Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-27 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó
így örvendezett Belgrádban a 14 éves Ulrike Richter a 100 méteres hátúszásban világcsúcs- csal szerzett győzelme után. a 1972-es olimpiai évben 31 hivatalosan nyilvántartott világcsúcsból 18-at még az amerikai úszók mondhattak magukénak. A tavalyi úszóidény után, amelyet az első világbajnokság rendkívüli szintre emelt, az Egyesült Államok versenyzői már csak 14 rekorddal dicsekedhetnek, míg az NDK úszói Roland Matthes eddigi két világrekordjához még nyolcat szereztek, tehát tíz csúcs most már az ő tudásukat dicséri. Rövid egy esztendő alatt tehát jócskán eltolódtak az erőviszonyok. Mark Spitz visszavonulása — hét aranyérmet szerzett Münchenben — a győzelmekhez szokott amerikaiaknak nagy érvágást jelentett. A nemzetközi úszósportban az amerikaiak egy évtizeden át védték „állásaikat“, az állandóan támadásba lendülő ausztrál és európai úszókkal szemben. Egészen 1973-ig. A világbajnoki év tavaszán az NDK úszói, elsősorban a lányok, indultak rohamra az amerikai bástya ellen, ami Belgrádig nem kevesebb, mint 17 világ- és 30 Európa-csúcsot hozott. 2:40-es határidőn belül azonban eddig senki sem tudta leúszni ezt a távot. Renáte Vogel világbajnok 2:40,01 perces ideje arra enged következtetni, talán ő lesz az, aki megközelíti Ball eredményét. Európában az NDK úszók külön klasszist képviselnek. Az 1973-ban felállított 48 Európa- csúcs közül harminc az ő nevükhöz fűződik. Mint hírlik, nemcsak a bécsi Eurőpa-bajnokság- ra készülnek nagy szorgalommal, hanem a Kaliforniában sorra kerülő Egyesült Államok elleni viadalra is. Így már az idei évadban választ kaphatunk arra, vajon sikerül-e az amerikaiaknak visszahódítani elveszett pozíciójukat vagy lehet, hogy az NDK elsősorban férfiversenyzői révén még jobban felzárkózik? Íme 1973 legjobb eredményei: Férfiak: 100 ni gyors: Knox 51,70, Montgomery (mindkettő amerikai) 51,70, Bure (szovjet) 51,79, 200 m gyors: Montgomery 1:53,02, Krumpholz (amerikai) 1:53,34, Pyttel (NDK- beli) 1:53,97 — Európa-csúcs, 400 m gyors: Démont (amerikai) 3:58,18 — világcsúcs, Cooper (ausztrál) 3:58,70, Gingsjö (svéd) 4:01,27 — Európa-csúcs, 1500 m gyors: Holland (ausztrál) 15:31,85 — világcsúcs, Démont 15:35,44, Coper 15:45,04. 100 ni mellúszás: Hencken (amerikai) 1:04,02 — világcsúcs, Krjukin (szovjet) 1:04,61, — Európa-csúcs, Tagucsi (japán) 1:05,61, 200 m mell: Wilkie (angol) 2:19,28 — világcsúcs, Hencken 2:19,95, Tagucsi 2:23,11. 100 m pi Hangú: Bruce (kanadai) 55,69, Pyttel 55,86, Bottom (amerikai) 55,94, 200 m pillangó: Backhaus (amerikai) .2:03,32, Gregg (amerikai) 2:03,58, Flöckner (NDK-beli) 2:03,84, 100 m hát: Matthes (NDK-beli), 56,58, Stamm (amerikai) 58,74, Wanja (NDK-beli) 59,08, 200 m hát: Matthes 2:01,87 — világcsúcs, Naber (amerikai) 2:05,67, Verrasztó (magyar) 2:05,89. 200 m vegyes: Larsson (svéd) 2:08,36, Carper (amerikai) 2:08,43. Furniss (amerikai) 2:08,78, 400 m vegyes: Hargitay (magyar) 4:31,11 — Európa-csúcs, Colella 4:32,38, Stra- chan (mindkettő amerikai) 4:33,50. Az ereümenyek hűen visszatükrözik az NDK vezető szerepét a világ úszósportjában. Az év legjobb eredményeinek listáján az NDK-s úszók tizenkétszer találhatók az élen, míg az amerikaiak csupán tizenegy első hellyel dicsekedhetnek. Az elmúlt idényben összesen 32 világcsúcsot adtak át a múltnak. Ebből tizenhetet az NDK úszói (a lányok tizenhatot), hetet az amerikaiak, hatot az ausztrálok, egyet- egyet pedig az angolok (Wilkie) és az olaszok (Calligaris) értek el, A többiek mindehhez csak statisztáltak. Az olimpia utáni évben a női számokban tapasztalhattuk a legnagyobb fejlődést. Tizenöt számból 11-ben megjavították a világrekordot, a férfiaknál viszont 9 rekord bizonyult időt állónak, ami nem utolsósorban Mark Spitz kitűnő időeredményeinek érdeme. Bár Belgrádban a 100 méteres pillangót kivéve (ezt a kanadai Robertson nyerte) társai a többi számban megfelelően helytálltak, mert győzelemre vitték az amerikai színeket, a világcsúcsok azonban érintetlenek maradtak. Úgy tűnik, a hatalmas termetű James Montgomery, a 100 és 200 méteres gyorsúszás győztese léphet leginkább Spitz nyomdokaiba. Spitz 100 méteres. pillangóban elért 54,27 másodperces világcsúcsa azonban évekig tarthatja magát. A 31 világrekord közül csupán egy nem az ^1972—73-as évben látott napvilágot: Catie Ball 1968. augusztus 26-án a 200 méteres mellúszásban 2:38,5 perccel felállított világcsúcsa. Betegsége miatt korán vissza kellett vonulnia, a Ender, Richter, Kother, Vugel az NDK úszókiválóságai. Ki tudja hány világcsúcsot javítanak meg az idei évadban? Kornélia Ende a világ leggyorsabb úszólánya. 4X100 m gyors: Egyesült Államok 3:27,18, Szovjetunió 3:31,36, NDK 33:32,03, 4X200 m gyors: Egyesüt Államok 7:35,22 — világcsúcs, Szovjetunió 7:43,3, Ausztrália 7:43,65, 4X100 m vegyes: Egyesült Államok 3:49,49 NDK 3:53,24, Szovjetunió 3:56,0. Nők — 100 ni gyors: Ender (NDK-beli) 57,54 — világcsúcs, Brigitha (holland) 56,72. Bá- bashoff (amerikai) 58,74, 200 m gyors: Ba- bashoff 2:04,63, Rothhammer (amerikai) 2:04,99, Eife (NDK-beli) 2:05,52, 400 m gyor*: Rothammer 4:18,07 — világcsúcs. Greenwood (amerikai) 4:20,28, Gould (ausztrál) 4:20,9, 800 m gyors: Calligaris (olasz) 8:52,97 — világcsúcs, Lockyer (ausztrál) 8:54,4, Harshbar- ger (amerikai) 8:55,15. 100 m mell: Vogel (NDK-beli) 1:13,74, — Európa-csúcs, Justen (nyugatnémet) 1:15,26, Ruszanova (szovjet) 1:15,42, 200 m mell: Vogel 2:40,01, — Európa-csúcs, Anke (NDK-beli) 2:10,28, Colella 2:41,63. 100 m pillangó: Ender 1:02,31 — világcsúcs, Kother 1:02,63, Beier (mind NDK-beli) 1:03,64, 200 m pillangó: Kother 2:13,76 — világcsúcs, Beier 2:16,77, Colella 2:18,34. 100 m hát: Richter (NDK-beli) 1:04,99 — világcsúcs, Belote (amerikai) 1:05,72, Cook (kanadai) 1:05,84, 200 m hát: Belote 2:20,4. Gyarmati (magyar) 2:21,66, Brigitha 2:22,15. 200 m vegyes: Hübner (NDK-beli) 2:20,51, — világcsúcs, Ender 2:21,21, Heddy (amerikai) 2:23,84, 400 ni vegyes: Wegner 4:57,51, — világcsúcs, Franke (mindkettő NDK-beli) 5:00,37, Calligaris 5:02,02. 4X100 m gyors: NDK 3:52,45 — világcsúcs, Egyesült Államok 3:55,52, NSZK 3:58,88, 4X100 m vegyes: NDK 4:16,84 — világcsúcs, Egyesült Államok 4:25,80,'NSZK 4:26,57. (k) mikor a járás tíz legjobb sportolóját rangsorolták, természetesen róla sem feledkeztek meg. Bizony ott a helye a legjobbak között, hiszen Tóth László, a kerületi bajnokság őszi idényében a 8, helyen végzett Jednota Dunajská Streda (Dunaszer- dahely) középcsatára rúgta a legtöbb gólt. A legjobb sportolók értékelésekor ismerkedtünk meg a szerdahelyiek büszkeségével, aki nemsokára első ligás játékos lesz. De ne vágjunk a dolgok elébe. Tóth Alistálon elemista korában kezdett focizni, s rövidesen fölfigyeltek a tehetséges gyerekre. — Egy alkalommal odajött hozzám Sidó Franci bácsi — emlékezik a kezdetre és szeméből a kellemes emlékek derűje árad — és így szólt: — Laci fiam, akarsz-e a dunaszerdahelyi csapatban játszani? — Hát hogyne akartam volnál Nemcsak szerettem a labdarúgást, hanem a többi fiatalhoz hasonlóan én is tanulni, fejlődni szerettem volna. — Akkor pedig ne tétovázz, mert kár minden percért, — tett pontot rövid, de velős párbeszédünk után a Jednota ificsapatának az edzője. S mivel elhatározásunk ellen senki sem emelt kifogást, rövidesen Duna- szerdahelyen rúgtam a labdát. Ez körülbelül hat évvel ezelőtt történt. Közben Tóth Laci kinőtt a gyerekcipőből, játéka pedig oly nagy mértékben javult, hogy 17 éves korában már beállították a szerdahelyi „A“-csapatba. A tavalyi őszi évad végéig csaknem állandóan csapata legjobbja, leggólerősebb csatára volt. Magaviselete a pályán, sportszerű életmódja példamutató lehetett a többiek számára is. Mégis távoznia „kellett“ a csapatból, és ezért még csak klubja iránti hűtlenséggel sem lehetett vádolni. Miért? Azért, mert olyan kecsegtető ajánlatot kapott, amelynek egyszerűen nem lehetett ellenállni. Meghívták az AC Nitra I. ligás csapatába. A dunaszerdahelyi egyesület vezetősége is tudatosította, mit jelent ez az ugrás a 19 éves futballistának és nem gördített akadályt karrierje elé. Az átigazolást simán elintézték. A nemcsak jóképű, hanem jó képességű focista mozdulataiból, beszédéből, egész lényéből csak úgy árad az elégedettség, a derű. Bizonyára felemelő érzés a kerületi bajnokságból egyenesen az első ligába jutni? Kissé elkomolyodik, mintha most latolgatná első ízben helyzetét, mintha egy pillanatra párhuzamot vonna a múlt és a jelen közt, de amikor a jövő tűnik fel lelki szemei előtt, ismét mosolyra derű* az arca: — Nagyon jó érzés — jelenti ki határozottan rövidke tétovázás után —, de valójában annak örülök a legjobban, hogy az érettségi után sikerült a mezőgazda- sági főiskolára a felvételi vizsga. Mert bizony ezen volt a hangsúly. Persze nagy plusz, hogy Nitrán lakom, ott folytatom tanulmányaimat és az ottani egyesületben focizhatok. — Mikor lesz a bemutatkozás? — Ó, ez már a múlté. Úgy érzem, sikerült! Egy előkészületi mérkőzésen került sor első szereplésemre. A második félidőben én is szóhoz jutottam és sikerült négy gólt rúgnom. Azt ígérték, azonnal beállítanak, mármint ahogy megkezdődnek a bajnoki küzdelmek. A csapat tagjai miként fogadták? — Az az érzésem, befogadtak, legalábbis játékukból erre lehet következtetni, mert bizony nagyon fontos, hol, mikor és hogyan kapja az ember a labdát, amelyet azután meg kell játszani, esetleg a hálóba továbbítani. A négy .gól, amelyet akkor rúgtam, nemcsak az én érdemem, hanem játékostársaimé is. Különben már több, mint két hónapja velük együtt járok edzeni. Minden fiatal sportolónak van eszményképe, akit igyekszik utánozni, de feltétlenül hozzá hasonló eredményeket akar elérni. Neked ki volt a példaképed? — Azelőtt több is akadt, most azonban, amióta Nit- rára kerültem, Takács tetszik a legjobban. Kitűnő játékos, remek sportember. Ügy szeretnék focizni, ahogyan ő. — A külföldiek közül annak idején Albert játéka ragadott meg. Jelenleg a nyugatnémet Müllert tartom a legjobbnak. Mindig ott van, ahol lennie kell, kitűnően felismeri a helyzetet, technikás, gólratörő csatár. Mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen játékossá fejlődjék? — Természetesen elsősorban tehetség, adottság, ami azonban még nem minden, sőt a tudás sem elegendő, ha azt nem fejlesztik tovább sok-sok edzéssel és az egészet nem támasztják alá sportszerű életmóddal. Nálam azonban a futball nem létkérdés, hanem szórakozás, szeretek focizni, élvezem a játékot. Az első helyen azonban a tanulás szerepel. Fő célom: elvégezni a főiskolát. Mondja most már komolyan, de látszik, rajta, nem „játssza“ meg magát. Még nem sztár, még őszintén beszél, nincs viselkedésében semmi mesterkélt. Ami eddig történt vele, azt természetesnek veszi és így jó, ahogy a dolgok fejlődtek. Tudja, nehezebb lesz az AC Nitrában helytállni, mint azelőtt a kerületit játszó dunaszerdahelyi csapatban. Ennek megfelelően készül, hogy a bajnoki idény ne érje váratlanul. Tóth László nevével a jövőben gyakrabban találkozunk, s remélhetjük, hogy azoknak, akik első szárnybontogatásánál, valamint a későbbi sikerek felé vezető úton segítették, irányították, a jövőben még sok örömet szerez. KOLLÁR JÓZSEF Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorki* utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505 29. gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vafanského nábrežie 13/A, II. emelet, tel«« fon: 551-83, 544-51. Előfizetési dfj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Sző negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálat. Előfizetőseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/Vlt. j