Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-10 / 8. szám, csütörtök

A nagy üzenetváltás Emil Boleslav Lukáč SZÜLŐK, NEVELŐK FÓR u/m A- ; : ; ISKOLAÉRETT-E A GYERMEK? E. B. Lukáčot nem kell külön bemutatnunk, hiszen ismerik a nevét mint költőét és műfordí­tóét egyaránt. Hosszú éveken keresztül fáradozott a magyar —szlovák kulturális kapcsola­tok elmélyítésén. A magyar iro­dalom szakavatott tolmácsolá­sával, cikkeivel, tanulmányai­val vállalta a népszerűsítő szerepét, amelyért e kitűnő szlovák költőt a Magyar PEN Club 1969-ben PEN-emlékérera mel tüntette ki. A Madách Könyvkiadó dicsére­tes vállalkozása, hogy megjelen­tette E. B. Lukáč tanulmányai­nak válogatását A nagy üzenet­váltás címmel, amely segítségé­vel képet kapunk a neves szer­ző szlovák-magyar kapcsolato­kat ápoló és szorgalmazó iro­dalmi tevékenységéről. A tanul­mányokat összeállító Csanda Sándor a kötet előszavában így ír: „Ha valaki, akkor elsősor­ban ő nevezhető a magyar iro­dalom szlovákiai nagyköveté­nek". Nemcsak fordításaival szolgálja a magyar irodalom ügyét — népszerűsíti szlovák nyelven a magyar irodalmat —, hanem elméleti és népszerűsítő cikkeivel is. Ö Ady Endre leg- hlvatottabb szlovákiai tolmá- csolőja. Csanda Sándor beve­zető írásában rámutat E. B. Lu­káč kulturális hídépítő mun­kásságának történelmi fontossá­gára, elemzi életútját, munkás­ságának főbb állomásait. A köi tét a bevezető íráson kívül öt fejezetből áll. 1. A Harcok és eredmények a szlovák—magyar kulturális kü zeledés szolgálatában című rész tartalmazza a modern ma­gyar líra első szlovák nyelvű antológiájának (Sötét vizek partján) előszavát, amelyben a szerző n szomszéd népek kultú­rája megismerésének szükséges­ségére hívja fel a figyelmet, hi­szen az egyes népek szellemi kincseinek kölcsönös megisme­rése, befogadása a népek köl­csönös megbecsüléséhez, meg értéséhez vezet. A magyar irodalom szlovák szemmel című írás bemutatja, hogy Lukáč hogyan került kap­csolatba a magyar irodalom mai, mely költők hatottak rá, kiket fordított, kikkel állt iro­dalmi vonatkozású levelezésben, személyes kapcsolatban. Vázol­ja azt is, hogyan kellene szoro Sabbra fűzni a kapcsolatokat a , Az ünnepek előtti csúcsfor­galom könyvesboltjainkban is megszűnt, ám ez nem jelenti azt, hogy csökkent volna az érdeklődés a jó könyvek iránt. A kiadók és a kereskedelem ebben a hónapban is gondos­kodik számos érdekes, sokféle igényt kielégítő könyvekről. Az év első napjaiban jelent me(g könyvesboltjainkban Sas Andor A koronázó város című műve. A több mint tíz éve el­hunyt ismert bratislavai egye­temi tanár a nagy múltú tör­ténelmi város 1815-től 1848-ig terjedő időszakával ismertet meg bennünket. A diéták vá­rosát abban az időben is neves nemzetébresztők látogatták vagy lakták. Itt mondta el szenvedélyes beszédeit Kossuth Lajos, Széchenyi István, Ľudo­vít Stúr. Járt itt Metternich, Talleyrand, Wellington, Köl- csefy és Petőfi is. Sas Andor nemcsak róluk írt, hanem az ő tevékenységükkel párhuza­mosan hiteles képet fest a gőzhajózás megindulásáról, a Vaspálya társaság megalakulá­sáról, a színházi, tudományos, poétikai és mindinkább föllen­dülő kereskedelmi életről. Moyzes Ilona az Osztravai dalok című verseskötete után most elbeszéléseit gyűjtötte össze és Harangok címmel je­lentette meg könyvalakban. A napilapjainkból és folyóirata­inkból is ismert írónő elbeszélé­seiben érdekes világba vezeti el az olvasót. Írásaink hősei többnyire magányos emberek: öregek, vagy szerelmükben szlovák és a magyar irodalom között. Az Egy fölöttébb hasznos küldetés ben Lukáč hangsúlyoz­za: „Saját érdekünkben minél mélyrehatóbban meg kell ismer­nünk más népek legnagyobb ér­tékeit." A „legnagyobb“ művek­nek Lukáč azokat tekinti, ame­lyek humánus küldetést hor­doznak, s az emberek és a né­pek testvériségét hirdetik. A közös látomás útján című írás azokat a gondolatait tartalmaz­za, amelyeket a PEN-emlékérem átvevése után mondott el: „Fél évszázadnak kelleti eltelnie, hogy bizonyos providenciális paralelizmusnk törvényszerű­sége igazolódjék. Leviatáni út­vesztőkön, sivatagokon keresz­tül, nemzeti vérfürdőkön ál, egyéni és kollektív tragédiák hói kilábolva, új generációkkal együtt megú/hodva itt állunk, népeink lelkének mérnökei nemcsak szemtől szemben, ha­nem egymás mellett“. E gondo­latok is bizonyítják, hogy E. B. Lukáč tudatosítja szerepvállalá­sának nemes küldetését, a né­pek internacionalista kapcsola­tainak elmélyítését és az elmé­lyítés időszerűségét is. Az én tanítóm ban meleg szeretettel emlékezik tanítójára, Klaniczay Sándorra, akinek nevelési esz­ménye a szorgalom, a pontos­ság és a becsületesség volt. Klaniczay nagy hatással volt Lukáč értelmi és erkölcsi fej­lődésére. A Szilárd pillérek című írásában a szerző vázol­ja azt, hogy a jelentős kulturá­lis értékek megfelelő átültetés és besorolás esetén saját kul­túránk talaját is megterméke­nyítik, s így közvetve bár, de a mi értékeinkké is válnak. 2. A második fejezel írásai át­tekintést nyújtanak néhány XIX. és XX. századi magyar író, költő életútjáról, munkásságá­ról. Lukáč főleg a nevezetes év­fordulókat használja ki egy- egy kiemelkedő magyar irodai mi egyéniség népszerűsítésére, írásainak jelentősége doku­mentum értékükön kívül az, hogy megismerteti a szlovák ol­vasóközönséget a Petőfi életmű nagyságával, jelentőségével, Arany János kötői portréjával, Madách vagy Jókai jelentős al­kotásaival. Az Egy Mikszáth- fordítás kapcsán című írás a műfordítás időszerű kérdéseit is elemzi. A Gyóni Gézáról szó­ló emlékezés bemutatja és jel­csalódott asszonyok, akik azon­ban vállalják sorsukat, a meg­próbáltatások ellenére! sem ad­ják föl elveiket. Csanda Sándor ismert hazai Irodalomtörténészünk és kriti­kusunk több éves kutató mun­káját adja közre Balassi Bá­lint költészete és a közép euró­pai szláv reneszánsz stílus cí­mű könyvében. A szerző gaz­dag példatárral illusztrálva mutatja be a neves magyar költőt, egyéniségét és írásmű­vészetét, majd egybeveti Ko- chanowskival, a lengyel rene­szánsz líra kimagasló képvise­lőjével, valamint a korabeli cseh, illetve szlovák költészet­tett. A kortárs szlovák irodalmat ezúttal Milan Rúfus Válogatott versei képviselik. Napjaink egyik legeredetibb hangú és legtehetségesebb szlovák köl­tőjének e magyarul megjelenő kötete minden túlzás nélkül jelentős irodalmi eseménynek számít. K. Capek—Chod írásait, sajnos eleddig aránylag kevés olvasó ismeri. A századforduló közötti évtizedek egyik legje­lentősebb cseh írója pedig meg­érdemli, hogy számon tartsuk őt. Ezúttal egyik ismert regé­nye, a Tündérálom jelent meg magyar fordításban. Új kiadásban látott napvilá­got Balzac Elveszett illúziók című regénye. A Hat holdas ró­zsákért című kötetben Babits Mihály sajátos hangvételű el­beszélés-művészetét ismerhet­jük meg. Rövid idő alatt immár har­lemzi a „véres harcok és a bé­ke“ magyar poétáját. Írásainak pozitív vonása, hogy Lukáč min­dig azt domborítja ki, ami a két népben közös, ami a két népet a társadalmi haladásért fotyta- lott harcban összeköti. 3. Ady Endre költészetét elemzi az Ady igézetében című fejezet. Lukáč a kötetnek ebben a ré­szében főleg azt mutatja meg, hogy milyen hatással volt Ady a szlovák irodalom jeles kép­viselőire. Bemutatja Ady és Hviezdoslav kapcsolatát, a né­pek testvériségéért folytatott kűzdelmiiket. Ady Endre és O. P. Hviezdoslav szellemi testvé­riségét hangsúlyozza. A nagy üzenetváltás című tartalmas írás is. „Két nemes lélek megegye­zett az alapvető emberi, nemze­ti és szociális kérdésekben, a közép európai nemzetek testve ri együttélésének, a legmaga­sabb fokú emberiség jogi ala­pokon nyugvó víziójában. Ez a vízió egyre sürgető és modern, nem hullott ki az idő rostá­ján ..." Az írás megállapítja azt is, hogy e vízió megközelítésé­nek és megvalósításának leg­fontosabb feltétele a szocializ­mus. 4. E. B. Lukáč külön fejezetben ír a Nyugat-nemzedék nagy alakjairól is. Megismerteti a szlovák olvasót Tóth Árpáddal, Kosztolányi Dezsővel és juhász Gyula költészetének szlovák visszhangjával. Lukáčnak a Ju­hász Gyula titkárával folytatott levelezéseiből kitűnik, hogy Lukáč aktívan hozzájárult a Ju­hász Gyula Múzeum anyagának gazdagításához. Szívügyének te­kintette a két nép kultúrájának időn átvilágító eszmei értékei kőzklnccsé tételét. 5. A könyv utolsó fejezete tisz­telgés Lukáč barátai és harcos­társai előtt. Megvilágítja a szlo­vák-magyar irodalmi kapcsola­tokat Ady Endre költészetének értékelésében, bepillantást nyújt Lukáč és Földessy Gyula leve­lezésébe, és más irodalmi vo­natkozási kérdésekbe. Értékes az Ady Endre és Bölöni György igaz barátságát ecsetelő írás is. A kötetet Győry Dezső és Vo- zári Dezső költészetének elem­zése és a hetvenéves Illyés Gyulát köszöntő írás zárja. SZITÁSI FERENC madik kiadásban került a könyvesboltokba Liszt Ferenc életregénye, s ez mindennél ékesebben bizonyítja Gál György Sándor könyvének si­kerét. , A Gárdonyi-kedvelők most A láthatatlan ember új kiadá­sát vásárolhatják me(g. Ezt a regényt az író legkedvesebb írásának tartotta, s nem vélet­lenül, hiszen a hun birodalom idejében lejátszódó érdekes és szép történetet már eddig is százerzek olvasták és szerették meg. Több szép új ifjúsági könyv is megjelent az utóbbi napok­ban. Minden bizonnyal sok if­jú olvasó — és nemcsak ők — többször is elovassa majd Kamanyin Repülők és űrhajó­sok című izgalmas könyvét, amelyben a repülő vezérezre- dels, a Szovjetunió Hőse a be­repülőpilóták és űrhajósok éle­tét, kalandjait és helytállását eleveníti meg. Két további új könyvhöz úgy véljük nem szük­séges semmilyen kommentár. Elég, ha leírjuk a címeket és az alcímeket. Kincskeresők 1974 — Mesék, versek, történetek, hasznos tudnivalók azoknak, akik szeretik a szép könyve­ket. Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvénye — harminc törté­net leghíresebb indián harco­sokról és a legjeflentősebb in­dián háborúkról. A legifjabb érdeklődők szá­mára ajánljuk a Tündérek, törpék táltosok, valamint a Zoknidakszli és mások című mesekönyveket. y—/— MÁR CSAK NÉHÁNY HÉT vá­laszt el bennünket az iskolai beiratásoktól, s Ilyenkor sok szülőben felvetődik a kérdés: érett-e gyermeke az iskolába járásra, tud-e majd alkalmaz­kodni az új környezethez, elvi­seli-e majd a különféle megter­heléseket stb. Ezért úgy gon­doljuk, nem lesz célszerűtlen, ha röviden foglalkozunk az is- kolaérettséggel kapcsolatos kér­désekkel. Az iskolaérettség gyakorlati­lag már Komenský működésétől és tudományosan megalapozott pedagógiájától kezdve különbö­ző kutatások tárgya. Szakembe­rek keresik a választ arra a kérdésre, mikor tekinthető a gyermek annyira érettnek, hogy iskolába járhasson. Miért szükséges ennek megál­lapítása, miért kell ezzel a kér­déssel foglalkozni? Köztudott, hogy szocialista társadalmi rendszerünkben a fokozott anyagi és erkölcsi gondoskodás ellenére is nagyon sok gyermek nem fejezi be az alapiskolát, s viszonylag még most Is nagyon sok a bukás az alapiskola 1—5. évfolyamában. Meggyőződésünk, hogy ennek egyik komoly oka éppen az iskolaéretlen gyerme­kek korai iskolába járatása. Csehszlovákiában — mint isme­retes — azok a gyennekek ír­hatók be első osztályba, akik az adott év szeptember 1-ig bétől tik 6. életévüket (kivételes ese­tekben a december 31-ig szüle­tettek is felvehetők), s akik feltehetően olyan testi és szel­lemi érettségi szintet érnek el, amely lehetővé teszi számukra az iskolai megterhelés elviselé­sét. Az óvodából, illetve a családi környezetből az iskolába való átmenet viszonylag nagy szel­lemi megterhelést jelent a gyer­mek számára, s ez a megterhe­lés később még fokozódik, hi­szen a tudomány, a technika, a társadalom gyors ütemű fejlő­dése az iskolai tananyag meny- nyiségében és minőségéljen is megnyilvánul, s ez mindenkép­pen a tanulókkal szemben tá­masztott követelmények fokozó­dásával jár együtt. Nehezíti az iskolai munkát az a körülmény is, hogy az osztályban levő gyermekek között fél év kor­különbség Is lehet. Az iskolába járás rendkívül jelentős mozza­nat a gyermek életében s az is­kolába lépés gyakran sok nem kívánatos tünetet idézhet elő. Az orvosok különböző megbete­gedések szaporodására hívják fel a figyelmet, főképpen az olyan gyermekek esetében, akik testileg és lelkileg fejletleneb­bek. Tulajdonképpen mit jelent az iskolaérettség s egyáltalán mi­nek az alapján állíthatjuk, hogy a gyermek érett a beiskolázás­ra? AZ ISKOLAÉRETTSÉG komp­lex fogalom: testi, lelki, társa­dalmi, jogi stb. vonatkozásai vannak. Az iskolaérettség meg­határozásához ma már bizonyos megkülönböztető ismérvekkel rendelkezünk. Ezeket általában négy csoportba oszthatjuk: 1. Az éleikor — ez törvény által meghatározott s löbbé-kevésbé formális kritérium. 2. A testi fejlettség mulatói (súly és ma­gasság). Meg kell jegyeznünk, hogy a testsúly és magasság, illetve az iskolai eredményesség között még nem mutattak ki semmilyen összefüggést. Az egyik igen egyszerű méi'ési módszer az ún. „filipini mér­ték“ (a gyermeknek jobb kezé­vel a fejtetőn át meg kell fog­nia bal fülét.) Természetesen ez is csak kiegészítő kritérium lehet. 3. Szellemi kritérium — a szellemi érettség megállapí­tása egyre nagyobb jelentőséget kap a gyermekek beiskolázása szempontjából. A rendszeres megfigyelés mellett különböző, személyiséget, képességeket, in­telligenciát, készségeket stb. mérő tesztek állnak a szakem­berek rendelkezésére; ezek alapján viszonylag megbízha­tóan eldönthető, érett-e a gyer­mek iskolába járásra. 4. Szociá­lis, érzelmi kritériumok — ezek igen fontosak a gyermek kö­zösségbe való beilleszkedése il­letve a különböző rendszabá­lyok elfogadása és betartása szempontjából. Az alkalmazko­dásra, a helyes érzelmi kötődés­re, a viselkedés regulációjára al­kalmatlan gyermek az ismeret- szerző tevékenységre neon ké­pes. A fejlődésben való elmaradás (retardáció) gyakran csak lát­szólagos a másik közismert tü­nethez, az akcelerációhoz viszo­nyítva. Ezért nem árt, ha a szülő is tudja, hogy a retardált gyermekek főbb ismertetőjegyei, vonásai a következők: 1. Szegé­nyes beszéd mind alaki, mind formai szempontból. 2. A megfi­gyelő- és észlelőképesség fej­letlensége. 3. A figyelemkon­centráció hiánya. 4. Ezek kö­vetkeztében az absztrakt gon­dolkodás, a következtető képes­ség alacsony színvonala. 5. Ér­zelmi sivárság, ami a társas magatartás zavarában nyilvá­nul meg. A szociális viselkedés zavara általában két fő forrná* bán nyilvánul meg: túlmozgá­sos. nyugtalan, agresszív visel­kedésben, b) vagy túlságosan gátolt, félszeg, emberkerülő ma­gatartásban. A SZAKEMBEREK az okok elemzésénél az esetleges rossz lakás- és táplálkozási viszonyo­kon kívül a szülői érdeklődés és a korai foglalkozás hiányát ál­lapították meg. Ez is hangsú­lyozza a szülők felelősségét a gyermek iskolára való előké­szítésében. Minden esetben tá­mogassák gyermeküket abban, hogy pozitív képet alakíthas­sanak ki önmagukról. Ne hall­jon a gyermek olyan vélemé­nyeket, hogy „le semmihez nem értesz", „ügyetlen vagy“, „buta vagy“, „csýnya vagy“, stb. Ösz­tönözni kell a gyermekeket és lehetőséget biztosítani, hogy szabad foglalkozással — rajz­zal, festéssel, mintázással, ének léssel, zenével, mozgással stb. — kibontakoztathassák alkotó- képességüket, megszerezhessék az iskolai munkához szükséges elemi készséget. El kell érni, hogy a gyermek megszokja: a megkezdett tevékenységet, fel­adatot szükséges befejezni, nem lehet félben hagyni még akkor sem, ha egy másfajta tevékeny­ség csábítóbb számára. A tapasztalatok azt mutatják, az éretlen gyermeknek elsősor­ban tevékenységének a motívu­mai éretlenek. Ezért ügyeljünk arra, hogy a gyermek cselekvé­se, tevékenysége valamilyen módon mindig motivált legyen. Tudnia kell, mit miért tesz, lát­nia kell tevékenységének cél­ját, értelmét, értékét. Ne saj­náljuk a fáradságot ennek meg­magyarázására, s nem kell fél­ni a jól elvégzett feladat jutal­mazásától sem. S még egy fontos tényezőről nem szabad megfeledkeznünk: az iskolához, a pedagógushoz való pozitív érzelmi kapcsola­tok kialakításáról. A gyerme­keknek várnia kell a beiratko­zás és az iskolába lépés napját. Többször is hangsúlyozzuk előt­te az írni, olvasni, számolni tu­dás örömét, azt, hogy sok-sok új tárggyal ismerkedik majd meg, olyan ismeretre tehet szert, amely okosabbá, értéke­sebbé teszi őt. AZ ELMONDOTTAKAT sum­mázva megállapíthatjuk: az is­kolába járást megelőző kötelező orvosi vizsgálat nem elégséges az iskolaérettség megállapításá­ra. A testi, fejlettség mellett feltétlenül szükséges az Iskola­érettség lelki mutatóinak a fel­tárása is. (Pszichológiai tanács­adókban ezt ingyen végzik.) A testi és a szellemi fejlődés ugyanis nincs mindig teljes összhangban, ezért jogosnak tű­nik az a követelmény, hogy az orvosi vizsgálatot pszichológiai vizsgálattal kell kiegészíteni annak megállapítására, hogy a gyermek alkalmas-e az iskolai munkára. Ilyen szempontból kü­lönös figyelmet érdemelnek azok a gyermekek, akik az adott év szeptember elseje után töltik be hatodik életévüket. ZIRIG MARGIT Januári könyvújdonságok REGÉNYEK, VERSESKÖTETEK, IFJÚSÁGI ELBESZÉLÉSEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom