Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-27 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

szarvasmarhatartásban 1974. I. 27. A takarmányfeldolgozó ipar fejlő­dése lehetővé tette az iparszerű tech­nológiák bevezetését a baromfi- és a sertéstartásban. Ezek az állattenyész­tési ágazatok gyakorlatilag már nem függnek a mezőgazdasági földterüle­tek közelségétől. Ezzel szemben a szarvasmarha-tartás és a növényter­mesztés kölcsönös kapcsolatát az ál­latok takarmányozásának mai szintje és a növénytermesztés követelményei még mindig megszabják. A szarvas­marha-tenyésztésben azonban fokoza­tosan olyan technológiák bevezetésé­re kerül sor, amelyek már meggyerr- gltik ezt a kapcsolatot, például ami­kor a szarvasmarhákat iparilag elő­állított pogácsákkal, vagy a borjakat speciális üzemekben gyártott takar­mányokkal hizlalják. Régebben a kérődzők takarmányo­zásában a takarmányadag változatos­ságát tartották fontosnak. Ezt azzal magyarázták, hogy biztosítani kell a teljes értékű takarmányozást. Ma az a törekvés érvényesül, hogy állandó takarmányok formájában egyszerű és táplálóanyagok tekintetében maximá­lisan kiegyenlített, állandó összetéte­lű takarmányt adjunk az állatoknak. Az állandó takarmányadagok úgy biz­tosíthatók, ha egyszerű, ún. mondo- diétás takarmányozásra térünk át. Ez a takarmányozási módszer meg­felel a nagyüzemi termelés követel­ményeinek és leegyszerűsíti a takar­mányozási technikát. Ezenkívül lehe­tővé teszi, hogy maradéktalanul ér­vényesülhessen az állatok termelő- képessége, hogy gépesíthessük a ter­melési folyamatokat és lényegesen fokozhassuk a munka termelékenysé­gét. - . . í A komplett takarmányok és az abraktakarmányok hőlégszárítása A takarmányszárítási technológia fejlődésével a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban új takarmányozási módszereket kezdtünk alkalmazni a szarvasmarhák takarmányozásának gyakorlatában. A szárítóüzemekben eleinte főképpen szénalisztet szárí­tottunk, melyre az ipari keverékta­karmányok előállításához volt szük­ség. Ezáltal elegendő mennyiségű emészthető nitrogéntartalmú anyagot tartalmazó takarmányt állítottunk elő, amely részben helyettesíti az abraktakarmányt a gazdasági állatok takarmányadagjaiban és karotinnal dúsítja a keveréktakarmányokat. A szárítóüzemek további fejlődésük során egyre inkább részt vesznek a szarvasmarha-takarmányok előállítá­sában. A szárítóberendezésekben előállí­tott takarmány-alapanyagot újabban a G-600 préssel szeincsézzük, melyet a pardubicei malomgépgyártó üzem hoz forgalomba. Ezzel a préssel a felaprózott takarmány-alapanyag szemcsézésén kívül pogácsák állítha­tók elő aprított alapanyagból. A szárítóvonalak pogácsáző prések­kel való végleges kiegészítése után a pogácsák alkalmazásában a követ­kező fő módszerek alakultak ki: — pogácsákat etetünk komplett ta­karmányként; — meleg levegővel szárított pogá- csázott abraktakarmányokat alkalma­zunk a tömegtakarmányok kiegészíté­sére; nyáron terimés takarmányként zöldtakarmányt, télen pedig szilázst vagy szenázst etetünk; — különböző takarmánykomponen­sekkel dúsított, pogácsázott szalmát etetünk, ezáltal a pogácsázott szal­mát kiegészítő töinegtakarmányként hasznosítjuk. Ma már mindhárom pogácsa-féle­séget nagy mennyiségben etetjük az állatokkal. A takarmánypogácsákat komplett takarmányként alkalmazzuk az álla­tok hizlalására. A pogácsák összeté­tele rendszerint összhangban van az adott termelési ágazat növényter­mesztésével. A takarmánypogácsa 62 —70 százaléka meleg levegővel szá­rított növényi komponenseket és 30— 38 százalék melaszt, abraktakarmányt, karbamldot, ásványi anyagokat és vi­taminokat tartalmaz. A 200—550 kg élősúlyú hizlalandó bikaborjak fejen­ként és naponta 9,5 kg takarmánypo­gácsát kapnak. Ennek a takarmányozási módszer­nek a legfontosabb előnye az, hogy alkalmazásakor a munka fölöttébb termékeny és sok abraktakarmányt takarítunk meg. Egy állat etetése naponta 0,5 percnél kevesebb időt igé­nyel. A napi súlygyarapodás a szilázs vagy szenázs monodiéta alkalmazásá­hoz viszonyítva 1 kg-ról 1,2 kg-ra nő, ugyanakkor jelentősen csökken az ab­Uj termelesi ■ i ■ > -■ > i technológiák nyomában raktakarmány-szükséglet, mert az ál­latok 1 kg súlygyarapodást 1,6 kg takarmány ellenében érnek el. Amikor meleg levegővel szárított, pogácsázott abraktakarmányokkal egészítjük ki a tömegtakarmányokat, a takarmányadag nagyobb része sze­názs vagy szilázs. Ezekből a takar­mányokból áll a takarmányadag két­harmad része, míg az egyharmad rész takarmánypogácsa 40—45 százaléka szemestakarmány, 50 százaléka meleg levegővel szárított takarmány és mindössze 5—10 százaléka melasz és ásványi anyag. Ezt a takarmányozási módszert fogjuk alkalmazni a tehe­nészetekben. A különféle komponensekkel dúsított pogácsázott szalma etetése A belterjes mezőgazdasági terme­lésben a szalmát nemcsak alomnak vagy a mezőn alászántva hasznosít­juk, hanem az állatokkal is etetiíik. Táplálóértéke körülbelül 65 tak.-egy­ség, ugyanakkor potenciális energeti­kai értéke a kérődzők esetében meg­közelíti a szemestakarmányokét. A szalma energetikai potenciális értéke a szarvasmarhák takarmányo­zásában úgy hasznosítható, ha ked­vező viszonyokat létesítünk a szalmát lebontó mikroorganizmusok tömeges hatásához. Ez azáltal érhető el, ha maximális felületet létesítünk a szal­ma Intenzív lebontásához. A legcélszerűbb technológiai meg­oldás, ha erjesztett és aprított szal­mát etetünk pogácsák formájában. Mind ez ideig tulajdonképpen nem világosak azok a folyamatok, amelyek ilyenkor elpusztítják a szalma sejt- szerkezetét. Feltételezzük, hogy ezt azok a gőzök okozzák, amelyek a po- gácsázó-prés nagy nyomása folytán keletkeznek. A szalmapogácsákhoz adott kompo­nensek serkentik a mikroorganizmu­sok erőteljes tevékenységét. Ilyen a cukor, amely melasszal, és a nitro­géntartalmú anyagok, melyek a kar- bamlddal kerülnek a takarmányba. Ezenkívül a szükséges ásványi anya­gokkal és vitaminokkal is kiegészít­jük a pogácsákat. A szalmapogácsák különböző össze­tételek, ami a mezőgazdasági üze­mek lehetőségeitől függ. A pogácsa- típusok minősítésekor a döntő té­nyező, hogy mennyi szalmát tartal­maznak. Az előző típusokban (komp­lett takarmány vagy koncentrátumokj a szalma hányada 10—30 százalék és nem haladja meg az 50 százalékot. A szalmapogácsákban mindig a szal­ma van túlsúlyban és általában nem kevesebb 50 százaléknál. Szalmapogácsák etetésekor a ta­karmányadagot szenázzsal vagy szi- lázzsal egészítjük ki. A szarvasmar­hák hasznosítási irányától függően a takarmányadag 35—60 százaléka ilyen pogácsából áll. A szalmapogácsák előnye az, hogy előállításuk lényegében nem függ a szárítóüzem teljesítményétől. A pogá- csázó prések azért terjedtek el jelen­tősen az utóbbi két évben hazánk állattenyésztő gazdaságaiban, mert alkalmazásukkal gyorsan megjavítha­tó a mezőgazdasági üzemek takar­mánymérlege. A szalmapogácsák takarmányértéke különféle komponensekkel kiegészít­ve a lucernaszénával egyenlő, ez pe­dig lehetővé teszi, hogy csökkentsük a szálastakarmányok vetésterületét és a szántóföldek egy részét szemes­termények termesztésére használjuk fel. A takarmánypogácsák az állatok termelését növelő közvetlen hatásu­kon kívül közvetve is fokozzák a me­zőgazdasági termelést. A szálastakar­mányok meleg levegővel való szárí­tásakor ugyanis a minimumra csök­ken a táplálóanyag-veszteség, ami nem küszöbölhető ki a zöldtakarmá­nyok másfajta tartósítási módszerei esetén. A szarvasmarhák préselt takarmá­nyokkal való etetésekor kisebb táro­lóhelyre van szükség, egyszerűbb a takarmány mozgatása, szállítása és az etetővályúba juttatása. Jóllehet a zöldtakarmány szárítása és a pogácsázás több költséget igé­nyel, a pogácsák mégis nagyon ha­tékonyan etethetők a szarvasmarhák­kal, különösen amikor nagy az állat­koncentráció a nagyüzemi iparszerű állattartásban. ÉV préselt takarmányok tárolása, szállítása és raktározása A préselt takarmányok főképpen szénapajtákban és egyéb tömegtakar- mány-raktárakban tárolhatók. A pogácsákat, mielőtt tárolásra kerülnek, hűteni és természetes szá­rítással vagy mesterséges szellőzte­téssel szárítani kell, hogy nedvesség- tartalmuk ne haladja meg a 14 szá- , zalékot. Nagyobb nedvességtartalom a pogácsák megrepedezésével és rom­lásával fenyeget. A kész pogácsákat először vékony rétegben a padlón tá­roljuk, s csupán 12—14 óra elmúltá­val rakjuk föl magasabb sorokba. A préselt takarmányoknak a tehén­istállóba való szállítása technológiai­lag a tárolóhely távolságától függ. Ha a raktárak messze vannak, akkor mozgó szállítóeszközöket alkalma­zunk, ha viszont az istállók mellett épültek, beépített berendezéseket, például szállítócsigákat vagy szalago­kat használunk. A préselt takarmányok legfeljebb 80 m-re szállíthatók szállítócsigákkal. Nagyobb távolság esetén lelentős a veszteség a pogácsák törése miatt. Szállítószalagokkal nagyobb távolság­ra továbbíthatók a préselt takarmá­nyok, ezek azonban nem gazdaságo­sak, mert igen drágák. A préselt takarmányok kiadagolá­sára egyaránt használjuk az istállók­ban mind a beépített, mind a mozgó szállítóeszközöket, például a PZO 3,5, DOZP 100, DOZP 100 R típusú takar- mánykiadagolókat és a vályús vagy más rendszerű szállítóberendezése­ket. K. BÚDRA, S. SYROVATKA Korszerű , takarmánykészítés s az NDK-ban Az áttérés az iparszerű állatte­nyésztésre a takarmánytermesz­tésben is hasonló minőségű válto­zást igényel. A Bauern-Zeitung egyik írása azzal foglalkozik, hogy hogyan akarják ezt megvalósítani az NDK-ban. A hőlégszárítás és a szalma ta­karmánnyá való átalakításával alapvetően más, fejlettebb sza­kaszba lépünk a takarmánykészí­tésben — írja a lap. Lehetővé vá­lik, hogy két-három millió tonna szalmát bocsássunk a kérődzők ta­karmányozásának céljára. Ez több mint 100 000 hektár vetésterület takarmányhozama. Ha ekkora te­rület szabadul fel cukorrépa és ga­bona termesztésére, a szükséges takarmány sem okoz majd gondot. Szakértők sokasága hangsúlyoz­za a hőlégszárítás előnyeit más konzerváló eljárásokkal szelmben: e módszer alkalmazása esetén a tápanyagveszteség csak 8 száza, lék, míg a nyers takarmánysiló- zásnál például elkerülhetetlen a legalább 15—20 százalékos veszte­ség. Előny az is, hogy az ily mó­don konzervált takarmány sokféle­képpen használható fel és a szál­lítása is egyszerű. A takarmánykoncentrátumok iránti igény az NDK-ban az utób­bi években 35 százalékkal nőtt — írja a továbbiakban a cikk. A ta­karmánygabona termőterületét, ho­zamait már nehéz növelni, így az egyetíiili megoldásnak a cukorrépa iparszerű, a kézi munkákat kikü­szöbölő termelése és a termék nagy részének hőlégszárítással va­ló konzerválása látszik. Számos tudós tulajdonít igen nagy jelentőséget az ún. kompak­tált takarmányoknak. Ezek nyers­takarmányból készülnek, 40 száza­lékban szalmából, 30 százalékban gabonából, 10—12 százalékban cu_ korrépa szeletekből, ezenkívül szá­rított zöldfélékből, karbamidból és más kiegészítő anyagokból. A ter­vek szerint a jövőben 40—60 szá­zalékban szárított takarmánnyal biztosítják a szarvasmarhák élel­mezését, csak a fennmaradó 40— 60 százalék lesz majd zöld takar­mány. (ADN) Új irányzat a fehérjeteimelésten Bármilyen növényi zöld anyag­ból rostmentes fehérjei kivonatot tud előállítani a világ első ún. le­vélfehérje gyártó üzeme, amely a magyarorszőgi Tolna megyei Ta­mási községben működik. Az eljá­rás alapja egy magyar szabada­lom, amely a VEPEX nevet viseli. Az élesztősítéssel a növényi alapanyag nem valódi fehérje- és szénhidráttartalmát is fehérjévé alakítják át, s ezzel a VEPEX- technológia lényegében olyan ter­méket eredményez, ameflynek fe­hérjetartalma magasabb az eljá­rást megelőző szintnél. Sűrítés, valamint két szárítási művelet után lisztformájú anyag ömlik a zsákokba: ez a VEPEX-fehérjeki- vonat. Proteintartalma 45—50 szá­zalékos: ez a tény sorolja a szó- jaliszttel egyenlő kategóriába. A fehérjekivonat mellett egy rostos, de még jelentős fehérje- tartalmú másodtermék is létrejön, s ezt ugyancsak takarmányozásra lehet használni. Lényegébein így százszázalékosan kihasználják a növényi alapanyagot. Az üzem működése folyamatos. A zöldszezonban — áprilistól ok­tóberig — a VEPEX fehérjeki­vonat és a sajtgyártás mellékter­méke, a tejsavó felhasználásával VELAC száraz tejport pótló anya­got gyártanak. Télen szójaliszttel vegyítik a tejsavót, s így készítenek PHYLLAC nevű tejporpótlót. A ta­mási üzemet 100 millió forintos beruházással három Tolna megyei termelőszövetkezet hozta létre. B. 1. mmíwiTí íímíwwi/Imif/ jlüíHüu U /aIÍMjíWaIjvj z/ HÍM az iparszerű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom