Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-25 / 21. szám, péntek

(Folytatás az 1. oldalról) vekedett a termelés, mint a CSSZK-ban, ahol 5,6 százalékot tett ki. A lő iparágakban a termelés általában fedezni tudta a nép­gazdaság szükségleteit. Az ipari termelés fejlesztésé­nek 1973. évi eredményei még sikeresebbek lehetnének, ha a tervfeladatokat valamennyi vállalat teljesítette volna. An­nak ellenére, hogy a tervfela­datokat az ipari termelés tel­jes térfogatában túlszárnyal­ták, 90 központilag szervezett vállalat nem teljesítette terve­zett feladatait. Ez 0.3 száza­lékos hiányt jelent a termelés egész évi tervéhez viszonyít­va. Az értékesítés terén 1973-ban egészben véve teljesítették a tervezett feladatokat. Az álla­mi tervben foglalt ipari szer­vezetek (hányaduk a CSSZSZK valamennyi szervezetének és szakágazatának értékesítésében mintegy 87 százalék!, 1973-ban 5,5 százalékkal több terméket és árut szállítottak (összeha­sonlítható nagykereskedelmi árakban), mint 1972 ben, emel­lett a beruházási célokra szol­gáló gépek és berendezések szállítása és a kiviteli szállí­tások meghaladták a növeke­dés tervezett ütemét, a belke­reskedelmi szállítások üteme pedig megfelelt a terv színvo­nalának. A leggyorsabb ütem­ben — 7,5 százalékban — a kiviteli célokra szolgáló szál­lítások növekedtek. MEZŐGAZDASÁG A CSKP XIV. kongresszusa Irányelveiben kitűzött fő fel­adatot — a fő nyersanyagok fogyasztása növekedésének sa­ját termelésből való fedezését — a mezőgazdaságban az 5. ötéves terv harmadik évében is sikerült teljesíteni. A mezőgaz­dasági termelés össztérfogata 1973-ban 0,2 ponttal haladta meg a tervet, s az 1971-1975- re tervezett átlagos évi ütemet ugyancsak túlszárnyalták. A CSSZK-ban a mezőgazdasá­gi bruttó termelés térfogata 1973-ban elérte az 50,5 milliárd koronát, vagyis 3,4 százalékkal növekedett az 1972. évvel szem­ben, az SZSZK-ban pedig el­érte a 24,5 milliárd koronát, vagyis 6,0 százalékkal emelke­dett az 1972. évvel szemben. Az állami alapokba irányuló mezőgazdasági piaci termelés meghaladta mind az ötéves tervben, mind pedig az évi végrehajtó tervben előirányzott átlagos évi növekedést. Az ál­lami alapokba irányuló áruter­melés térfogata egészben véve elérte a 42,2 milliárd koronát, ami 1,9 százalékkal haladja meg az előirányzatot, s 5,0 százalékkal több az 1972. évi árutermelésnél. A terv túlszár­nyalása éppen úgy, mint 1972- ben is, mindenekelőtt az állat- tenyésztési termelés érdeme, amely a tervvel szemben 0,8 milliárd koronával, az 1970. évi eredménnyel szemben 1,5 milliárd koronával növekedett. A növényi termelésben első­sorban a gabonatermesztésben értek el jó eredményeket, fő­ként a nagyhozamú vetőmag­fajták és ültetőanyagok fel- használása, az agrotechnika megjavítása és a műtrágyák fokozott szállítása következté­ben. A gabona hányada az egész vetésterületben 1973-ban 55,2 százalékot tett ki, míg 1972-ben 54,6 százalék, 1970- ben pedig 51,8 százalék volt. 1973-ban összesen 9 825 000 ton­na gabonát, vagyis 1 099 000 tonnával többet takarítottak be, mint 1972-ben. A gabona­félék hektárhozama (beleértve a kukoricát isj elérte a 35,2 mázsát, vagyis 3,5 mázsával haladta meg az 1972. évi ho­zamot és 3,3 mázsával a terv­ben előirányzott hozamot. A gabona hektárhozama tekinte­tében az 1975-re előirányzott feladatot 4,2 mázsával túlszár­nyalták. A tervben előirányzottnál 655 ezer tonnával volt kevesebb a burgonyatermés (vagyis 11,5 százalékkal kevesebb), a cukor­répatermés pedig 1 281 000 ton­nával (vagyis 17,3 százalékkal) volt kevesebb. November 30-ig 2 146 000 ton­na gabonát vásároltak fel, vagyis 8,4 százalékkal többet a tervben előirányzottnál. Piaci burgonyából 1601000 tonnát, vagyis 19 000 tonnával többet vásároltak fel, mint 1972-ben és 161000 tonnával többet a tervben előirányzottnál. A cu­korrépa felvásárlása 1972-höz viszonyítva 683 000 tonnával volt kevesebb, a tervhez viszo­nyítva pedig 114 000 tonnával. A növénytermesztésben elért eredmények jó feltételeket te­remtettek az 1974. évi takar­mányszükséglet biztosítására. Az állattenyésztési termelés­ben 1973-ban kedvezően fejlő­dött a gazdasági állatok hasz­nossága, ugyanakkor az állo­mányok is megnövekedtek. Az egy tehénre eső évi tejhozam elérte a 2781 litert, ami nem­csak az 1972. évi színvonal túl­szárnyalását, hanem a CSKP XIV. kongresszusa irányelvei­ben 1975-re előirányzott nieny- nyiségnek 31 literrel való túl­szárnyalását is jelenti. Hason­ló a helyzet az egy tyúkra eső átlagos tojáshozamban is, amely elérte a 198 tojást. Az állattenyésztési termékek ter­melése gyorsabb ütemben növe­kedett az előirányzottnál. En­nek következtében az egész év folyamán sikeresen teljesítet­ték a felvásárlási tervet is. Az elkerülhetetlen járványelle­nes intézkedések következté­ben csupán a vágósertések el­adása terén keletkeztek bizo­nyos nehézségek az SZSZK- ban. A mezőgazdaság anyagi biz­tosítása az előző évhez viszo­nyítva általában javult. Kedvezően fejlődnek a me­zőgazdasági vállalatok koope­rációs és integrációs kapcso­latai. 1973. július 1-ig 4422 szo­cialista szervezet kapcsolódott be a kooperációba. Az efsz-ek 88,1 százaléka, az állami gaz­daságok 78,3 százaléka koope­rál. ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, ÉPÍTŐIPAR, KÖZLEKEDÉS Az erdőgazdálkodásban a tervfeladatokat teljesítették. A fakitermelés tervét 51 000 erdei köbméterrel túlszárnyalták. A fásítási feladatokat ugyancsak teljesítették, s összesen 40,1 ezer hektár területet fásítottak be. Az évi víztermelés 1973-ban 1110 millió köbméter volt, aTni 1972-höz viszonyítva 80 millió köbméterrel többet jelent. A vízvezetéki vízből ellátott la­kosság száma 1,9 százalékkal növekedett és elérte a 8,8 mil­liót, ami a CSSZSZK lakossá­gának 60,8 százaléka. 1973-ban összesen 800 kilométer csator­nahálózat épült. Az építőipar növekedésének üteme 1973-ban meghaladta a tervben előirányzott ütemet. Az építőipari vállalatok saját dol­gozóikkal 62,1 milliárd korona értékű építkezési munkát vé­geztek el, ami 1972-höz viszo­nyítva 6,5 százalékos növeke­dést jelent. Az építkezési mun­kák egyéb struktúrájában min­denekelőtt megnövekedett a szállítóvállalatok által végzett javítási munkák hányada. A feladatok általában sike­res teljesítése és túlszárnyalá­sa ellenére egyes építővállala­toknál fogyatékosságok mutat­koznak a terv egyenlőtlen tel­jesítésében. 1973 januárjától novemberig 52 vállalat nem teljesítette az építkezési mun­kák tervét. A lakásépítkezés terén az építővállalatok 74 275 lakás építését fejezték be, s ezzel 101,5 százalékra teljesítették az évi tervet. A teherszállítás keretében 1973-ban 546,1 millió tonna árut szállítottak, ami az előző évhez viszonyítva 3,3 százalé­kos növekedést jelent. A szál­lítások állami tervét 101 száza­lékra teljesítették. A vasúti teherszállítás az áruszállítás tervét 101,3 száza­lékra teljesítette. A ČSAD 1972- höz viszonyítva 16,3 millió ton­nával több árut szállított. A személyszállítás keretében 2342 millió személyt szállítottak, a személyszállítás tervét pedig 1,4 százalékkal túlteljesítették. 1 663 000 személyt szállítottak légi úton, s emellett gyors száma 113 ezerrel növekedett, ütemben megnövekedett a kül- 1973 végéig 2 345 000 telefon­földi személyszállítás. állomás volt üzemben, vagyis 1973-ban a telefonállomások 100 lakosra 16,14 jutott. II. A gazdaság s a hatékonyság növekedésének néhány alapvető tényezője A népgazdaság különböző ágazataiban dolgozók száma 1973 végéig mintegy 7 260 000 személy volt, ebből a dolgozó nők hányada 47,5 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottság a nép­gazdaság szocialista szektorá­ban az efsz-eken kívül (az anyasági szabadságon levő nő­kön és a rövidített munkaidőben dolgozókon kívül) 1972-höz vi­szonyítva mintegy 70 000 sze­méllyel növekedett. A népesedést támogató intéz­kedések hatására jelentősen megnövekedett az anyasági sza­badságon levő nők száma: a szocialista szektorban (az efsz- eken kívül) 40 ezerrel több nő volt anyasági szabadságon, mint 1972-ben. Az iparban 1973-ban az elő­ző évhez viszonyítva a nyilván­tartott dolgozók átlagos száma mintegy 19 ezerrel, vagyis 0,8 százalékkal növekedett. Az építőipari vállalatokban 1973-ban átlagosan 514 000 dol­gozó, vagyis 11 ezerrel több dolgozott, mint az előző évben. A dolgozók száma a tervezett­nél 1,3 ponttal gyorsabb ütem­ben növekedett. A munkatermelékenység az iparban 1972-höz viszonyítva 5,6 százalékkal növekedett (bruttó termeléssel mérve), ami 0,8 ponttal meghaladja az állami terv előirányzatát. A betegség és baleset okoz­ta munkaképtelenség 4,1 szá­zalékot tett ki, s főként az 1973 első negyedévében bekö­vetkezett influenzajárvánnyal függ össze. A többi hónapban a betegségek és a balesetek szá­ma túlnyomórészt kisebb volt az előző évinél. A munkahelye­A népgazdaságban 1973-ban 120 milliárd korona beruházás valósult meg, ami az előző év­hez viszonyítva 8,4 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor az állami terv 7,7 százalékos növekedést irányzott elő. Az építkezési beruházás te­rén azonban még mindig akad­nak problémák. A beruházások egész terjedelmének teljesítése és az építkezések többségében A külkereskedelem dinami­kus fejlődése 1973-ban tovább erősítette szocialista köztársa­ságunk helyzetét a nemzetközi munkamegosztásban. Az 5. öt­éves terv első három éve alatt a külkereskedelmi forgalom az előirányzottnál gyorsabb ütem­ben növekedett. A kivitel gyors ken betegség és baleset miatt naponta átlag 271000 személy hiányzott, vagyis 12 ezerrel több, mint 1972-ben. A mun­kaképtelenség átlagos ideje egyedenként 17,3 napról 16,5 napra csökkent. A felhasználható munkaidő- alap kihasználása az ipari munkásoknál általában az 1972. évi színvonalon maradt. Nem sikerült kielégítő eredménye­ket elérni az állóeszközök ki­használásában. A pénzforrások alakulását kedvezően befolyá­solta nemcsak az anyagi for­rások tervezett dinamikájának a túlszárnyalása, hanem a ki­adási tételek valamennyi fő fajtájában elért viszonylagos megtakarítások is. A múlt évekhez viszonyítva 1973-ban kedvezőbb eredménye­ket értünk el az anyagi költ­ségek fejlődésében. Az anyagi költségek és más költségek hányada — leírások nélkül a teljesítmény 100 koronájára számítva — 60,63 koronát tett ki, vagyis 0,75 koronával ke­vesebbet, mint 1972-ben. A nyereség alakulása elérte a 95,6 milliárd koronát, vagy­is 12 százalékkal haladta meg az 1972. évit. Az állami gazdasági szerve­zetekben levő készletek 1973 folyamán 13 milliárd koronával növekedtek. A tudomány és technika fej­lesztését biztosító állami terv­ben 1973-ban 648 állami kuta­tási feladatot oldottak meg. Annak ellenére, hogy foko­zott figyelmet szentelünk a tu­domány és a kutatás eredmé­nyei gyorsabb gyakorlati meg­valósításának, e területen még jelentős tartalékok vannak. a feladatok teljesítése ellené­re egyes fontos építkezéseken nem kielégítően folynak a munkák. Nem sikerül meggyor­sítani az elhúzódó építkezések befejezését és a tervezett mér­tékben csökkenteni a befejezet­len építkezések számát. A beruházások útján 1973- ban 114,5 milliárd korona ér­tékű állóeszközt nyertünk, vagyis 12,6 százalékkal többet, mint 1972-ben. IV. Külső gazdasági kapcsolatok üteme mellett 1973-ban erőtel­jesen meggyorsult a behozatal üteme is. A tőkésállamokkal folytatott kereskedelem növe­kedésének dinamikáját azon­ban jelentős mértékben befo­lyásolta az árak, elsősorban a nyersanyagárak nagyarányú nö­vekedése. V. Életszínvonal A lakosság pénzjövedelme 1973-ban az előző évhez viszo­nyítva átlagosan 15,7 milliárd koronával, vagyis 6,2 százalék­kal növekedett, azaz 0,9 pont­tal gyorsabban az előirányzott­nál. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) dolgozók átlagos havi nominál bére 1973-ban a múlt évhez viszonyítva 3,5 százalékkal emelkedett és elérte a 2165 ko­ronát. Ez elsősorban a munka termelékenységének gyorsabb növekedését tükrözi. A nominálbérek fejlődése, a létfenntartási költségek fejlődé­sével együtt, amelyek általá­ban az 1972. évi színvonalon maradtak, megmutatkozott a reálbérek további növekedésé­ben is. A pénzjövedelem emelkedése a lakosság számára lehetővé tette, hogy 1972-höz viszonyítva nagyobb összegeket takarítson meg, főként az állami takarék- pénztárak hosszú lejáratú be­tétjein. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 1973-ban a fő ke­reskedelmi rendszereknél össz­hangban áll a terv előirány­zatával. A fő kereskedelmi rendsze­rek 1973-ban 102,2 százalékra teljesítették a tervet, s a kis­kereskedelmi forgalom 1972- höz viszonyítva 5,6 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedett az ipari árucikkeket árusító vállalatokban. Az 1972. évhez viszonyítva például a textilke­reskedelem kiskereskedelmi forgalma 6,4 százalékkal, az ipari árucikkek forgalma 9,5 százalékkal, a bútorkereskede­lem forgalma 19 százalékkal, az ékszereké 19,6 százalékkal és az áruházak forgalma 8,4 százalékkal növekedett. 1973-ban 117 600 személy­gépkocsit adtak el. Az egyes személygépkocsi-típusok kiske­reskedelmi árának rendezése után megélénkült az eladásuk. Ezekből 1973. október 15-től december 31-ig 21 487-et adtak el, vagyis az évi forgalom 18,3 százalékát. A kiskereskedelmi árszint 1973-ban tovább szilárdult 1972- höz viszonyítva. 1973-ban a kiskereskedelmi árszint fejlődését mindenek­előtt az ipari árucikkek kis­kereskedelmi árának 1973. áp­rilis 1-től foganatosított orszá­gos csökkentése, és a személy- gépkocsik árának 1973. októ­ber 15-től életbe léptetett csökkentése befolyásolta. 1973 folyamán egységes kiskereske­delmi árakat vezettek be az éttermi étkeztetésben és a la­kosságnak nyújtott szolgáltatá­sokban. Az áruk és a szolgáltatások kiskereskedelmi árszintje je­lenleg alacsonyabb, mint az ár­moratórium kihirdetésének idő­szakában volt. 1970 januárjához viszonyítva 1973-ban az áruk és a szolgáltatások kiskereske­delmi árainak az indexe ösz- szesen 0,5 százalékkal volt ala­csonyabb. Jó eredményeket értünk el a lakásépítésben. 1973-ban össze­sen 117 513 lakást fejeztek be, vagyis 1340 lakással többet, mint 1972-ben. A lakásépítés tervét 6213 lakással túlszár­nyalták. A lakások építésének befejezése folyamatosabb volt, mint az előző években. A lakások számából a közü­leti építés keretében 23 721 la­kást, a szövetkezeti építés ke­retében 36 119 lakást, vállalati építkezés keretében 25 698 la­kást és az egyéni építkezés keretében 31975 lakást fejez­tek be. Az előző évhez viszo­nyítva a befejezett lakások száma a legnagyobb mértékben a vállalati építkezés keretében növekedett meg. A CSSZK-ban 76 888 lakás, az SZSZK-ban 40 625 lakás épült, Prága fővárosban 6874 lakás építését fejezték be. 130 254 la­kás építését kezdték meg, 1972-höz viszonyítva ez 1217- tel több. A gyermekes családok és a nyugdíjasok javára foganatosí­tott nagyarányú szociális intéz­kedések továbbra is megnyil­vánulnak az e juttatásokra fo­lyósított állami kiadások növe­kedésében. A gyermekes csalá­dok támogatásának növelésére 1973-ban 2 milliárd koronát, a nyugdíjbiztosításra 1,2 milliárd koronával többet fordítottunk. A táppénzekre 18,5 milliárd koronát fizettek ki, tehát 14,4 százalékkal többet, mint 1972- ben. A gyermekpótlék 9,L mil­liárd koronát tett ki, vagyis 21 százalékkal többet, mint 1972-ben. 1973-ban összesen mintegy 3 504 000 korona nyugdíjat fi­zettek ki, vagyis 46 ezer nyug­díjjal többet, mint 1972-ben. Emellett az öregségi nyugdíjak száma 1973-ban 58 ezerrel nö­vekedett, a többi járadék szá­ma valamivel csökkent. Az öregségi nyugdíj átlagos össze­ge, amely 1972-ben 905 korona volt, 1973-ban 916 koronára nö­vekedett. Az iskolaügy terén a figye­lem az iskola nevelő-oktató munkája minőségének a meg­javítására és az ifjúság egy­séges kommunista nevelési rendszerének előkészítésére irányult. Nagy figyelmet szen­teltek az ifjúság munkáshiva­tásra való előkészítésének. Az óvodákba járó gyermekek szá­ma 414 000 volt, a kilencéves alapiskolák tanulóinak a száma 22 144-gyel csökkent. A mosta­ni tanévben 1 890 000 tanuló látogatja az alapiskolákat. A gimnáziumokon és a szakkö­zépiskolákon 85 603 tanuló, vagyis 3050-nel több tanul, mint az 1972—73-as tanévben. A főiskolák rendes hallgatói­nak száma 108 000, vagyis 5000- rel több mint az előző tanév­ben. Az egészségügy terén nagy gondoskodást szenteltünk az egész egészségügyi rendszer tökéletesítésének. 1973 végén 397 lakosra átlag egy orvos jutott, vagyis nyolccal keve­sebb, mint 1972-ben. Ezer la­kosra 12,1 kórházi ágy jutott. 1973-ban kedvező volt a né­pesedés fejlődése. 275 000 gyermek született élve, ami 24 ezerrel több, mint 1972-ben. Kevésbé kedvező volt a halá­lozási arány. Az elhalálozottak száma 168 000 volt, tehát 8 ezerrel több, mint az előző év­ben. A lakosság természetes szaporulata az 1972-es évhez vizsonyítva 16 ezerrel növeke­dett. Az év végén a CSSZSZK- nak 14 634 000 lakosa volt. A CSSZK-nak 9 962 000 és az SZSZK-nak 4 672 000 lakosa. III. Beruházás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom