Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-25 / 21. szám, péntek
OLVASÓINK LEVELEI NYOMÁN Néhány fontos nyugdíjkérdésről Olvasóink leveleikben gyakran kérnek tájékoztatást a legalacsonyabb nyugdíjakról és a nyugdíjasok további munkavállalásának feltételeiről. Ezekre a kérdésekre igyekszik cikkünk összefoglaló választ adni. A legalacsonyabb nyugdíjakról A legalacsonyabb nyugdíjak kérdése főként az idősebb korosztályt érdekli, amely a régebbi előírások alapján nem tudott munkaviszonyban vagy szövetkezeti munkatevékenységgel elegendő nyugdíjévét ledolgozni, vagy csak nagyon alacsony havi átlagkeresettel. Lényegében ide tartoznak azok is, akik az említett okokból nem szereztek öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogigényt és a társadalombiztosítás jogigény nélküli „önkéntes“ járadékában, a szociális segélyben részesülnek. 1964. július 1. óta a szolgálati munkaviszonyban dolgozók nyugdíjigényeit az 1964/101 sz. törvény és az 1964/102 sz. végrehajtási hirdetmény szabályozza. Az egységes földművesszövetkezetek dolgozóinak járadékigényeit ugyancsak 1964. július 1-től számított hatállyal az 1964/103 számú törvény és az 1964/104 sz. végrehajtási hirdetmény szabályozza. Mindkét törvényt főként a legalacsonyabb nyugdíjak összegének megállapítására vonatkozóan több törvénymódosítás egészítette ki. A legalacsonyabb nyugdíjak összegét a munkaviszony alapján jogosult nyugdíjasok esetében (a módosítások figyelembe vételével) az 1964/101 sz. törvény 18. §-a, az efsz nyugdíjasokat illetően az 1964/103 sz. törvény 47. §-a — szintén a többszöri módosítás figyelembevételével — szabályozza. Az említett rendelkezések szerint a legalacsonyabb öregségi nyugdíj összege havi 400.— korona, de a legalacsonyabb havi nyugdíj összegének nem szabad meghaladnia a havi átlagkereset (az az összeg, amelyből a nyugdíjat a nyugdíjigény keletkezésekor kiszámították) 90 százalékát. Az idézett törvények kivételes rendelkezései nem perelhető (önkéntes) emelés formájúban módot nyújtanak arra, hogy azoknak az egyedül élő nyugdíjasoknak nyugdíját, akiknek a nyugdíj az egyetlen megélhetési forrásuk, liavi 550,— koronára emeljék. Ha a nyugdíjasnak van más jövedelme, az emelés úgy engedélyezhető, hogy a nyugdíj és a más bevétel együttes havi összege elérje az 550,— koronát. Amennyiben a nyugdíjas járadékából él ellátatlan hozzátartozója is, akkor havi 900,— korona összegig engedélyezhető az emelés, oly módon, hogy az ilyen hozzátartozó esetleges jövedelme hozzászámításával a folyósított nyugdíjösszeg nem haladja meg a havi 900,— koronát. Ha a nyugdíjemelés feltétele mindkét házastárs (esetleg élettárs) esetében adva van, akkor a nyugdíjemelés csak egyiküknél engedélyezhető, mégpedig úgy, hogy a nyugdíjak összege, hozzászámítva az esetleges más bevételt is, nem haladhatja meg a havi 900,— koronát. A havi 550,—, 111. 900,— korona összegig való nyugdíj- emelés az említett feltételek esetében még akkor is engedélyezhető, ha meghaladná a nyugdíjigény keletkezése előtt jzámításba jövő átlagkereset 90 százalékát. Az említett legalacsonyabb nyugdíjak emelésének további törvényes feltétele még az is, hogy a nyugdíjas vagy családtagja magas életkora, egészségi állapota, vagy más komoly ok miatt nem képes saját munkájával életszínvonalán javítani. A törvény rendelkezése szerint a kérdés elbírálásánál nem vehető figyelembe mint más bevétel a nevelési pótlék, a ma- gatehetlenségl pótlék, a társadalombiztosítás kiegészítő juttatásai (amelyeket a hnb szociális osztálya rendszerint esetről esetre engedélyez). Továbbá nem vehető figyelembe a nyugdíjas vagy családtagja évi 60 munkanapot meg nem haladó munkatevékenységből, vagy munkaviszonyból származó bevétele. Nem vehető figyelembe a 70 évnél idősebb nyugdíjas bármilyen ideig tartó munkaviszonyából vagy mukatevékenységéből származó jövedelme. A továbbdolgozó nyugdíjasokról A teljes öregségi nyugdíjra a férfiak esetében a legalább 25 ledolgozott év alapján a 60. életév betöltésekor, a nők esetében a felnevelt gyermekek száma szerint már korábban 153 éves korban öt, vagy több gyermek, 54 éves korban három, vagy négy, 55 éves korban két gyermek, 56 éves korban egy gyermek felnevelése esetében, és 57 éves korban, ha a női dolgozó gyermeket nem nevelt fel) nyílik meg a dolgozók jogigénye. Feltétel, hogy a munkaviszony, vagy a szövetkezeti tagság még ebben az időpontban tart, vagy nem több, mint két éve szűnt meg. A nyugdíjasok jelentős része — jó egészségi állapotuk és változatlan munkakedvük alapján — szívesen eleget tesz a népgazdaság kérelmének, hogy a munkaerőhiányban szenvedő munkahelyeken továbbra is dolgozzanak. A nyugdíjasok jelentős csoportja kihasználja, egyrészt a nyugdíjtörvények által biztosított lehetőséget, hogy a nyugdíjigény megnyílása ellenére rendesen tovább dolgozik anélkül, hogy nyugdíjának folyósítását kérte volna. Ezzel sok nyugdíjas jelentősen előnyös feltételek mellett tudja javítani nyugdíját. Az alkalmazottak nyugdíjbiztosításáról szőlő 1964/101 sz. törvény 16. §-a alapján ugyanis az olyan dolgozónak, aki nyugdíjigénye megnyílása után is tovább dolgozik nyugdíja folyósítása nélkül, a nyugdíjigénye keletkezésekor! havi átlagkeresete (a 2000 korona feletti keresete csak egyliarmaddal, azaz csak redukált összegben számítható be) 4 százalékával emelkedik nyugdíja minden így ledolgozott év után (negyedévenkint 1 százalékkal). A havi átlagkereset összegét az idézett törvény 9. §-a értelmében kell vagy a nyugdíjigény keletkezése idején levő, vagy a tényleges nyugdíjba lépés előtti — az alkalmazott számára kedvezőbb — utolsó 5, 111. 10 év bruttó-keresetéből megállapítani. Ha az átlagkereset pl. 2000 korona, a 4 százalékos évi emeléssel a havi nyugdíj ősz- szege 80 koronával emelkednék. Az ilyen további munka- viszonnyal elért emelés adómentes. — Pl. ötévi további munkatevékenységgel ötször nyolcvan, azaz havi 400 korona összegű emelést lehet elérni. További ilyen százalékos emeléssel a nyugdíj összege több is lehet, mint a III. munkakategória számára megállapított 1600 korona, de legfeljebb csak havi 2500 korona, és nem haladhatja meg a fentebb említett havi átlagkereset 90 százalékát (pl. 2000 korona átlagkereset esetében az 1800 koronát). Hasonló rendelkezést tártál* máz az efsz dolgozók nyugdíjbiztosításáról szóló 1964/103 sz. törvény 16. §-a is. Az említett csoporton kívül, amely a nyugdíj folyósításáról való ideiglenes lemondással az említett százalékokkal emeli nyugdíját, a nyugdíjasok jelentős százaléka él az 1972/2. sz. kormányrendelet adta lehetőségekkel. Egyik részük állandó jellegű munkaviszonyban dolgozik. Erre módot nyújt a rendelet 1. §-a, amely szerint a dolgozó nyugdíjas, akármilyen jellegű munkával, tehát akár fizikai, akár szellemi munkával teljes nyugdíja mellett havi bruttó 800 koronát kereshet. A keresetnek nem szabad meghaladnia ezt a bruttó-összeget (sem túlórákkal, sem prémiumokkal). A rendelet 2. § a módot nyújt arra, hogy a nyugdíjas állandó jellegű munkaviszonyban dolgozzék az elért kereset összegére való tekintet nélkül, de azzal a megkötéssel, hogy nyugdíját — ha magasabb a havi 1000 koronánál — 1000 korona összegig folyósítják az ilyen munkaviszony idejére. Az ilyen „kiemelt“, kedvezményezett munkahelyek: az ipar, bánya, mezőgazdaság, erdei munka, építőipar — beleszámítva a javítást és karbantartást is —, az útépítés, a nyomdaipar stb. Továbbá ilyen munkahelynek számítanak a lakosság szükségleteinek kielégítését célzó szolgáltatások, beleértve a javításokat és a karbantartást is, pl. a kereskedelemben, a közétkeztetési, üzemi és iskolai konyhákban, az egészségügyben, beleértve az ápolói szolgálatot is, a vízellátást biztosító munkahelyek, a mezőgazdasági termékek felvásárlása, nyersanyagok gyűjtése. Végül ilyen kiemelt munkahelynek számít a fűtői, az üzemi, éjjeliőri vagy portási munka. Az említett esetekben a rendelet ezen kedvezménye nem vonatkozik az adminisztratív, „hivatali“ munkára, kivéve az efsz-ben végzett ilyen munkát. A rendelet 3. §-a az olyan állandó jellegű munkaviszonyban tovább dolgozóknak (a munka jellege nem számít), akik nyugdíjba lépésük után jelentékenyen kevesebbet keresnek a munkaidejük csökkentése vagy más munkára való beosztásuk miatt (a csökkentésnek legalább egyharma- dának kell lennie a nyugdíjba lépéskori átlagkeresettel szemben), fele összegű nyugdíj folyósítását engedélyezi, ha a már említett két lehetőség nem lenne a továbbdolgozó nyugdíjas számára kedvezőbb. Az említett rendelet 5. §-a szerint teljes nyugdíj folyósítása mellett rövid ideig tartó ún. „brigád-munka viszonyban“ egy-egy naptári évben a termelésben, az efsz-ben, a lakosság számára nyújtott szolgáltatásokban és nem adminisztratív munkakörökben évi 180 munkanapot (munkaórákban történt megállapodás esetében 1200 munkaórát egy évben), hivatali (adminisztratív) munkakörben pedig évi 120 munkanapot (vagy 800 munkaórát) lehet dolgozni. Egy év alatt a munkanapokat, még ha több munkaviszonyról is van szó különböző munkaadóknál, össze kell adni. Bonyodalmak elkerülése végett ajánlatos az ilyen brigádmunkaviszonyt a naptári év végével befejezni. Ha a munkaadó vállalat az újahh naptári évben is igényli a nyugdíjas munkáját, ezt újabb munkaszerződéssel, amely az év elején lép hatályba, ajánlatos megoldani. Dr. FŰLDES JŰZSEF TETTEKKEL BIZONYÍTANAK A Nőszövetség bússal szervezetének tevékenységét a tettek bizonyítják. Varga Anna, a szervezet elnöke tájékoztatott eddigi tevékenységükről. A 81 tagú szervezet élén 1971 óta áll. örvend, hogy 6 cigányszármazású tagja is van a szervezetnek, közülük egyik tagja a vezetőségnek is. A tagok lelkesek, tevékenyek. Állandó feladatuknak tartják a szolidaritási akció támogatását. Takarókat, párnákat, esőköpenyeket készítenek, a Szolidaritási Alap folyószámlájára pedig pénzt küldenek. A Nőszövetség járási bizottsága felhívása nyomán a parkban ötven rőzsatövet ültettek el. A nyáron már virítottak a rózsák. Nem feledkeztek meg a zlatovcel gyermekváros támogatásáról sem, ahová 15 kg fosztott tollat küldtek, legutóbb pedig 6000 korona értékű ajándékot. Jő a község többi tömegszervezetével való kapcsolatuk. A sportegyesületnek már anyagi segítséget is nyújtottak. Természetesen a különféle ünnepélyek, rendezvények előkészítő munkáiból is kiveszik részüket. NAGY LÄSZLÔ Orvosi tanácsadó AZ ORRVÉRZÉS Az orrvérzés gyakori tünet. Főleg fiataloknál találkozunk vele gyakrabban, főképpen influenzás vagy más meghűléses betegségek kísérő jelenségeként. Leggyakoribb a hajszálerekből eredő szivárgó vérzés. Erősebb orrfúvásnál, erős köhögésnél az orrhegy alatt levő hajszálércsomó megsérülhet, ami vérzéshez vezet. Orrvérzés ritkán jelentkezik önálló betegségként. Elsődleges (priinér) orrvérzés csupán az orr elhatárolt sérüléseinél fordul elő. Sok fertőző Iretegség kísérő jelensége az orrvérzés. Gyermekeknél, de felnőtteknél is gyakori tünet lehet influenza vagy hastífusz megbetegedés esetén. Gyermekeknél orrvérzés előfordul kanyarónál, szamárköhögésnél, vörhenynél és természetesen akkor, ha valamilyen idegen test kerül az orrba. Kamaszkorban szintén gyakran fordulhat elő orrvé- zés fiúknál és lányoknál egyaránt erősebb orrfúvás, hirtelen helyzetváltoztatás esetén. Kamaszkorú lányoknál olykor orrvérzés kíséri a menstruációt. Orrsövényferdülésnél, idült náthánál, orrpoüpok és az orrban levő erős daganatok esetén szintén gyakran keletkezik helyi vérzés. Idősebb korban gyakori kísérő jelensége az orrvérzés az érelmeszesedésnek, a magas vérnyomásnak, a vérzékenységnek, valamint a fehérvérűségnek, egyes szívbetegségeknek és a súlyosabb vérszegénységnek. Az orrluberkulózis és másféle orrgyulladások is gyakran járhatnak erősebb vagy gyengébb vérzéssel. Hirtelen légnyomásváltozások, például búvároknál, pilótáknál, turistáknál, szintén okozhatnak orrvérzést. Orrvérzésnél az elsősegély- nyújtás abban áll, hogy a beteget nyugalmi helyzetbe hozzuk. Lefektetjük, orrára hidegvizes vagy jeges borogatást teszünk, a vérző orrlyukat steril gézből készült tamponnal eltömjük. Sohasem használunk e célra tiszta vattát, mert ezzel megnehezítjük az orvos munkáját. A vatta ugyanis szálanként odatapad az orr nyálkahártyájához, s ezért nehéz onnan tökéletesen eltávolítani. A beteget természetesen mielőbb orvoshoz kell szállítani. Nem kell azonban félnünk, mivel az orrvérzés csak nagyon ritkán lehet halálos kimenetelű. Néhány betegségnél, mint például az érelmeszesedésnél és a magas vérnyomásnál hatása egyenesen kedvező, minthogy a vérnyomás csökkenéséhez vezet. Az orvos rendszerint a tamponon adrenalint alkalmaz, ami az erek összehúzódását segíti elő, vagy spongostant használ, ami vérzésgátlóként hat. Olykor lápisszal vagy villamos tűvel készteti összehúzódásra a megrepedt hajszálereket és ez-, zel vet véget a vérzésnek. Erősebb orrvérzés esetén K-vita-. mint, kalciumot szokás adni, esetleg vérátömlesztést alkaH maznak. A kezelést azonban mindig orvosra kell bízni, mi- vei nemcsak magát az orrvér-: zést, hanem elsősorban a ki- váltó okot kell megszüntetni. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN A GYÓGYSZEREK HASZNÁLATÁRÓL IDŐSEBB KORBAN Mi az öregség? — teszik fel sokan u kérdést. A válaszok egymástól legtöbbször eltérőek, de mindegyikük csak részigazságot tartalmaz. A szervezet általános elkopása, a szövetek elhasználódása, az életfunkciók csökkenése, az érzékszervek tompulása — ezek mind az öregség fogalmához tartoznak. Szigorúan véve nem kóros jelenségek, hanem az élet lényegéhez kapcsolódó folyamatok. Napjainkban tanúi vagyunk az átlagos életkor növekedésének. Ez nagyon sok mindennek köszönhető. A tudomány fejlődése, életmódunk, táplálkozásunk megváltozása, a betegségek elleni küzdelem; eredményei, a sport és a higiénia jelentősen javították életkörülményeinket. Életkorunk átlaga tehát növekedőben van és kitolható, de annyi bizonyos, hogy az öregséget semmiféle „megfiatalító“ eljárással nem lehet véglegesen meggátolni. Mégis egyre elterjedtebb az ilyesfajta gyógyszerek használata. Nálunk is sokan szednek különféle, általában külföldről nem legális úton behozott „fiatalító“ gyógyszereket. Az emberek vásárolják őket, de nem tudják, hogy milyenek ezek a gyógyszerek, mi a hatásuk és hogyan ell adagolni őket. De mielőtt e gyógyszerről beszélnénk, ineg kell ismerkednünk e gyógyszercsoport használatának alapvető kérdéseivel. öregkorban szaporodnak a degeneratív elváltozások, a szervezet kopása stb., amint arról már beszéltünk. Azt szokták mondani, hogy az öreg ember olyan, mint a gyermek. Ez részben így is van, például az idős embernek már kisebb mennyiségű gyógyszerre van szüksége. Az orvostudomány felfigyelt arra, hogy az öregek szervezete különlegesen reagál a barbiturátumok néven Ismert nyugtátokra és altatókra. Ezek a szerek náluk általában nem nyugtató hatást váltanak ki, ahogy azt elvárnánk, hanem nyugtalanságot, álmatlanságot, izgalmi állapotot keltenek. De hát mit csináljon az Idősebb ember, ha azt tapasztalja, hogy hatástalan a gyógyszer, nem nyugtatja az Idegeit, illetve nem okoz alvást? A legtöbben ilyenkor növelik az adagot. Egy vagy két tabletta helyett bevesznek hár- mat-négyet, sőt ötöt Is, azt remélve, hogy a nagyobb mennyiség használ, pedig ez egyáltalán nem biztos, sőt az életüket is kockáztathatják. A barbiturá- tumok ugyanis túladagolásnál tompítják a légzést szabályoké központot. Ennek következtében a légzés lelassul, az agy nem kap elegendő oxigént. Ha ez a hatás hosszabb ideig tart, az oxlgényhiány miatt teljesen megszűnhet az agyműködés, ami azután a többi szerv mű- ködésének lelassulásával vagy teljes megszűnésével is járhat, Ezért ha a nyugtató vagy az altató hatástalan, nem szabad növelni az adagokat. Ilyenkor jobban segít egy kávé vagy kb sehh mennyiségű alkohol, mindkettő nyugtató hatást fejthet ki. (Egyáltalán nem szabad alkoholt fogyasztania annak, aki Seduxen, Radepur, Meprohamat, Diazepam, Oxazepan nyugtátokat használ.) Idősebb korban azért hat eltérőleg némelyik gyógyszer, mert már nem minden szerv működik úgy, mint a fiatal szervezetben. Bizonyított tény például, hogy csökken az agy és a szív súlya, csökken a víz mennyisége a sejtekben, ugyanígy a fehérjék mennyisége a vérszérumban stb. De most nézzük meg közelebbről, hogyan történik idős korban a gyógyszer felszívódása. Fiatal korban az emésztőcsatorna nyálkahártyája 24 órán belül megújul. Idősebb korban ez már hosszabb ideig tart. Ezért csökken a felszívódást végző felület nagysága, a gyomorsav és az emésztéshez szükséges egyéb folyadékok kiválasztása. A gyomorsavtermelés csökkenésével lelassul a táplálékkal a gyomorba jutott anyagok felszívódása. így például csökken a vas felszívódása, ezért olyan gyakori a vér- szegénység Idősebb korban. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az időskori vérszegénységet nőm elég vastartalmú gyógyszerekkel kezelni, mert ezek a csökkent gyo- morsav mennyisége miatt nem jutnak be a vérbe, ezért gondolni kell arra is, hogy a beteg elegendő gyomorsavhoz hasonló gyógyszert vagy sósavas- pepszines oldatot Is kapjon. Ezt az elvet nemcsak a vastartalmú gyógyszereknél, de például a fájdalomcsillapító, izzasztó, gyulladásgátló hatású szalicllkészítményeknél, a nyugtatóként és altatóként ható barbiturátumokná! és a tet- raciklines antibiotikumoknál is meg kell tartani. Dr. NAGY GÉZA
