Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-10 / 8. szám, csütörtök

Bóriková Mária és Búdová Katarína két év óta hiba nélkül dol­goznak a gumitömlőket gyártó gépeken Az angol Thompson százhar­minc évvel ezelőtt Franciaor­szágban szabadalmaztatta nagy­szerű felfedezését, a levegővel felfújtalott gumiabroncsot. Ez a találmány az eltelt csaknem másfél évszázad alatt szerte a világon, s a felszabadulás után tökéletesebb kivitelezésben ha­zánkban is meghonosodott. Jog­gal állíthatta tehát Otlo Hloža mérnök, a púchovi üzem igaz­gatója: — Az autógumi hajdani fel­találója ma már rá sem ismer­ne szabadalmára. A mai gumi­tömlőknek és abroncsoknak nemcsak az a funkciójuk, hogy a járműveket megóvják a na­gyobb rázkódásoktól, hanem egyúttal az is, hogy gyorsabbá, biztonságosabbá tegyék a köz­lekedést és a szállítást. Idestova huszonöt esztendeje, hogy ez a Szlovákia iparosítása keretében létesített Vág menti gyár megkezdte termelését. Az­óta 25 országban ismerkedhet­tek meg gyártmányaival. Az igazgatóság épületének folyosó­ján és a termelőcsarnokokban láthatók azok az elismerő leve- lek, amelyek Svédországból, a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, a Német Szövetsé­gi Köztársaságból, Franciaor­szágból, Indiából, illetve ha­zánk különböző tájairól érkez­tek s a gyárból kikerülő áruk kifogástalan minőségét dicsé­rik! Jan Lazar például az alábbi sorokat küldte Ceské Budéjo- vicéről: „A púchovi gyár véd­jegyét hordozó gumiabroncso­kat négy évvel ezelőtt szerel­tem fel a 407-es Moszkvicsom­ra. Ez idő alatt 80 000 kilomé­tert futottam le velük és még mindig biztonságosan használ­hatom őket. Az új esztendőben további munkasikereket, jó mi­nőségű áruk gyártását kívánom valamennyiüknek“. Hloža elvtárs ezeket az elis­merő sorokat a bizalom fok- mérőjekén tartja számon, de nem győzi hangsúlyozni azt sem, hogy ehhez a törzsgárda kialakítása és a dolgozók szak­mai képzése segítette az üze­met. Mindig nagy jelentőséget tu­lajdonítottunk ennek a kérdés­nek — folytatta. Korunkra a technika gyors fejlődése jel­lemző. Űj gépek, berendezések, új technológiák, modern eljá­rások honosultak meg a vegy­iparban is, ahová mi tartozunk. Ám az előrehaladás nem kis részben attól is függ, hogy lé­pést tart-e a szakmunkáskép­zés ezzel a műszaki fejlődéssel, képesek-e a tudomány és a technika eredményeinek a hasz­nosítására azok, akik az új gé­pekkel, az új technikával dol­goznak. — Eddigi eredményeik ezt nemegyszer igazolták. Szeret­ném azonban, ha vázolná, mi­lyen intézkedéseket tettek a szakmai tudás elmélyítésének a megszervezésére? — A szakmunkásképzésnek az üzemben több formája van. Az általános iskolából jelentke­zőket korszerűen felszerelt ta- noncotthonokban helyezzük el, s három év alatt jó szakembe­rek válnak belőlük. A középis­kolát végzett fiatalok rövidí­tett idejű képzéssel sajátíthat­ják el a szakmát, s végül kü­lönböző lehetőségeik vannak a már munkaviszonyban álló fel­nőttek továbbképzésének is. Ennek köszönhetően nincs az üzemnek olyan dolgozója, aki nem lenne mestere szakmájá­nak. Ián Svorada elvtárs, aki a fejlesztési osztályon dolgozik, az új termékek gyártásáról tá­jékoztatott: ' — A CSKP KB múlt év no­vemberében tartott ülésén Ľu­bomír Štrougal elvtárs beszá­molójában többek között arról is beszélt, hogy bő választék­ban, magas minőségi színvonalú árucikkekkel lássuk el a piacot. Ez ránk is vonatkozik, hiszen tavaly október közepén csök­kent a személyautók ára, s en­nek folytán a gépkocsitulajdo- nosok számának jelentős gya­rapodása várható. Számítunk tehát azzal, hogy ez idén gyárt­mányaink iránt megnövekszik • a kereslet, aminek kielégítésé­ről már most kell gondoskod­nunk. A belső és a külső gumik gyártásán kívül a teherkocsik, a traktorok tömlőit, gumiab­roncsait is a púchovi üzem ál­lítja elő. Ezenkívül a szállító gumiszalagok gyártásával is foglalkozunk. Mint ismeretes, a múlt évben tovább tökélete­sítettük a radiális abroncsok gyártását, de mint az üzletfe­leink igényei mutatják, a szál­lító gumiszalagok eddigi para­méterein is változtatnunk kell, hogy azok magasabb hőfokon nagyobb megterhelésre legye­nek képesek. Az utóbbi időben az autósok érdeklődése mindinkább a ra­diális gumiabroncsok vásárlásá­ra Irányul. Ezért megkértem Svorada elvtársat, hogy sorolja fel e népszerű gyártmány elő­nyeit. Vendéglátóm úgy gondol­ta, hogy jobb lesz, ha erre a gyártó részlegen kapom meg a feleletet. Az öntőcsarnokban, ahol a kaucsuk jellegzetes illata árad, fozef Baška műhelyvezető fo­gad. Készségesen mutatja és magyarázza a radiális abron­csok gyártásának menetét. — Elöljáróban talán el kell mondanom, hogy a gumiköpe­nyek az új évben poliamidszál- lal erősített kordszövetből ké>- szülnek. Az abroncsok peremét pedig már gumival átitatott üvegrostból gyártjuk. Egyéb­ként a radiális gumik előnye, hogy jól tapadnak az úttesthez, mintegy 12 százalékkal csök­kentik a gépkocsik féktávolsá­gát és élettartamuk legalább 50 százalékkal hosszabb a ha­gyományos abroncsokénál. Miután a műhelyvezető be­avatott a gyártás technológiá­jába, a gépek kiszolgálóival is hosszabban elidőzhettünk. Bá­mulatos a szakmai jártasságuk. — Mi már 25 éves alkalma­zottai vagyunk az üzemnek — mondja Vavrík Ľudovít, a for­mázógép mestere. Szomszédja, Mária Majdano- vá, aki a fröccsöntő gépen dol­gozik, tréfásan visszaszól: — Mit szóljak akkor én, az üzemben, eltöltött csekély ti­zenhárom évemmel...? Vavrík bácsi, akit csak két év választ el a nyugdíjtól, to­vább szövi a beszélgetés fona­lát: — Közénk számítalak én té­ged is, mert a fiatalabbak kö­zül a legjobbak közé tartozol. A négygyermekes családanya tavaly decemberben érdemelte ki a „Vállalat legjobb dolgozó­ja“ kitüntetést. Munkatervét fo­lyamatosan 110 százalékra tel­jesíti. Majdanová talán nem is hall­ja a műhelyvezető dicsérő hangját, mert szinte beletemet­kezik a munkába. Ha már a terv teljesítésénél tartunk, azt is meg kell említe­ni, hogy a gyakori nyersanyag­hiány és az üzem második sza­kaszán folyó építési munkák el­lenére csaknem 15 millió koro­nával szárnyalták túl az 1973. évi árutermelés előirányzatát. Pavol Tanuška főmérnök tájé­koztatásából azonban kiderült, hogy az idei év feladatai to­vábbi 5,5 százalékkal növeked­nek, s ezek hiánytalan teljesíté­sére minden erőt és tartalékot mozgósítaniuk kell. — Ebbeli igyekezetünkben — érződött ki a bizakodás a hang­jából — a szocialista munkabri­gádok állhatatos munkájára és a százezres mozgalomban részt vevők kezdeményezésére is szá­mítunk. Tavaly a versenymozga­lom hárommillió korona értékű többletet eredményezett. Dol­gozóink az 1974. évre 9 millió korona értékű felajánlást tet­tek. Gyakorlatilag ez annyit je­lent, hogy árutermelési tervün­ket akkor is túlteljesítjük, ha az anyagellátás a tavalyi szin­ten marad. Az ötéves terv hát­ralévő két évében, mintegy 600 millió korona értékű beruházás­sal, végre befejezzük üzemünk második szakaszának építését. Ezáltal további 2000 dolgozónak nyújtunk biztos munkalehetősé­get, hárommilliárd korona érté­kű árut pedig népgazdaságunk­nak. A púchovi Május 1 Gumigyár vezetői nemcsak a követelmé­nyek mércéjét emelik magasra, hanem a dolgozók jobb munka­feltételeiről, szociális, egész­ségügyi és kulturális igényeik kielégítéséről is messzemenően gondoskodnak. Több mint 3 millió koronát fordítottak a korszerű sportpálya és az üze­mi üdülőközpont kiépítésére, amihez a szocialista inunkabri- gádok tagjai legalább 2 millió korona értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá. S70MBATH AMBRUS Meghozta a vart eredményt A/, utóbbi években, de főleg a párt XIV. kongresszusa óta nagy figyelmet és gondot fordítunk a népesedésre. Hogy pártunk és kormányunk e téren helyes politikát folytat, ezt több tényező is bizonyítja. Leginkább az, hogy míg 1968-ban hazánkban 214 000 gyerek született, addig tavaly több mint 273 000, vagyis ezer lakosra számítva 19. Örvendetes az a tény is, hogy egyre növekszik a több­gyermekes családok száma. Míg 1971-ben 228 531 újszülött­ből 42 294 született harmadik, illetve negyedikként, addig tavaly 273 000-ból már mintegy 48 000. A statisztikusok és a demográfusok szerint ehhez a népesedési politika fokozatos megvalósítása járult hozzá. Az első lépés az volt, hogy a gyermekét gondozó anya szabadságát egy évig meghosszabbították, majd ezt a két­szeresére növelték, természetesen az anyasági segély fo­lyósításával együtt. Többször sor került a gyermekpátlék emelésére is. 1971. október 1-től a szülési segélyt is a kétszeresére emelték, vagyis 2000 koronára. Tavaly a gye*' mekpőtlék újabb emelése mellet sor került az ifjú házasok kölcsöneinek a bevezetésére is. Nem lebecsülendő tény, hogy a kölcsön törlesztésekor az első gyermeknél 2B00, s minden további gyermeknél 4000 koronát írnak fe. Tavalyi népesedési eredményeinkkel tehát elégedettek lehetünk, mégpedig jogosan. Ám ez további feladatokat ró a társadalomra, vagyis mindnyájunkra. A múlt évben szü­letettek anyukái egy-két óv múlva ismét munkába akarnak majd állni. Ezért az illetékes szerveknek már ma föl kell mérniük, hogy lesz-e elegendő hely a bölcsődékben és az óvodákban. Ahol szükséges és megvan a lehetőség, ott társadalmi munkával új óvodát, illetve bölcsődét kell épí­teni, esetleg más épületet erre a célra átépíteni. Termé­szetesen felmerül a kérdés, honnan szerezni az anyagia­kat. Elsősorban azok az ipari és mezőgazdasági üzemek járulhatnak hozzá anyagiakkal, ahol sok nő dolgoz k. Ösz- szefoghat több üzem, esetleg a nemzeti bizottsággal kar­öltve társadalmi beruházással kell biztosítani a szükséges építkezést. Az építőipari vállalatoknak is a jövőben na­gyobb megértést kell tanúsítaniuk az említett létesítmé­nyek építése iránt. Ez nem más, mint a komp'ex lakás- építési politika szigorú megtartása. Szükséges a szülészetek bővítése is. Nem utolsósorban pedig arra kell törekedni, hogy a lehető legszélesebb mértékben segítsünk a kismamák gondjain. Az illetéke­seknek oda kell hatniuk, hogy a közszükségleti ipar meg­felelő mennyiségben és minőségben lássa el üzleteinket jó minőségi és olcsó babakelengyóvel, gyermekruhával, cipő­vel és nem utolsósorban bútorral. A szolgáltatások terén is akad még éppen elég tenni­való. Az ún. pelenkaszolgálatot, az élelmiszer házhoz szál­lításának kibővítését stb. is minden bizonnyal szívesen vennék a többgyermekes családok. Amint látni, az új óv küszöbén van min elgondolkodniuk az üzemeknek, a nem­zeti bizottságoknak. S minél előbb váltják fel az elképze­léseket a tettek, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy nem ér bennünket meglepetés. A jövö nemzedékről való gondoskodásról, nevelésről van szó. Ez pedig megér min­den fáradságot és anyagi befektetést. N. J. Kommunisták és párfonkíviiliek szava: Közös holnapunkról együtt döntünk „Különös dolog a pártpoli­tika és a kommunisták is na­gyon különös emberek ... Nyu­gati határainkon túl, jóformán minden országban u vezetők rettegnek a gyűlésező tömegek­től, rendőröket vezényelnek ki ellenük. Nálunk pedig agitket- tősök járják a falvakat, vá­rosokat, hogy minél több ember jöjjön össze... S ha összejöt­tek, elégedetten hallgatjátok, hogyan bírálnak benneteket ezért, azért, amazért...“ Ezek a szavak a legutóbbi nyilvános pártgyűlések idején hangzottak el egy pártonkívüli ismerősöm ajkáról. Sokszor ta­lálkozunk, beszélgetünk, s ha nem minden kérdésben azonos is a véleményünk, ez a viszo­nyunkat cseppet sem zavarja. Egy kiváló üzem nagyon meg­becsült dolgozója, a munkájá­ban, a hobbyjában és a politikai kérdésekben is tudja, hol a he­lye. Szavai kezdetben megmoso­lyogtattak. Később azonban mé­lyebben elgondolkoztam. Való­ban, milyen különös. Vagy még­sem? Mert amint a legutóbbi nyilvános pártgyűlések megmu­tatták — s itt csak egyetlen já­rás: a Veľký Krtíš-i (nagykür- tösij járás tapasztalatairól be­szélhetek — „bírálat“ és bírálat között óriási különbség van. Nőm egy nyilvános pártgyűlé­sen foglaltam helyet a pódiu­mon levő vezető dolgozók kö­zött — falusi vagy üzemi szin­ten —, nem egy ilyen „bírála­tot“ hallgattam végig, de so­ha, egy pillanatig sem volt olyan érzésem, hogy most itt szervezetet, egyéneket bírál­nak. Inkább a rendkívüli fele­lősséget, a felmerülő hiányos­ságok kiküszöbölésében felkí­nált önzetlen segítséget éreztem ki a felszólalók szavaiból. Ak­kor is, ha éppen nem dicsérték az üzemben vagy a községben, a városban tapasztalható né­mely jelenségeket. S a pártnak lényegében ez is volt a célja. A lehető legna­gyobb mértékben kihasználni azt az óriási politikai tőkét, melyet a becsületes dolgozók százezrei, a lakosság különbö­ző rétegeinek széles tömegei nyújthatnak mindennapi éle­tünk állandó javítása érdeké­ben. S ez a célkitűzés teljes mértékben sikerült a Veľký Kr­tíš-i járásban is, ahol a nyil­vános pártgyűlések az utóbbi időszak egyik jelentős politikai sikereként szerepelnek. Az eredmények azonban so­hasem születnek megfelelő elő­készületek nélkül. S ez a tény fokozottabb mértékben érvé­nyesül akkor, ha a tömegek kö­zött végzett munkáról van szó. Ennek a ténynek az ismerete szabja meg a nyilvános párt­gyűlések előkészítését. Egy példa A valamivel több mint 46 ezer lakosú járásban az agit- kettősök több mint 10 ezer csa­ládot látogattak meg, hogy el­beszélgessenek az emberekkel a politikai, gazdasági élet egyes kérdéseiről, előkészítsék őket a gyűléseken való részvételre és az aktív vitára; a hogy ismere­teket gyűjtsenek a nyilvános púrtgyűlésre kijelölt küldöttsé­gek számára. Többek között en­nek is tulajdonítható, hogy a járásban gyakorlatilag minden negyedik ember megjelent a nyilvános pártgyűléseken, s je­lentős részük fel is szólalt. Po­zitív tényként kell elkönyvelni, hogy a vitázók nagy része pár­tonkívüli, s igen sok politikai kérdéshez szólt hozzá építő szellemben. A statisztika azonban nem le­het igazi mércéje e gyűlések súlyának és jelentőségének a járás politikai és gazdasági éle lében. A döntő az, hogy miről beszéltek a vitázók, melyek azok a problémák, amelyekre a pártnak fokozott figyelmet kell fordítania, s megoldásukat a legközelebbi időszakban kell szorgalmazni a pártszervezetek hatáskörében, a nemzeti bizott­ság szakaszán, vagy az üzemek­ben, a vállalatokban, a szövet­kezetekben, és az állami gaz­daságokban, esetleg az egyes tömegszervezetekben. Egyöntetűen meg lehet állapí­tani: jelentéktelen problémá nincs, különösen azokon a terü­leteken, amelyek közvetlenül összefüggnek az emberekkel, az élettel, sorsokkal. Semmifélé problémát nem lehet lebecsül­ni csak azért, mert esetleg nem vagyunk tisztában annak súlyá­val. A későn és szakszerűtlenül megjavított háztartási gép, a rossz minőségű vagy nem friss kenyér az üzletekben éppen elég bosszúságot okozhat a ve­vőknek — s bizony nemegyszer az emberek ezeket a „jelenték­telen“ problémákat esetleg ma­gukkal viszik a munkahelyük­re, s így aztán a problémák nő­nek, terebélyesednek, akár a lavina. Egyetlen megoldás van: minél korábban orvosolni keíl őket. A vita természetesen nem szorítkozott csupán a szolgál­tatások vagy az üzlethálózat egyes fonákságaira. A fő szempont a gazdasági feladatok teljesí­tésére, a választási programok tartalommal való megtöltésére, a termelés gazdaságosságának növelésére, az anyaggal való takarékosságra, a gépek és a termelési berendezések jobb ki­használására, a munka minősé­gének megjavítására irányult. A hat évvel ezelőtt létesült Veľký Krtíš-1 Vízgazdálkodási Nemcsak a követelmények mércéjét emelik magasra LÁTOGATÁS A PÚCHOVI MÁJUS ELSEJE GUMIGYÁRBAN n i ■ ■ . i - . ■i - I “ Belpolitikai kom mentár'

Next

/
Oldalképek
Tartalom