Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-01 / 27. szám, péntek

Gyümölcsözően fejlődnek a sznvjet és a kubai nép kapcsolatai

Amint lapunk tegnapi számában beszámoltunk róla, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára látogatása alkalmából Havannában szovjet- kubai barátsági nagygyűlést tartottak. Az alábbiakban részletesen ismertetjük Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a nagygyűlésen elhangzott beszédét.

Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke a havannai tömeggyűlésen a többi között kijelentette:

— Népünk nagy lelkesedéssel jött el erre a nagyszabású tömeggyűlésre, hogy tolmácsolja önnek, Brezsnyev elvtárs, és a kíséretében levő szovjet pártós kormányvezetőknek azt a barátságot, szeretetet és tiszteletet, amelyet a nagy szovjet nép iránt, a halhatatlan Lenin vezetésével az emberiség történelmének első szocialista forradalmát megvalósító hősi párt Iránt érez.

Fidel Castro ezután ismertette a kubai nép évszázados nemzeti felszabadító harcainak történetét, s a többi között kifejtette:

— A neokolonlalista imperialista kizsákmányolás a munkásosztály megjelenéséhez vezeFIDEL CASTRO BESZÉDE

tett, mely a parasztsággal és a diáksággal együtt magasra emelte a harc zászlaját. Élcsapata pedig a proletariátus forradalmi eszméinek hordozóiként lépett fel.

Az októberi forradalom visszhangja eljutott Kubáig is és hamarosan országunkban is megszületett az első marxista— leninista párt.

Annak ellenére, hogy az amerikaiak Kubában nagyobb tőke- befektetéseket eszközöltek, mint más latin-amerikai országokban, annak ellenére, hogy uralmuk itt sok vonatkozásban erősebb volt, mint a kontinens bármelyik országában, a kubai nép harcos hagyományai, Marx, Engels és Lénin forradalmi eszméi az üldözések, a rágalmak és a megtorlások ellenére sem merültek feledésbe, nem vesztették el vonzerejüket, továbbra is rendkívüli jelentőségű ideológiai fegyverként szolgáltak a valóság megmagyarázására és a forradalmi cselekedetek ösztönzésére.

És amikor ütött az óra, a kubai hazafiak ismét megindultak a szabadságért vívott harc útján, és alig négy évtizeddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, megdöntötték a burzsoá és Imperialistabarát rendszert Kubában. A kubai nép — történelmében először — kezébe vehette sorsának tényleges irányítását.

A Szovjetunió sokoldalú segítsége a kubai forradalom vívmányainak megvédéséhez

Amikor 1959-ben győzött a kubai forradalom, kevesen hittek életképességében. Sokan azt jósolták, hogy a kubai nép nem tud majd ellenállni az imperializmus gazdasági, politikai és katonai hatalmának. De az imperializmus alábecsülte a kubai népet. Az amerikai imperializmus az általa kegyetlenül kizsákmányolt, gazdasági fejlődésében meggátolt, természeti kincseitől megfosztott, teljesen az amerikai piactól és árutól függő kis ország elleni harcában a legbiztosabb fegyvernek a gazdasági fegyvert tartotta, és azt alkalmazta a kubai nép ellen.

A fűtőanyagok szállításának hirtelen beszüntetése súlyos csapást mérhetett volna a kubai forradalomra. Ekkor azonban a

Kubától több ezer mérföldre fekvő Szovjetunió, a kubai nép segítségére sietett és súlyos akadályokat leküzdve kőolajat szállított, amelyet Kuba abban az időben nem kaphatott meg más, az amerikai monopóliumok kezében levő forrásokból.

Az országra mért második teljes gazdasági csapásként az Egyesült Államok bezárta piacait a kubai cukor előtt. A Szovjetunió akkor — újabb felejthetetlen gesztusként — úgy döntött, hogy megvásárolja a kubai cukrot.

A testvéri szovjet nép az imperializmus gazdasági agresz- sziójának minden akciójára szolidaritásának újabb Ineg újabb megnyilvánulásaival válaszolt.

Az imperializmus fegyvertárában ott volt még a katonai

agresszió is. Amikor azonban Playa Gironban amerikai gyártmányú repülőgépeket, harckocsikat és ágyúkat fordítottak a kubai néppel szembe, a meglevő régi fegyverekkel együtt bevetésre kerülhettek a szovjet és a csehszlovák gyártmányú harckocsik és ágyúk. A kubai munkások, parasztok és katonák alig 72 óra alatt verték szét a zsoldosokat.

Playa Glron után az imperialistáknak az a makacs törekvése, hogy fegyveres úton oldják meg a kubai kérdést, a Ka- rib-válságba torkollott. És ennek következményeképpen az Egyesült Államok kormánya, miután a nukleáris katasztrófa szélére sodorta a világot, kompromisszumra kényszerült, kénytelen volt magára vállalni azt a kötelezettséget, hogy nem támadja meg Kubát, ami a Szovjetunió szilárd pozíciójával és határozott támogatásával együtt Kuba biztonságának fontos biztosítékaként szolgál.

A Szovjetunió testvéri segítsége mind sokoldalúbb jelleget öltött. Napjainkban Kubában szovjet segítséggel fejlesztik az olyan fontos gazdasági ágazatokat, mint az energetikát, az olajfinomító és feldolgozóipart, a textilipart, továbbá a cukornád aratásának gépesítését, a vasutak rekonstrukcióját, korszerűsítését és így tovább.

A Szovjetunió, ez a szocialista és mélységesen internacionalista ország egyetlen bányával, egyetlen gyárral, egyetlen bankkal és egyáltalán semmilyen olyan létesítménnyel, vagy olyan vállalattal sem rendelkezik Kubában, amelyből profitot húzhatna és egyetlen kubai munkás sem dolgozik olyan üzemben, amely szovjet tulajdonban lenne. Ez a valóban mély és elvi különbség a szocialista Kuba és a Szovjetunió internacionalista kapcsolatai és ama kapcsolatai között, amelyek országunk spanyol, majd amerikai gyarmatosításának ide jén alakultak ki.

Kontinensünkön erősödik a nemzeti öntudat és a haladó politika

A latin-amerikai kontinensen vannak más népek is — kiemelkedik közülük a testvéri Perui Köztársaság —, amelyek természeti kincseik visszaszerzéséért, gazdaságuk igazságos és független fejlesztéséért harcolnak. A kontinensen utat tör magának az ébredő nemzeti öntudat és a haladó politika. Salvador Allende kormányának bűnös megdöntése és az uruguayi reakciós államcsíny azt bizonyítja, hogy a kontinens több országában a reakciós osztályok és az imperializmus már nem tudják feltartóztatni a népi mozgalmakat és csak a legdurvább erőre támaszkodva tarthatják fenn hatalmukat. Brazíliában, Chilében és Uruguayban a halaimon lévők tipikusan náci módszereket alkalmaznak. De egyetlen társadalmi rendszert sem lehet kínzásokkal és gyilkosságokkal örökösen fenntartani.

A szónok ezután a tőkés világ mostani válságáról és annak következményeiről beszélt.

Annak ellenére — mondotta —, hogy valamennyi ország ilyen vagy olyan mértékben meg fogja érezni bármely gazdasági világválság kövelkezmé nyeit, semmi kétség nincs afelől, hogy a szocialista közösség jobban lesz felkészülve az ellenállásra. A kubai nép számot- vetve ezzel, harcolni fog a nehézségekkel és pontosan egyeztetve erőfeszítéseit a testvéri szocialista országokkal, tovább halad előre.

Ebből kiindulva rendkívüli jelentőséget kapnak az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram és azok a határozott erőfeszítések, amelyeket Brezsnyev elvtárs személyesen tesz a nemzetközi enyhülés érdekében.

Mint az el nem kötelezett országok algíri konferenciáján hangoztattuk, a Szovjetunió létezésének maga a ténye is torlaszként zárja el az imperialista világ agressziós erői katonai kalandjainak útját. Ha nem lenne ez az akadály, ezek az erők már rég belekezdtek volna Földünk újabb felosztásába és nem riadtak volna vissza még a kőolajjal és más alapvető nyersanyagokkal rendelkező országokba való behatolástól sem.

Pártunk ás népünk üdvözli a szovjet erőfeszítéseket a feszültség enyhítéséért

Ezért, Brezsnyev elvtárs, a világ népei magasra értékelik a szovjet békepolitikát és az ön állhatatos, a nemzetközi feszültség enyhülésére és a fegyverkezési hajsza megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit. Pártunk és népünk határozottan támogatja a Szovjetuniót ebben a harcban, tiszta szívből üdvözli az elért eredményeket.

Természetesen nem kevesen vannak olyanok, akik kedvüket lelik a Szovjetunió és a szocializmus rágalmazásában. A történelem első szocialista államának létrejötte pillanatától a világ összes reakciósai acsarkodó dühükben minden eszközzel hurcolni kezdtek a szovjethatalom és a proletariátus ideológiája ellen. Azóta a szennyes burzsoá propaganda szüntelenül dühödleu támadja a Szovjetunió és a szocializmus minden eredményét.

De amiképpen a kiöntött vér, a bűntettek, az aljas erőszak, a hazugságok, a kolonializmus és az imperializmus a múltban sem tudtak ellenállni a függetlenség eszméinek, aképpen ma sem tudják útját állni a szocializmus eszméjének. Ha az igazságos eszmék tettekben valósulnak meg, ha a nemes eszme, a törvényes törekvés a nép legbelsőbb ügyévé válik, akkor semmilyen aljas rágalom, semmiben véres zsarnokság, semmilyen reakciós filozófia sem tudja megállítani győzelmünket.

Erre tanít minket a Szovjetunió gazdag történelme és a saját nagyszerű történelmünk is. Ki kételkedne abban, hogy eljön a nap, amikor a chilei, az uruguayi, a brazíliai és minden ma még zsarnokságtól, rabságtól, kizsákmányolástól szenvedő nép meglátja hajnalát. Ki is kételkedne abban, hogy eljön a nap, amikor a valódi forradalmárokat és a felszabadult népeket összekötő szálak ugyanolyan testvériek lesznek, mint amilyenek a Kubát és a Szovjetuniót napjainkban összekötő szálak.

Ezért ma legyőzhetetlen hittel együtt kiáltjuk: Világ proletárjai, egyesüljetek!

Ezután Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. Az SZKP KB főtitkára bevezetőül megköszönte a forró, baráti fogadtatást és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép forró testvéri üdvözletét tolmácsolta az első amerikai szocialista állam polgárainak. Ezután így folytatta:

— Területét és lakosságát tekintve Kuba nem tartozik a nagy országokhoz. A mostani nemzetközi életben mégis nagy, mondhatnám kiemelkedő helyet foglal el.

Miért van ez így? Ennek egyetlen oka van: a szocialista forradalom győzelme Kubában. Kuba az első szocialista ország a nyugati féltekén. Ebben van történelmi szerepe és történelmi felelőssége.

A kubai forradalom, amely megkoszorúzta az önök népének szabadságért és függetlenségért vívott évszázados harcát, a konkrét kubai viszonyok szülötte volt. A népi tiltakozás kirobbanását jelentette a „saját“ és külföldi kizsákmányolók elnyomásával szemben.

LEONYID BREZSNYEV BESZEDE

A győzelmes kubai szocialista forradalom története egyúttal újabb meggyőző bizonyítéka annak, hogy a társadalmi fejlődés törvényei visszafordíthatat- lanok és egységesek valameny- nyi ország és nép számára.

Ma, amikor a kubai történelem legragyogóbb óráiról beszélünk, meg kell emlékeznünk az önök forradalmának bős zászlóvivőiről. A kemény diktatúra viszonyai között harcosok egy maroknyi csoportja bocsátkozott küzdelembe az elnyomókkal, gyújtotta lángra eszméivel a néptömégeket és vezette őket győzelmes harcra. Ez valóban hatalmas hőstett volt.

A kubai forradalom vezetői által véghezvitt hőstett nagyságát az is mutatja, hogy képesek voltak megszabni a szabad Kuba fejlődésének helyet útját. Ezt az utat a lenini tanítás fénye világítja meg. A Kubai Kommunista Párt alkotó módon használta fel a Nagy Október tapasztalatát, a szocializmus több évtizedes fejlődésének más országokban összegyűjtött tapasztalatait.

A szabadság szigete a társadalmi fejlődés új szakaszába lépett

A kubai forradalom 15 éve alatt elért fejlődés méltatása során Leonyid Brezsnyev kijelentette:

— Amit ezekben az években

a szabadság szigetén véghez- vittek, önmagáért beszél.

Vajon, nem tóny-e, hogy Kuba megszűnt a külföldi monopóliumok hitbizományává lenni,

és először dönt saját sorsa felől? Ez tény. Vajon, nem tény-e, elvtársak, hogy Kubában immár senki sem él mások kizsákmányolásából? Ez is tényl

Vajon, nem tény e, hogy Kuba népe már most olyan szociális vívmányokat élvez, amelyeket a kapitalizmus még a fejlett országokban sem képes biztosítani a dolgozóknak? A munkanélküliség felszámolására, az általános ingyenes oktatásra, az ingyenes egészségügyi ellátásra és sok minden másra gondolok. Mindezek vitathatatlan tények és rendkívül nagy jelentőségük van.

Az önök társadalma a fejlődés olyan szakaszához érkezett, amikor a régi lerombolásának és az új formák keresésének elkerülhetetlenül szükséges korszaka fokozatosan a pozitív, tervszerű építés . szakaszába megy át. A kipróbált szocialista alapon magabiztosan bontakozik ki a párt-, állami és gazdasági építőmunka. Ennek egyik megnyilvánulása a dicső Kubai Kommunista Párt első kongresz- szusának már megkezdett előkészítése. A kongresszus a jövő évben kerül sorra, és mi, szovjet kommunisták, szívünkből a legnagyobb sikert kívánjuk munkájához.

Elvtársak! Sok ezer kilométer választja el Kubát az európai és ázsiai országokban élő barátaitól. A szocialista internacionalizmus természete már olyan, hogy a forradalmi Kuba soha nem volt és soha nem marad egyedül.

Kuba ma a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Tagja. Erősödik együttműködése a testvéri országokkal. Mind gyakoribbá váltak a találkozók, tapasztalat- és véleménycserék, egyebek közt még a legmagasabb szinten is.

Szólni kell arról is, milyen nagy tekintélynek örvend Kuba a gyarmati uralom alól felszabadult és az imperializmus ellen, a népek szabadságáért vívott harcban mind jelentősebb szerepet játszó országok körében. Kuba szabad, független fejlődésének tapasztalata számos országban és mindenekelőtt természetesen Latin Amerikában reményt éleszt az elnyomottak és kizsákmányoltak szívében.

Támogatjuk a latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmakat

A latin-amerikai népek szabadságharca már több mint száz éves múltra tekinthet vissza. A XIX. század halhatatlanná tette

a harc hőseinek — Simón Bolivár, Bernardo O’Higgins, jósé Marti — nevét. A XX. század örökre dicsőségkönyvébe jegyezte Emiliano Zapata, Augosto Sandino, Che Guevara, Camillo Cienfuegos, Salvador Allende és a nép ügyéért küzdő sok más, kiemelkedő harcos nevét. Nemcsak Latin-Amerikában, hanem más földrészeken is jól ismerik a népek fegyvertársunknak, a kubai szocialista forradalom vezérének, Fidel Castro elvtársnak a nevét.

A latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmakat méltatva az SZKP KB főtitkára a többi között kifejtette:

— A forradalmat nem valamiféle „propaganda“, vagy „felforgató tevékenység“ táplálja, ahogy erről különös szeretettel harsog az imperialista sajtó. A forradalmat maga a valóság, a nép elviselhetetlen életkörülményei táplálják. Itt rejlenek a forradalom legmélyebb és ki- téphetetlen gyökerei.

A Szovjetunió megengedhetetlennek, mitöbb, bűnösnek tartott és tart az „ellenforradalom exportjára“ irányuló minden kísérletet, minden olyan külső beavatkozást, amely a forradalmi nép szuverén akaratának elnyomására irányul. A kommunisták hasonlóképpen nem hívei a „forradalom exportjának“ sem. A forradalom az adott ország belső talaján érik meg. Hogy mikor és hogyan fejlődik ki, milyen formákhoz és módszerekhez nyúl, ez az adott ország népének az ügye.

Ami Latin-Amerikát illeti, meggyőződésünk, hogy történelmi perspektívája elválaszthatatlan ez egész emberiség fejlődésétől, s ez a szabadság, a

(Folytatás a 4. oldalon)