Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-01 / 27. szám, péntek
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. február 1. PÉNTEK BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 27. szám Ára 50 fillér És az alapító tagok? Az egységes földmüvesszövetkezetek idei évi zárszámadó közgyűlésének különös jelentőséget ad a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés 25-ik évfordulója. Pártunk IX. kongresszusának határozata ós felhívása alapján 25 évvel ezelőtt, 1949-ben kezdtük meg az egyéni, kisüzemi gazdálkodásról való áttérést a nagyüzemi, szocialista szövetkezeti gazdálkodásra. Huszonöt évvel ezelőtt sok tízezer magángazdálkodó, kis- és középparaszt ismerte föl annak szükségességét, hogy a szűk korlátok közé szorított egyéni gazdálkodásból csak a nagyüzemi, a szövetkezeti gazdálkodásra való áttéréssel törhetnek ki, s ennek eredményeként adhatnak maguk ós családjuk életének bíztató perspektívát. Negyedszázada sok paraszti ember hosszas töprengésen, vívódáson esett át. A régihez való ragaszkodás, az újtól való viszolygás sok gondot okozott a föld művelőinek. Végül is győzött bennük a jövőbe vetett hit, a nagyüzemi gazdálkodásba vetett reménység és ha sokan — ezen nincs mit tagadni — nehéz szívvel bár, de aláírták a belépési nyilatkozatot. És az elsőket, az úttörőket, akik zömükben kisparasztok ós urasági cselédek voltak, követték a többiek, úgyhogy rövid néhány óv alatt országszerte befejeződött mezőgazdaságunk szocialista átalakítása. Vajon kell-e bizonyítani, hogy szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk az elmúlt huszonöt óv alatt milyen hallatlan fejlődést tett meg, milyen eredményeket ért el? Elég ha a múlt évi eredményekre utalunk. Huszonöt évvel ezelőtt még a legmerészebb álmodozó sem gondolt arra, hogy a búza hektárhozamában elérjük a világszínvonalat. De kimagasló eredményeket értünk el az állattenyésztésben és más téren is. És ha ezekért az eredményekért a legnagyobb elismerés hangján szólunk szövetkezeti parasztságunk odaadó munkájáról, ne felejtsük el, bogy mindennek alapját a szövetkezetek alapító tagjai vetették meg. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szövetkezetek évzáró közgyűlésein az eddiginél Is nagyobb gondot fordítsanak az alapító tagokra, akik feszült figyeleanmel és érdeklődéssel várják, vajon a szövetkezetek mai tagjai hogyan értékelik egykori tevékenységüket, úttörő munkájukat. S nemcsak az erkölcsi elismerésről van szó, hanem az anyagiról is. Mert vitathatatlan, hogy a szövetkezetek ma már olyan anyagi helyzetben vannak, hogy lehetőségük van idős nyugdíjas és járadékos tagjaik anyagi megsegítésére. Igaz, hogy az idős nyugdíjas ós járadékos alapító tagok közül magas koruk ellenére is — különösen sürgős munkák idején — még sokan dolgoznak a szövetkezetekben és munkájukkal jelentős mértékben enyhítenek a munkaerő-gondokon, más részük azonban idős kora, vagy egészségi állapota miatt már nem képes erre s így egyedüli megélhetési forrásuk a nyugdíj, vagy az öregségi járadék. Államunk — erejéhez mérten — a legmesszebbmenően gondoskodik a munkából kiöregedett szövetkezeti tagokról. Azokról is, akiknek nincsenek meg, a nyugdíjhoz szükséges éveik, ezek 65-ik évük betöltése után szociális járadékot kapnak, amelynek összege rendszerint az egyedül élő nyugdíjas esetében 550 korona, ha feleségéről is kell gondoskodnia, akkor legfeljebb havi 900 korona. Feltétel, hogy nincs más megélhetési forrásuk. Ezenkívül a helyi nemzeti bizottságok — az arra rászorultaknak — a kiegészítő alapjukból juttathatnak — és juttatnak is — egyszeri, vagy időnkénti segítséget. Teszik ezt rendszerint a kedvezményes étkeztetéssel, fűtőanyag utalvánnyal, élelmiszer utalvánnyal, stb. A járási nemzeti bizottságoknak pedig lehetőségük van arra, hogy a magatehetetlen járadékosoknak magatehetetlenségi pótlékot engedélyezzenek és folyósítsanak. A szövetkezeteknek az alapszabályok ós az efsz-ek határozatai alapján lehetőségük van arra, hogy szociális alapjukból rendszeres ós időnkénti segítséget nyújtsanak az arra rászoruló idős tagjaiknak. És a szövetkezetek — anyagi erejükhöz mérten — élnek is ezzel a lehetőséggel. Az efsz-ekben már szinte hagyománnyá vált, hogy a nyugdíjas és járadékos tagjaiknak az évzáró közgyűlésen — nem egy helyen jelentős ősz- szeggel — kiegészítik nyugdíjukat. Olyan szövetkezetekről is tudunk, ahol havonta, rendszeresen kiegészítik a nyugdíjakat. De más segítségről is tudunk, így például némi természetbeni járandóságot adnak, ingyen felszántják, megművelik a ház körüli kiskertet és más ehhez hasonlókról. A szövetkezetek ma már olyan helyzetben vannak, hogy anyagilag nem jelent számukra problémát nyugdíjas tagjaik támogatása. Éppen ezért egyrészt a szövetkezeti mozgalom negyed- százados évfordulóján, másrészt az évzáró közgyűlések előtt nem árt a figyelmüket felhívni arra, hogy most az eddiginél Is nagyobb figyelmet fordítsanak nyugdíjas tagjaikra. Vegyék ezt olyan morális kötelességüknek, mint amilyen a gyermek kötelessége az idős szüleiről való gondoskodás. A NEMZETI ERONT TEVÉKENYSÉGÉRŐL (ČSTK) — Tegnap Prágában plenáris ülést tartott a CSSZK Nemzeti Frontja. Értékelte a múlt évi tevékenységét, és meghatározta az idei alapvető feladatokat. A munkagyűlést Josef Kemp- ťiý, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg és vezette. A plenáris ülésen részt vett Évien Erban, a CSNT elnöke, Jelen voltak a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, a Nemzeti Front valamennyi tagszervezetének, továbbá a társadalmi szervezeteknek ós a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok vezetőinek képviselői és mások. A részvevőik a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból eredő feladatok teljesítése szempontjából megvitatták a Nemzeti Front tevékenységének eredményeit Leonyid Brezsnyev: A barátság megkétszerezi erőinket Az SZKP KB főtitkárát a Jósé Marti Érdemrenddel tüntették ki Havanna — Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának Oswaldo Dorticos elnök átadta a fosé Marti Érdemrendet. A szovjet vendéget a nemzetközi szolidaritás megszilárdításához, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonia- lizmus elleni harchoz, a kubai forradalomhoz fűződő barátság megszilárdításához történt kijetunió és a szocialista Kuba közt létesült szilárd, őszinte barátság és megbonthatatlan testvériség jelképeként fogadom.“ Az SZKP KB főtitkára megállapította. bogy általában a kommunistáknak, köztük a szocialista országok vezetőinek jellemző vonása, hogy minden felmerülő kérdést a dolgozó ember szempontjából közelítenek meg. _ — • •; •• - - - - - — - ——— — Osvaldo Dorticos kubai elnök Leonyid Brezsnyev mellére tűzi a legmagasabb kubai kitüntetést, a fosé Marti Érdemrendet. (Telefoto: ČSTK) emelkedő hozzájárulásáért tüntették ki. A kitüntetés alkalmából mondott beszédében Leonyid Brezsnyev kijelentette: ,,A Szovjetuniót és Kubát egyesítő barátság fejlődését és elmélyülését a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a szovjet állam mindig lankadatlan figyelemmel fogja kísérni. A magam részéről mindent megteszek, hogy hozzájáruljak ehhez a nemes ügyhöz. A kilüntetést a SzovÜdvözlő levél Fedői Guliának (ČSTK) — fuzef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke tegnap Bratislavában fán Janiknak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a központi bizottság titkárának jelenlétében átadta az SZLKP KB és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága üdvözlő levelét az 55. születésnapját ünneplő Fedor Guliának, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága vezető titkárának. Az üdvözlő levelekben különösen nagyra értékelik a jubiláns szilárd marxista—leninista magatartását, valamint azt, hogy elvszerűen érvényesíti a proletár internacionalizmus elveit. A Szovjetunióhoz fűződő őszinte szeretetót bizonyította, hogy akkor sem ingott meg, amikor az 1968—1969-es válságos években az ellenforradalmi, erők szovjetellenes hisztériát idéztek elő. Mint a Szlovák Nemzeti Front , Központi Bizottságának vezető titkára következetesen érvényesíti a CSKP politikáját, és politikai szervező munkájával elősegíti szocialista politikai rendszerünk fejlesztését ós megszilárdítását. Ugyancsak nagyra értékelik az ünnepelt képviselői tevékenységét, valamint az SZNT Elnökségében végzett munkáját. — Amikor — mondotta — mi a politikai bizottságban és a kormányban számos fontos kérdést tekintünk át, döntéseket hozunk velük kapcsolatban, mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy milyen jelentőségűek lesznek ezek a döntések a dolgozók széles tömegeire. — Ennek a célnak van alárendelve egész pártunk ós kormányunk külpolitikai tevékenysége is. A tartós béke, a nyugodt alkotómunka, a holnapi napba vetett hit — ez az, amit mindennél jobban akarnak a városainkban és íalvainkban élő emberek milliói. — Minden külpolitikai erőfeszítésünk arra irányul, hogy biztosítsuk a tartós békét, megbízhatóan megvédjük mindazt, amit a nép alkotott és alkotni szándékozik. — Mindez természetesen nemcsak a Szovjetunióra vonatkozik, ez az önök országának, a többi testvéri szocialista országnak és kommunista pártjainknak politikája is. Éppen ezért érzik magukat annyira közelállónak egymáshoz, ezért egyesítik őket ilyen szoros, megbonthatatlan barátság. Mindenki egyért — egy mindenkiért: ez a nemes szabály teljességgel alkalmazható a szociális, ta országok közti kapcsolatokra. A barátság megkétszerezi erőinket. Barátságunk közelebb hozza annak a célnak a megvalósítását, amelyért pártjaink küzdenek. Nincs szebb ós nemesebb ennél a barátságnál. Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke a Jósé Marti érdemrend átnyújtása alkalmából mondott beszédében megállapította, hogy Leonyid Brezsnyev, a kubai forradalom győzelmének első napjaitól a kubai nép hű barátja. — Az önök pártja, élén a lenini Központi Bizottsággal, és a szovjet állam — mondta a szónok — igen nagy tekintélyt vívott ki nemzetközi színtéren. A függetlenségükért küzdő népek — minden rágalmazó kiagyalás ellenére — biztosak ab. bún, hogy a Szovjetunió, amely óriási politikai, Ideológiai, gazdasági és katonai potenciállal rendelkezik, a szocialista közösség országaival együtt megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. A kubai forradalom — a gazdag hősi hagyományokat újjáélesztő nép műve — a modern világ jelenlegi változásainak egyik leglelkesitőbb példája. — Az ön személyében — fordult Dorticos a kitüntetetthez — népünk, amely elérte a politikai öntudat magas színvonalát, és megőrizte magában a hősi harcok forró lelkesedését, a nagy szovjet népnek és Lenin dicső pártjának adja meg a tiszteletet. Az ön ragyogó és tartalmas beszéde, amelyet tegnap a Forradalom téren a sarló- ós kalapácsos zászlók, valamint a nli csillagunkkal ékesített lo(Folytatás a 2. oldalon) Külkereskedelmünk mérlege 1973-ban A prágai diplomáciai testület kereskedelmi képviselőinek tájékoztatása (ČSTK) — Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter tegnap Prágában találkozott a prágai diplomáciai testület kereskedelmi képviselőivel. Tájékoztatójában közölte, hogy 1973-ban a külkereskedelem kedvező eredményeket ért el. Ez azért is örvendetes, mivel éppen az elmúlt évben emlékeztünk meg a külkereskedelem államosításának 25. évfordulójáról. — Az árucsere-forgalom 1972- höz viszonyítva — mondotta a külkereskedelmi miniszter — 12,6 százalékkal, a behozatal 16,9 százalékkal és a kivitel 8,8 százalékkal nőtt. Ugyancsak 1972-höz viszonyítva a forgalom a szocialista országokkal 9,3 százalékkal, a tőkés- és a fejlődő országokkal pedig 17,4 százalékkal emelkedett. Az előző évekhez hasonlóan 1973-ban is a Szovjetunió volt a legfőbb kereskedelmi partnerünk. A Szovjetunió hazánk külkereskedelmében közel egyharmaddal részesült. További fontos partnerek voltak a KGST tagállamai, különösen az NDK, Lengyelország és Magyarország, összesen 33,8 százalékkal. A tőkésországok részaránya 1973-ban kb. 31,7 százalék volt. Legfőbb partnereink között kell említeni mindenekelőtt az Európai Gazdasági Közösség tagállamait és a skandináv államokat. A fejlődő országok az áruforgalomban 7,6 százalékban részesültek. A legjelentősebb partnereink Egyiptom, India, Irak, Szíria, Brazília és Argentína voltak. Ami a szerkezetet illeti, meg kell állapítani, hogy a csehszlovák külkereskedelemben a kivitel szakaszán a készáruk 70 százalékot, s a behozatal területén kb. 50 százalékot képviseltek. Emellett a csehszlovák kivitel egész terjedelmének 50 százaléka gép és berendezés, míg a behozatalban a gépek aránya 35 százalék volt.