Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-20 / 43. szám, szerda

Tovább a fellendülés útján Az állami támogatás és a lakosság kezdeményezése meghozza gyümölcsét NAGYON SOK MINDENNEK kell hiányoznia egy járásban ahhoz, hogy azt fejlődő járás­ként tartsa számon a hivatalos statisztika vagy akár a köztu­dat is. Aki hat évvel ezelőtt az akkor alakult Velký Krtíš-i (nagykürtösi) járás területén élt vagy más módon ismerte az itteni viszonyokat, fogalmat alkothat magának arról, mik az ismérvei egy ilyen területnek. Az ipart csak a Dolina Szénbá­nya képviselte (nem egészen 1500 dolgozóval), a mezőgaz­daságban is több volt a kelle­ténél a fogyatékosság — a közlekedésről, a szolgáltatások színvonaláról nem is beszélve. Az e vidéken élő közel félszáz­ezer ember a helyzet sürgős orvoslását várta. Ezt az orvoslást jelentette az új járás megszületése és az a számos intézkedés, amelyet a felettes politikai, állami és gaz­dasági szervek hoztak. Elsősor­ban az ipartelepítés megoldása szerepelt napirenden, de ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére, az iskolaügy, az egészségügy megjavítására is számos határozat, s ami még fontosabb: tett született. Több évtizedes lemaradást még a leghathatősabb politikai vagy anyagi támogatással sem lehet egyik napról a másikra behoz­ni. De így is hosszú számso­rok kínálkoznak annak doku­mentálására, hogy a járás lét­rehozásával valóban új fejezet kezdődött a lakosság életében. Az új járásban az ipart a Dolina Szénbánya mellett a Li- bereci Gépkocsigyártó Üzemek­nek a járás székhelyén építen­dő üzeme jelenti. Az alapkő letételére az elmúlt évben ke­rült sor. Ez az új üzem a szak- münkásnevelésben is előrelé­pést jelent, hiszen szaktanonc- lntézetében 128 fiatal szerez majd szakképesítést. Sok éven keresztül gondot okozott a járási székhelynek a bőven található női munka­erő lekötése. Egy kisebb textil­üzem ugyan még a járás létre­hozása előtt létesült, de ez nem tudta megoldani a nők tartós foglalkoztatását. Ezen a téren jelent előrehaladást a Piéta Textilüzem felépítése, amely közel 200 millió koronás beru­házással mintegy 700 asszony­nak nyújt munkalehetőséget. Ugyancsak az ipartelepítésben kitűzött tervek megvalósításá­ban jelent előrehaladást a Lip­tovský Hrádok-i Tesla Vállalat­nak a járásban létesített fiók­üzeme, amelyben jelenleg már közel 200 dolgozó talál megél- hetésre. A VIDÉK IPAROSÍTÁSÁBAN az elmúlt év meghozta az első gyümölcsöket. Vinicán (Ipoly- nyéken), amely az Ipoly egy szakaszának gazdasági és köz- igazgatási központja, megkez­dődött a termelés a Bučina he­lyi üzemrészlegében. A részle­gen jelenleg mintegy 60 ember dolgozik, ez a szám azonban nem tekinthető véglegesnek. Ebben az évben .s mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy ez az üzem a kör­nyékén felszabadult munkaerőt minél nagyobb számban tudja majd foglalkoztatni, elsősorban a faépítkezési részleg kiszéle­sítésével. A járás iparosítása ebben az évben Is a legfontosabb fela­datok között szerepel. Bár év­ről évre emelkedik az iparban foglalkoztatottak száma, ez a kérdés még mindig nem tekint­hető megoldottnak. Az a tény, hogy az utóbbi két évben mind a járás ipari termelésének ér­téke, mind pedig az iparban foglalkoztatottak száma jelen­tősen emelkedett, azt bizonyít­ja, hogy a járás követkeaete- sen halad azon az úton, ame­lyet az 1971. évi járási pártkon­ferencia jelölr ki. Teljes mértékben érvényes ez a mezőgazdasági termelés fej­lesztésére is. Csak egyetlen számadat: a járásban a gabona- neműek átlagos hektárhozama az utóbbi években 19 mázsáról 32 mázsára emelkedett. De je­lentős a termelés szintjének emelkedése mind az állatte­nyésztés, mind pedig a növény- termesztés egyéb ágazataiban. Sok mutatóban a járás máraz elmúlt évben elérte azokat az irányszámokat, amelyeket a tervek szerint csak 1975-ben kellett volna teljesítenie, jelen­tős eredmények születtek a mezőgazdasági termelés terüle­ti koncentrálása és a szakosí­tás terén is. A mezőgazdasági termelés­ben — amely a járásban még mindig uralkodó termelési ága­zat — ebben az évben is első­sorban a szocialista termelési viszonyok további fejlesztése, a termelési erők hatékony ki­használása az az út, amely a lakosság fokozott igényeinek következetes kielégítéséhez ve­zet. A járás szocialista mező- gazdasági üzemei előtt igen komoly feladatok állnak, ame­lyeknek a teljesítése megköve­teli, hogy minden üzemben tel­jes mértékben mozgósítsák a rendelkezésre álló tartaléko­kat, s hogy a pártszervezetek vezetésével mindenütt kellő fe­lelősséggel teljesítsék a vállalt feladatokat. A mezőgazdasági termelést 1970—1975 között já­rási viszonylatban 27,4 száza­lékkal, a piaci termelést pedig csaknem 50 százalékkal kell nö­velni. E FELADATOK TELJESÍTÉSÉ­BEN az idei év döntő jelentő­ségű. A fokozott felelősség megmutatkozott a járás mező- gazdasági üzemel ez idei ter­veinek kidolgozásában is. Ezek­ben a tervekben egyre tágabb teret biztosítanak a progresz- szív termelési módszereknek, a munkaszervezés javításának, a jutalmazási rendszer racionali­zálásának, a dolgozók kezde­ményezése támogatásának. A járásban a legigényesebb fel­adatok közé tartozik a gabona­félék hektárhozamának növelé­se, a tej- és a hústermelés fo­kozása, a takarmányellátás megoldása. A járás mezőgazda­sági üzemei az idén például sertéshúsból 400 tonnával töb­bet terveznek eladásra, mint az elmúlt évben. Gabonafélék­ből 2000 tonnával akarnak töb­bet eladni az üzemek, mint 1973-ban. Ez is olyan feladat, amely megköveteli, hogy min­den mezőgazdasági dolgozó és irányító szerv állandóan keres­se a termelés növelésének a feltételeit. Növelni kell a 100 hektárra jutó tehenek számát, keresni kell a malacnevelés eredményességének tényezőit, fokozatosan meg kell oldani az istállózási problémákat, az épít­kezési beruházásokhoz kapcso­lódó kérdéseket stb. A járás mezőgazdasági üzemei mindent megtesznek, hogy a rájuk váró feladatokat maradéktalanul tel­jesítsék. Ezt célozza az a szé­les körű szocialista verseny­mozgalom is, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jának és a falu szocializálása 25. évfordulójának tiszteletére bontakozott ki a mezőgazdasá­gi dolgozók között. AZ IPARI ÉS A MEZŐGAZDA­SÁGI termelés ígéretes növe­kedéséhez kapcsolódik az isko­laügy, az egészségügyi szolgál­tatások, a közlekedés terén és más ágazatokban várható fejlő­dés. Az ískolaügyben az okta­tási feladatok következetes tel­jesítése a cél. Ezt szolgálják többek közt az új tantermek, iskolák. Ebben az évben be kell fejezni a čebovcei (csábi) 18 tantermes központi iskola és az ehhez kapcsolódó tanítói lakások építését, további jelen­tős előrehaladás várható a le- senicei (leszenyei) kéttanter- mes iskola, a Horné Plachtin- ce-i tanyai iskola építésében. Többek között új óvoda épül Nenincén (Lukanényén), Dolná Strehován (Alsósztregován) és Kosihovcén (Dacsókeszin). Fo­kozott gondot kell fordítani a Veíká Calomija-l (nagycsalo- miai) 13 tantermes iskola épí­tésének a meggyorsítására is. Az Idei év az egészségügyben is jelentős javulást hoz. Az építkezési beruházásban két akciót: a Velký Krtíš-i poli­klinika és a želovcei körzeti egészségügyi központ építésé­nek megkezdését lehetne meg­említeni. Hathatós intézekdések várhatók az általános egész­ségügyi gondoskodás, a gyer­mekekről való gondoskodás és az egészségügyi megelőző in­tézkedések minden területén. Az elaggott dolgozókról va­ló gondoskodás bizonyítéka, hogy az idén a járási székhe­lyen megkezdődik a nyugdíja­sok otthonának az építése. Ez az építkezés a járás költségve­téséből összesen 19 millió ko­ronát igényel, s ebből az ösz- szegből az 1974. évben 2 mil­lió koronát kell kimeríteni.’ A hat évvel ezelőtt alakult járás a kulturális intézmények terén sem dicsekedhet gazdag örökséggel. Maga a járási szék­hely is nélkülözte a művelődési, otthont, nem is beszélve a na­gyobb községekről. Az idén fe­jeződik be a járási székhely művelődési házának építése. Művelődési ház építését terve­zik Trebušoveén (Tergebec), Celáryban (Csalárban) és Sen- nén, Dolná Strehován és Dol­né Strháren pedig korszerűsí­tik a művelődési házat. Az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére nyílik meg Dolná Strehován a járás forradalmi és munkásmozgalmát bemutató ki­állítás. A járás további négy helységében: Veľký Krtíšen, Vi­nicán, Sklabinán és Kosihovcé- ben — az egyes falvak és kör­nyékük forradalmi múltját be­mutató helyi múzeum létesül. A nagy évforduló tiszteletére a járásnak azokban a községei­ben, ahol 30 évvel ezelőtt par­tizánharcok dúltak — pl. Stred­né Pyachtincén, Brusníkon —, emlékmű leleplezésére kerül sor. A járás ez idei legjelentő­sebb kulturális eseményei közé tartozik Lenin márványszobrá­nak a leleplezése a Velký Kr­tíš-i művelődési ház előtt az SZNF ünnepségeinek kereté­ben. CSAK NÉHÁNY ADAT egy olyan járás terveiből, amelyre alig pár évvel ezelőtt méltán ráillett a gazdaságilag elmara­dott jelző. Ma pedig jó ütemben fejlődő, napról napra szebb eredményeket elérő járás a nagykürtösi, melynek fellen­dítéséért társadalmunk min­dent megtesz. A lemaradás be­hozásában a járás lakosai is segítenek. Az a sok értékes szocialista kötelezettségválla­lás, melyet a lakosság a múlt évben tett, s amelyet már de­cember 15-én teljesített, a szo­cialista versenyben elért szép eredmények, a járásban jelen­leg működő csaknem 100 szo­cialista niunkabrigád példamu­tatása mind azt dokumentálja, hogy a felettes politikai és ál­lami szervek megértése és se­gítségnyújtása a lakosság szé­les rétegeinek kezdeményezé­sével és kötelességtudásával párosulva kezesség arra, hogy e terület fejlődésében az idei év a sikerek továbi jelentős ál­lomása lesz. aGÖCS VILMOS Teljesítik küldetésüket Fokozódik a komárnói járás kommunistáinak aktivitása 0 Jó eredmények — igényes tervek Á múlt hétvégéiga komár­nói (komáromi) járás 85 párt- alapszervezeto tartotta meg értékelő pártgyűlését. A na­pokban tanácskoznak a járás fontos termelő üzemeinek kommunistái. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az értékelő gyűlések tel­jesítik küldetésüket, fontos szerepet töltenek be az egyes alapszervezetek életében. A kommunisták felmérik, ho­gyan teljesítik munkahelyü­kön a CSKP XIV. kongresszu­sának határozatait, általáno­sítják a jó tapasztalatokat, feltárják a fogyatékosságokat és azok okait, megvitatják az 1974. évi feladatokat. Gondos előkészületek előz­ték meg a gyűléseket. A járá­si pártbizottság összehívta az alapszervezetek elnökeit és az aktivistákat, s részletesen tá­jékoztatta őket az értékelő gyűlések céljáról és megvaló­sításuk módjáról. Az egyes alapszervezetek pártbizottsá­gai a tájékoztatás alapján a tagság széles körének bevo­násával készítették elő a gyű­léseket, dolgozták kt a beszá­molókat. A jó előkészítésről tanúskodik, hogy a kommu­nisták nagy érdeklődést tanú­sítanak maga a gyűlés és a megvitatott kérdések iránt is. Az eddig megtartott gyűlése­ken a részvétel 90 százalék fölött volt és több szervezet­ijén az összes tag megjelent a tanácskozáson. A beszámolók azt bizonyít­ják, hogy a pártszervezetek munkája egyre igényesebb, tervszerűbb, nem elégszenek meg a szervezet általános ér­tékelésével, külön-külön fel­mérik minden párttag aktivi­tását is. így például a Rad- vany nad Dunajom-i (Duna- radványl Efsz pártalapszerve- zete a gazdasági eredmények és a választási program telje­sítésének értékelésén kívül külön értékelte minden egyes párttag és tagjelölt munkáját, a konkrét pártfeladatok telje­sítését. A szervezetben gya­korlattá vált, hogy a pártfel­adatokat a pártcsoport-gyűlé- seken és negyedévenként a taggyűléseken is értékelik. A többi szervezet tapasztalata Is azt mutatja, hogy a névre szó­ló pártfeladatok jelentősen fokozzák a tagság aktivitását. Az értékelő gyűlések nagy figyelmet szentelnek a párt- élet kérdéseinek, többek kö­zött foglalkoznak a párttagok ideológiai nevelésével, a párt sorainak bővítésével, a tagje­löltek iránti gondoskodással és a pártcsoportok munkájá­val. A tanácskozások egyik na­gyon pozitív jellemvonása: an­nak ellenére, hogy a járás ta­valyi gazdasági tevékenysége sikeres volt és a járási párt- szervezet is jó eredményeket ért el, a kommunisták nem elégedettek, még igényesebb feladatokat tűznek ki és fo­kozzák aktivitásukat. A járás üzemeiben, vállalataiban, szö­vetkezeteiben, állami gazdasá­gaiban és községeiben sike­resen fejlődik a kötelezettség- , vállalási mozgalom. A gyűlé- t seken számot adnak arról, hogy a februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felke­lés 29. évfordulója tiszteleté­re elfogadott kötelezettségvál­lalásukat teljesítették, sőt sok helyen, pl. a Dunaradványi Efsz-ben, a VeTké Kosihy-i fnagykeszi) Állami Gazdaság­ban túlteljesítették. Sok köz­ségben fokozódott az állam- polgá rok kezdeményezése. Hurbanovón (Ógyallán) a kommunisták kezdeményezé­sére több millió korona érté­kű társadalmi munkát végez­lek a „Z“-akciőban. Az érté­kelő gyűléseken új kötelezett­ségvállalásokat fogadnak el a Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadulás évfordulója tiszteletére. Az értékelő gyűléseken a vi­ták élénkek és nagyon gazda­gok. Arról tanúskodnak, hogy a kommunisták tudják, mi a feladatuk, tudatosítják fele­lősségüket. A jelenlevőknek mintegy 20 százaléka szólal fel. A felszólalók elsősorban saját alapszervezetük tevé­kenységével, munkahelyük eredményeivel és problémái­val foglalkoznak. Konkrét ja­vaslatokat tesznek a munka- módszerek megjavítására, rá­mutatnak a fogyatékosságok­ra, így a pótalkatrész-hiányra, a munkakörülmények megja­vításának szükségességére, örvendetes tény, hogy sokan foglalkoznak a CSKP KB jú­niusi plénumából eredő fel­adatokkal. A zemianská Olca-l (nemesócsai) falusi szervezet tagjai külön kiemelték az if­júság kommunista nevelésé­nek jelentőségét és rámutat­tak, hogy ebben milyen fontos szerepük van a tanítóknak. Az értékelő gyűlések eddigi tapasztalatait röviden így ösz- szegezhetnénk: a komáromi járásban növekszik a kommu­nisták aktivitása és kezdemé­nyezése, egyre szilárdabb a párt és a dolgozók széles ré­tegeinek kapcsolata és ez kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy sikeresen telje­sítsék az ötéves terv negyedik évének igényes feladatait. CSIZMÁR ESZTER A SIKEREK KÖTELEZNEK PLENÁRIS ÜLÉS AZ ALAPSZERVEZETEK TÁRGYALÁSAI UTÁN A Kolárovói (Gútai) Egységes Földmüvesszövetkezet négy üzemi szervezetének értékelő taggyűlése után a pártszerve­zet tagjai plenáris ülésre jöt­tek össze, hogy értékeljék a szervezet múlt évi munkáját és kitűzzék a legközelebbi időszak feladatait. Az efsz üzemi párt- szervezetének összesen 147 tag­ja és 26 tagjelöltje van. Leg­többjük régi szövetkezeti tag, s néhányan alapító tagjai a köztársaság legnagyobb mező- gazdasági szövetkezetének. A szövetkezet a komáromi járás mezőgazdasági területé­nek több mint 10 százalékán gazdálkodik. Tavaly az állat- tenyésztésben és a növényter­mesztésben ért el figyelemre méltó erdményeket. Egyes mu­tatók tekintetében túlszárnyal­ta az 5. ötéves tervidőszak utolsó esztendejére kitűzött feladatokat. Például 200 vagon gabonát adtak el terven felül. 93 hektáron termesztenek hagy­mát. Az átlagos hektárhozam 303 métermázsa volt. Szlovákia hagymafogyasztásának egyhar- madát a gútai szövetkezet fe­dezi. A szövetkezet összesen 1070 fejőstehenet tart, s tavaly a fejési átlag 3500 liter volt. Sőt, Neveri Gabriella nagyszi­geti munkacsoportja 3750 lite­res tejhozamot ért el. Kiss Istvánnak, az üzemi párt­szervezet elnökének beszámo­lója után a szövetkezet kom­munistái ezekről is szóltak a vitában. De nem titkolták a fogyatékosságokat sem. Megvi­tatták például, mi az oka, hogy az egyes üzemrészlegek hozzá­vetőlegesen azonos feltételek közepette más-más eredménye­ket érnek el. A csaknem 9 százalékos részvétellel megtartott tanács­kozáson jelen volt a szövetke­zeti tagok közül a legöregebb kommunista, Szépe Géza is, aki decemberben töltötte be 80. életévét. A vitába i is felszó­lalt. Az idősebb és fiatal elv- társak nagy érdeklődéssel hall­gatták meg szavait. Rámutatott, milyen óriási a különbség az akkori és mostani élet között. A gútai szövetkezet kommu­nistái különösen az utóbbi években gondoskodnak a párt taglétszámának növeléséről. Tavalyelőtt tizenegy, tavaly hat tagjelöltet vettek fel szerveze­tükbe. Erről és a közös gazda­ság terveiről Albert Košík mér­nök, a szövetkezet elnöke be­szélt a vitában. Megemlítette egyebek között, hogy nagy fel­adatok várnak a szövetkezetre az építkezések területén: pl új Istállókat kell építeni. Ezeket az istállókat olyan mértékben kell gépesíteni, hogy az állati termékek termelése szinte ipa­ri módszerekkel történjen. Már ebben az évben számíta­nak új, nagy teljesítményű, szovjet gabonakombájnokra. A gútai kommunisták jelen­léti aránya a gyűléseken igen jó volt a múlt évben. A 90 szá­zalékos átlagos részvétel — fi­gyelembe véve a tagság magas átlag életkorát — öntudatossá­gukról és aktivitásukról tanús­kodik. Ezt bizonyítják a múlt évi pártoktatás folyamán szer­zett tapasztalatok is. A párt- szervezet kommunistái nemcsak az alap-, hanem a középfokú pártoktatásban is részt vesz­nek, sőt többen látogatják a marxizmus—leninizmus esti egyetemét Az értékelő tanácskozás meg­mutatta. hogy a szövetkezet vezetősége és az üzemi párt­bizottság tudatában van a párt- munka színvonala további eme­lése szükségességének. Fontos­nak tartja ez egyes gazdasági részlegek legjobb tapasztalatai­nak kicserélését, hogy azután a szövetkezet ezek felhasználá­sával egyre jobb eredményeket érjen el. A kommunisták köte­lezettséget vállaltak, hogy ne­gyedévenként egyszer értékel­ni fogiák a szövetkezet évzáró taggyűlésén hozott határozatok teljesítését. FRANTIŠEK SIVÄK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom