Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-22 / 45. szám, péntek

Orvosi tanácsadó

Válasz olvasóinknak

NYUGDÍJÜGYEKBEN

M. M., Želiezovce (Zselíz):

Ajánljuk, hogy elsősorban az efsz-nél ellenőrizzék az adatok helyességét és aztán a jnb járadék-osztályán kérjenek tájékoztatást. Egyébként a helytelen döntés ellen annak kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet fellebbezni, amelyről a kerületi bíróság dönt, lia a Társadalombiztosítási Hivatal saját hatáskörében nem adna helyt a fellebbezésnek.

Papp Albert, V. Horeš (Nagy géres): A II. munkakategória feltételének, hogy az ilyen jellegű munkát 20 éven át végezte, a nyugdíjigény megkezdésekor adva Kell lennie, éspedig úgy, hogy az ilyen jellegű munkaviszony a nyugdíjigény keletkezésekor még tart, illetve nem szűnt meg korábban, mint két éve az igény megnyílta előtt. Az igény megnyílta után a II. kategóriába tartozó munkával nem lehet az említett 20 év feltételét utólag teljesíteni. Ha ezen az alapon is fennállna az igénye, akkor a nyugdíj törzsszámára való hivatkozással a St. soc. zabezpečenie hivatalához fordulhat reklamációjával.

K. F. „Dolgozók“ jeligére:

Az efsz-dolgozók betegbiztosításáról szóló rendelkezések értelmében a tbc miatt betegállományban levő efsz-dolgozók- nak csak önkéntes juttatás címén — perelhető igény nélkül — juttathatnak 100 százalékos táppénzt (legfeljebb azonban 100 koronát egy munkanapra). Ezt a jnb szociális osztálya engedélyezhetné.

„Szenvedő" jeligére: Rok

kantsági járadékról a társadalombiztosítási véleményező bizottság dönt. A járadékot csak egészen kivételesen Jöhetne egy évre visszamenően megállapítani. Az öregségi nyugdíj korhatára 60 év, korábban rokkantsági járadékot kaphatna a már említett döntés alapján.

T. A.: A II. munkakategóriára vonatkozóan Önre is érvényesek a fenti válaszban foglaltak.

P. Ilona: Az 1973/67. sz. hirdetmény-novella önre nem vonatkozik. Ennek alapján csupán azok kérhetnek magasabb járadék-kiegészítést, akiknek a polgári törvénykönyv alapján van ilyen igényük a károkozóval szemben.

K. I.: Az öregségi nyugdíjról szóló végzése ellen beadott fellebbezését a kerületi bíróságon kell sürgetnie. Az 1964/101 sz. törvéLny 9 §-ának 4. bekezdése pontosan úgy hangzik, hogy az olyan személy öregségi, illetve rokkantsági járadékát, aki már ilyen járadékot élvez vagy élvezett, nem lehet alacsonyabb összegből megállapítani, mint azon átlagos havi keresett volt, amiből korábbi járadékát megállapították. Ha a mostani járadék megnyílta előtti 5 év átlaga plusz a részleges rokkantjáradék kedvezőbb, akkor ebből kell az új járadékot kiszámítani. Felesége csak az ön korábbi halála esetében kaphatna ön után özvegyi járadékot. Ettől függetlenül saját biztosítása, illetve munkaviszonyai alapján és a pótidők beszámításával igényelheti a korhatár elérésével, és a 25 beszámítható éve alapján az öregségi járadékot, feltéve, hogy az igény keletkezésekor még munkaviszonyban volt, illetve nem múlt el két évnél hosszabb idő az utolsó munkaviszonytól számítva.

VAGYONJOGI ÜGYEKBEN

P. A.: A végrendelet a vég- rendelkező egyoldalú jogügylete, amelyet szabad akarattal módosíthat és vissza Is vonhat. Ha a végrendeletet állami jegyző foglalta írásba, arról másolatot csak a végrendelkezőnek adhat ki, de az esetleges leendő örökösnek nem. Egyébként az állami jegyzőség a végrendelkezőn kívül minden más személlyel szemben hivatalos titoktartásra van kötelezve. A levelében foglaltak alapján a polgári törvénykönyv 475. §-a értelmében, mivel az

örökhagyó halála előtti évben (és ezt megelőzően is) vele közös háztartásban élt és gondoskodott a közös háztartásról, törvényes örökösnek kellene tekinteni, , ha az örökhagyó végrendeletében másként nem rendelkezett volna. Az örökhagyó maga természetesen tájékoztathatja Önt a végrendelete tartalmáról. Ma a végrendelet szerint nem lenne örökös vagy társörökös, az örökössel szemben legfeljebb mint hitelező léphetne fel az örökhagyónak nyújtott ápolás és eltartás címén. Az ilyen követelés az örökhagyó írásbeli elismerése nélkül —, amelyben elismeri a követelés jogalapját és összegét — legfeljebb csak egy évre visszamenően lenne érvényesíthető, mert ellenkező esetben az örökös a további időre vonatkozó követelés el évülésének kifogásával élhetne.

Sz. M.: Mivel gépkocsija már 6 éves, az esetleges karambol kár esetében az állami biztosító az új alkatrészek árának valószínűleg csak 40—50 százalékát térítené meg, hacsak nem olyan baleset-biztosítása van (a drágább), amely szerint a biztosító a teljes javítási költség megtérítésére — az amortizáció levonása nélkül — kötelezte magát.

Gy. V .: A polgári törvény- könyv 475. §-a értelmében

mindhárman mint testvérek egyenlő arányban örökölnek. A házba fektetett beruházások maradékösszegét mint hitelező érvényesítheti a társörökösökkel szemben a saját magára eső rész leszámításával. Ha Ön venné át a kérdéses hagyatéki házat, olyan hagyatéki egyezséget is köthetnek, hogy a házat a beruházások nélküli állapotban becsüli meg a becslö és az ilyen érték alapján kötelezi magát a testvérek kifizetésére.

Sz. L.: Ajánljuk, hogy forduljon az ügyre vonatkozó irataival ügyvédhez. Az amerikai — ismeretlen helyen tartózkodó — társtulajdonosok részét a tulajdonközösséget megszüntetése iránti perben hozott bírósági ítélet alapján szerezhetnék meg. A perben a társtulajdonosokat a bíróság által számukra kirendelt ügygondnok képviselné. A bíróság által megszabott ellenértéket a társtulajdonosok nevére szóló kötött bankszámlára kellene kifizetniük.

MUNKAJOGI ÜGYEKBEN

V. I.: Ha üzemi balesetét nem a munkabiztonsági előírások megsértésével kizárólag saját maga okozta, igénye van a munkaadó vállalattal szemben a 40 pontban megállapított fájdalomdíj címén 400 korona és az 1972-ben elért havi átlag- keresete szerint a betegállomány ideje alatt az átlagkereset és a kifizetett táppénz közti elesett keresete megtérítésére. Ha a munkaadó vállalat ajánlott levélben a hozzájuk in tézett felszólítására (hivatkozzék a munkatörvénykönyv 190. és köv. paragrafusaira) nem lenne hajlandó az igényelt kártalanítást kifizetni, legkésőbb a balesettől számított egy éven belül a járásbíróságon beadott keresetében igényelje az üzemi balesete kártalanítását.

H. J.: Ha az efsz-szel nem mint tag kötött szerződést, hanem a munkatörvénykönyv rendelkezései értelmében, az írásbeli szerződés ellenére a munkába lépés lehetővé nem tételével, igénye keletkezett az efsz által okozott elesett keresete megtérítésére. Ha mint tag kötött az efsz-szel ilyen szerző dést, akkor a szerződése megszegése, illetve az efsz alapszabályok be nem tartása miatt érvényesíthet az efsz-szel szemben kártérítési igényt. Mindkét keresetet az esedékességtől számított egy éven belül lehet a járásbíróságon beadott keresettel érvényesíteni.

BLM: A költözködés költségeinek megtérítésére az 1967/96 sz. hirdetmény 16. §-a értelmében csak áthelyezés esetében lett volna igénye, illetve az idézett rendelet 18 §-a értelmében a munkába való felvétel alkalmával abban az eset*

ben, ha arra az efsz szerződésben kötelezte volna magát.

Szabadság jeligére: A munkatörvénykönyv 37. §-ának 3. bekezdése értelmében a munka- szerződéstől eltérő más munkára is be lehet a dolgozót osztani annak beleegyezése nélkül is a legszükségesebb mértékben, ha a dolgozó a rendes munkakörében állásidő (gépek meghibásodás, anyagellátási zavarok stb.) miatt nem dolgozhat —, ha a munka folytatását a kedvezőtlen időjárási viszonyok akadályoznák —, hu az elemi csapások okozta károk, vagy az ilyen fenyegető veszély elhárításáról, illetve a következmények enyhítéséről van szó, végül — ami a leggyakrabban fordul elő —, ha a más munkára való beosztást a vállalat elkerülhetetlen üzemeltetési érdeke kívánja meg, de az ilyen esetben legfeljebb egy-egv munkaévben 3Ü munkanap idejére.

A munkaadó vállalat köteles a más munkára való beosztást és ennek okát a dolgozóval előzőleg megtárgyalni, és közölni az erre a munkára való beosztás idejét. Ha a munkaadó vállalat a dolgozóval írásbeli munkaszerződést kötött, az ilyen munkára való beosztásról szóló igazolást köteles szintén írásban kiadni, kivéve a fentebb említett kivételes eseteket, amikor a dolgozót beleegyezése nélkül is más munkára lehet beosztani.

A munkatörvénykönyv 41. §-a értelmében a dolgozónak más munkára egy hónapnál hosszabb időre való beosztásához — a fiatalkorúak és a csökkentett munkaképességűek esetében mindig — az ilyen intézkedés érvénytelenségének terhe alatt a munkaadó vállalat köteles kikérni az üzemi bizottság előzetes hozzájárulását.

A járásbíróságon beadott keresetben kérheti a más munkára való beosztása érvénytelenségének ítéletben való kimondását, vagy a munkaszerződés megsértése miatt a munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bek. d) pontja értelmében törvényes írásbeli felmondást adhat.

Megértés jeligére: A tényleges katonai szolgálat idejét nem lehet beszámítani abba a három évbe, amely időre kötelezte magát arra, hogy kitaníttatása fejében az efsz-ben fog dolgozni. Ha az efsz-ben rendes munkaviszonyban van, akkor vonatkozhatna önre is a mun- katörvénykönyv 143. §-ának 4. bekezdése, mely szerint a munkaadó vállalattal szembeni költségmegtérítési kötelezettség teljesen megszűnik, ha a munkaadó vállalat adott felmondást (kivéve, ha a felmondás oka a munkafegyelem durva megsértése lenne), ha a dolgozó által a munkatörvénykönyv 51. §ának 1. bek. ej d) és e) pontja alapján adott felmondásról lenne szó (egészségi okok, rokkantság, a nőknél a terhesség, illetve a kisgyermekről való gondoskodás, a munkajogi előírások szerinti lényeges kötelezettségének a munkaadó vállalat részéről való megsértése, ha a munkaadó vállalat a dolgozó minősítését az utolsó 12 hónap alatt legalább 6 hónapon át nem használta ki, ha a dolgozó házastársát, vagy a fiatalkorú dolgozó szüleit követi új lakóhelyükre).

Ha az efsz-szel, mint. annak tagja kötött szerződést, akkor csak a szerződésből lehet kiindulni. Természetesen kölcsönös megegyezés lenne a legméltá nyosabb.

Cz. J.: Az 1967/96 sz. hirdetmény 19. §-ának 2. bek. értelmében önnek is, mint az építési termelésben dolgozónak, tekintettel arra, hogy naponta jár be lakóhelyéről munkahelyére s az ide és visszautazás ideje több mint 3 óráig tart, igénye van napi 8 korona utazási és étkezési átalányra (pausál). Igényét egy évre visszamenően érvényesítheti. Ha ajánlott levélben tett újabb felszólítására nem lennének hajlandók igényét kielégíteni, a járásbíróságon beadott perben érvényesíthetné azt.

Dr. F. J.

A STRESSZ MIINT A MODERN VILÁG EGYIK LEGGYAKORIBB KÖRTÉNYEZÖJE

A rádióban, a televízióban, a népművelő elődásokon nagyon gyakran és egyre többet hallunk a slresszről. Olvashatunk róla gyakran a napilapokban, a szaklapokban és a népműveléssel foglalkozó újságokban egyaránt. Miről is van valójában szó?

A lexikon szerint a stressz az emberi szervezetnek a külső és a belső környezet hatásai által történő oly nagyfokú megterhelése, melyre a szervezet az adott időben nem képes megfelelően reagálni. E megterhelés bizonyos körülmények között kórokozó szerepet játszhat. A krónikus stresszes állapot nagymértékben hozzájárul azokhoz a betegségekhez, amelyek keletkezésénél nagy szerepe van az alkalmazkodóképesség hiányának. Ezek közé a betegségek közé sorolhatjuk minden bizonnyal a gyomor- és a bélfekélyt, a vastagbél krónikus fekélyes gyulladását, a magas vérnyomásos betegséget, a szív- infarktust és az ún. szlvischae- miát, a cukorbetegséget. A stressz elméletét a Montrealban élő Selye János profesz- szor fejtette ki az „Életünk és a stressz“ című világhírű munkájában. Selye János azt állítja, hogy a stressz olyan állapot, amely a szervezetben bizonyos rendkívüli megterhelések — stresszorok — hatására keletkezik. A környezeti tényezőkből az ilyen stresszorok szerepét játszhatja például a megerőltető izommunka, az oxigénhiány, a nagy hőmérsék letingudozás, a gyakori munku- helyváltoztatás, a tartós éhezés, a krónikus pihenés- és alváshiány, a különféle betegségek, a balesetek, a műtétek, a mérgezések és a gyakori szülések. Ide sorolhatjuk a gyors társadalmi változásokat, az erkölcsi normák változását, az anyagi megrázkódtatásokat és a világnézeti ,,köpenyek forgat ást“

megkövetelő helyzeteket.

A belső stresszorok közül a legnagyobb szerepe van a vele született, vagyis a congenitális Ideglabilitásnak és a hosszan tartó vagy nagy Intenzitású idegfeszültségnek. A dolog azonban ily egyszerűen nem magyarázható meg. Gondolnunk kell arra is, hogy a legtöbbször nemcsak egyfajta, hanem csoportos stresszhatás éri az embert és többnyire együtt vannak a külső és a belső stresszorok egyaránt. Ugyanarra a stresszhatásra másképpen reagál az erős idegzetű ember, akinek némely kellemetlen dolog úgyszólván „meg sem kottyan“, és másképpen reagál az érzékeny, a neurolabilis idegzetű egyén, aki e hatásokra úgyszólván ösz- szerogy. A modern technikai társadalmakban, ahol nagymértékben halad előre az urbani- zálódás, vagyis a városiasodás, egyre több a stresszhatás. Ezzel magyarázhatjuk a szív- és az érbetegségek, valamint a fekélybetegség és a cukorbetegség, továbbá a komoly lelkibetegségek elszaporodását. A stresszorok hatására az agyalapi mirigyekben és a mellékvesékben kimutatható és labo- ratóriumtlag is ellenőrizhető elváltozások keletkeznek. A Se- lye-féle elmélet korszakalkotó jelentőségű, és az orvostudományon kívül nagy hatással van a bölcsészeire is. Selye szerint a stressz egy bizonyos kopást jelent, amely azonban nemcsak negatív, hanem pozitív jelenség is. A kopás lényege az, hogy az ember indulatok között ég és lobog. Ez a kopás azonban csökkenthető és szervezetünk ellenállása a stresszorok ellen növelhető. Ezt főképpen ideg- rendszerünk kiegyensúlyozottságával, pihenéssel, alvással, mértéktartó élettel és nem utolsósorban erős akarattal tudjuk elérni. Ez annyit jelent, hogy a napi munka után sportoljunk, sétáljunk, kocogjunk, aludjunk, játsszunk, tehát valóban vigyázzunk az „erőnlétünkre“.

Nem szabad a pihenésre szánt időt anyagi javak hajszolására fecsérelni, sem ivás- sal, erős dohányzással, éjszakázással és nemi kilengésekkel tönkretenni. Ez ugyanis előbb- utóbb súlyosan megbosszulja

magát, és a krónikus stressz kaput nyit az említett szív- és érbetegségeknek, a légcsőnszl- mának, a cukorbetegségnek, a gyomor- vagy a bélfekélynek, és rohamokkal, fájdalmakkal teszi kínossá az életet és hozza közelebb a halál percét.

Elmondhatjuk, hogy a rendezett életmód, a nyugodt otthon, a jó munkahelyi légkör, a pihenés ésszerű kihasználása sokat segít a stressz elleni küzdelemben. Bizonyos segítséget nyújthatnak az orvos által előírt idegcsillapítók és altatók is, de a legfontosabb tényező a megelőzés. A megelőzést már a kora gyermekkorban kell megkezdeni a szülői, a bölcsödéi, valamint az óvodai nevelés keretében. A gyermeknek már egészen zsenge korában szüksége van az anya, az apa, a nevelő közelségére és szerete- tére. A szeretettel gyakran megállíthatjuk a stresszorok hatásának érvényesülését. Erre az embernek iskoláskorban ugyanúgy szüksége van, mint a felnőttkorban.

Amint már említettem, a stressz elleni küzdelem nagyon fontos tényezője a nevelés. A gyermeknek tudnia kell, hogy nem körülötte forog az egész világ és nem minden óhaja parancs környezete számára. Tudnia kell, hogy nem minden kérését kell teljesíteni, és ha rosszat vitt véghez, megérdemelt büntetést kap. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a későbbiekben akkor is „állóképes“ marad idegileg, ha a társadalom, az iskola, majd a munkahely bírálatban részesíti, megállja a helyét akkor is, hu nemcsak dicséretekben lesz része. Mivel a stresszorok elterjedése a mindennapi életben igen nagy, sok tudós és orvos e tényezőkről mint járványos betegségek kiváltóiról beszél, természetesen átvitt értelemben.

Valóban a stressz legalább olyan komoly kórokozó, mint a mikrobák, u helytelen táplálkozás és a kedvezőtlen klimatikus viszonyok. Érdemes tehát vele egyre többet foglalkozni, annál is inkább, mivel szaporodnak a krónikus stressz által kiváltott és már az előbbiekben említett betegségek, amelyek a halálozási statisztikában is vezető helyen állnak.

Hogyan előzzük meg a stresz- szes állapotokat? Elsősorban igyekezzünk minél több megértést vinni az emberi kapcsolatokba és kialakítani egy olyan szeretetteljes légkört, amelyben a problémákat feszültség nélkül sikerül megoldanunk. Kerüljük az izgalmas helyzeteket, a nagyon zajos környezetet, őrizkedjünk a vibráló és gyorsan váltakozó erejű megvilágítástól, a portól, a szennyezett levegőtől. Lehetőleg ne dohányozzunk és ne fogyasszunk szeszesitalokat, kábítószereket, és ne szedjünk szükségtelenül orvosságot. Fordítsuk szabad időnket sportolásra, pihenésre, alvásra és tartózkodjunk sokat a szabad levegőn. Nyáron lehetőleg legalább háromheti szabadságot vegyünk ki egyszerre, s ezt töltsük megszokott környezetünktől távol, ha mód van rá víz mellett és erdőben.

A stressz elleni küzdelem nemcsak az egyén, a család, de az egész társadalom feladata, mivel annál boldogabb és szebb lesz mindannyiunk élete, minél kevesebb lesz életünkben a stressz szerepe.

Dr. JUHÁSZ ISTVÁN

NÖVEKSZIK A KISKERESKEDELMI FORGALOM

A múlt év folyamán összesen egy milliárd 41 millió korona értékű áru talált gazdára a martini járás üzleteiben. December utolsó napjáig az 1972 es évhez viszonyítva több niint 77 millió koronával növekedett meg az elárusítóhelyek kiskereskedelmi forgalma. Elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránt volt nagy a vásárlók érdeklődése. A háztartási boltok dolgozói három és fél millió koronával teljesítették túl forgalmi tervüket. A tavalyi évet hasonló jó eredménnyel zárták az élelmiszer-, a ruházati- és a bútorüzletekben Is, —ly—