között a kőolaj jelentős hányadát „szolgáltatják“ az iparilag fejlett kapitalista államok számára, immár végérvényesen pontot szeretnének tenni a neokolonialista mesterkedések mögé. Nyilvánvaló tény ugyanis, hogy a nemzetközi olajmonopóliumok busás profitot húznak a fejlődő országok rovására és ezzel egyidejűleg nem hajlandók tudomásul vonni a szóban forgó országok egyéb szükségleteit. Itt kapcsolódik tehát az energetikai krízis a gazdaságfejlesztés problematikájához. Az olajfegyver hatásosnak bizonyult. Ráébresztette a nyugati kapitalista országokat arra, hogy korlátozottak a lehetőségeik és nem feszíthetik végsőkig a húrokat. A fejlődő országok gazdaságfejlesztési programja immár több magas szintű nemzetközi tanácskozás napirendjét alkotta. Eddig azonban csupán „szép szavak“ hangzottak el, viszont a nemzetközi monopóliumok nem voltak hajlandók „komolyan“ kezelni a kérdést. Vitathatatlan, hogy a bő nyersanyag-készletekkel rendelkező fejlődő országok nem bocsáthatják áruba nemzetgazdasági kincseiket olyan körülmények között, amelynek nem biztosítják számukra a távlati fejlődés lehetőségeit. Tehát valamit, valamiért. És ezt az elvet — bár nem újkeletű — tiszteletben kell tartani Washingtonban, Londonban, Bonnban, Párizsban egyaránt. Nem túlzás, ha a nemzetközi politikai megfigyelők történelmi jelentőségű „változásokat“ helyeznek kilátásba a közeljövőben. Nem túlzás pedig azért, mert a fejlődő országok ma már kellő bázissal és háttérrel rendelkeznek ahhoz, hogy feltételeket szabjanak a magasabb fejlettségi fokot elérő országoknak. Ez viszont végeredményben a szocialista közösség utóbbi esztendőkben tapasztalható rohamos felerősödésének tulajdonítható. Nyilvánvaló, hogy a szocialista országok önzetlen segélynyújtása nemzetközi politikai vonatkozásban is megtette a maga hatását. Sikerült elérni, hogy a fejlődő országok egyenlő partnerként tárgyalhatnak a fejlett kapitalista országokkal. Éppen ezért megkülönböztetett jelentőségű az ENSZ rendkívüli ülésszaka, amely arra hivatott, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi fórumon hozzon döntéseket a közeljövő fejlődési Irányáról. (bpij
