Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-01 / 27. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. február 1. PÉNTEK BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 27. szám Ára 50 fillér És az alapító tagok? Az egységes földmüvesszövetkezetek idei évi zárszámadó köz­gyűlésének különös jelentőséget ad a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés 25-ik évfordulója. Pártunk IX. kong­resszusának határozata ós felhívása alapján 25 évvel ezelőtt, 1949-ben kezdtük meg az egyéni, kisüzemi gazdálkodásról va­ló áttérést a nagyüzemi, szocialista szövetkezeti gazdálkodásra. Huszonöt évvel ezelőtt sok tízezer magángazdálkodó, kis- és középparaszt ismerte föl annak szükségességét, hogy a szűk korlátok közé szorított egyéni gazdálkodásból csak a nagyüze­mi, a szövetkezeti gazdálkodásra való áttéréssel törhetnek ki, s ennek eredményeként adhatnak maguk ós családjuk életének bíztató perspektívát. Negyedszázada sok paraszti ember hosszas töprengésen, vívódáson esett át. A régihez való ragaszkodás, az újtól való viszolygás sok gondot okozott a föld művelőinek. Végül is győzött bennük a jövőbe vetett hit, a nagyüzemi gaz­dálkodásba vetett reménység és ha sokan — ezen nincs mit tagadni — nehéz szívvel bár, de aláírták a belépési nyilatko­zatot. És az elsőket, az úttörőket, akik zömükben kisparasztok ós urasági cselédek voltak, követték a többiek, úgyhogy rövid néhány óv alatt országszerte befejeződött mezőgazdaságunk szo­cialista átalakítása. Vajon kell-e bizonyítani, hogy szocialista nagyüzemi mezőgaz­daságunk az elmúlt huszonöt óv alatt milyen hallatlan fejlő­dést tett meg, milyen eredményeket ért el? Elég ha a múlt évi eredményekre utalunk. Huszonöt évvel ezelőtt még a leg­merészebb álmodozó sem gondolt arra, hogy a búza hektár­hozamában elérjük a világszínvonalat. De kimagasló eredmé­nyeket értünk el az állattenyésztésben és más téren is. És ha ezekért az eredményekért a legnagyobb elismerés hangján szó­lunk szövetkezeti parasztságunk odaadó munkájáról, ne felejt­sük el, bogy mindennek alapját a szövetkezetek alapító tag­jai vetették meg. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szövet­kezetek évzáró közgyűlésein az eddiginél Is nagyobb gondot fordítsanak az alapító tagokra, akik feszült figyeleanmel és érdeklődéssel várják, vajon a szövetkezetek mai tagjai hogyan értékelik egykori tevékenységüket, úttörő munkájukat. S nem­csak az erkölcsi elismerésről van szó, hanem az anyagiról is. Mert vitathatatlan, hogy a szövetkezetek ma már olyan anyagi helyzetben vannak, hogy lehetőségük van idős nyugdíjas és járadékos tagjaik anyagi megsegítésére. Igaz, hogy az idős nyugdíjas ós járadékos alapító tagok közül magas koruk elle­nére is — különösen sürgős munkák idején — még sokan dol­goznak a szövetkezetekben és munkájukkal jelentős mértékben enyhítenek a munkaerő-gondokon, más részük azonban idős kora, vagy egészségi állapota miatt már nem képes erre s így egyedüli megélhetési forrásuk a nyugdíj, vagy az öregségi já­radék. Államunk — erejéhez mérten — a legmesszebbmenően gon­doskodik a munkából kiöregedett szövetkezeti tagokról. Azok­ról is, akiknek nincsenek meg, a nyugdíjhoz szükséges éveik, ezek 65-ik évük betöltése után szociális járadékot kapnak, amelynek összege rendszerint az egyedül élő nyugdíjas ese­tében 550 korona, ha feleségéről is kell gondoskodnia, akkor legfeljebb havi 900 korona. Feltétel, hogy nincs más megélhetési forrásuk. Ezenkívül a helyi nemzeti bizottságok — az arra rá­szorultaknak — a kiegészítő alapjukból juttathatnak — és jut­tatnak is — egyszeri, vagy időnkénti segítséget. Teszik ezt rend­szerint a kedvezményes étkeztetéssel, fűtőanyag utalvánnyal, élelmiszer utalvánnyal, stb. A járási nemzeti bizottságoknak pedig lehetőségük van arra, hogy a magatehetetlen járadéko­soknak magatehetetlenségi pótlékot engedélyezzenek és folyó­sítsanak. A szövetkezeteknek az alapszabályok ós az efsz-ek határoza­tai alapján lehetőségük van arra, hogy szociális alapjukból rendszeres ós időnkénti segítséget nyújtsanak az arra rászo­ruló idős tagjaiknak. És a szövetkezetek — anyagi erejükhöz mérten — élnek is ezzel a lehetőséggel. Az efsz-ekben már szinte hagyománnyá vált, hogy a nyugdíjas és járadékos tag­jaiknak az évzáró közgyűlésen — nem egy helyen jelentős ősz- szeggel — kiegészítik nyugdíjukat. Olyan szövetkezetekről is tudunk, ahol havonta, rendszeresen kiegészítik a nyugdíjakat. De más segítségről is tudunk, így például némi természetbeni járandóságot adnak, ingyen felszántják, megművelik a ház kö­rüli kiskertet és más ehhez hasonlókról. A szövetkezetek ma már olyan helyzetben vannak, hogy anya­gilag nem jelent számukra problémát nyugdíjas tagjaik támoga­tása. Éppen ezért egyrészt a szövetkezeti mozgalom negyed- százados évfordulóján, másrészt az évzáró közgyűlések előtt nem árt a figyelmüket felhívni arra, hogy most az eddiginél Is nagyobb figyelmet fordítsanak nyugdíjas tagjaikra. Vegyék ezt olyan morális kötelességüknek, mint amilyen a gyermek kötelessége az idős szüleiről való gondoskodás. A NEMZETI ERONT TEVÉKENYSÉGÉRŐL (ČSTK) — Tegnap Prágában plenáris ülést tartott a CSSZK Nemzeti Frontja. Értékelte a múlt évi tevékenységét, és meg­határozta az idei alapvető fel­adatokat. A munkagyűlést Josef Kemp- ťiý, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK Nemzeti Front­ja Központi Bizottságának el­nöke nyitotta meg és vezette. A plenáris ülésen részt vett Évien Erban, a CSNT elnöke, Jelen voltak a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága El­nökségének tagjai, a Nemzeti Front valamennyi tagszerveze­tének, továbbá a társadalmi szervezeteknek ós a Nemzeti Frontba tömörült politikai pár­tok vezetőinek képviselői és mások. A részvevőik a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból ere­dő feladatok teljesítése szem­pontjából megvitatták a Nem­zeti Front tevékenységének eredményeit Leonyid Brezsnyev: A barátság megkétszerezi erőinket Az SZKP KB főtitkárát a Jósé Marti Érdemrenddel tüntették ki Havanna — Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának Oswaldo Dorticos elnök átadta a fosé Marti Érdemren­det. A szovjet vendéget a nem­zetközi szolidaritás megszilár­dításához, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonia- lizmus elleni harchoz, a kubai forradalomhoz fűződő barátság megszilárdításához történt ki­jetunió és a szocialista Kuba közt létesült szilárd, őszinte ba­rátság és megbonthatatlan test­vériség jelképeként fogadom.“ Az SZKP KB főtitkára megál­lapította. bogy általában a kom­munistáknak, köztük a szocia­lista országok vezetőinek jel­lemző vonása, hogy minden fel­merülő kérdést a dolgozó ember szempontjából közelítenek meg. _ — • •; •• - - - - - — - ——— — Osvaldo Dorticos kubai elnök Leonyid Brezsnyev mellére tűzi a legmagasabb kubai kitüntetést, a fosé Marti Érdemrendet. (Telefoto: ČSTK) emelkedő hozzájárulásáért tün­tették ki. A kitüntetés alkalmából mon­dott beszédében Leonyid Brezs­nyev kijelentette: ,,A Szovjetuniót és Kubát egyesítő barátság fejlődését és elmélyülését a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bi­zottsága, a szovjet állam min­dig lankadatlan figyelemmel fogja kísérni. A magam részé­ről mindent megteszek, hogy hozzájáruljak ehhez a nemes ügyhöz. A kilüntetést a Szov­Üdvözlő levél Fedői Guliának (ČSTK) — fuzef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Szlovák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának elnöke tegnap Bratislavában fán Janiknak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a központi bizottság titkárának jelenlétében átadta az SZLKP KB és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága üdvözlő le­velét az 55. születésnapját ün­neplő Fedor Guliának, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizott­sága vezető titkárának. Az üdvözlő levelekben külö­nösen nagyra értékelik a ju­biláns szilárd marxista—leninis­ta magatartását, valamint azt, hogy elvszerűen érvényesíti a proletár internacionalizmus el­veit. A Szovjetunióhoz fűződő őszinte szeretetót bizonyította, hogy akkor sem ingott meg, amikor az 1968—1969-es válsá­gos években az ellenforradalmi, erők szovjetellenes hisztériát idéztek elő. Mint a Szlovák Nemzeti Front , Központi Bi­zottságának vezető titkára kö­vetkezetesen érvényesíti a CSKP politikáját, és politikai szervező munkájával elősegíti szocialista politikai rendszerünk fejleszté­sét ós megszilárdítását. Ugyan­csak nagyra értékelik az ün­nepelt képviselői tevékenysé­gét, valamint az SZNT Elnök­ségében végzett munkáját. — Amikor — mondotta — mi a politikai bizottságban és a kormányban számos fontos kér­dést tekintünk át, döntéseket hozunk velük kapcsolatban, mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy milyen jelentőségűek lesznek ezek a döntések a dol­gozók széles tömegeire. — Ennek a célnak van alá­rendelve egész pártunk ós kor­mányunk külpolitikai tevékeny­sége is. A tartós béke, a nyu­godt alkotómunka, a holnapi napba vetett hit — ez az, amit mindennél jobban akarnak a városainkban és íalvainkban élő emberek milliói. — Minden külpolitikai erőfe­szítésünk arra irányul, hogy biztosítsuk a tartós békét, meg­bízhatóan megvédjük mindazt, amit a nép alkotott és alkotni szándékozik. — Mindez természetesen nem­csak a Szovjetunióra vonatko­zik, ez az önök országának, a többi testvéri szocialista or­szágnak és kommunista pártja­inknak politikája is. Éppen ezért érzik magukat annyira közelállónak egymáshoz, ezért egyesítik őket ilyen szoros, megbonthatatlan barátság. Min­denki egyért — egy mindenki­ért: ez a nemes szabály teljes­séggel alkalmazható a szociális, ta országok közti kapcsolatok­ra. A barátság megkétszerezi erőinket. Barátságunk közelebb hozza annak a célnak a meg­valósítását, amelyért pártjaink küzdenek. Nincs szebb ós ne­mesebb ennél a barátságnál. Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke a Jósé Mar­ti érdemrend átnyújtása alkal­mából mondott beszédében meg­állapította, hogy Leonyid Brezs­nyev, a kubai forradalom győ­zelmének első napjaitól a kubai nép hű barátja. — Az önök pártja, élén a le­nini Központi Bizottsággal, és a szovjet állam — mondta a szónok — igen nagy tekintélyt vívott ki nemzetközi színtéren. A függetlenségükért küzdő né­pek — minden rágalmazó ki­agyalás ellenére — biztosak ab. bún, hogy a Szovjetunió, amely óriási politikai, Ideológiai, gaz­dasági és katonai potenciállal rendelkezik, a szocialista kö­zösség országaival együtt meg­változtatta a nemzetközi erővi­szonyokat. A kubai forradalom — a gazdag hősi hagyományo­kat újjáélesztő nép műve — a modern világ jelenlegi változá­sainak egyik leglelkesitőbb pél­dája. — Az ön személyében — for­dult Dorticos a kitüntetetthez — népünk, amely elérte a poli­tikai öntudat magas színvonalát, és megőrizte magában a hősi harcok forró lelkesedését, a nagy szovjet népnek és Lenin dicső pártjának adja meg a tiszteletet. Az ön ragyogó és tartalmas beszéde, amelyet teg­nap a Forradalom téren a sarló- ós kalapácsos zászlók, valamint a nli csillagunkkal ékesített lo­(Folytatás a 2. oldalon) Külkereskedelmünk mérlege 1973-ban A prágai diplomáciai testület kereskedelmi képviselőinek tájékoztatása (ČSTK) — Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter teg­nap Prágában találkozott a prágai diplomáciai testület ke­reskedelmi képviselőivel. Tájé­koztatójában közölte, hogy 1973-ban a külkereskedelem kedvező eredményeket ért el. Ez azért is örvendetes, mivel éppen az elmúlt évben emlé­keztünk meg a külkereskedelem államosításának 25. évforduló­járól. — Az árucsere-forgalom 1972- höz viszonyítva — mondotta a külkereskedelmi miniszter — 12,6 százalékkal, a behozatal 16,9 százalékkal és a kivitel 8,8 százalékkal nőtt. Ugyancsak 1972-höz viszonyítva a forgalom a szocialista országokkal 9,3 százalékkal, a tőkés- és a fejlő­dő országokkal pedig 17,4 szá­zalékkal emelkedett. Az előző évekhez hasonlóan 1973-ban is a Szovjetunió volt a legfőbb kereskedelmi partne­rünk. A Szovjetunió hazánk kül­kereskedelmében közel egyhar­maddal részesült. További fon­tos partnerek voltak a KGST tagállamai, különösen az NDK, Lengyelország és Magyarország, összesen 33,8 százalékkal. A tőkésországok részaránya 1973-ban kb. 31,7 százalék volt. Legfőbb partnereink között kell említeni mindenekelőtt az Eu­rópai Gazdasági Közösség tag­államait és a skandináv államo­kat. A fejlődő országok az árufor­galomban 7,6 százalékban ré­szesültek. A legjelentősebb partnereink Egyiptom, India, Irak, Szíria, Brazília és Argen­tína voltak. Ami a szerkezetet illeti, meg kell állapítani, hogy a cseh­szlovák külkereskedelemben a kivitel szakaszán a készáruk 70 százalékot, s a behozatal terü­letén kb. 50 százalékot képvi­seltek. Emellett a csehszlovák kivitel egész terjedelmének 50 százaléka gép és berendezés, míg a behozatalban a gépek aránya 35 százalék volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom