Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-24 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. II. 24. 5 A tehergépkocsi egyre nagyobb szerepet játszik a szocialista országok népgazdaságában. A rövidebb és nagyobb távolságokra történő közúti teherszállítások mellett elsősorban a hatalmas gyárak, vízi és hőerőművek, lakótelepek és utak építésénél van nagy jelentőségük. Az építőanyagok szállítása ma már el sem képzelhető a különböző típusú teherautók nélkül. Természetesen nemcsak az építőiparban, hanem a népgazdaság többi ágazatában, például a mezőgazdaságban is állandóan növekszik a tehergépkocsikon való szállítás jelentősége. A nagy területeken gazdálkodó szakosított mezőgazdasági vállalatokban például a termények, a takarmányok, a műtrágyák és a vetőmagvak szállítását főleg tehergépkocsik fogják végezni* emellett nagy jelentőségük lesz a tejet és más folyékony anyagokat szállító speciális tehergépkocsiknak. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években jelentősen megnövekedett a KGST-tagországok tehergépkocsi-szükséglete, s ezért a tehergépkocsi-gyártás fejlesztésének fokozottabb figyelmet szentelnek. A KGST-tagországok a világ tehergépkocsi-gyártásának 14,6 százalékát adják. 1971-ben például a Szovjetunióban 525 100, Lengyelországban 45 900, Romániában 33 400, az NDK-ban 25 500, CsehszloKAMAZ építkezési munkálatait 1969. december 13- án kezdték meg. Az üzembe helyezés tervezett határideje 1975. december 31. A KAMAZ a szovjet szállításfejlesztési program egyik legfontosabb alappillére, s egyben a világ legnagyobb teherautógyára lesz. Ebben az óriási létesítményben évente 150 000 nagy, 8—16 tonna hasznos súly szállítására alkalmas tehergépkocsi, valamint 250 000 nagy teljesítményű 210 lóerős Diesel-motor készül majd. A KAMAZ építési üteme rendkívül gyors, hiszen hat év alatt felépíteni egy ilyen hatalmas kombinátot nem kis feladat. A KAMAZ méreteit néhány adat segítségével is érzékeltethetjük: a szerelde 440 000 négyzetméteres területén könnyen elférne az egész Harkovi Traktorgyár. A KAMAZ, és a vele együtt növekedő település, Naberezsnij Cselni beruházási költségei összesen 4 milliárd rubelt tesznek ki. Ebből körülbelül 1 milliárd rubelt költenek a város fejlesztésére, a gyártelep építkezési munkái megközelítőleg 1 milliárd 600 millió rubelbe kerülnek, a fennmaradó összeget pedig a gépi berendezésekért fizetik ki. A kámai autógyár technológiai berendezéseinek szállításában 26 külföldi cég vesz részt, de a KAMAZ, illetve az itt gyártandó tehergépkocsik TEHERGIPKOCSIGVARTAS E3 íäwmáopkbaa vákiában 25 100, Bulgáriában 3300, Magyarországon pedig 3100 tehergépkocsit gyártottak. A szovjet tehergépkocsi-gyártás tehát a KGST-tagországok tehergépkocsi-gyártásának 81 százalékát adja. A ZIL és a KAMAZ A Szovjetunió jelenlegi legnagyobb tehergépkocsigyára a ZIL (Zavod lmenyi Lihacseva) éppen fél évszázada, 1924-ben kezdte el a termelést. Ebben az üzemben indult sikerekben gazdag útjára a szovjet gépkocsigyártás. Az üzemben ma 78 000 munkás és 11 000 műszaki-mérnöki beosztású alkalmazott dolgozik. A hatalmas üzemel fennállása óta többször is felújították, bővítették, s a kiváló munkáért a ZIL tehergépkocsigyár háromszor kapta meg a Lenin Érdemrendet. Hogy az üzem nem érdemtelenül tulajdonosa e magas kitüntetéseknek azt legjobban a számok bizonyítják. A tehergépkocsigyár teljesítménye az elmúlt években rohamosan megnőtt. Míg 1965-ben 102 769 tehergépkocsi gördült ki az üzemből, 1970- ben már 15G 984 darab, s a múlt évben ez a szám 180 085 darabra növekedett A munkatermelékenység növelésében szintén jelentős eredményeket értek el A gyártási módszerek tökéletesítésével például a kilencedik ötéves tervidőszak első három évében a ZIL 130 as tehergépkocsi gyártási idejét 206 normaóráról 190- re, a ZIL 131-es tehergépkocsiét pedig 236,2 normaóráról 223,5-re csökkentették. A munkatermelékenységben a terv szerint 18,8 százalékos növekedést kellett volna elérni, ezzel szemben 20,2 százalékos volt a valóságos növekedés. Az üzem ezeket a kiváló sikereket a dolgozók és a vezető szakemberek részéről megnyilvánuló munkakezdeményezésnek, a fejlett szocialista munkaversenynek, valamint a termelés magas műszaki színvonalának Köszönheti. A szovjet dolgozók, mesterek és mérnökök műszaki felkészültségének magas színvonala a most épülő KAMAZ tehergépkocsi-gyái tervezésénél is megmutatkozott. A Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Kama folyó paitján, Naberezsnij Cselniben épülő kámai autóváros, vagyis a és Diesel-motorok terveit szovjet mérnökök készítették. Az első termékek már ebben az évben legördülnek a gyár futószalagjairól. A Szovjetunió a berendezések szállítására a szocialista államok közül az NDK-val, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Magyarországgal, a kapitalista államok közül pedig Franciaországgal és az Egyesült Államokkal kötött szerződést. Annak, hogy az ipartelepet a Tatár ASZSZK területén építik, több oka is van. A legfőbb szempont az egyes köztársaságok arányos fejlesztése, s itt aránylag több a rendelkezésre álló munkaerő, mint más területeken. Emellett jó a közlekedés és a szükséges nyersanyag- és energiaforrások is közel vannak. A KAMAZ-tól 40 kilométerre épül a Nyizsnyekanszki Gumiabroncsgyár, ahol a kőolajjal feltörő gázból évente 12 millió tehergépkocsi gumiabroncsot fognak gyártani. Az üzem építésével párhuzamosan az új város lakónegyedeit is gyors ütemben építik. Az 1973-as évben több mint 450 000 köbméter lakótérséget építettek fel, elkészült továbbá tizenkét üzletház, öt iskola, egy pék- és egy húsüzem, egy folyami kikötő, s több mint 150 kilométer hosszú közúti és vasúti hálózat. Az új város lakóinak száma 1970- től 1973 ig negyvenezerről hatvanezerre növekedett. Az új várost elsősorban a fiatalok veszik birtokukba, akik ma még az építési és szerelési munkákon dolgoznak, s később a KAMAZ szakképzett dolgozóivá válnak. A statisztikai kimutatások azt is elárulják, hogy két és fél év alatt az új városban kétezer házasságot kötöttek, s már több mint ezerötszáz újszülött biztosítja a jövő évtizedek munkaerő-utánpótlását. Ä csehszlovák tehergépkocsiipar szintén felkészülve várja azokat a feladatokat, amelyek a KGST Komplex Programjáoól reá hárulnak. A KGST végrehajtó bizottságának határozata alapján 1972-ben írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében a Tatra nemzeti vállalat a 12 tonnás tehergépkocsik gyártására szakosodik. A Tatra Kopŕivnice nemzeti vállalat termelési programját jelenleg két alapvető típus, á Tatra 148-as és a Tatra 813-as tehergépkocsi gyártása képezi. A T 148-as korszerűsített, mezőgazdasági szállításokra alkalmas változata a T 157-es tehergépkocsi. • A Tatra koprivnicei alapüzemében motorokat, karosszériákat és különböző pótalkatrészeket gyártanak, ezen kívül itt végzik a tehergépkocsik végső szerelését is. A szlovákiai Bánovce nad Bebra- vou-i üzembe a tengelyek gyártását és néhány típus szerelését összpontosították. A čadcai üzemben pótalkatrészeket és egyéb, a tehergépkocsik komplettizáláshoz szükséges alkatrészeket készítenek. A csehszlovák népgazdaság számára nagyon érdekesnek ígérkezik a tehergépkocsik szakosított gyártására vonatkozó szerződés. Csehszlovákia így kizárólagos gyártója lesz a 12 tonnás, léghűtéses motorral ellátott Tatra tehergépkocsiknak. A termelés bővítésére a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bank 77,5 millió rubeles hitelt nyújtott. A Tatra tehergépkocsik iránt hazai és külföldi viszonylatban egyaránt nagy az érdeklődés. A termelési részlegek rekonstrukciójával és bővítésével a Tatra tehergépkocsik gyártása 1980-ig eléri az évi 15 000 darabot, s 1985-ig a vállalat termelési kapacitása az évi 18 000 darabra növekszik. A legyártott gépkocsiknak körülbelül a felét exportálni fogják, a biztos piac szempontjából tehát a tehergépkocsik gyártásának növelése nagyon előnyösnek bizonyul. A csehszlovák tehergépkocsi-gyártásban az említett vállalaton kívül jelentős helyet foglal el a Libereci Autógyár is, amelyet röviden LIAZ-nak neveznek. Itt gyártják a közismert Skoda tehergépkocsikat. Alapüzemük Jablonec nad Nisouban, a bizsutéría városában található. A vállalatnak összesen 9 üzeme van, ezek közül 6 üzem termelése az alapvető termelési programhoz kötődik, kettőben a javításokat végzik, epítészeti-mérnöki üzemük pedig az építkezési feladatok végrehajtására, illetve speciális termelőberendezések gyártására szolgál. A LIAZ tehergépkocsigyár dolgozói és szakemberei a csehszlovák mezőgazdaságról sem feledkeztek meg, hatalmas vontatókat, traktorokat és egyéb mezőgazdasági gépeket is gyártanak. A Skoda tehergépkocsik gyártása szintén nagy jövő előtt áll, a tervek szerint 1980-ban ebben a vállalatban is el kell érni az évi 15 000 darabot az S 706-os típusú tíztonnás tehergépkocsikból. Ezt a növekedést elsősorban a nemzetközi gyártási kooperáció teszi lehetővé, Csehszlovákia és Bulgária ugyanis 1970-ben tíz évre szóló együttműködési szerződést kötött, melynek értelmében Csehszlovákia az 1972—1975-ös években legalább 6000 tehergépkocsi összeszereléséhez szükséges alkatrészeket szállít Bulgáriának, ezzel szemben Bulgária 31 500 hátsó futóművet szállít a LIAZ gyárnak. A további években a termelési együttműködés terjedelme jelentősen megnövekszik. E szerződés realizálása egyrészt elősegíti a bulgáriai ipar fejlesztését, a KGST-tagországok gazdasági kiegyelítődésének folyamatát, másrészt pedig a LIAZ vállalat számára is hasznos, amely a kooperáció segítségével lényegesen növelheti a termelés arányait. A szakosított termelés útján A többi szocialista ország tehergépkocsi-iparával kapcsolatban megemlíthetjük még a kisebb tehergépkocsik, személy- és áruszállító gépkocsik gyártását. Lengyelországban gyártják például a közismert 1 tonnás „Zsuk“ tehergépkocsikat, éspedig a lublini Fabryka Samocliodów Ciezaro- wych üzemben, valamint a „Nysa“ gépkocsikat a nysai Fabryka Samochodów Dostawczych üzemben. Lengyelország az egyedüli KGST-tagország, amely a kis tehergépkocsik szakosított gyártását végzi. 1972-ben például 40 000 ilyen tehergépkocsit gyártottak, s a termelést néhány éven belül évi 100 000 darabra növelik. Az 1973-as évben a „Zsuk“ gépkocsik számos korszerűsített változatát gyártották le. A lengyel tehergépkocsiipar azonban Starachowicében 4—6 tonnás tehergépkocsik gyártásával is foglalkozik. Innen kerülnek ki a közismert „Star“ tehergépkocsik a különböző speciális karosszériák, vontatók, autódaruk, tűzoltó, szerelő és hűtő tehergépkocsik. A vállalat egyik újdonsága a Star 660 D terepjáró teherautó, amely a legnehezebb tereppel is megbirkózik. Az összkerékhajtású jármű erőforrása egy 105 lóerő teljesítményű Diesel-motor. Az 5 fokozatú sebességváltó 65 százalékos emelkedő leküzdésére is alkalmassá teszi a gépkocsit. A különböző „Star“ típusú teherautók gyártása eléri az évi 25—30 ezer darabot. A nagyobb, 8—12 tonnás tehergépkocsik a Jelczanskíe Zaklady Sa- mochodowe üzemben gyártják. E tehergépkocsik különböző típusaiból, ilyen például a „Jelez“ 315-ös, 316-os és a 317-es, a lengyel autóipar évente körülbelül 10 000 darabot fog gyártani. Bár a többi szocialista ország tehergépkocsigyártásáról nem tettünk említést, — pedig az NDK-ban gyártott Robur és IFA tehergépkocsik, valamint a romániai DAC, ROMAN, BUCEGI és CARPATI, nem kevésbé a magyarországi győri RÁBA tehergépkocsik igazán megérdemelték volna, — az elmondottakból is kitűnik, hogy a szocialista országok jól kihasználják a gazdasági együttműködés lehetőségeit a különböző típusú tehergépkocsik és az alkatrészek gyártásában. Az autóipar fejlesztése viszont megkívánja a szükségletek pontos fejlesztését minden egyes KGST- tagországban. Az együttműködés tehát egyaránt vonatkozik a tervek kidolgozására, a gyártmány- fejlesztésre és a gyártásra. A KGST-tagországok Komplex Programjának elfogadása után a tehergépkocsik gyártásában is meggyorsult a szakosodásra irányuló törekvés, s minden állam olyan típusú tehergépkocsit gyárt, amelyhez a legjobb anyagi és műszaki feltételei vannak. PÁKOZDI GERTRÜD A Tatra tehergépkocsik különböző új típusai iránt állandóan nagy az érdeklődés a hazai és a kölfö’d1 mp ?ri—"^szérní
