Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-13 / 37. szám, szerda

Kincs egyetértés a washingtoni olajértekezleten Washington — A 13 legna­gyobb nyugati olajfogyasztó or­szág washingtoni értekezleté­nek első napja anélkül zárult, hogy megoldást találtak volna az egyetlen reálisnak tűnő köz­vetlen cél elérésére: a nyugati világ szervezett együttműködé­sének megvalósítására. A hétfői nap záróeseménye az a díszvacsora volt, amelyet Ni- xon amerikai elnök adott a konferencián részt vevő több mint 100 küldött tiszteletére. Az elnök pohárköszöntőjében elsősorban azt hangsúlyozta, mennyire káros a hosszú távú politikai tervezés szempontjá­ból, ha egyes országok rövid távú előnyökre törekednek energiaproblémáik megoldásá­ra. Nixon azzal érvelt, hogy — jóllehet nem javasolja az olaj­fogyasztó országok szövetkezé­sét a termelők rovására —, ,,ha minden egyes nemzet a saját útját járja, a maga érdekeit te­kintve lép az üzletbe, az elke­rülhetetlen hatás az lesz, hogy az energiaárak magasba szök­nek, a gazdasági élet lehanyat- lik és ez valamennyiünket el­távolít egymástól“. A vendégek nevében Walter Scheel, nyugatnémet külügymi­niszter, a Közös Piac miniszte­ri tanácsának soros elnöke vá­laszolt. Pohárköszöntőjében el­Hanoi — Hanoiban hétfőn délelőtt ünnepélyesen megnyi­tották a vietnami szakszerveze­tek III. kongresszusát. A kong­resszuson megjelent és az el­nökségben helyet foglalt Tón Dúc Thang, a VDK elnöke, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának (első titkára, Truong Chinh, a A kambodzsai hazafiak sikerei Phnom Penh — A Lón Nol- jendszer erőinek súlyos veszte­ségeket okozott a tüzérségi tá­madás, amelyet a khmer haza­fiak hétfőn délután intéztek Phnom Penh főváros katonai célpontjai ellen. A Phnom Penh belvárosától mintegy kilenc ki­lométer távolságból kilőtt löve­dékek az elnöki palota, az ame­rikai nagykövetség és a száraz­földi haderő főhadiszállása tér­ségében csapódtak be. A négy év óta tartó kambod­zsai háborúban ez volt a népi felszabadító erőknek Phnom Penh ellen intézett leghevesebb tüzérségi támadása. A Lón Nol rezsim légiereje a népi erők állásainak bombázá­sával próbálta megtörni a tá­madás lendületét. sősorban arra szorítkozott, hogy dicsérje az Egyesült Államo­kat, amiért az értekezlet meg­rendezésére vállalkozott. Hang­súlyozta ugyanakkor, hogy az együttműködésbe feltétlenül be kell vonni az olajtermelőket is. „Az olajárak hosszú ideig túlságosan alacsonyak voltak, most viszont túl magasak. A helyes arányok megtalálása még egy ideig probléma marad a számunkra“. Az értekezlet köreiben a lo­bért külügyminiszter által kép­viselt francia magatartás okoz­za a legtöbb problémát. Fran­ciaország ugyanis — mint Jo­bert hétfői felszólalásából ki­derült — ellenzi azt az ameri­kai Javaslatot, hogy a jelenleg folyó kétnapos értekezlet foly­tatásaként, az előkészítő mun­kacsoportok hozzanak tető alá egy újabb külügyminiszteri ta­lálkozót. A francia diplomácia vezetője elutasította Douglas- Home brit külülgyminiszternek ezzel kapcsolatos kompromisz- szumos javaslatát is, mondván: egy ilyen lépés ellentétes len­ne a Közös Piacnak azzal a belső megállapodásával, hogy elkerüli a közös kötelezettség­vállalásokat az energiakonfe­rencián. A tizenhármak tanácskozása kedden folytatódott. nemzetgyűlés állandó bizottsá­gának elnöke, Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke és több külföldi delegáció vezetője. A kongresszust Huang Quoc Viet, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy a kongresszus a vietnami nép létének további alakulását meghatározó idő­szakban kezdte meg tanácsko­zásait. A pusztító harcok után most a háború sebeinek begyó- gyítása, a szilárd, megalapozott gazdasági és kulturális élet megteremtése a legfontosabb feladat a Vietnami Demokrati­kus köztársaságban. A kong­resszusnak is az a fő célja, hogy e tennivalók elvégzésére, jól szervezett munkára, tartal­mas munkaversenyre mozgósít­sa u vietnami dolgozók millióit. A délutáni ülés eseménye Nguyen Dúc Thuannak, a Viet­nami Szakszervezeti Szövetség elnökhelyettesének beszámoló­ja volt, amelyben a II. kong­resszus óta eltelt időszak ered­ményeit és tanulságait elemez­te, megszabván a vietnami szakszervezeti mozgalomra vá­ró feladatokat is. Moszkva — A Kommunyiszt, az SZKP KB elméleti és politi. kai folyóirata legutóbbi számá­ban cikket közöl a KGST meg­alapításának 25. évfordulója al­kalmából. A cikk megállapítja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a tevé­kenysége „meggyőzően bizo­nyítja a szocializmus előnyét az államok közötti kapcsolatok szervezésében és a szocialista internacionalizmus elveinek újabb diadalát“. „Negyed évszázad alatt ki­alakult a szocialista világgaz­daság irányításának meghatá­rozott rendszere, amelyben fontos szerep jut a KGST-nek a szocialista országok kollek­tív együttműködése szervezeté­nek — jegyzi meg a cikk. Ép­pen a KGST tevékenysége ré­vén fejlődött ki a nemzetközi szocialista munkamegosztás va­lamint az új világgazdaság nemzetközi irányításának, csak a szocializmusra jellemző új formáknak és módszereknek a kidolgozása“. A lap aláhúzza, hogy a KGST-országok társulását joggal nevezik a világgazdaság leg­dinamikusabb részének. jelenleg a KGST-tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Roma. nia és a Szovjetunió — boly­gónk egyötödét foglalják el, lakosságuk pedig az egész em­beriség egytized részét alkot­ják. A szocialista közösség or­szágai állítják elő a világ egész nemzeti jövedelmének egynegyed részét. A KGST 1949 óta létezik és ez idő alatt tag­jainak ipari termelése több mint tizenkétszeresére nőtt. Ugyan­ezen idő alatt a fejlett kapita­lista országok ipari termelése nem egészen négyszeresére nö­vekedett. „A KGST a világ első olyan államközi szervezete, amely a szocialista internacionalizmus testvéri együttműködést és egyenjogúságot feltételező el­veire épült“. A folyóirat megjegyzi, hogy a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztését előíró komp­lex programnak megfelelően je­lentősen gazdagodott a KGST tagországok tervező tevékeny­sége; a terveket hosszabb idő­szakra, mintegy 10—15 évre előre egyeztetik, ami elősegíti a szocialista világgazdaság fej­lődése legfőbb irányzatainak előzetes megállapítását. „A komplex program megva­lósításának óriási nemzetközi jelentősége van, mivel az a nemzetközi történelmi fejlődés­re a pozitív példa erejével hat — hangoztatja a Kommunyiszt. A KGST a kezdet kezdetétől nyílt szervezet, és nem alkal­maz semmiféle kereskedelmi diszkriminációt harmadik álla­mok vonatkozásában. Mind több állam óhajt együttműköd- ni a KGST-vel. Közülük néhá­nyon, például Finnország már gyakorlati lépéseket is tett ebben az irányban. Nem kétsé­ges, hogy a KGST nemzetközi tekintélye állandóan növekedni fog". „Báziscsökkentés" Japánban A Krasznaja Zvezda keddi számában a Japánban levő ame­rikai katonai támaszpontok sa­játos „leépítését“ kommentálja. Mint a lap írja, az ameri­kaiak valójában csak néhány el­avult támaszpontot szerelnek le és szüntetnek meg, hogy ugyanakkor a kulcsfontosságú pontokon összpontosítsák a fegyverzetet és a katonai sze­mélyzetet. Az elmúlt esztendő világosan bebizonyította, hogy a Pentagon által elképzelt „csökkentés“ lényegében a Ja. pánban lévő támaszpontok megerősítését és nagyobbítását jelenti. Az átszervezés során jelentősen megerősítették a 7. flotta támaszpontjául szolgáló yokosukai kikötőt, az amerikai légierő hatalmas támaszpontját, Ykotát. — Mindennek leple alatt — folytatja a lap — bizonyos kö­rök Japánban az amerikai „csökkentési“ politikát Japán „önvédelmi erői“ katonai po­tenciáljának növelésére igye­keznek kihasználni. Az Ekono- miszto című japán folyóirat tu­domása szerint a japán fegyve­res erő a jelenleg rendelkezés­re álló katonai létesítmények területének mintegy felét az amerikai hadseregtől örökölte. Ez azt bizonyítja, hogy bizo­nyos japán körök szavakban támogatják ugyan az amerikai támaszpontok felszámolását sürgető közvélemény követelé­sét, valójában azonban arra tö­rekszenek, hogy a saját fegyve­res erők használhassák fel eze­ket a támaszpontokat — hang­súlyozza a szovjet lap. Az ame. rikai parancsnokság és a japán parancsnokság tehát a maga módján hajtja végre a Penta­gonnak a támaszpontok csök­kentésére és átszervezésére irá­nyuló hároméves programját. A VIETNAMI SZAKSZERVEZETEK III. KONGRESSZUSA Megvesztegetési botrány Angliában London — Hétfőn Londonban elhangzott az ítélet az elmúlt évek egyik legnagyobb port fel­kavart vesztegetési botrányá­ban, amelynek fő vádlottal Poulson neves építész és Geor­ge Pottinger, építési ügyekkel megbízott államtitkár voltak. Az 52 napig tartott tárgyalás végén a bíróság mind Poulsont —, aki korábban több mint 30 ezer font „hálapénzt“ adott át I'ottingernek annak fejében, hogy az neki juttatta a búsás jövedelmet hozó állami meg­rendelések legjavát —, mind pedig Pottingert bűnösnek talál­ta. A Poulson—Pottinger ügy an­nak idején a konzervatív kor­mányt Is elérte és Maudling belügyminiszter bukását hozta: Maudling —, aki ugyan közvet­lenül nem volt érintve a veszte­getési botrányban — a „lova­giasság szabályai szerint“ le­mondani kényszerült, minthogy egy időben elnöke volt Poulson egyik vállalatának. Poulsont és Pottingert a bíró­ság egyaránt öt-öt esztendei börtönbüntetésre ítélte. PARAGUAYBAN a rendőrség több mint 100 diákot tartózta­tott le a napokban, akik az egyre rosszabbodó életfeltéte­lek miatt tiltakozó mozgalmat szerveztek. Az első német munkás-pa­raszt állam — a Német Demok­ratikus Köztársaság — gazda­sági sikerei nemcsak a szocia­lista országok, hanem a világ- gazdaság szempontjából is szá­mottevőek. Az NDK a brutto árutermelés tekintetében a vi­lág első tíz állami között fog­lal helyet. Az 1949. október 7-én a legyőzött fasiszta Né­metország keleti részén ala­kult meg a 108 298 négyzetkilo­méter területű NDK. Lakosai­nak száma 17,4 millió, mely­nek 58 százaléka munkaképes korú, 23 százaléka gyermek és 19 százaléka pedig nyugdíjas. A két német állam (NDK, NSZKJ megalakulásával fel­bomlottak a történelmileg ki. alakult gazdasági kapcsolatok, a nyugati alapanyagipar elsza­kadt a főleg feldolgozó iparral rendelkező keleti területektől. Az NDK kormányának elsőren­dű feladatává vált a feldolgozó ipar zökkenőmentes üzemelte­tése, önálló nyersanyagbázis, energetikai rendszer és nehéz­ipar megteremtése; ezért az Ipa­ri beruházások 80 százalékát a nehézipar fejlesztésére fordítot­ták. Az NDK iparát a nagyfokú koncentráltság jellemzi, az ezernél több dolgozót foglal­koztató üzemekben a munkások és az alkalmazottak több mint 67 százaléka dolgozik. Ezek az Ipari üzemek állítják elő az ipari össztermék mintegy két­harmadát. A lakosság közszük­ségleti és iparcikk-ellátása szempontjából fontos szerepet töltenek be a kis. és a közép­üzemek. Az energiagazdálkodás és részben a vegyipar alapja Az NDK ipara a barnaszén, amelyet főleg kül­színi fejtéssel termelnek ki. Az egy főre jutó villamosenergia­termelés tekintetében az NDK az első a szocialista országok viszonylatában (kb. 4100 kWó), sőt megelőzi a legtöbb fejlett európai tőkésországot is. A vas- és acéltermelés korszerű kohászati kombinátokban fo­lyik, főleg import alapanyagok (szovjet vasérc, lengyel koksz) felhasználásával. Mivel a ter­melt nyersvas (kétmillió ton­na) és a nyersacél (5,4 millió tonna) mennyisége a feldolgo­zóipar szükségletét nem elégí­ti ki, ezért az NDK behozatalra szorul ezekből az alapanyagok­ból is. Az ipar legfontosabb ágai a fémfeldolgozó, gép-, műszer- és elektrotechnikai ipar, valamint az optikai cikkek gyártása. Fontos vegyipari bázis az Ode- ra-parti Schwedt, ahol a Szov­jetunióból származó kőolajat dolgozzák fel. Az évszázados termelési hagyományokkal ren­delkező textilipar importból származó természetes és hazai szintetikus nyersanyagokat dol­goz fel. A világhírű könyv- és nyomdaipar központjai Berlin, Lipcse és Drezda. Az NDK gazdasága fontos szerepet tölt he a KGST integ­rációjában. A többi KGST-tag- országgal — így hazánkkal is — termelési-együttműködési, munkamegosztási, választékcse- re-bővítési egyezményekkel biztosítja a gazdasági lehetősé­gek jobb kihasználását. — TERRA — A Barnaszén A Vasérc H Sd O Hferim® @ Atomerómű ■ Vaskohászat 0 Gépgyártás H Hajógyártás Q] Finommechanikai I] Optikai ipar 'P*r QD Kőolaj-finomító El Vegyipar SS Textilipar □ Élelmiszeripar JAN HAVELKAT, hazánk moszkvai nagykövetét fogadta Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. BLIDAPESTEN megkezdődött a szocialista országok egész­ségügyi minisztereinek 15. kon­ferenciáját előkészítő tanács­kozás. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt KB el­ső titkára kormányküldöttség élén február második felében hivatalos baráti látogatásra Ku­bába érkezik Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának, a kubai forra­dalmi kormány elnökének meg­hívására. JORGE DEL PRADÖNAK, a Perui Kommunista Párt KB fő­titkárának vezetésével Szófiába érkezett a Perui Kommunista Párt KB küldöttsége, amely a BKP KB meghívására február 15-ig tartózkodik Bulgáriában. GEOFFREY ROBERTS, a Nem­zetközi Légiforgalmi Társulás (IATA) elnöke kijelentette, hogy a szakszervezethez tarto­zó légiforgalmi társaságok már­ciusban átlagosan 7 százalékkal növelik repülőjárataik díjszabá­sát. BARCELONÁBAN százak tün­tettek a madridi katonai bíró­ságnak Salvador Púig Antich 26 éves spanyol hazafi ügyében hozott halálos ítélete miatt. ÉSZAK BAnATBAN, Jugoszlá­via egyik olajvidékén 2300 mé­ter mélységben új gazdag olaj­lelőhelyet találtak, melynek fel­tárása rövidesen megkezdődik. A TITAN-CENTAUR amerikai rakétát röviddel a start után a földi irányító központ megsem­misítette, mivel a második és harmadik fokozaton műszaki hibákat észleltek. Ez a kudarc jelentősen hátráltatja a Helios nyugatnémet—amerikai műhold felbocsátásának előkészületeit. Szovjet—japán kapcsolatok Moszkva — Sigemicu Akira, Japán új moszkvai nagykövete Borisz Csehonyinnak, a TASZSZ tudósítójának adott interjújában kijelentette. „Véleményem sze­rint a japán és a szovjet nép előtt a jövő új útja nyílik meg. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Tanaka Kakuel ja­pán miniszterelnök találkozása, első személyes kapcsolatuk rendkívül nagy jelentőségű a két ország közötti viszony javu­lása szempontjából“. Hangsúlyozta, hogy 150 éve a két ország kapcsolatainak történetében a jelenlegi időszak a legfontosabb a jövő szem­pontjából. A két ország közötti kapcsolatokban nem egy ízben támadtak nehézségek, de jelen­leg — eltérően a múlt évektől — a japán és a szovjet kor­mány gyakorlatban tesz tanúbi­zonyságot arról a készségről, hogy tárgyalások útján és jó­akarattal oldják meg a fontos problémákat. A burmai választások eredményei Rangoon — A Burmái Unió Szocialista Köztársasága fővá­rosában közzétették az állam- hatalom legfelsőbb szervébe — a nemzetgyűlésbe és a helyi szervekbe — a népi tanácsok­ba történt választások első eredményeit. A központi választó bizottság egyelőre 361 megválasztott nemzetgyűlési képviselő nevét hozta nyilvánosságra. Köztük található Ne Win, a Burmai Unió Szocialista Köztársasága Forradalmi Tanácsának elnöke és San Ju ezredes, honvédelmi miniszter, a forradalmi kor­mány tagja. A választásokon mintegy 14,5 millió lakos adta le szavazatát és választotta meg a nemzet­gyűlés 451, valamint a 14 auto­nóm állam 936 népi tanácsi képviselőit. Egyidejűleg meg­választották a városi és vidéki népi tanácsok képviselőit is. Állandóan emelkedik a KGST nemzetközi tekintélye

Next

/
Oldalképek
Tartalom