Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-10 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

:^ r/Hh| A CSEHSZLOVÁK labdarúgásban Ha visszapillantunk az 1973-as évre, felmérjük azt, mit nyújtott a váloga­tott labdarúgócsapat, szereplés •'»t je­lentett Európában, hányadé' lünk magánkkal ebben a legnej/^rűbb sportágban. A csehszlovák labdarúgó-válogatott 1973-ban csak a következő mérkőzése­ket játszotta: az NSZK-ban 0:3, Dániá­ban {VB selejtezőmérkőzésen) 1:1, Prágában Angliával 1:1, ugyancsak a csehszlovák fővárosban Dániával 6:0, Skóciában (VB selejtezőn 1:2 és végül Bratislavában Skóciával utolsó VB se­lejtező mérkőzésünkön 1:0. Ez összesítve a következőt mondja el számokban: 6 2 2 2 10:7 6 Ez ötvenszázalékos szereplésnek felel meg. A nemzetközi labdarúgó­szakértők csapatunk a rangsorolásánál ezt a számszerű eredményt úgy érté­kelték, hogy nem jutott számunkra hely a világ 1973. évi legjobb 16 csa­pata között. Az európai élmezőny így alakult: 1. Olaszország 8 7 10 15:0 15 2. Lengyelország 16 10 3 3 27:10 23 3. NDK 14 11 1 2 28:10 23 4. NSZK 10 6 13 18:8 13 5. Jugoszlávia 6 3 3 0 13:5 9 6. Svédország 12 7 3 2 18:16 17 Csak emlékeztetőként soroljuk fel, kivel játszott Olaszország együttese, az európai éllovas: Törökország (VB selejtező) otthon 0:0, idegenben 1:0 az olaszok javára, Luxemburg (VB selej­tező) otthon 5:0, Brazília 2:0, Anglia 2:0, Svédország 2:0, Svájc (VB selej­tező) 2:0 és Londonban Anglia ellen l:0-ás győzelem. MIRE VOLT JÔ EZ A FEJTEGETÉS? Egyik sportszaklapunk megkérdezte az I. ligás labdarúgócsapatok edzőit, hogyan rangsorolnák legjobb játéko­sainkat. Érdernes-e szerintük valaki a világklasszis, vagy a nemzetközi klasszis értékelésre. A megkérdezett 16 edző közül 12 állt kötélnek és összesített vélemé­nyük ezt a meglepő eredményt hozta: Csehszlovákiában szerintük az 1973-as év teljesítményei alapján nem keve­sebb, mint hat játékosról állítják, hogy világklasszis. Kik is azok? A kapus posztján: Viktor. Jobbhátvédben: Pivarník. Középhátvéd poszton: Dobiáš, Középpályás szerepkörben: Kuna, Adamec és Pollák ... Eddig a fölsorolás. Négy játékos a Trnavából, pedig Malatinský, a Spar­tak mestere nem vallott színt, ö bizo­nyára úgy érezte, hogy ilyen termésű év után, mint az 1973-as volt, helyén­valóbb a mértéktartás, a szerénység. Tudvalévő, hogy az NSZK csapata Európa-bajnoki címet szerzett és nem­régiben azt olvashattuk, hogy az ot­tani szakemberek, bár megadnak min­den elismerést Beckenbauernek, Mül- lernek, Netzernek, a távozó évben nem találtak olyat, aki érdemes vol­na a világkinsszis osztályozásra... Idehaza különben az év labdarúgó­jának keresésénél a megkérdezett szakemberek nehezen találtak tíz ar­ra valóban érdemes játékost. Az előbb említett, világklasszisnak minősített labdarúgók a hazai legjobb tíz között, mint ismeretes, a követke­ző rangsorolásban részesültek: 1. Vik­tor, 2. Pivarnik, (Dobiáš nem volt a legjobb tíz között), Kuna a 10., Ada­mec a 4., Pollák a 9. A FELELŐS VEZETŐ MÁSKÉPP VÉLEKEDIK Azóta túl vagyunk az újabb Európa- bajnokság sorsolásán és tudjuk, hogy csoportunkban ott lesz Anglia és Por­tugália együttese is. Mindhárman a VB selejtezők kárvallottjai. Mindhá­rom elérkezettnek látja az időt, hogy majd az EB csoportmérkőzések során köszörülje ki a VB-csorbát. Akadt hazai szakember, aki azzal vigasztalódott, hogy a csoportelsőség kérdését az oldja meg, aki a portugá­loktól pontot, vagy pontókat tud ra­bolni azok otthonában. Ez az egyén bizonyára arra számított, hogy az an­gol—csehszlovákon majd Londonban is, Prágában is a vendéglátó szerzi meg a pontokat. Az angolokkal együttesünk még a VB és az EB selejtezők során sohasem volt közös csoportban, a portugálok már 1966 előtt megakadályozták vá­logatottunk részvételét a VB-n, s ma­guk oda jutva az angliai nagy sereg­szemle bronzérmesei lettek. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség vezetősége úgy látta Jónak, hogy az EB selejtezőket csak 1975-ben rendez­zük meg, illetve veszünk részt azokon. Kockázatos dolog, nem lehet tudni, ez- e a legjobb megoldás. Václav Ježek, a válogatott főedzője a kialakult helyzethez úgy alkalmaz­kodik, hogy keresi a legjobb, az esz­ményit megközelítő válogatott csapat kialakításának lehetőségét. Már közzé is tette azt a névsort, amely a tágabb keretet jelenti. A kerettagok a következők: Viktor, Kéketi, Červeňan és Vencel (kapusok). .. Slovan Bratislava—Sparta Trnava rangadón gyakori, de tiszta pár­viadalt folytatott balról, Zvarík, a trnavaiak egyik új embere és jobb­ról Švehlík, a Slnvan mozgékony, gólerős, tehetséges, csatára. Švehlík különben az idény folyamán különösen az Inter-pályán sorra került Csehszlovákia—Anglia utánpótlás válogatott mérkőzésen tett ki magá­ért, megmutatta, hngyan lehet és kell az erőteljes védőkkel szemben boldogulni. Pi varník, Sopko, Bendl, Varadin, Koubek, (esetleg Dobiáš) — hátvé­dek. Samek, Ondruš, VojáCek, Jurkemik, (középhátvédek). Kuna, Bíčovský, Igor Novák, Pollák, Panenka, Gajdfišek, Pekárik (közép­pályások). B. Veselý, Masrna, Nehoda, Svehlík, Cermák, Albrecht és Ján Capkovlč (csatárok). A válogatott felelős vezetője a válo­gatottkeret tagjaival való alapos fog­lalkozás dandárját az 1. ligás klubok edzőire bízza, akik így együtt vállal­ják a felelősséget az országos labda­rúgó-képviseletért. Amint a keret névsorából kitűnik, abból egynéhány idősebb labdarúgónk hiányzik, s tőlük alighanem az 1974-es év folyamán búcsúzik az együttes és a közönség. (Például: Adamec, Haga- ra, L. Zlocha.) A tágabb keretben vi­szont jócskán tajálunk az olyannyira sikeres utánpótlás válogatott tagjai közül. Ez azzal Is magyarázható, hogy „U“ csapatunk az Európa-bajnoki cím védője, s megint ott van az elődöntő­be jutásért küzdők között. MILYEN ELGONDOLÁSOK VEZETTÉK JEŽEKET? Elsősorban valósan vette számításba, kik azok, akiktől zenitjük elérése után már nem várhat további fejlődést, te­hát nem távlati emberek, s kik azok, akikre majd a következő feladatok megoldásánál föltétlenül számíthat. Nagyon helyesen számításba vette a tehetséget, a rátermettséget, az adottságokat, de a jellemet, a helyes magatartást is. Már azelőtt is sokszor volt arról szó, hogy a válogatottságot minden sportolónak megtisztelésnek kell ven­nie, de sokszor bizony az ígéret csak ígéret maradt. Ahogy ebben a tágabb keretben sze­replő játékosokat Ismerjük, gyökeres változás várható. Ezek a fiúk valóban mindent elkövetnek majd azért, hogy a címeres mez méltó viselői lehesse­nek. Ehhez hozzá kell járulnia a klubo­kon belüli hathatós politikai-nevelő munkának is. A játékosokat a klubedző ismeri a legjobban. A válogatottba is elsősor­ban neki kell valakit ajánlania. Akit viszont ajánlott, azt a követelmé­nyeknek megfelelően kell felkészíte­nie. Ezentúl a kluboknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ki­fogástalan erőnléti állapotban kerül­jön jelöltjük a válogatott mérkőzésre készülő keret tagjai közé. BEFELLEGZETT A HOSSZÚ ÖSSZPONTOSÍTÁSOKNAK Nem lehet kétséget kizáróan megál­lapítani, vajon ki találta ki a hosszan tartó összpontosításokat a válogatott egy-egy feladatának megoldása előtt. Ennek híve volt nagyon sokáig maga Ježek főedző is. A nemzetközi ber­kekben is elismert szakember rájött arra, hogy nem ez a legjobb megol­dás. A hosszú összpontosítás fölösle­gesen ragadja ki megszokott környe­zetéből a labdarúgót. Nagyon sokszor értesültünk arról, hogy a sokáig együtt tartózkodó, a megszokott hazai környezetet nehezen nélkülöző labda­rúgók már egymásra úntak, s így a hosszú összpontosítás éppen az ellen­kezőjét érte el annak, ami célja volt. Nem kovácsolta homogén együttessé a keretet. Téves elgondolás volt azt hinni, hogy a hosszú összpontosítás során a játékosoknál elérhető a számukra esetleg szokatlan szerep beidegződése. A válogatott vezetőjének, hívjuk őt akár szövetségi kapitánynak, akár főedzőnek, kész játékosokat kell kapnia a feladat megoldásához. Ezért ajánlatos minden kerettagot azon a poszton számításba venni, amelyet klubjában is betölt Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell a játékosoknál törekedni a maximális sokoldalúságra, az univerzális képességek elsajátítá­sára. A klubedzők tudják elsősorban, mi­lyen játékosokkal rendelkeznek. Az igazi szakember meg tudja állapítani. Viktor, a válogatott és a Dukla Praha kapusa volt az 1973-as év labdarúgója, s hazánk legsikeresebb sportolói kö­zött az ankét alapján a hetedik helyet érdemelte ki. Képességeire messze földön is felfigyeltek és ennek tud­ható be, hogy őrt állhatott Európa válogatottjának kapujában a Dél- Amerika elleni találkozón. Nem rajta múlott, hogy együttesünk nem lehet a VB részvevőié. melyik közülük adottságai és tulajdon­ságai szerint alkalmas a válogatottság­ra. Azt is tudja, melyik az, akiben elég van a becsvágyból, a küzdeniaka­rásból, aki mindazt, ami benne van, vagy még talán annál is többet a na­gyobb feladat megoldásánál tudja noz­ni. Ilyen egyénekre van szükség a vá­logatottban. Ezek az úgynevezett iga­zi versenyzőtípusok. VIGYÁZZUNK RÁJUK Ha már ismerjük a válogatottság je­löltjeit, itt az ideje, hogy valóban vi­gyázzunk is rájuk. Tudjuk, hogy min­dig nehezebb a csatár, illetve a táma­dójátékos helyzete, mint a védőé Ezt tudatosítaniuk kell az edzőknek, s fő­leg a játékvezetőknek. Minden liga-já­tékost, de nemcsak azokat, meg kell tanítani a kemény, a férfias küzdelem­re, de le kell szoktatni a durvaságról, a kíméletlenségről. Nem szabad olyan hangoknak hallatszaniuk, hogy a védő nem tehetett mást, buktatta a kapura egyedül törő csatárt Bizony sok más megoldási lehetőség van. Ehhez azon­ban megfelelő erőnléttel, ügyességgel, szakmabeli tudással, emberséggel kell rendelkezniük a küzdő feleknek Ha önerőnkben bízunk, nem becsülhetjük le az ellenfelet, s aki szántszándék­kal okoz sérülést, nemcsak a kilátásba helyezett letiltást érdemli meg, hanem anyagi bírságot is. Ez talán még érzé­kenyebb fenyítés Sokat, nagyon sokat segíthetnek bí- ráink is, akikről külföldi szereplésük után csupa jó értékelés érkezik, s ide­haza nem mindig állnak feladatuk ma­gaslatán. A szabályokat nagyon jól ismerik, s arra kell őket bírni, hogy a2 egyete­mes csehszlovák labdarúgósport fel- emelkedése érdekében egységesen ér­telmezzék, így ítélkezzenek. Ök is hoz­zásegítik labdarúgásunkat ahhoz, hogy nemcsak kitűnő kapusunk legyen mint Viktor, hátvédünk, mint Pivarník. ha­nem csatárunk is. hiszen az ellenfél kapuja felé rohamra induló fiatalok között változatlanul sok a tehetséges. ZALA |ÖZSEF Kiadja Szlovákia Kommunista Párt|o Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkeszti bizottság. Főszerkesztő Lőrinci Gyula Szerkesztőség 893 ib ttrot>s>a*t. ourKii utco 10. Telefon: 169. 312-52. 323-01. főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550 18 sportrovat: 505 29. gazdasági ügyek: 506-39 Távíró 092308 Provdo <iod> vál>r ot, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratlslaval Ozeme Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vojenského nábrežie 13/A <l omeiet <«•» ton: 551-83, 544-51. Előfizetési dtf havonta 14.70 korona, a Vasárnapi 0| Szá negyedévre 13.— korona. Terjeszti a Posto Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — O stredné expedícia tlače. Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/Vfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom