Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-11 / 9. szám, péntek

Előkészületek a jubileumi ünnepségekre A kelet-szlovákiai kerület egyes járásaiban teljes ütemben folynak az előkészületek a Szlo­vák Nemzeti Felkelés, a duklai hadműveletek és Csehszlovákia felszabadítása 30. évfordulójá­nak jubileumi ünnepségeire. A rožňavai (rozsnyói) és a Košice-vidéki járásban az elő­készületeket s az ünnepségeket főleg a Szlovák Nemzeti Felke­lés, és hazánk felszabadítása történelmi jelentőségének mély­reható magyarázására használ­ják ki a dolgozók és az ifjúság hazafias és internacionális ön­tudatának elmélyítésére, s nem utolsósorban a politikai és a munkatevékenység további fej­lesztésére, a szocialista társa­dalom sokoldalú fejlesztési fel­adatainak teljesítésekor. Ezek­ben a járásokban a figyelmet a szocialista munkaverseny és a vállalási mozgalom további fej­lesztésére összpontosítják az említett évfordulók jegyében, az ötödik ötéves terv minőségi és mennyiségi feladatainak tel­jesítése és túlteljesítése, vala­mint a Nemzeti Front választá­si programjainak határidő előt­ti teljesítése érdekében. A rožňavai járásban az ün­nepségek előkészületeinek ke­retében 42 emlékművet és kör­nyéküket hozzák rendbe, ame­lyekről a társadalmi szerveze­tek és a tanulóifjúság gondos­kodik. A dicső évfordulók ün­nepségei előkészületeinek kere­tébe esik a rožňavai járásban a Csehszlovák—Szovjet Barátság Házának, illetve klubjának a megnyitása. Tizenegy iskolában berendezik a forradalmi hagyo­mányok termét és más 61 isko­lában kiállításokat rendeznek a Szlovák Nemzeti Felkelésről. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója ünnepségeinek keretében „A rožňavai járás szocialista építésének 30 éve“ címmel kiállítást rendeznek, majd ugyanilyen címmel politi- kai-agitációs anyagot adnak ki. A harcok emlékezetes helyein megtartják a nemzeti bizottsá­gok funkcionáriusainak a Szlo­vák Nemzeti Felkelés közvetlen résztvevőivel való találkozóját. A járás nemzeti bizottságai ezenkívül elmélyítik és bővítik testvéri kapcsolataikat a Szov­jetunió helyi és járási taná­csaival, majd meghívják a szovjet hadseregnek a Szlovák Nemzeti Felkelésben és a Fel­kelés harcaiban részt vett tag­jait azokra a politikai-kulturális rendezvényekre, amelyeket a járásban a jelentős évforduló megünneplésekor szerveznek meg. A járásban a járási nép­művelési intézmények is tanul­mányi kirándulásokat szervez­nek „A Szlovák Nemzeti Felke­lés nyomdokaiban“ jelszó je­gyében. A Košice-vidéki járásban azokban a városokban és közsé­gekben, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek és az antifa­sisztáknak emlékműveket állí­tottak, a lehető legjobban el­rendezik az emlékművek kör­nyezetét, virágokat ültetnek. Az ünnepségek alatt kegyeleles ko­szorúzásokat tartanak. Štóson a Felkelés évfordulójának kere­tében leleplezik Ján Imling par­tizán emléktábláját, Zlatá Idká- ban (Aranyidán) pedig leleple­zik azt az emléktáblát, amelyet azon a házon helyeztek el, ahol Pavol Smitke élt és dolgozott. Medzevben (Mecenzéfen J kiegé­szítik és kibővítik az emlék terem anyagát a Szlovák Nemzeti Fel kelésről szóló dokumentumok­kal. Dargovban állandósítják az emlékmű megvilágítását, majd elrendezik az emlékteremben összegyűjtött anyagokat, elké­szítik a harcok plasztikai tér­képét, s a nyári hónapokra biz­tosítják a lektori szolgálatot. A járásban az évfordulók tiszte­letére indított versenyt főleg az eszmei-politikai és kulturális nevelésre, a folyamatos agitáció színvonalának emelésére, a munkahelyek, a városok és a községek rendezésére és feldí­szítésére, a térségek, az üze­mék, az üzleti kirakatok, az is­kolák és a kulturális intézmé­nyek feldíszítésére irányítják. Ezt a versenyt pénzjutalmakkal dotálják. A Košice-vidéki járásban a di­cső évfordulók tiszteletére já rási műszakot rendeznek és megtartják a polgárok nyilvá­nos ünnepi gyűléseit. Ezeken a gyűléseken, amelye­ken részt vesznek a pártszer- vek és -szervezetek képviselői, a nemzeti bizottságok és a tár­sadalmi szervezetek képviselői, értékelik a Nemzeti Front vá­lasztási programjainak, a köz­ségek és a városok szocialista kötelezettségvállalásainak a tel­jesítését, díszoklevelet nyújta­nak át, majd megjutalmazzák a legjobb kollektívákat és egyé­neket, akik tevékenyen részt vettek a választási programok és a szocialista felajánlások teljesítésében. A Košice-vidéki járásban ter­mészetesen még további akció­kat, rendezvényeket készítenek elő. Ilyen lesz például a Szlo vák Nemzeti Felkelés történel­mi jelentőségű helyeire terve­zett látogatás, ugyanakkor a baráti kapcsolatok fejlesztése keretében biztosítják Znojmó- ban a szlovák kultúra napjai­nak a megrendezését. Ünnepi keretek között tart­ják meg majd Drienovecben a magyar dolgozók 20. jubileumi dal- és tánc ünnepségét, a roz- hanovcei 6. népünnepélyeket és más rendezvényeket. A két járásban s a kelet­szlovákiai kerület más járásai­ban az előkészületek célja a dicső évfordulók jubileumi ün­nepségeinek a lehető legmél­tóbb megtartása. BOHUŠ NEMČEK AZ ÉPÍTÉSI HATÁRIDŐK BETARTÁSÁÉRT Segítik az előadók munkáját A bratislavai városi pártbi- zbltság iiolitikai nevelés házá­nak politikai irodalmi könyv­tára aktív módon vesz részt a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója . ünnepségeinek az előkészítésében. A könyvtár dolgozói elegendő mennyiség­ben biztosítják a Szlovák Nem­zeti Felkelésről szóló tájékozta­tó anyagot a lektorok, a propa gandisták és a szervezetek szá­mára a beszámolók és előadá­sok elkészítése céljából. A könyvtár politikai és módszer­tani szemináriumot rendez a bratislavai n ép m ű v el ő dés ügyi könyvtárak dolgozói, valamiht az irodalmi és a sajtófelelősük részére. Rožňava (Rozsnyó] mellett, Nižná Slanán az új vasércbá­nya építői az építkezés határ­idejének lerövidítését a dicső jubileumok tiszteletére tett szo­cialista vállalásaikkal biztosít­ják. A hatvanas években feltárt gazdag érctelepen mintegy 400 millió korona ráfordítással épí­tik a Gabriela Bányát és az érc- elökészítö üzemet. Nižná Slanán lesz Csehszlovákia legkorsze­rűbb, a legújabb technológiá­val felszerelt vasércelőkészítö üzeme. Az ércbányászatot a ta­valyi 250 000 tonnáról évi há­romnegyed millió tonnára eme­lik. Lényegesen fokozódik a fémtartalom is, és a Nižná Sla­ná i érc legjobb külföldi szál Utóink küldeményeivel vete kedhet. Az üzemet építő kosicei Ko hászati Építőipari Vállalat, a Prerovi Gépgyár, a Termostav, az Interprojekt vállalat dolgo­zói az új évben fő igyekezetü­ket arra összpontosítják, hogy folyó év július 1-ig be'fejezzék az első üzemegység építését, ahol azonnal gyártásmeneti próbákat kezdenek. A Gabriela Bánya teljesen elkészült, már csak a gépek szerelését kell el­végezni. A Kohászati Építőipari Vállalat megkésett a kazánok és a szivattyúállomás épületei­nek a felépítésével. Ezzel szem­ben példásan teljesítik felada­taikat a gépek szállítói és sze­relői, elsősorban a Pŕerovi Gép­gyár. Megérkeztek már az épít­kezésre az összes külföldi szál­lítmányok. Az üzem egyidejűleg előké­szíti a dolgozókat és szakem­bereket az új termelés számára. Az év végéig a szakemberek száma a jelenlegi kilencszáz főről 1200-ra emelkedik! A mű­vezetőket április elején' begya korlásra hasonló előkészítő üze­mekbe küldik a Szovjetunióba, Bulgáriába és Romániába. HÁROM RITKA FERTÖZÖBETEGSEGRÖL Ha valamely betegség ritkán szokott előfordulni, nem je­lenti azt, hogy nem érdemes róla szólni. Az alább ismerte­tett betegségek előfordulhat­nak a mi környezetünkben is: Ezek a rubeola, a háromnapos láz és az erythema infectio- sum. A rubeolát vírus okozza. Cseppfertőzés útján terjed. A fogékonyság nem általános, a kisebb gyerekek közül sem kapja meg mindegyik. Előfor­dulhat azonban felnőtteken is. Ha fiatal lerhes anya beteg­szik meg veszélyes lehet a be­tegség a magzatra mivel veté­léshez, koraszüléshez vagy torzszüléshez vezethet. A lappangási idő körülbelül 2 hét. A kiütéseket, egv-két nappal, nem túl magas láz előzheti meg és már ekkor megduzzadhatnak a nyaki nyi­rokcsomók. Utána az arcon je­lennek meg a halványszínű, kerek, ovális kiütések, majd a nyakon s kisebb számban a törzsön és a végtagokon. A ki­ütések nagyobbak a skarlát kiütéseinél, de kisebbek a ka­nyarónál. A betegség 3—4 na­pig tart, és teljesen szövőd­ménymentes. A beteget otthon elkülönítjük és láz esetén láz­csillapítókat adunk neki. A második betegség, amely­ről szólni akarok az úgyneve­zett háromnapos láz (exanthe- ma subitum vágy roseola in­far tűm). Ezt a betegséget Záhorský betegségnek is hívják, mivel először Záhorský jegyezte fel 1910-ben. Az első európai ese­teket a magyar Bókay ismer­tette 1923-ban. A betegség átlá- balása általában az egész élet­re védettséget biztosít. Leg­gyakoribb a második és a har­madik életévben. A lappangási idő mintegy tíz nap, majd hir­telen magas láz kezdődik, amely elérheti a 40 fokot is. Ez a láz, csekély ingadozással, három napig tart. A reggeli testhőmérséklet általában ala­csonyabb, mint este. A torok begyullad és a nyaki nyirok­csomók megnagyobbodnak. A lázas beteg étvágytalan, nehe­zebb eseteknél hányás és has­menés is felléphet, ami a be­teget nagyon legyengíti. Há­rom nap múlva a láz megszű­nik, de egyúttal a törzsön és kisebb mértékben az arcon ru­beolaszerű kiütések jelennek meg. A kiütés 1—2 nap alatt visszafejlődik. A beteg ekkor már jobban érzi magát. A be­tegség szövődménymentes, ezért a kezelés csak tüneti (lázcsillapítók, étvágygerjesz­tők használata ajánlatos). A harmadik ismertetett be­tegség az erythema infectio- sum, vagy a megalerythema, amelyet 1699-ben jegyzett fel elsőnek Sticker. Kórokozója ví­rus. Néha járvány formájában is előfordulhat, különösen gyermeknevelő vagy egészség- ügyi intézetekben, leggyakrab­ban 8—10 éves kor között szo­kott előfordulni. A lappangási idő 7—14 nap. A betegségre jellemző, a kiütés. Az arc pi- rosságába lilás árnyalat ve­gyül. Az orron, a homlokon, az arc alsó részén, a nyakon és a mellkason halványrózsaszínű, lilás kiütés jelentkezik. Tipikus e részek márványozottsága. Ilyen kiülés keletkezik a vég­tagok feszítő részén Is, s mint­egy két hétig tart. Mivel a be­tegség nagyon enyhe és a ki­ütést leszámítva teljesen tünet­mentes, nem szükséges sem­milyen kezelés, de esztétikai okokból ajánlatos a gyermeket a kiütéses időszakban otthon tartani. ' DR. JUHÁSZ ISTVÁN SZÁNKÖN, S1JLÉCEN, KORCSOLYÁN Könözsi István felvétele A szánkó a legártatlanabb já­téknak vagy sporteszköznek tű­nik gyermekeink biztonsága, testi épsége szempontjából. Pe­dig a robogó szánkó ezernyi veszélyt rejt magában. Ne fe­ledjük: a szánkó is közlekedési eszköz s ezért a kis vezetőnek ismernie kell bizonyos szabá­lyokat és be is kell azokat tartania. A felnőttek, a szülők, a nevelők és a serdültebb fia­talok gondoskodjanak elsősor­ban arról, hogy a gyermekek csakis oly helyeken szánkózza­nak, ahol nem közlekednek lo­vas vagy motoros jármüvek. Legkockázatosabb a szánkó hozzákötése a lovas szánhoz, amit a legszigorúbban meg kell tiltanunk. A szabálytalanul fo­lyó szánkózás komoly balesete­ket, sőt, tömeges sérülést is okozhat. Ott is történhet baleset, ahol nincs forgalom. A szánkó fel­borulhat, nekimehet fának, vagy falnak, fellökhet álldogá­ló gyermekeket, összeütközhet más szánkóval stb. Ezért a kisebb gyermekeknek a szán­kózáshoz is biztosítsunk fel­ügyeletet. A nagyobbakat ok­tassuk ki a biztonságos szán­kózás alapeiveiről, hogy e já­tékban is sportszerűen, körül­tekintően vegyenek részt. Sokkal hasznosabb sport­egészségi szempontból a sízés, amit már 4—5 esztendős ko­rában megkedveltethetünk a gyermekkel. A sísport a leg­különbözőbb izomcsoportokat hozza működésbe. A szabad­ban végzett, fokozott izonunun- ka elősegíti a vérkeringési és légzési szervrendszer fejlődé­sét, a test általános erősödését és e fejlődés harmóniáját. A gyermeknek kezdettől fogva meg kell tanulnia és szoknia a helyes lóbtarlást, a megfele­lő testtartást, a botok haszná­latát és az egyensúly megtar­tását különféle helyzetekben. A síző gyermekkel szemben azonban nem támaszthatunk korlátlan igényeket. Óvodás gyermek sílécen csak egész kis távon haladhat. 8-éves gyerme­ket már 1—2 km-es távolságra is magunkkal vihetünk. 9—11 éves korában 3 km, 12—13 éves korban 5 km-es távolság­ra is vállalkozhat. 14—15 éves, serdülő lányok és fiúk 7—10 km, 16—17 éves korúak 12—14 km távolságra is tervezhetik túráikat a résztvevők nemé­nek, egészségi állapotának, fel­készültségének figyelembe vé­telével. A sí-baleseteket többnyire a sílécen való helytelen mozgás váltja ki. Persze, sok sérülést okoz az egyenetlen terep, az ismeretlen helyen járás vagy lesiklás, hórejtett árkok, szik­lák, fatönkök miatt. A gyermekek és fiatalok téli sportjai közül azért mégis a korcsolyabalesetek okozzák a legtöbb sérülést. Ha a gyerme­kek helyes tartással és moz­gással tanulnak meg korcso­lyázni, biztos lábbal mozog­nak a jégen, ami különösen serdültebb korban, korcsolya­futásnál, jégkorong mérkőzés­nél vagy más sportjátékoknál is fontos. Korcsolyázni 6—7 éves ko­rában tanítsuk meg a gyerme­ket. Nem idősebbektől örökölt, hanem méretre vett, jó korcso­lyára és erős cipőre van szük­sége a gyermeknek. A jégen történt sérülések okai a kis sportolók kezdeti gyakorlatlan­ságában és bizonytalanságában keresendők. Összeütközéshez vagy eséshez a helytelen moz­gás és a rossz egyensúly ve­zet. Balesetet okozhat a rosz- szul felerősített vagy az egye­netlen élű korcsolya is. Le­hetnek a balesetnek meteoroló­giai okai is, kedvezőtlen időjá­rás, alacsony léghőmérséklet, nedves szél, hóesés. Jégkorongozás közben több­nyire akkor történik sérülés, ha az Ifjú sportolók nem sa­játították el megfelelő mérték­ben a gyorskorcsolyázás tech­nikáját, vagy fordulóknál és megállóknál nem mozognak elég könnyen és biztosan. A kezdőt elsősorban az egyensúly megtartására, a mozdulatok összhangba hozzá- sára tanítjuk, ami a bizonyta­lanság leküzdése szempontjá­ból a leglényegesebb. A télisportokkal kapcsolatos szaktanácsokat és óvintézkedé­seket a gyermek csak úgy ve­szi komolyan, ha nem tilalmak formájában kötjük a lelkére, hanem a sportszerű magatar­tás és a megfelelő sportág alapvétő szabályaiként magya­rázzuk meg neki azokat. A téli sporteszközök használatát s a sportot magát is csak a türel­mes, rendszeres gyakorlás te­szi biztonságossá. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom