Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-11 / 35. szám, hétfő
JAN POPLUHÄR: „Lehetőség mindig van...11 Az 1962-es chilei VB csehszlovák „ezüstcsapatának“ és a Slovan Bratislava volt kitűnő középhátvédje még ma is ugyanolyan szerény, megfontolt sportember, mint aktív pályafutása alatt megszoktuk tőle. Ján Popluhár egyéb elfoglaltsága mellett a féli Tj Družstevník futballistáit edzi. Lassan megkezdődik az űj idény, a gömbölyű „jószág“ elindul 90 perces útjaira. Nemcsak az alsóbb fokú bajnokságokban, de az I. ligában és nemzetközi porondon is. Az új labdarúgó idény szolgáltatott okot arra, hogy felkeressük az egykori világhírű labdarúgót és a szabadulni nem tudó pettyes labdával kapcsolatban néhány kérdést tegyünk fel: — Kezdjük talán a nehezével. Párizsban elkészítették a soron következő labdarúgó EB csoportbeosztásait... — Igen, válogatottunknak egyáltalán nem lesz könnyű dolga Angliával és Portugáliával szemben kivívni a továbbjutást. Angliát tartom veszélyesebb ellenfélnek, annak ellenére, hogy a portugáloknak még nem sikerült gólt rúgnunk. Az angolok a csapatépítés terén előznek meg bennünket, egészségesebb kollektívával rendelkeznek és ezt az előnyt a felkészülés során már aligha tudjuk behozni. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: a labda gömbölyű és lehetőség mindig van... A lengyel válogatott váratlan sikere is ezt bizonyítja. — A napokban megismerhettük a csehszlovák válogatott új keretéit. Mi a véleménye a válogatásról? — A kiválasztott labdarúgók jó játékosok, csakhogy ez a korszerű labdarúgásban már nem elég. Meg kell találni azt az utat, amelyen keresztül egységes, céljaiért játszani és küzdeni tudó csapat fejlődjön ki. A legnagyobb hiba szerintem abban van, hogy ismét csak az új keretnél tartunk. Ha ezt a munkát tervszerűbben és nagyobb eréllyél végeztük volna, akkor labdarúgásunk már jóval előbbre tartana. — Miben látja válogatottunk tavalyi gyenge szereplésének okát? — A lényeges kérdésekre azt hiszem, már a fentiekben választ adtam. A csapatnak nem voltak állandó tagjai és így nagyon nehéz játékstílust kialakítani. Gyakran játszottak jól a fiúk, viszont hiányzott az egészséges önbizalom és a játékostársakba vetett bizalom. Saját erejüket jobban kellene tudniuk felbecsülni. A legjobban azonban az igazi játékos egyéniség hiányzik válogatottunkból, aki a csapatot összefogná és a játék stílusán a helyzetnek megfelelően változtatni tudna. — Kikben látja jelenlegi labdarúgásunk legjobb képviselőit és a fiatalok közül kitől várhatunk többet? — Kétségkívül a mi bajnokságunkban is vannak kitűnő egyéniségek. Itt elsősorban Viktorra és Pivarníkra gondolok. Fiatal tehetséges focistákra el sősorban a Slovan Bratislava és a prágai Dukla bővelkedik. Svehlík, OndruS és Samek játé ka már most arra enged következtetni, hogy labdarúgásunk jeles képviselőivé válhatnak. — Március 2-án rajtol az I. li ga. Utolsó kérdésünk ebhez kapcsolódik: melyik csapatnak szurkol és ki lesz a bajnok? — Természetesen még ma is hűséges szurkolója vagyok anyaegyesületemnek, a Slovan Bratislavának és azt hiszem idén megvan a lehetőség a bajnoki cím megszerzésére. A Slo- vanra tippelek, a legnehezebb ellenfélnek a trnavai csapatot tartom. Köszönjük a beszélgetést! MÖZES IMRE Eredményes évet zártak A napokban tartották meg Herná Potôň Lúkyn (Felsőpa- tonyréten) a sportszervezet évzáró gyűlését. A gyűlés iránt óriási volt az érdeklődés, a lakosság 45 százaléka vett részt rajta. Az összejövetel ünnepélyességét emelte a teremben megrendezett kiállítás, mely a sportszervezet eddigi eredményeit, tevékenységét és sikereit volt hivatva bemutatni. Az évzáró gyűlés főbeszámolóját Varga László, a szervezet elnöke tartotta meg. Részletesen ismertette a tagsággal az elmúlt évi eredményeket, a pénzügyi gazdálkodás eredményeit, az ez évi munkatervet és a költségvetést. Az 1973-as év folyamán a patonyréti sportegyesület bekapcsolódott a Februári Győzelem 25. óv az SZNF 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett hosszúlejáratú kötelezettségvállalási versenybe. A verseny „félidejéig“ a következőket teljesítették: tizenöt női tagot toboroztak a szervezet soraiba, az ingyenes véradáson tizenhét tag vett részt, a szolidaritási alapra 200 koronát juttattak. S amire a legbüszkébbek, mindhárom szakosztályuk — az asztalitenisz, sakk és labdarúgó szakosztály is — elnyerte a „Példás szakosztály“ címet. A szervezet krónikáját a megalakulás óta rendszeresen vezetik, s a tevékenységről állandóan tájékoztatják a tagságot faliújságok és propagációs szekrény segítségével. A társadalmi munka terén sem tétlenkedtek. Az új labdarúgó-pálya építésénél, a játéktér füvesítésénél és az öltöző alapjainak lerakásánál 1931 munkaórát dolgoztak le. A munkálatokban a labdarúgócsapat tagjai és a vezetőségi tagok jártak az élen, de óriási segítséget kaptak a helyi SZISZ tagjaitól is. A kötelezettségvállalási versenyben a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban jelenleg az első helyen állnak, hiszen 736 pontot szereztek, míg a második helyezett Bodí- ky (Bodak) szervezetnek csak 510 pontja van. Az idén különös gondot fordítanak az SZNF 30. évfordulójának méltó megünneplésére. A labdarúgócsapat részt vesz a téli SZNF Kupa küzdelmeiben, tavasszal pedig nyilvános versenyt rendeznek a faluban a „Rátermettségi jelvény“ megszerzésére, mely szintén az ünnepségek keretén belül kerül megrendezésre. Az ifjúság nevelését is elsőrendű feladatnak tekintik. Ifjúsági labdarúgócsapatukat benevezik a „Példás ifjú kollektíva“ elnevezésű versenybe. A gyermeknap alkalmából pedig sportnapot rendeznek az iskolások részére. A labdarúgócsapat szereplése az elmúlt évben nagyon változó volt. A harmadik osztályban bajnokságot szereztek, de a második osztályban az ősszel az utolsó helyen végeztek. A csapat az elmúlt év során 81 gólt rúgott, lényegesen kevesebbel, mint azelőtt. A legtöbb gólt Rostás Tibor szerezte, aki 24 alkalommal talált az ellenfelek hálójába. Sárközi Ottó 21 gólt, Mezei László 14 gólt lőtt. Ebben az évben a legnagyobb feladat a második osztályban való megkapaszkodás lesz. Ennek érdekében a csapat játékosai január közepétől rendszeresen edzenek. A patonyréti szervezet teve kenységét a CSTSZ Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága is nagyra értékelte. Elismerése jeléül a vezetőség két tagját, Czanik Lászlót, a labdarúgó-szakosztály élőkét és Varga Lászlót, a szervezet elnökét a „Csehszlovák testnevelés egyesítésének 25. évfordulója“ emlékéremmel tüntették ki. Ml is gratulálunk a szervezet szép sikereihez, s kívánjuk, hogy még sok jót halljunk a kis, de lelkes egyesület munkájáról, tevékenységéről. FLASKA LÉNÁRD Brezuvá pod Bradloniban ünnepélyes keretek közt hirdették ki az 1973. év legjobb szlovákiai sportolóinak sorrendjét. Mint ismeretes, az első helyen a világbajnoki ezüstérmes asztaliteniszező Alica Grúfová végzett, Rácz Katalin előtt, aki a göteborgi vívó-világbajnokságon az előkelő 4. helyen végzett. Felvételünkön Ľuboš Zeman, a Szlovákiai Sportújságíró K'ub elnöke átadja a díjakat. Egyre népszerűbb a Gömör Kupa Április 6 és 27. között Rimaszombatban rendezik meg az országos sakkbajnokságot, mellyel egy időben kerül sor az Immár hagyományos Gömör Kupa nemzetközi sakkverseny lebonyolítására. A legjobb hazai sakkozók e- rőprőbájáuak az a tény ad különös jelentőséget, hogy két hónappal később kerül sor a franciaországi sakkolimpiára, így tulajdonképpen válogató jellege is lesz a bajnokságnak. Hort, jansa, Pribyl, Smejkai és a többi élversenyző számára tehát kötelező a részvétel, s egyiküknek sem lesz közömbös, milyen eredményt érnek el Rimaszombatban. Az országos bajnoksággal egyidőben folyó Gömör Kupa mezőnye lényegében már szinte kialakult, s tulajdonképpen csak két hely betöltetlen. Egy szovjet nagymester, Zieberstein részvételének „visszaigazolását“ várják, valamint Purtisch Lajos részvétele kérdése, aki csak abban az esetben lesz résztvevője a versenynek, ha a sakkvilágbajnok-jelöltek negyeddöntőjének most folyó párosmérkőzéséből vesztesen ke- rül ki. Ellenkező esetben Szabó László vagy Lengyel Levente lesz a harmadik magyar résztvevő. Ribli Zoltán és Adorján András szereplése ugyanis már biztosnak látszik. Az NDK- beli sakkozók is erős trióval jönnek. A nemzetközi nagymester, Uhlniannon kívül Malich Bughard és Lothar Zinn a biztos résztvevők. A sakkélet első számú világnagyhatalmát, a Szovjetunió Eduard Guffeld, Jugoszláviát Milovan Knezevics, Lengyelországot Jerzy Kostra képviseli. A Gömör Kupa növekvő népszerűségére jellemző, hogy az angol Basmann, a svéd Anders- són és a lengyel Adamski nevezését — fájó szívvel bár —» vissza kellett utasítani. A kis városka életében oly nagy eseménynek számító sakkhetek előkészületi munkálatai egyébként gőzerővel folynak. Nemcsak a sakksport hívei, hanem a párt és társadalmi szervek is saját ügyüknek tekintik a két rangos esemény lebonyolítását. Yctsriiy negyedik bajnoksága Rimaszombatban a járási asztalit en isz-ba jnokság mindig nagy eseménynek számít. Nem csoda, hiszen ez a sportág népszerűség tekintetében közvetlenül a lalxiarúgás után következik ebben a járásban. A csapatbajnoki küzdelmekben például húsz együttes vesz részt, s van a „fővárosnak“ egy divízóban szereplő csapata is. A felnőttek idei egyéni bajnokságán közel hetven versenyző próbált szerencsét. A férfiak mezőnyében évek óta az idősebb versenyzők játsszák a főszerepet. Kivételt csupán a 21 esztendős Vaszily Béla jelentett, aki egymás után sorrendben immár negyedik egyéni bajnokságát nyerte. A férfipárosban a Zsíros—Molnár kettős diadalmaskodott, míg vegyespárosban Molnár Törökkel az oldalán szerezte meg második aranyérmét. A nők gyér ás gyenge játékerőt képviselő mezőnyében a fiatal haőavai Adameková végzett az első helyen. A látottakat összegezve közepes színvonalúnak minősíthetjük az idei bajnokságot, melynek egyetlen pozitívuma több fiatal tehetséges versenyző próbálkozása volt, akik kevés rutin révén csak a negyeddöntőig jutottak. Jövőre talán már nemcsak az indulók korösszetétele, hanem az erő viszony ok is megváltoznak. H. A. A Brit Nemzetközösségi játékok úszóversenyein Wendy Cook a 100 méteres női hátúszásban 1:04,78 perccel új világcsúcsot állított fel. Felvételünkön Cook a győzelmi emelvény legmagasabb fokán önfeledten örvend sikerének. H a a józanságukról híres angolok valamit „shoc- kingnaku neveznek, akkor az már valamit jelent. Gondoljunk csak bele: a világ labdarúgásának bölesőjébői kiesett az agyondicsért angol gyermek, az angol válogatott. Néhány rövid hónappal ezelőtt a Wembley stadionban az angol remények Waterloo ja következett be. És éppen Lengyelország volt az a csapat, amely azon az emlékezetes éjszakán az „év csapatává“ lépett elő. Lengyelország, amely a második világháború után nem tudta kiharcolni a világbajnokságon való részvétel jogát, most júniusban ott lesz a VB tizenhatos döntőjében, Anglia rovására. A lengyel labdarúgás szülőatyjának Henryk Jordán professzort tartják, aki a XIX. század végén a krakkói egyetemen tanított. Csehszlovák szempontból érdekes, hogy már az első világháború előtt az akkor híres lengyel klubcsapat, a War- sawske Kolo Szportowe meghívta a prágai Spártát vendégszereplésre, amelytől 11:1: arányú vereséget szenvedett. Len- gyelorszáq 1921-ben játszotta első nemzetek közötti válogatott mérkőzését, mégpedig Budapesten Magyarország ellen s csak 1:0 arányban kapott ki a vendéglátóktól. Négy évvel később Prágában szerepelt a lengyel válogatott a csehszlovák „B“-csapai ellen, s itt 2:1 arányban maradt álul. De hol van már a tavalyi, tavalyelőtti hó...? Amint már említettük, Lengyelország eddig csak az 1938. évi franciaországi világbajnokságon volt ott, miután a selejkísérni fogja az a mondás, hogy „Münchentől Münchenig". A müncheni olimpiai aranyérem a Gorski-legénység első nagy sikere volt és az idei világbajnokságon való részvétel újabb Harmincnyolc év után . .. Lengyelország másodszor a VB-n tezőben 4:0 és 0:1 arányú győzelmet ért el a nagy esélyes Jugoszlávia ellen. A tulajdonképpeni VB-n aztán Lengyelország az első fordulóban sokáig emlékezetes drámai harcot vívott Brazíliával. A brazilok már 3:0- ra vezettek, de a találkozó a rendes játékidőben 4:4-re végződött, csak a kétszer 15 perces hosszabbításban kapott ki Lengyelország 6:5-re. A brazil győzelemről elsősorban a VB legjobb csatára, Leonidas „gondoskodott". 1938 óta szűk esztendők következtek, annak ellenére is, hogy a selejtezőkben Lengyel- ország a „sötét ló“ szerepét játszotta. 1965-ben például szenzációs győzelmet aratott Glas- gow-ban Skócia ellen, mégsem jutott ki az angliai VB-re. Most viszont, 38 év után sikerült. A lengyel labdarúgás jelenlegi szakaszát' talán mindörökre bizonyíték: a lengyel labdarúgás felküzdötte magát a legjobbak közé. Lubanskiék az utóbbi két évben 17 mérkőzést játszottak és csak háromszor hagyták el vesztesként a pályát. Ez kitűnő mérleg, amely Lengyelországot a tavalyi Európa-ranglis- ta 3—4. helyére „dobta fel". Az említett időszakban 31 labdarúgó kapott helyet a válogatott csapat mérkőzésein. Legtöbbször, tizenhatszor Róbert Gadocha szerepelt a csapatban. A válogatott leggólerősebb játékosa Wlodzimierz Lübanski, aki hét gólt lőtt, pedig gyakori sérülése miatt csak öt mérkőzésen léphetett pályára, öt Gadocha követi 6 góllal. Az érdekesség kedvéért az Anglia elleni győztes csapat névsora: Toma- szewski — Szimanowski, Görgőn, Bulzacki, Musiál — Cmi- kiewicz, Deyna, Kaszperczok — Lato, Tomarszki, Gadocha. Ügy tűnik, Gorski szövetségi kapitánynak nemcsak képzett labdarúgók állnak rendelkezésére, — beleszámítva az újra egészséges Lubanskit —, hanem csaknem egyenrangú tartalékok is. Sokáig kereste-kutatta a kapitány a legjobb csapatösszeállítást, míg aztán mégis rátalált. Közben persze sok-sok fenyegető levelet, szidalmat, telefonhívást kapott a szurkolóktól. Néhány idézet: „Gorski úr, honnét vette ezt a két balkezes Tomaszewsktt a kapuba, nincs önnek szeme?" „Gorski, te hatökör, ne mutatkozz városunkban, mert szétverjük a fejed“ „Halló, Gorski úr? Te senkiházi, mondj le, míg nem késő, nem akarjuk, hogy tönkretedd a lengyel labdarúgást..Ezeket a cseppet sem hízelgő szavakat a lengyel sportlapok közölték. Mivel azonban Kazimierz Gorski kitartó segítőivel, nem tette tönkre, hanem feltámasztotta a lengyel labdarúgást, minden jóra fordult, a szurkolók megbékéltek, s most dicshimnuszokat zengenek az edzőről. Így van ez már világszerte. Pedig nem minden a válogatott edzőjén múlik. Es egyáltalán nem minden. Lengyelországban már évek óta céltudatos, rendszeres, igényes munka folyik a labdarúgás területén s ennek köszönhető az olimpiai bajnokság és a világbajnoki szereplés is. (T. V.)
