Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-18 / 41. szám, hétfő

Egy hét a belpolitikában Szlovákia miniszterelnökének látogatása Gömörben Peter Colotka elvtárs, a Szlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke az el­múlt héten két napot töl­tött Gömörben. Ellátogatott a Rimavská Sobotai-i (rima- szombati) és a rožňavai (rozsnyói) járásba, hogy megismerkedjen a vidék éle­tével, dolgozói problémáival gazdasági és társadalmi fej­lődése eredményeivel. A ri­maszombati járásban jelen­legi tisztségében, amint azt a járási tisztségviselőkkel folytatott beszélgetésben megemlítette, először járt és ezzel bizonyos adósságát rótta le. Kiemelte, hogy ez a vidék a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékára épp oly büszke lehet, mint a béke éveinek derekas mun­kájára. Hangsúlyozta, ez az illetékes kormányszerveket kötelezi arra, hogy a lehe­tőségekhez mérten mindent megtegyenek a járás tovább­fejlesztéséért. Rozsnyón Colotka ©Ívtár­sat tájékoztatták arról, hogy a járásban az ipari terme>- lés 1970-hez mérten 30 szá­zalékkal növekedett, a la­kások építésében is szép eredményeket értek el, nem is beszélve a mezőgazdasági sikerekről. Viszont továbbra is égető probléma elsősor­ban a nők számára a vi­szonylag kevés munkaválla­lási alkalom, a jó ivóvíz hiánya és nem egy iskola elavultsága és ki nem elé­gítő anyagi ellátottsága. Co­lotka elvtárs rámutatott ar­ra, hogy tervező szerveink tisztában vannak Gömör szükségleteivel és a cseh­szlovák gazdaság fejlődésé­nek keretei között arra fog­nak törekedni, hogy a járás- ban_ne maradjon munka nélkül egyetlen dolgos kéz sem. Nem vitás, hogy ez a lá­togatás a kelet-szlovákiai kerület két, nemzetiségi szempontból vegyes lakossá­gú járásában javára lesz to­vábbi fejlődésüknek. Diplomáciai ofíenzívánk jegyében Az elmúlt hét „diplomá­ciai offenzívánk“ jegyében telt el. A nemzetközi poli­tika viszonylatában jelentős­nek mondható vendégeink érkeztek. Közülük talán a legnagyobb figyelmet kel­tette Abdel Szalám Dzsalúd- nak, a Líbiai Arab Köztársa­ság kormányelnökének há­romnapos látogatása. A líbi­ai küldöttség élén álló fia­tal, harminchárom éves ál­lamférfit többek között fo­gadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, valamint Lud- vík Svoboda köztársasági el­nök is. A hét végén megjelent csehszlovák—líbiai közös közlemény nagyon tüzetesen foglalkozik azzal, hogy mi volt a tanácskozások tárgya. Szeretnénk kiemelni azt, hogy a közlemény megálla­pítása szerint a nemzetközi politika kérdéseinek megvi­tatása során a tárgyaló fe­lek között nézetazonosság alakult ki, illetve az állás­pontok megközelítették egy­mást. Ennek az a magyará­zata, hogy mind a két or­szág harcol az imperializ­mus, a gyarmatosítás, az új­gyarmatosítás ellen, és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényesül­jön a békés egymás mellett élés elve. Rendkívül fontosnak te­kintjük a közös közlemény zárórészét, amelyben első­sorban a két ország kapcso­latairól esik szó. Ľubomír Strougal és Abdel Szalám Dzsalúd leszögezi, hogy köl­csönös kapcsolataink kedve­zően fejlődtek. A közös köz­lemény egyben továbblépés­ről is tanúskodik, rögzítve azt a tényt, hogy a líbiai kormányelnök csehszlováki­ai látogatása alkalmából a két ország kereskedelmi, il­letve tudományos-technikai együttműködési egyezményt írtak alá. Különben a közel­jövőben tanácskozás kezdő­dik kulturális és légiforgal­mi egyezmény megkötéséről is. Bár ezzel kapcsolatban a közlemény szűkszavú, mégis úgy tűnik, hogy — eltekintve a külpolitikai vo­natkozásoktól — a két or­szág kapcsolatai szilárdulá- sának bázisa a gazdaság te­rülete lesz. Célunk: baráti viszonyunk elmélyítése A fentiekhez hasonló jel­legű események sorába tar­tozik Raul Castrőnak, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága második tit­kárának, a kubai forradalmi kormány első alelnökének és a forradalmi fegyveres erők miniszterének nem hi­vatalos csehszlovákiai láto­gatása, amelynek alkalmá­ból a kubai elvtársat fogad­ta Gustáv Husák is. Brezs­nyev elvtárs kubai látogatá­sát követően ez egy további olyan lépés, amely minden bizonnyal arra hivatott, hogy az eddiginél még szilárdabb alapokra helyezze a szabad­ság szigetének baráti, test­véri kapcsolatát a szocialis­ta tábor országaival. Ezt a célt szolgálta az, hogy G. Husák és R. Castro elvtárs kölcsönösen tájékoztatta egymást a két ország hely­zetéről, népeinek ország­építő igyekezetéről és a to­vábbi feladatokról. Fejlődésünk elképzelhetetlen a nők részvétele nélkül Az elmúlt hét kifejezetten belpolitikai, nagy jelentősé­gű eseménye volt, hogy pén­teken és szombaton megtar­tották a Szlovákiai Nőszö­vetség II. kongresszusát. Elena Litvajová elvtársnő, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a Szlovákiai Nőszövetség elnöknője beszámolója alap­ján a küldöttek élénk vitá­ban felmérték azt az utat, amelyet a szlovákiai nő­mozgalom az 1969 elején megtartott I. alakuló kong­resszus óta megtett. Az eredmények valóban több mint biztatóak. Elég megemlítenünk, hogy az em­lített időszakban Szlovákiá­ban több mint százezer fő­vel gyarapodott ennek a fontos társadalmi tömegszer- vezetnek a tagállománya és szervezeteinek száma is mintegy ezerrel megnőtt. Ennél azonban még lényege­sebb az, hogy fokozódott a nők részvétele társadalmunk életében, mégpedig minden területen. Hadd említsük meg például azt, hogy manapság országos méretekben a nép­gazdaságban foglalkoztatot­tak 47,7 százalékát teszik ki a nők, Szlovákiában pedig 45,2 százalékát. Összesen 6 olyan gazdasági ágazat van, amelyben már több nő dol­gozik mint férfi. Ez cáfolha­tatlan gyakorlati bizonyíté­ka annak, hogy népgazda­ságunk fejlődése elképzelhe­tetlen a nők részvétele nél­kül. A kongresszusi tanácsko­zás egyben tanúbizonysága volt annak is, hogy a nők fokozott mértékben nemcsak részt igényelnek az irányító és az igazgató tevékenység­ből, hanem részt is vállal­nak belőle. Számtalan példa bizonyíthatná lelkesedésü­ket, kezdeményezésüket, hozzáértésüket, aminek kö­zös nevezője az, hogy elmé­lyült a Nőszövetség politikai nevelőmunkája és ezáltal megszilárdult, mégpedig tö­meges mértékben, politikai öntudatuk is. A kongresszuson különben a nők munkáját meleg sza­vakkal méltató és a továb­bi feladatokat is kicövekelő beszédet mondott Jozef Le­nárt ©ivtárs, az SZLKP KB első titkára. (gályl TÖKÉLETESEBB RENDSZER ALAPJÁN JAVULT A SORKÖTELESEK ELŐKÉSZÍTÉSE Egy év telt el azóta, hogy érvénybe lépett a FHSZ KB je­lentős dokumentuma „A sorkö­telesek előkészítésének rend­szere a PHSZ-ben“. Nagy fel­adatokat és igényes célokat tűz ki a sorkötelesek előkészí­tésében a csehszlovák néphad­seregben való szolgálatuk szá­mára. A CSKP KB 1971. máju­si jelentős dokumentumából kö­vetkezik „A lakosság egységes honvédelmi nevelésének rend­szere“. Amikor most egy év távlatá­ból értékeljük, hogy mennyiben sikerült az új rendszer felada­tait a sorkötelesek előkészíté­sének első évében, 1973-ban teljesíteni, megelégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy jobb eredményeket értünk el az elő­ző évhez képest. A PHSZ szervei, a pártszer­vek és szervezetek a második ciklusú iskolák igazgatóinak és sok üzem vezetőjének, a nemzeti bizottságok és egyes társadalmi szervezetek képvise­lőinek teljes megértésével és támogatásával találkoztak. Miben állt be javulás az új rendszer megvalósításánál? Ho­gyan tükröződött ez az igyeke­zet a fő célban, a sorkötelesek politikai és szakmai előkészí­tésében? Eltekintettünk a kiképzés nem megfelelő szervezési struk­túrájától, vagyis az egyszeri összpontosításoktól és összejö­vetelektől, amelyekre a sorkö­teleseknek nagy távolságokból kellett utazniuk. A kiképzést a kiképzőközpontok széles háló­zatában szerveztük meg azo­kon a helyeken, ahol a sorköte­lesek tanulnak, dolgoznak, vagy inaséveiket töltik, esetleg lak­nak. Elértük, hogy a kiképző- központoknak 6 százaléka köz­vetlenül az üzemekben, 13 szá­zaléka a második ciklusú Isko­lákban, 41 százaléka a közsé­gekben, a nemzeti bizottságok mellett, 30 százaléka a PHSZ alapszervezetei mellett volt és csak 10 százaléka a PHSZ JB közvetlen irányítása alatt, míg ez 1972-ben csak a PHSZ ]B feladata volt. 1973-ban sikerült a fent em­lített tényezők segítségével az előkészítésbe 12 százalékkal több sorkötelest bekapcsolni az 1972-es évvel összehasonlítva. Elmélyült az együttműködés számos üzemmel, főként azon­ban az összes fokozatú nemzeti bizottságokkal és egyes társa­dalmi szervezetekkel. Ki kell emelni főleg a járási és a he­lyi nemzeti bizottságok túlnyo­mó többségét például a zvole- ni, a prešovi, a trnavai, a Du­najská Streda-l, a Považská Bystrica-i, a humennéi, a prie- vidzai, a Ziar nad Hronom-i, a vranovi, a Nové Zámky-i, a nit­rai, a martini, a Košice-vidéki és számos más járásban. A nemzeti bizottságok először ad­ták át ünnepélyesen a PHSZ- nek a sorköteleseket előkészí­tésre. Helyiségeket biztosítot­tak, segítettek az önkéntes ok­tatók kiválasztásánál, a sorkö­telesek kiképzésén való megje­lenése biztosításában. Hangsú­lyozni kell egyes nagyobb üze­mek együttműködését Is a lu- čeneci, a humennéi, a Považ­ská- Bystrica-i és a prešovi já­rásban, a II. ciklusú iskolákét a zvolení, a Liptovský Miku- láš-i, a Žiar nad Hronom-i, a Po­važská Bystrica-i, a Nové Zám­ky-i és a trnavai járásban, a SZISZ jb-t a trnavai, a Považská Bystrica-i. a humennéi, a bar- dejovi és a žilinai járásban, az SZTSZ JB-t a prievidzai, a levi- cei, a svidníki, a martini, a rožňavai, a nitrai és a Dolný Kubín-i járásban, az AHSZ JB-t a michalovcei, a trenőíni, a Veľký Krtíš-i és a őadcai já­rásban. Azzal, hogy a sorkötelesek előkészítését központokban és kisebb egységekben szervezték meg és hogy meghosszabbodott az előkészítés időszaka, jobb és céltudatosabb lett a politi­kai nevelőmunka. A politikai dolgozók felelős hozzáállása a politikai iskolázáshoz, a be­szélgetések, a veterán pártta­gokkal és az antifasiszta ellen­állás tagjaival és a politikai tömegmunka további érvénye­sített formái hozzájárulnak a sorkötelesek politikai látóköré­nek kiszélesítéséhez, helyesebb politikai orientációjukhoz és a CSKP jelenlegi politikájának jobb megértéséhez. Kielégítő eredményeket ér­tek el sorkötelesek a katonai, a szakmai felkészülésben is. fő­képp a lövészkiképzésben, és a testi felkészülésben. A felkészí­tés első évében szerzett tapasz­talatokra sikeresen és köny- nyebben építhetnek a kiképzés második évében, amely igénye­sebb lesz, mert különböző spe­ciális szakképzettségben való felkészítésre irányul, mint pél­dául autóvezetők, rádiósok, rá- diólokátorosok, ejtőernyősök stb. képzésére. Megállapítható tehát, hogy a sorkötelesek előkészítésének új rendszere bevált. Sok jó ta­pasztalatra tettek szert. Meg­vannak az összes feltételek, hogy az együttműködés további kibontakoztatása mellett, fő­képp a nemzeti bizottságokkal, az iskolákkal, az üzemekkel és a társadalmi szervezetekkel és a PHSZ fokozott gondoskodásá­val tovább fog mélyülni és mi­nőségileg javulni fog a sorkö­telesek politikai és szakmai előkészítése a sorkötelesek és a társadalom javára. M. D. MÁSODIK SZTÁLINGRÁD A szovjet csapatok a Dnyepe­ren való átkelés és Kijev fel­szabadítása után tovább űzték a fasisztákat Nyugat felé. A fő­hadiszállás a kedvező feltételek láttán január 12-én jóváhagyta a Korszuny—Szencsenkov közti térségben levő német csapatok bekerítésére irányuló hadműve­letet, amely az említett néven került be a történelembe. Et­től a naptól kezdve az 1. és a 2. ukrán front törzskarán láza­san dolgoztak a hadműveletek kidolgozásán, s ennek megfele­lően átcsoportosították az erő­ket. Az előkészületek ideje alatt mindkét front egységei elkese­redett harcot vívtak a német fasiszta csapatokkal, amelyek vissza akarták foglalni Kijevet, s ezzel visszaállítani án. keleti védbástyájukat. Ez az elgondo­lás annyira lekötötte a náci ve­zérkar figyelmét, hogy nem vet­te észre a leselkedő katasztró­fát. A szovjet csapatok bekerí- tési hadműveletüket 1944. ja­nuár 24-én kezdték meg. Elő­ször a 2., majd másnap az 1. ukrán front csapatai lendültek támadásba. Négynapos elkese­redett harc után a 2. ukrán front kötelékébe tartozó 20. harckocsihadtest alegységei Zvenigorodig törtek előre, s még aznap találkoztak az 1. uk­rán front előretolt csapataival. A kör tehát bezárult. A kat­lanban maradt a 8. német had­sereg 89 000 embere, Sleminer- mann tábornokkal az élen. Az 1. német harckocsihadsereg a bekerítésben maradt csapatok kiszabadítására négy harckocsi hadosztályt küldött. Hiába. Nem vonták le a Sztálingrádnál el­szenvedett vereségből a tanul­ságot. A szovjet csapatok ezzel szemben az ott szerzett tapasz­talataik alapján már a hadmű­veletek kidolgozásánál nagy súlyt helyeztek arra, hogy le­hetetlenné tegyék a katlanban maradtak kiszabadítását. Február 9-re a bekerítettek sorsa megpecsételődött. Sztá­lingrádhoz hasonlóan a szovjet csapatok itt is humánus csele­kedethez folyamodtak. Parla­mentereket küldtek ki, de a kapitulációt a fasiszták vissza­utasították. A Stemmermann-féle csopor­tosítást a szovjet csapatok feb­Pályaválasztás előtt Az idei tanév második fél­évében járunk. A végzős diákok a pályaválasztás előtt állanak. Szerkesztősé­günkbe is érkezett néhány levél, melyek írói a katonai iskolák, a hivatásos katonai élet felől érdeklődnek. „Az idén fejezem be az alapfokú iskola 9. osztályát. Szeretném tanulmányaimat katonai gimnáziumban foly­tatni. Milyen lehetőségem van elhatározásom megvaló­sítására?“ (P. J. Štúrovo — Párkány) A katonai gimnázium tel­jes középiskolai végzettsé­get nyújt (természettudomá­nyi irányzat) A fő tantár­gyak közé tartozik a fizika és a mennyiségtan. A töb­bi tantárgy azonos a többi gimnáziuméval. A tanulási idő négy év, s érettségivel végződik. Ezekbe a gimná­ziumokba azokat a tanuló­kat veszik fel, akik a taní­tás megkezdésének napján nem lépték túl 15—16. élet­évüket, egészségi állapotuk kifogástalan és az alapisko­la 9. osztályában anyanyel­vűkből, illetve a szlovák vagy a cseh nyelvből, meny- nyisógtanból, fizikából és kémiából legalább jó osz­tályzatot értek el, és sikere­sen leteszik a felvételi vizs­gát. Katonai gimnáziumok a következő városokban talál­hatók: Banská Bystrica, Opava és Moravská Tŕebová. „Tavasszal fogok érettsé­gizni. Szeretném tudni, ho­gyan érvényesülhetnek a nők a néphadseregben?“ (K. E. Revúca) A néphadsereg korlátozott mértékben minden évben vesz fel érettségizett 18— 20 éves lányokat, akik tel­jesen egészségesek és meg­felelnek a felvételi krité­riumoknak. Az Iskolázás, il­letve a tényleges katonai ki­képzés egyéves. A tanfo­lyam befejezése után őr­mesteri rangot kapnak. A kötelező szolgálat alsó ha­tára három év. Beosztásuk általában repülős segédszol­gálat. „Munkásfiatalok vagyunk. Azt szeretnénk megtudni, milyen végzettséget nyújt a kétéves tiszti iskola?“ (P. L. és B. J., Košice) A kétéves tiszti iskola más érettségivel azonos, tel­les középiskolai végzettsé­get nyújt növendékeinek. A tanulmányi irányzat szerint elvégzése után a néphadse­regben a műszakiaknál és a hadtápnál csapattiszti be­osztást, parancsnoki funk­ciót kapnak. Az Iskolákba való felvé­tel felől és a hivatásos ka­tonai életpályáról részletes felvilágosítást a járási kato­nai parancsnokságok nyúj­tanak. —né— már 17-én teljesen megsemmi­sítették. A bekerítésben maradt fasiszta csapatok halottakban 55 000 embert vesztettek, 18 200 katona és tiszt pedig fogságba esett. A harcok során 430 repü­lőgépet, 15 harckocsit, 59 ro- hamlöveget, 209 aknavetőt és 900 géppuskát semmisítettek meg. Ugyanakkor 41 repülőgé­pet, 116 harckocsit, 32 páncélo­zott szállító járművet, 10 000 autót stb. zsákmányoltak. Ezzel azonban még nem teljes a mér­leg. A bekerítettek felszabadí­tására küldött fasiszta csapatok 27 000 katonája és tisztje ma­radt a harctéren. Másnap, azaz 1944. február 18-án Moszkvában díszsortűzzcl köszöntötték a hadműveletben részt vevő csapatokat, köztük a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák önálló dandárt is, amely a hadműveletek alatt, Zsazskov és Buzovki térségében a Vörös Hadsereg 40. hadsere­gének kötelékében a támadó csoportok szárnyát biztosította, s egyben lekötötte az ellenség figyelmét. így tehát, ha nem is közvetlenül, részt vett e jelen­tős hadműveletben, amelyet so­kan második Sztálingrád néven emlegetnek. —nj—

Next

/
Oldalképek
Tartalom