Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-02 / 28. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÄZATUNK RÓMA TÉLI GONDJAI A júliusban hivatalába lépett Rumor-kormány működésének első száz napjában bizonyos pozitívumokat könyvelhe­tett el; sikerült gátat vetnie az infláció szédületes elhara- pódzásának, bizonyos stabilizálódást ért el a politikai élei­ben, s határozottabban fellépett a különféle szélsőjobboldali mozgolódások ellen. Ehhez feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy az ismét hivatalossá vált balközép irányzat támogatás­ban részesült a kommunisták vezette baloldal részéröl, s mint nemegyszer írtuk, a Rumor-kormány „kitöltetlen csekket“ ka­pott, hogy majd gyakorlati lépéseivel igazolja, megszolgál­ja-e az előlegezett bizalmat. A Rumor-kormány második száz napja után már kevésbé derűlátóan ítélhető meg az olaszor­szági helyzet: nemcsak az ország bajai fakadtak fel, hanem a tőkés világ általános válságának a nyomása is érezhető Itá­lia helyzetében. A kormány ismét válaszúton van: nem két­séges, hogy valamennyi bajból csak azon az úton, juthat ki, amelyet a kommunisták mutatnak. Most a kormányon a sor, hogy megragadja az Olasz KP „történelmi kezdeményezését“, ahogyan a legutóbbi pártkongresszuson kijelölt Irányvonalat, valamennyi demokratikus és szabadságszerető erő tömöríté­sét nevezik. # Közös piaci terhek Olaszország — gazdasági helyzetét tekintve — a legfor­róbb telet éli. A kapitalista rendszer energia- és valutavál­sága most teljes súllyal nehe­zedik az országra, s a vele já­ró bajok leküzdésére még any- nyi kilátás sincs, mint a múlt­ban. Az olajválság következté­ben fellépő benzinhiány na­gyok sok olaszt sújt s a kor­mány ezt úgy akarja megolda­ni, hogy bevezette n benzináru­sítási jegyrendszert. A benzin literét 250 lírára emelték s egy autós havi 60—70 liter benzint kaphat. Ha túllépi ezt a mennyiséget, akkor a több­letért már literenként 350— 400 lírát kell fizetnie. A közös piaci országokban érezhető olaj- és energiaválság, valutaproblémák következmé­nye másként is visszahathat. Éppen a vendégmunkások kér­désében. Angliában a három­napos munkahét bevezetésével máris csökkentették a terme­lést, hasonló kilátások vannak az NSZK-ban, ahol igen sok olasz vendégmunkás dolgozik. Ha tehát a gazdasági kény­szerintézkedések következté­ben elbocsátásokra kerül sor, akkor a vendégmunkásokkal kezdik. A vendégmunkások visszaözönlése Olaszországba viszont még inkább meg­nehezítené a foglalkoztatott­ság problémájának megoldását. Olaszországban eddig is általá­ban nyolcmillió munkanélküli van, s ez a had előreláthatóan gyarapodni fog. A Rumor- kormány fennállásának első száz napja alatt kivívott bér­emelések most az újabb nagy­arányú áremelkedések követ­keztében annyira elvesztették a hatásukat, hogy a bér javítás az áremelésnek csak 60—70 százalékát fedezi. A foglalkoz­tatottsággal kapcsolatos bajok. Illetve a munkanélküliség mel­lett a tőke külföldre menekí­tése és az idegenforgalom — az egyik fő jövedelmi forrás — megcsappanása is növeli a bajokat. Ilyen téli gondok nygtalanítják az ország népét és kormányát. & A Dél problémája Olaszország társadalmi és gazdasági bajai sürítve jelent­keznek a legelmaradottabb or­szágrészen, Délen. A helyzet komolyságára jellemző, hogy már nemcsak a legkevésbé fej­lett iparosított déli országrész népe fejezi ki elégedetlenségét tümegakciókkal, hanem orszá­gos ügy lett a Dél fejlesztése. A három legnagyobb szakszer­vezeti szövetség — a CGIL, a CISL és az UIL — szervezésé­ben az utóbbi időben nagyará­nyú sztrájk zajlott le Toscaná­ban és figyelmeztető sztrájkok voltak Firenzében, Modenában, Ravennában, Viterbóban. A tö­megek a délvidék fejlesztésé­nek mindeddig halogatott és elhanyagolt megoldását köve­telték a kormánytól. Nemcsak elsőrendű társadal­mi-gazdasági feladatról van szó, hanem a délvidék iparosí­tása, sok ezer munkaakalom te­remtése nagy fontosságú politi­kai feladat is. Dél-Olaszország ugyanis a legkonzervatív vidé­ke Itáliának, s ez az életfel­fogásban, a nők helyzetében, a kormányzásban, és nem utolsó­sorban a maffia lassan megtö­rő, de még érezhető uralmá­ban is tükröződik. A feladat megoldása tehát felszámolná a reakció igen fontos bázisát is. © Vihar a válási törvény körül A reakció nyilván tisztában van a helyzettel. A jobbközép illetve centrista kormányzás csődje, a balközép kormányza­ti forma visszaállítása objektív szükségszerűség volt, a töme­gek akarata kényszerítette ki. Éppen ezért a szélsőjobboldal részben a parlamenten kívül szervezkedik, másrészt a par­lamenten belül próbálkozik a demokratikus és haladó erők kialakuló egységének megbon­tásával. A rést keresik ezen a képlékeny egységen. Ilyennek tűnik szemükben a válási tör­vény. Az 1970-ben elfogadott törvényt most, a jobboldal népszavazástól akarja függővé tenni. Fő szorgalmazója a va­tikáni körökkel szoros kapcso­latban levő kereszténydemokra­ta jobboldal (többségben van a pártban), valamint a szélsősé­ges elemeket tömörítő Olasz Szociális Mozgalom, az MSI, Almirante neofasiszta pártja. Arra számítanak, hogy a válási törvénynek különféle okokból sok ellenzője van Olaszország­ban. Egy közvéleménykutatásra épülő felmérés szerint a válási törvényt a lakosság 64,9 szá­zalékban támogatja, 28,1 szá­zaléka ellenzi. A legtöbb híve Közép-Olaszorszagban, míg a legtöbb ellenzője a konzerva­tív Dél-Olaszorszűgban van. A május — június időszakra ter­vezett népszavazás a számítá­sok szerint a válási törvény ellenzőinek kedvezne. Az Olasz Kommunista Párt határozottan ellenzi a népsza­vazás megtartását, mert a reak­ció malmára hajtaná a vizet. Ugyanakkor szorgalmazza, s eb­ben a kormány is egyetért ve­le, hogy módosítsák a család­jogi törvényt, mert a válás megengedése ugyan nagy köny- nyebbséget jelentett a modern társadalom polgárainak, vi­szont családjogi következmé­nyeinek tisztázatlansága, pél­dául az elválasztott asszonyok, gyermekek helyzetének stb. rendezetlensége folytán sokan emiatt ragaszkodnak a meg­romlott házasságok fenntartá­sához. ® Neofasiszta ármány A Rumor-kormány szintén szeretné elkerülni a népszava­zást, mert felismerte, a hát­térben megbúvó reakciós erő­ket. Ám a reakció nemcsak a válási törvény megtorpedózásá­val próbálja megosztani a hala­dó erőket, hanem a nyílt fel­forgatásra szervezkedik. A hír­hedt La Spezia-i eset után már a hadseregben is letartóz­tatásokra került sor. Vád alá helyezték Spiazzi alezredest, az MSI beépített emberét, aki „Szélrózsa“ fedőnevű neofa­siszta felforgató szervezetet ho­zott létre Padovában. A szer­vezet tagjai 1600 politikus és más baloldali személyiség meg­gyilkolására készültek. A szer­vezett 13 főkolomposát már le­tartóztatták, de a legmagasabb posztokon, sőt a hadseregben, a rendőrségnél is sok a titkos neofasiszta. A Rumor-kormány most kezd komolyan tartani a múltban le­becsült neofasiszta veszélytől, de a bajokból kivezető utat csak akkor találja meg, ha igennel válaszol a kommunis­ták történelmi kezdeményezé­sére. L. L. GAZDASÁGI VILÁGÉRTEKEZLETET HÍVNAK EGYBE? New York — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, Bumedien algériai elnöknek az el nem kö­telezett országok nevében be­terjesztett kérdése alapján pén­teken megkezdte a „közvéle­ménykutatást“ az ENSZ-tagor- szágok képviselőt között, hoz­zájárulnak-e ahhoz, hogy ösz- szehivják az ENSZ közgyűlésé­nek rendkívüli ülésszakát a gazdasági világhelyzet miatt. Algéria állandó ENSZ-képvi- selője egy sajtóértekezleten el­mondta: azért kérték a rend­kívüli ülés összehívását, hogy megalapozhassák a valamennyi állam egyenlőségén és érdek- közösségén alapuló gazdasági viszonyok új rendszerét. Támad­ta az olajfogyasztó országok Nixori amerikai elnök kezdemé­nyezésére február 11-én Wa­shingtonban összeülő konferen­ciáját. Rámutatott arra, hogy e konferencia igazságos megol­dás helyett csak az ellentétek kiéleződéséhez vezethet, fober francia külügyminiszter javas­latát, amely energiaügyi világ- konferencia összehívása mellett foglalt állást, elfogadhatóbbnak, de nem teljesen kielégítőnek minősítette, mert az csupán az energiakérd éssel f ogla 1 kozo 11 volna. Az el nem kötelezett or­szágok célja a nyersanyag- és a fejlesztési kérdések együttes megvitatása. Ha az ENSZ főtitkárának ér­deklődésére 30 napon belül az ENSZ-tagországok többsége ál­lást foglalt a rendkívüli ülés­szak megtartása mellet, a több­ség létrejöttétől számított 15 napon belül, vagyis legkésőbb március 18-án össze kell ülnie az ENSZ-közgyűiésnek. A világ- szervezet fennállása óta eddig összesen öt alkalommal tartott rendkívüli ülésszakot a közgyű­lés. KŐOLAJVEZETÉKEK ÉPÍTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN Moszkva — Borisz Scserbin, a kőolaj,- gépipari és vállalat­építési miniszter beszámolt a kőolajszakértők értekezletén az 1973. év eredményeiről és az 1974. óv lerveiről. Mint mondotta, a Szovjetunió­ban ebben az évben 15 000 ki­lométer hosszú főcsővezetéket helyeznek üzembe. Ez 4,5 ezer kilométerrel több, mint az elő­ző évi. Jelentősen növekszik az idén a működő kőolaj- és gáz­vezetékek teljesítménye a kö- rübelül 100 nagy kapacitású szivattyú- és kompresszorállo­más felépítése révén. Az új objektumok építésére körülbelül 3 milliárd rubelt fordítanak, s ez 13 százalékkal múlja felül uz előző évi beruhá­zásokat — mondotta a minisz­ter. Az 1974-es év nagy jelentő­ségű új létesítménye lesz az a csőrendszer, amelyen a nyu­gat-szibériai lelőhelyekről szál­lítják majd a gázt a Volga vi­dékre és a Szovjetunió középső európai részébe. Ez az év fontos szakasz a Szovjetunióban létesülő egysé­ges gázvezeték-rendszer megte­remtésében. Acélcsövek húzód­nak Eszak-Kaukázustól Moszk­váig, Leningrádig és a balli köz­társaságokig, Közép-Ázsiából a buharai-hivai lelőhelyekről egé­szen a Közép-Urai iparvidékre és az ország középső európai részére. Hatalmas földgáz-szál­lító rendszerek működnek már Ukrajnában, Belorussziában és a balti köztársaságokban. Évente 5000 kilométerrel nő a nagy teljesítőképességű kő- olajvezetékek hosszúsága. Eb­ben az évben a Szovjetunióban több mint 450 millió tonna kő­olajat és körülbelül 260 milli­árd köbméter földgázt termel­nek majd. ÁREMELKEDÉSEK NYUGAT - NÉMETORSZÁGBAN Bonn — Az idén tetemesen emelkednek a fogyasztói árak a Német Szövetségi Köztársa­ságban — tűnik ki a nyugatné­met kormány legújabb gazdasá­gi jelentéséből. A gazdasági helyzetről szóló beszámolót csak a jövő hót kö­zepén taszik közzé, de néhány fontos mozzanata már most nyilvánosságra kerül. Ismeretes, hogy számos fog­lalkoztatási ágban most tartják a szakszervezetek bértárgyalá­saikat a munkáltatókkal. A meg­gyorsult infláció következmé­nyeinek kivédésére a dolgozók átlagosan 15—16 százalékos béremelést követelnek. A mun­káltatók ajánlata 8,5 és 9,5 szá­zalék között mozog. A kormány gazdasági jelentése ezt veszi alapul és azt jósolja, hogy a 8,5 százalékos béremelések esetén ugyanilyen arányú lesz az idén a drágulás és a munkanélkü­liek szintje évi átlagban 400 000 és 450 000 között lesz. Ha vi­szont a béreket több mint 10 százalékkal emelik, akkor 10 százalék felett lesz a drágulási szint is, a munkanélküliek szá­ma meghaladja majd erősen a 600 000-et. Az árak befagyasztása helyett — amit a dolgozók követelnek — a kormány szívesebben ven­né a bérek befagyasztását. Ár- stopp esetén is legalább 5 szá­zalékos drágulással kellene számolni — állítják a hivata­los gazdasági szakértők. Az árak alakulására hatással van a külföldön végbemenő drá­gulás is. A nyugatnémet kor­mány becslése szerint az idén Dániában 14—15, Franciaor­szágban 13—14, Olaszországban 12—13 és Angliában 12—14 százalékos lesz az árak emel­kedése. ULÁNBÁTORBAN csehszlovák —mongol kulturális együttmű­ködési tervezetet írtak alá a két ország külügyminisztériu­mának külföldi kulturális kap­csolatokkal foglalkozó osztá­lyainak képviselői. ROMES CSANDRA, a Béke­világtanács főtitkára Helsinki­ben közölte, hogy február 16- tól 19-ig Szófiában ülésezik a BVT ülésszaka, hogy megvitas­sa a szervezet fennállásának 25. évfordulója megünneplésé­ből adódó feladatokat, valamint a békemozgalom megerősítésé­nek időszerű problémáit. A MONGOL Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság nagyköveti szinten fel­vette a diplomáciai kapcsolato­kat. A SPANYOLORSZÁGI Ponte- vedra börtönének mintegy 20 foglya már több napja éhség- sztrájkot tart. A többségükben baszk nemzetiségű politikai foglyok azért léptek éhség- sztrájkba, mert a börtön igaz­gatósága megrövidítette a láto­gatási időt és korlátozta a fű­tést. A NYUGATNÉMET autóklub (ADAC) adatai szerint az euró­pai országok közül Görögor­szágban legdrágább a normál- és a szuper-benzin. A 2. helyen Norvégia áll, utána Franciaor­szág és az NSZK következik. HAIM BAR LEV izraeli keres­kedelem- és iparügyi miniszter közlése szerint az ország kül­kereskedelmi mérlege 1973-ban 1700 millió dollárnak megfele­lő deficitet mutatott, az előző évi külkereskedelmi deficit 820 millió dollárnak felelt meg. A KCNA észak-koreai hírügy­nökség nyilatkozatot tett közzé a Dél-Koreában a KNDK ellen kibontakozó rágalmazási had­járattal kapcsolatban. A nyilat­kozat hangsúlyozza, hogy ha a dél-koreai vezető körök valóban az ország békés egyesítésére törekednek, akkor fel kell hagyniuk az ellenséges propa­gandával. A THEIKANSAI japán társa­ság másfél millió tonna olajat vásárol a Kínai Népköztársa­ságtól. Kína az év első felében 1 millió, az év második felében pedig félmillió tonna olajat szállít a társaságnak. BELFASTBAN a több mint 4 év óta tartó észak-írországi zavargások egyik legkegyetle­nebb terrorakciójára került sor. Két fegyveres férfi behatolt egy építkezésre, az ott dolgozó munkásokat felsorakoztatta, majd tűzet nyitott rájuk. A munkások közül ketten életü­ket vesztették, hárman súlyo­san megsebesültek. A merényi lök gépkocsin elmenekültek. A SZOVJET EMBEREK SZOLZSENYICIN ÁRULÁSÁRÓL Moszkva — Jakov Pavlov, a Szovjetunió hőse. a sztálingrádi csata egykori résztvevője, a le­gendás „Pavlov ház" védője le­velet írt a Novosztyi sajtóügy­nökségnek, amelyben foglalko­zik Szolzsenyicin Párizsban megjelent „Gulag-szigetcsoport“ című könyvének a sztálingrádi csatára vonatkozó kijelentései­vel. A levél így hangzik: „Én, annak a 62. hadsereg­nek voltam az őrmestere, amely Vaszilij Csujkov tábornok pa­rancsnoksága alatt harcolt. Az a szerencse, (tudatosan haszná­lom ezt a szótj az átélt ember­telen nehézségek ellenére ju­tott osztályrészemül, hogy ta­núja és részt vevője lehettem a sztálingrádi csatának. Oszta­gommal együtt a sztálingrádi védelem központjában voltam. A hitleristák elkeseredett utcai harcokat vívtak, tűzzel-vassal rohamozták a házat, amelyet mi, a harcosok maroknyi cso­portja védelmeztünk és amely kulcshelyzetet foglalt el a csa­ta legfeszültebb pillanataiban, ötvenhat napon át védelmeztük a házat és megakadályoztuk a németeket abban, hogy kijussa­nak a Volgához. Büszke vagyok, hogy ez a legendás hírű ház Pavlov-ház néven került a há­ború történetébe. Kik harcoltak velem egy csa­tasorban? Ugyanolyan emberek, mint én: munkások, parasztok, mérnökök, tanítók. Emlékeztetni szeretnék az amerikai sajtónak azokban az években megjelent megállapítá­saira. A New Yorki Herald Tribüné, amelyet semmiképpen sem lehet azzal gyanúsítani, hogy különösebb rokonszenvvel viseltetve a Szovjetunió iránt, így írt Sztálingrádról: „A tom­boló tüzek, a sűrű füst, a rob­banóbombák. a lerombolt épüle­tek, a holttestek elképzelhetet­len káoszában a várost azzal a szenvedélyes eltökéltséggel védték, hogy nemcsak meghal­nak, ha kell, nemcsak védekez­nek, ahol szükséges, hanem tá­madnak is, ahol szükséges, te­kintet nélkül az áldozatokra ... Ez az a harc, amellyel meg le­het nyerni a háborút.“ Szolzsenyicin mindezt meg­próbálja tagadni a Nyugaton megjelent Gulag-szigetcsoport című irományában. Én és régi harcostársaim, akik nemegyszer néztünk szembe a halállal, nem marad­hatunk közömbösek, ha bárki is, de különösen, ha olyan em­ber, aki orosznak tekinti ma­gát, csúfot űz a sztálingrádi hőstettből, hős védőinek emlé­kéből, amely szent minden szovjet ember számára. Szolzse^ nyicin felmagasztalja, „a sztá­lingrádi csata cementalapjának“ nevezi a büntetőszázadokat. Az olyan külföldi olvasók számára, akiket Szolzsenyicin irományai a dolgok ismereté­nek hiányában tévútra vezethet­nek, néhány szót szeretnék szólni a büntetőszázadokról. Ezek a századok olyan embe­rekből alakultak, akik durván megsértették a katonai fegyel met, vagy gyávaságot, kishitű­séget tanúsítottak. Elképzelhe- hő, hogy hány ilyen ember le­hetett annak az országnak a hadseregében, amely megnyer­te a történelem legsúlyosabb háborúját. Méta Vannasz, Észtország közellátási minisztere a No­vosztyi sajtóügynökséghez kül­dött levelében megállapítja: „A Szovjetunió iránti gyűlölet úgy elvakította ezt az irodalmárt, aki csak formálisan tekinthető még a Szovjetunió állampolgá­rának. hogy gúnyt mer űzni a fasizmus áldozatainak emléké• bői“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom