Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-02 / 28. szám, szombat

APRÓHIRDETÉS fisszel a fák levelei megsárgulnak, rőt színt kapnak, azután lassan, suhogva a fűbe l| hullanak, visszatérnek a földbe, az örök körforgásba. Haldoklik a természet — mond- U fák a költők. Egy kissé mindnyájan szentimentálisak vagyunk, a tovatűnő őszben ifjúságunk egy fejezetének távozását látjuk, minden levélkében életünk néhány má­sodperce rejlik... Aztán egy éjszaka hirtelen beköszönt a tél, beborítja a földet fehér lep­lével ... Ján Minka, a Žiar nad Hro- nom-i járás Lutila nevű erdő­részlegének vezetője nem köl­tő. Azt mondja: „Hát... Az erdő tulajdonképpen nem hal meg. Csupán alszik. Ilyenkor sokkal több benne az élet, mint ahogy azt gondolják. De az élet télen sokkal keményebb, mint nyáron, és drámaibb is. Télen azon a néhány fajta gombán kívül, amelyeket csak az igen tapasz­talt gombázők ismernek, sem­mi sem nő az erdőben. A fa kérge alatt meg­szűnik a mézgafolyás, a növé­nyek elszáradnak, gyökerük nem képes tápláló anyagot szívni a földből. Az erdő vege­tál. Csak a tűlevelű fák, a fe­nyő, a borókafenyők, a lucfe­nyők zöldellnek, ám tűlevelűk szintén megritkul. Ily módon két-három év leforgása alatt teljesen új „ruhát“ öltenek. Természetesen itt is van kivé­tel: az értékes vörösfenyő min­den télen teljesen ledobja tű- leveleit és minden tavasszal újat növeszt. Ne botránkozza- nak meg ezen a pazarláson — a vörösfenyő a tűlevelűek arisztokratája. „Valaha csupán télen volt az Idény — mondja Ján Minka. — Csak akkor lehetett a fát csúsz­tatni, ha már hó fedte a föl­det. Az erdőgazdaságban is megváltozott az élet. Ma télen- nyáron szállítható a fa. Persze a tél az tél, azon nem lehet vádtoztatni, így tehát az erdé­szeket az első hó lehullása után számos további fontos fel­adat várja.“ A nyári és őszi munkák be­fejezése után felkészülnek a télre. A szokásos kötelességek­hez újabbak párosulnak: az er­dő életének figyelése, a va­dakról való gondoskodás. Az „új hó“ lehullása után a nyomokat figyelik. Ennek alap­ján számolják össze az álla­tokat, figyelik mozgásukat. Egy tapasztalt erdész számára a nyomok az erdő nagy könyvé­nek a betűi. Mindent kiolvas belőlük: hol tartózkodik a kár­tékony vad, milyen károkat okozott, vannak-e beteg álla­tok, sőt még a vadak kedély- állapotát is felderítheti. Ezek az információk nagyon szüksé­gesek, mert minél keményebb a tél, annál gyengébb az álla­tok védelmi képessége. Itt te­hát az embernek kell beavat­koznia, segítséget nyújtania... Kemény télen a hó ellepi a szerény eleséget, megnehezíti az állatok mozgását. Ha jéggé fagy, véres horzsolásokat okoz az állatoknak. Az értelmes szarvasok a magasabb fekvésű helyekről az alacsonyabbakra költöznek. Az őzek inkább a hagyományokhoz ragaszkodnak, nem hagyják el eredeti ottho­nukat. Az erdészek szerint az őzek szépek, kedvesek, de bu­ták. Éppen az őzekkel van a legtöbb gondjuk. A legyengült állatok a mély hóban nem tud­nak élelmet találni, elhullanak, vagy a kártékony állatok, fő­leg a rókák és a hiúzok zsák­mányává válnak. Az élelmet közvetlen köze­lükbe kell elhelyezni, sőt nem egyszer gyalogutat keli kita­posni számukra az etetőkhöz. Ez valóban nehéz munka. Az erdőkerülők és vadászok ezt a munkát nagyon becsületesen végzik. A téli hónapokban több tonna szénát és más eleséget — szárított rügyeket, geszte­nyét, kukoricát stb. — szállí­tanak az erdők éhes, legyen­gült lakóinak. A tél nem okoz nagyobb problémát a medvéknek és a nyesteknek. Ätalusszák a telet. Tavasszal előbújnak, ugyancsak eléggé legyengülten, ám élve és egészségesen. Előfordul azonban, hogy hirtelen átme- »eti felmelegedés következik be, a hó elolvad, a nap su­garai pedig megcsiklandozzák a mackót, és felébresztik. Majd ezt követően hirtelen újra jön a fagy, lehull a hó és a tél még erősebb lesz, mint azelőtt volt. A medve másodszor már nem tér pihenőre. Mivelhogy éhes, garázdálkodni kezd, boly­gatja az erdő vadjait. latinjával. Már a poharakba is töltött — és még mindig sem­mi: Tehát magunk fordítottuk a szót erre a témára, ö azon­ban csak mosolyog: „Hát, tud­ják, ez így van. Az emberek azt gondolják, hogy minden er­dész az ujjából szórhatja az él­ményeket. Ez tulajdonképpen tévedés. Ismerek olyan erdő­Téli séta az erdőben „Három évvel ezelőtt volt egy nehéz esetünk — mondja Min­ka bácsi. — Egy medve erdő- gazdaságunkban, itt a közelben ^rendezte be« téli szálláshe­lyét. Január derekán hirtelen felmelegedett az idő és ő fel­ébredt. Azután úfra lehullott a hó és a medve felmérhetetlen károkat okozott a téltől legyen­gült állatok között. Egyszer például egy métermázsás vad­disznót a patakba hajszolt, majd ott végzett vele. Másnap futottunk el a tett színhelyére. Ilyen vérengzést még nem lát­tam ... A vaddisznóból csak a körmei, a feje és a bőre ma­radt meg, de arról is teljesen lenyalta a medve a hájat ..." Az erdőnek még van egy la­kója, amely a téllel szemben teljesen közömbös. Ez a ke­resztcsőrű madár. Decemberben nyugodtan megrakja fészkét, majd kikelti a fiókákat. A töb­bi szárnyas, amely nem költö­zik délre, nemigen örül a tél­nek. Ilyen például a sas, a ká­nya, a fajdkakas, a szajkó, u cinege, a pipra, u magtörő fe­nyőszajkó meg a többiek. E ma­darak közül többen az ember­lakta területek közelébe költöz­nek télire. Északról néha ellátogat hoz­zánk a búbos pacsirta. Ez min­dig rossz előjel, mert megjele­nése kemény telet jósol. Leg­utóbb három évvel ezelőtt lát­tuk, akkor majdnem az összes szarvas elhullott. Sőt, Martin környékéről farkasok is szök­tek hozzánk. Február végén vagy március elején vadszámlálást végeznek. A vadat az egész erdőkerület­ben egyszerre számolják. A ki­tűzött napon az erdészek és a vadászok kivonulnak az előző­leg felosztott szakaszokra s a vadat vagy közvetlen figyelés­sel, vagy nyomok után számol­ják meg. Ez a munka elég bo­nyolult, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a lutltai erdőkör­zet több mint 2500 hektárnyi. Viszont az erdészek és a vadá­szok nagyon jól ismerik az er­dő egyes szakaszait, tudják, hol milyen vad él és hány van belőle. A számlálással tulaj­donképpen csak ellenőrzik a vadállományt. Ezután határoz­zák meg, hogy mennyi vadat lehet lelőni. Ez a szám rend­szerint azonos az évi gyarapo­dással, vagyis az egész állo­mány egyharmadu. Ján Minka erdőkerülő el­mondja, hogy a mezőgazdasági gépekkel rengeteg vadat el­pusztítanak. „Aratáskor pél­dául sok nyúl, fácán és fogoly hullik el. Sokkal nagyobb kárt okoznak a permetezések.“ Néhány évvel ezelőtt kárté­kony rovarok ellen permetezték az erdőt. Nem várt helyzet ala­kult ki: a kártékony rovarok ugyan elpusztultak, ám a per­metezésnek — a többi állatot illetően — tragikus következ­ményei voltak. A vad megfu­tamodott, a madarak elhullot­tak, és a méhek milliói élet­telenül hevertek a földön ... Az erdőben oly nagy volt a csend, mint a sírban ... Hallgatjuk Minka bácsit, hallgatjuk és csak arra vá­runk, mikor jön ölő a vadászok munkásokat, akik egész életük­ben az erdőben dolgozlak, de még egyszer sem láttak, mond­juk medvét. Csak a nyomaira bukkantak. Hogy őszinte le­gyek, sokkal több kalandot élek meg a rengeteg jelentés, beszámoló összeállításakor, a mindenféle nyomtatványok ki­töltésekor, mint az erdőben. Ugyanis a bürokrácia már a mi munkánkban is felütötte a fe fét“ Medvével már találkozott. Nagyon régen, több mint negy­ven éve Ružomberok közelében az erdőgazdaságban dolgozott, mint fiatal gyakornok. Hazafe­lé ballagott az erdőből. Gond­talanul, cigarettázva lépegetett, s egyszer csak előtte néhány méternyire felbukkant egy jól megtermett mackó. Mintha csak a földből nőtt volna ki. Kis ideig csak álltak, néztek egy­másra, aztán a medve bólin­tott egyet a nagy fejével, majd sarkon fordult és eltűnt a bok­rok között, csak az ágak ropo­gása árulta el, merre ment... „Es azután?" — faggatjuk tovább kissé csalódottan. „Az­után elmentem haza." „Csak úgy?" „Hát nemegészen csak úgy. Azt az utat, amelyet rend­szerint fél óra alatt szoktam megtenni, akkor nem egész 10 perc alatt tettem meg ... Per­sze, akkor még fiatal voltam, és a lábam Is könnyű volt..." Erre azt mondhatják — ez is vadászélmény? Az erdő mély álomba me­rült, hangtalanul lélegzik, s mint puha dunyha takar­ja a hó. Csend van. Csak itt-ott hallani a héja éles vijjogá­sát... Az etetők köré gyülekezik a vad. A szarvas magasra emeli fejét, a szarva egészen a há­táig ér. Az őzikék félénken, lépésről lépésre közelednek. Majd nagyot rikkant a kánya és az őzikék dermedten meg­állnak, menekülésre készülőd­nek. A közelben róka set- teng ... Valahol messze szomo­rúan károg a varjú. A kereszt­csőrű madarak lerázzák a fe­nyőről a havat és a tobozból csipegetik a magot. A cinegék lehúzódtak a faluba, a kertek­be. Az erdei úton szénával, ta­karmánnyal és kukoricával megrakott szánt húznak a lo­vak. „Gyíi...!" — kiáltja a ko­csis. A lovacskák meggyorsít­ják lépéseiket. Viszik az ele­séget az erdő éhes lakóinak. Mert az ember nemcsak elven­ni tud, hanem adni is. BITTMANN ISTVÄN A Trenčíni Marina vállalat elkezdte a kötött férfi és női ruhaanyagok próbagyártá­sát. A kötőüzem 25 dolgozó­ja az idén 400 000 méter kö­tött ruhaanyagot fog gyár­tani. Jelenleg 10 jóváha­gyott mintában gyártják az anyagokat, s minden héten még külön-külön három­négy mintát készítenek a próbasorozat gyártására. Felvételünkön: Emília Švan- čaraková, a kötőüzem veze­tője és Anna Miklánková mester a kötött férfi és női ruhaanyagok űj mintáit vizs­gálja. (Felvétel: Z. Repová — ČSTK) A D A S V ÉT E L köszönetnyilvánítás I ŠM E R K E D É S 1974. II. 2. 6 A Nyugat-szlovákiai Kerületi Népegészségügyi Intézet, Bratislava, Mtczkiewiczova č. 13 felvesz: vasalónőket a vasalóprésekhez, havi kereset . . . 1500 koronáig anyagmozgatónőket a fehérnemű átvételére és kiadásá­ra, havi kereset 1500 koronáig fülüket alacsony nyomású gázkazánokhoz, havi kereset 1700 koronáig vizsgázott fűtőket közepes nyomású gázkazánokhoz, ha­vi kereset . . . . ' ..................................................... 2000 koronáig ta karítónőket, havi kereset..................................................... 1150 koronáig Az Intézet új létesítménye, mosodája 1973. december 13-tól van pró­baüzemben és 1974. március elsején tér át a kétmüszakos munkára, Az első műszak 6.00 órától 14.00 óráig, a második műszak 14.00 órától 22.00 óráig tart. A két műszak hetenként vagy kéthetenként cseréli fel egymást — kollektív megegyezés szerint. Szombaton, vasárnap és más, államilag jóváhagyott munkaszüneti napokon a MOSODA nem dolgozik, A munka gépesített, a helyiségeket szcllőztetöberendezéssel látták el. Az új dolgozókat az üzemi munkaiskola keretében betanítjuk. A lakást nem igénylő érdeklődök küldjék el jelentkezésüket, vagy személyesen érdeklődjenek a következő címen: Krajský (Jrad národného zdravia — Očelové zariadenie PRÁČOVŇA, Bratislava, Mickiewlczova č. 13. Szemé­lyes látogatás esetén az utazási költségeket nem térítjük meg. ŰF-9 ■ Slovenska kuilia n. p., Antik­variát, Mickiewiczuwa 10, Bratis- lava, telefon 501-64, keres: — gyakorlott gépírónőt, — elárusítókat, — és egy fiatal expedienst. A nyevtudás előnyt jelent. Jelentkezni u fenti címen lehet. ÚF-15 munkáért“ kitüntetés tulajdonosa rendkívüli felvételi megbeszélést hirdet három-liárom énekes szó* mára az énekkar tenor, illetve alt szólamába. A megbeszélés időpontja: 1974, február 7-éu 20 órakur a Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimná­zium épületében, III. melet öl es számú tanterem. Az énekkar tagjai — háromhó* napos próbaidő letelte után —< 200 korona jutalomban részesül­nek. Az érdeklődők részletes fel­világosítást uz együttes irodájá­ban (Bratislava, Mustuvá 8, tele­fon 304 22) kaphatnak. ÜF-14 ■ Eladó: — 4 traktor ÚTB 65111, — 2 traktor Stiper 35, — 1 billenőplatós V3S tehergép­kocsi. A gépek jó technikai állapotban vannak. Ár megegyezés szerint. Cím: ÍRD ROZKVET so sidlum v Pohronskom Ruskove, okr. Le­vice. ÜF 17 ■ Eladó Üctávia-Combi 16 000 kilométerrel. Rákóczi Ján, Vrakúií 429 szám, Dunajská Streda. Ü-106 ■ Eladó nagyon jó állapot­ban levő üctávia. Ár megegyezés szerint. Fegyveres László, Orecho­vá Potôň 44, telefon: 934-87 0-1U9 ■ Eladnám, vagy elcserélném Octávlámat 1202 STV-re. Dolezsa, Dlhá 7, Komárno. Ú-110 ■ Kladú Š-1202-es karosszéria jó állapotban. Deák Géza, Kajal č. 316, okres Galanta. Ű-112 ■ Nagy Péternek és feleségének, Nyárasd (Topofníky), 25. házas­sági évfordulójának alkalmából szívből gratulálnak leányai: Ibo­lya, Márta, Anna és veje, vala­mint unokái. 0-93 ■ Gujber Gyulának, Szene, a leg­drágább férjnek, édesapának 60. születésnapja és nyugdíjba vonu­lása alkalmából sok erőt, egész­séget kíván szerető felesége, gyer­mekei, menyei, valamint unokái: Erika, Péter, Andrea. 0-115 ■ 30/165 — szeretnék megismer­kedni egy fekete hajú fiúval. Jel­ige: Pozsony. 0-107 ■ 33/170 barna leány szeretne megismerkedni hozzá illő legény­emberrel. Lakás van. Jelige: Hű­ség. Ü-108 ■ Magányos nő családi házzal 65—68 éves magányos, nyugdíjas férfi ismeretségét keresi házasság céljából. Csak az írjon, aki haj­landó falura hozzám költözni. Jelige: Bizalom. 0-118 ■ 61/160 jó megjelenésű magá­nyos férfi 46—52 éves nő Isme­retségét keresi házasság céljából. Házam, kertem van. 1—2 gyer­mek nem akadály. Jelige: Hű­ség. 0-119 H 53/163 legényember egyedülál­ló hölgy ismeretségét keresi há­zasság céljából, aki falura hozzá menne lakni. Magyarul Is beszé­lek. Jelige: Imádom. 0-120 Az IFjO SZÍVEK MAGYAR DAL- ÉS TÁNCEGYÜTTES, a „Kiváló Hirdessen Ön is a z ÚJ SZÓ-ban! ■ 1974. január 21-én volt egy éve, hogy 21 éves korában várat­lanul elhunyt legjobb katonaba­rátom, NOVAK VILMOS (Nagycétény). Aki Ismerte és szerette, emlékez­zen meg róla. 0-113 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak a kedves ro­konoknak, szomszédoknak, bará­toknak, pedagógusoknak, tanulók­nak, az összes ismerősnek, akik 1974. január 3 án elkísérték utol­só útjára drága halottunkat, fe­lejthetetlen fiúnkat, Tóth Janikét a hanval temetőbe, és koszorúik­kal, virágadományaikkal, valamint részvétükkel enyhítették mély fáj­dalmunkat. A gyászoló család. 0-118

Next

/
Oldalképek
Tartalom