Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-23 / 19. szám, szerda
: rm 1974. I. 23. 5 A GAZDASÁG! INTEGRÁCIÓ ÚJABB LEHETŐSÉGEI A KGST-tagországok közötti árucsere-forgalom lényeges növekedése a kereskedelmi kapcsolatokban részt vevő államoknak azt az igyekezetét tükrözi vissza, hogy gazdaságukat a kölcsönösen előnyös együttműködés által minél magasabb szintre emeljék. Az együttműködés formái azonban a népgazdaság egyes ágazataiban távolról sincsenek még kimerítve. A szocialista társadalom döntő politikai és gazdasági érdekei megkívánják a szocialista termelés további integrált fejlesztését. Az együttműködés ilyen új formáit jelentik azok a nemzetközi gazdasági szervezetek, amelyeket a KGST Végrehajtó Bizottságának 65. ülésszaka hagyott jóvá, éspedig az Inter- atomenergo az Intertextilmas és az Interenergo. Politikai dalfesztivál A sokolovi bányászházban a Februári Győzelem 26 évfordulója tiszteletére a SZISZ Központi Bizottsága, a cseh és a szlovák művelődésügyi minisztérium, valamint a KSZT együttes rendezésében, február 22—24. között megtartják a II. országos politikai dalfesztivált. A fesztivál célja: hozzájárulni az ifjúság szocialista neveléséhez, segíteni a fiatalság egyéniségének harmonikus fejlődését, folytatni a politikai énekkultúra hazai hagyományait, s megteremteni a feltételeket az amatőr és hivatásos énekesek, együttesek és szerzők országos találkozójához. A fesztivál egyben hozzá kfván járulni a politikai dalok széles körű népszerűsítéséhez az ifjúság körében. (s. m.) Az Interatomenergo nemzetközi gazdasági szervezet lehetővé teszi az atomerőművi berendezések szükségleteinek komplex tervezését, azok gyártásának elosztását a nemzetközi szakosítás és kooperáció feltételei között. Az Intertextilmas a textilipar számára nagy teljesítményű textilipari berendezések gyártását és elosztását van hivatva biztosítani valamennyi KGST-tagország közreműködésével. Az Interelektro a KGST-országok gazdasági és tudományos-technikai együttműködésével foglalkozik az erősáramú elektrotechnika termelési feladataiban és műszaki fejlesztésében. E nemes törekvések realizálásával még szorosabbá válnak a szocialista országokat összefűző testvéri kapcsolatok. Az együttműködés új formái a külkereskedelem szempontjából is nagv jelentőségűek, mert így az árucsere-forgalom sem lesz véletlenszerű és nem függ majd az alkalmi piaci helyzettől, miként a kapitalista államokban. A gépek és berendezések magas műszaki színvonalú és integrált termelésével reális feltételek alakulnak ki a szocialista államok külkereskedelmi forgalmának állandó növeléséhez. A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséyel az érdekelt államok saját forrásaikat is észszerűbben felhasználhatják, s az árucserét olyan területekre is kiterjesztik, ahol kevésbé hatékony a hazai termelés és a behozatal előnyösebb megoldásnak mutatkozik. ANDREJ MIKLÓS Gondosan előkészítik a tagjelölteket Egy felmérés tapasztalatai SEGÍTENI IÍTIEK PRAGABA Gyakori jelenség fővárosunkban, hogy a közművesítés karbantartó dolgozói itt- ott felszedik az úttesteik és járdák burkolatát, s a járókelők nem kis bosszúságára alkalmi torlaszokat emelnek. Jellemző például a posta állandó érdeklődése a telefon- kábelek iránt. Hasonlóképpen a gázművek a gázvezetékeknek, a vízművek a vízvezetékeknek, az energetikai üzemek pedig az erősáramú kábeleknek viselik gondját. Az utcákon tevékenykedő karbantartók között a vinohradyi körzet áramrend szerét korszerűsítő Északmorva Energetikai Üzemek szerelői és munkásai is megtalálhatók. — Kemény fába vágtuk a fejszénket, annyi bizonyos — válaszolja érdeklődésünkre a turzovkai Štefan Šipula. — A főváros aligha örvendetes különlegességének a megszüntetését, vagyis a 120 V áramfeszültség 220 V-ra való átalakítását bízták ránk. Tény, hogy ezzel a különlegességgel Prága néhány városnegyedén kívül ma már sehol az országban nem találkozhatunk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyes városrészekben az elavult, korszerűsítésre váró áramrend - szer ma még mintegy százezer fogyasztót érint, mégpedig igen érzékenyen, mert a piacon egyre kevesebb a 120 V- ra alkalmas áramfcgyasztó. A korszerűsítést végző dolgozók tisztában vannak azzal, hogy az elmúlt évek lassú ütemével sohasem járhatnának a dolgok végére. Ez a véleménye Antonín Brabecnek is, a prágai áramelosztó üzem felügyelőjének, aki a munka ütemét és minőségét ellenőrzi — Ma már nincs okunk panaszra — mondja —, a munkatermelékenységet egyelőre az ötszörösére sikerült emelnünk, de ezt az eredményt a további gépesítés segítségével igyekszünk megduplázni. Az áramrendszer teljes átalakítását ugyanis csak ebben az esetben fejezhetjük be 1980-ig. Az olcsónak nem nevezhető átalakítási munkák tehát javában folynak. Minél hamarább elkészülnek velük, annál kevésbé veszélyeztetik a lakosság biztonságát és nem kerülhet sor majd a hálózat ma még gyakori túlterhelésére sem. Az emberek fele alig látszik ki a mély árokból. Szorgalmasan lapátolják belőlük a földet. Ásójuk, csákányuk néha beleütközik egy-egy kődarabba. Nehéz munkát végeznek. Az egyik Vincent Ma- tejko, akinek a családja a szlovákiai Kysucké Nové Mes tóban él, gondosan a ház falához támasztja ásóját, hogy életet öntsön munkától meg- gémberedett kezébe. Az új kábelek lerakásán kívül minden hatodik házban új transzformáló állomást is építenek, ami ugyancsak alapos hozzáértést feltételez. Munkakedvből nem is lenne hiány, ha nem akadnának olyan egyének, akik megnehezítik a dolgozók amúgy is igényes munkáját. A nitrai Štefan Urbin- ský, a munkacsoport vezetője ugyanis azt is elpanaszolta, hogy a gépkocsi tulajdono sok nem sok megértést tanúsítanak az itt folyó munkával szemben. Megszokták, hogy lakásuk előtt parkoljanak, ezzel azonban hátráltatják a munkák menetét. A lakók közönye természetesen nagy időveszteséget okoz, csakúgy, mint például a kiásott föld elszállítására megrendelt tehergépkocsik gyakori, néhány órás késése. Ha nem így lenne, akkor az ererimények még szembetűnőbbek lennének. — Mi a körülmények ellenére arra törekszünk. — hangsúlyozza a csoportvezető —, hogy méltóképpen képviseljük vállalatunkat és megérdemeljük a tíznapos fokozott munkaütem után kijáró négy szabadnapot. A szabadnapokat természetesen valamennyien odahaza töltik, családjuk körében, hogy fáradalmaikat kipihenve, újult erővel lássanak ismét munkához Prágában. Ahhoz a munkához, amely — mint mondják — a szívügyük, s amellyel nem akarnak senkinek a terhére lenni. Ezért igyekeznek jól és gyorsan dolgozni és eltakarítani maguk után a rendetlenséget, hogy a felásott utcarészeket ne legyenek kénytelenek kerülgetni az arrajárők. Az ostravai üzem szlovákiai dolgozói tehát figyelmesek és körültekintők. Szerszámaikat példás rendben tartják, látszik rajtuk, hogy megszokták a rendet, a becsületes munkát. Lelkiismeretességükért, amelyről sokan példát vehetnének, méltán megérdemlik a prágaiak dicséretét és köszönetét. KARDOS MÁRTA Nemrég nagyszabású felmérés foglalkozott a párttagjelöltek előkészítésével. A tudományos felmérést az SZLKP KB munkaterve alapján valósították meg a Košice-városi, a Liptovský Mikuláš-i, a komárnói, a presovi járásban és a Bratislava I. körzeti pártbizottság körzetében. A kutatómunka célja az volt, hogy megvizsgálják és elbírálják azokat a belső és külső tényezőket, amelyek a párttagjelöltek ismereteit és a párthoz való viszonyát befolyásolják. Ezeknek a szempontoknak az alapján állították össze a kérdéseket, melyeket tematikus csoportokba osztottak. A tagjelöltektől összegyűjtött válaszok azt bizonyítják, hogy a járási pártbizottságok és az üzemi pártbizottságok többsége megértette a tagállomány állandó és céltudatos javításának jelentőségét és szükségét. A lelvett jelöltek összetételének fejlődése a vizsgált időszak alatt arra mutat, hogy a pártszervezeteknek sikerült fokozatosan megbirkózniuk a CSKP KB irányelveinek teljesítése során felmerült kezdeti nehézségekkel. Pozitív jelenség, hogy a nagyszámú párttag jelöltek (főleg a Kelet-szlovákiai Vasműben, a presovi és a Liptovský Mikuláš-i járásban) teljes középiskolai végzettségű érettségizett), de munkásnak tartja ínagát és munkásként is dolgozik. Sok tagjelölt — munkások, szövetkezeti tagok, mezőgazda- sági dolgozók, akiknek alapfokú műveltségük van és az ipari szakiskolák végzettjei — célul tűzte ki a teljes középiskolai szaktudás elsajátítását. A párttagjelöltek kor szerinti összetételének értékelésekor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a tagállomány többnyire fiatalokkal bővül — a jelöltek 89,4 százaléka 35 évnél fiatalabb. Kedvező a helyzet a je- löltek szüleinek szociális összetételében is. A jelöltek 61,8 százaléka munkásszármazású, de a komárnói, a presovi járásban és a Kelet-szlovákiai Vasműben csaknem 80 százaléka származik munkáscsaládból. A felmérés bebizonyította, hogy valóban kiválasztásról és nem toborzásról van szó. A megkérdezettek többsége elmondta, hogy a párt üzemi szervezeteinek a bizottságai, a pártcsoportok és a SZISZ-szer- vezetek ajánlották tagfelvételre. A jelöltek 50 százaléka arra hivatkozott, hogy döntését a CSKP-nak a XIV. kongresszus utáni politikája befolyásolta. Sokan munkatársaik és barátaik hatására, hivatkoztak. Ez mindenekelőtt a kommunistáknak az ifjúság között kifejtett közvetlen befolyását igazolja. Nem utolsósorban meg kell említenünk a szülök, az ifjúsági szervezet és a párt alapszervezeteinek a nevelő hatását. Az iskolák, a könyvek és a napisajtó befolyására aránylag kevés jelölt hivatkozott. A megkérdezettek válaszai azt is igazolták, hogy a párt- szervezetek teljes mértékben megtartják az egyéni kiválasztás lenini alapelveit. Ez főleg abban mutatkozik meg, hogy a pártcsoportok a kiszemelt fiatalokkal még a felvétel előtt elbeszélgetnek s figyelemmel kísérik fejlődésüket. A jelölést azonban az alapszabályzat értelmében a taggyűlések hagyják jóvá. A jelöltek politikai előkészítésében rendkívül fontos feladatot töltenek be az ajánlók. Többségük (74,9 százalékuk) a párt üzemi szervezeteinek tagjai közül, továbbá a lakóhely, a SZISZ-szervezetek tagjai közül kerül ki. Ez azt jelenti, hogy a kezesek olyan személyek, akik a párttagjelölteket jól ismerik, s figyelemmel kísérhetik tevékenységüket. A kezesek személyi példaadással is hatnak a jelöltekre. Szükséges, hogy a pártszervezetek tovább erősítsék a kezesek és a jelöltek kapcsolatát. Erre az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítaniuk a járási pártbizottságoknak is. Főleg azért, mert akadnak tagjelöltek, akik a kérdőíveken azt tüntették fel, hogy kezeseik passzívak. A jelöltek felkészültségének egyik fokmérője az, hogy milyen mértékben vesznek részt alapszervezetük tevékenységében, bekapcsolódnak-e a SZISZ- szervezet irányításába, példát mutatnak-e a többi fiatalnak, s érvényre juttatják-e a pártbírálatot és az önbírálatot. A megkérdezettek válaszából kitűnik, hogy 99,8 százalékuk a taggyűléseken rendszeresen részt vesz, vagy igazoltan hiányzik. Rendkívül tanulságos az a tény, hogy azokban a járásokban, ahol az ajánlók nagy része passzív, a jelöltek is tétlenek. A tagjelöltek aktivizálódását és politikai fejlődését az is bizonyítja, hogy csaknem mindegyikük pártfeladatot kapott. A feladat főleg a tömegszervezetekben való munkára, és ideológiai tevékenységre irányul. A párttag jelöltek többsége teljesíti feladatát. A felmérésekből az is kiderült, hogy a tagjelöltek 55,2 százaléka SZISZ-tag, 86,5 százaléka sznkšzervezeti tag, 67,3 százaléka a CSSZBSZ-nek, 42,9 százaléka más tömegszervezetnek a tagja. A jelölteknek aránylag nagy része tölt be különböző tisztségeket a tömegszervezetekben, s ez összhangban áll a CSKP KB irányelveivel. Az is figyelemre méltó, hogy a megkérdezetteknek csaknem 70 százaléka aktívan vesz részt a szocialista munkaversenyben, sokan szocialista munkabrigád tagjaként. Igaz, olyan tagjelöltek is akadnak, akik nem vesznek részt a szocialista versenyben, főleg azok, akik nem a termelésben dolgoznak. Képet adott a felmérés a jelöltek ideológiai és politikai színvonaláról is. A párttagságra való előkészítés megköveteli a szervezetektől, hogy a jelölteket irányítsák, és segítsék a marxizmus—leninizmus alapjainak az elsajátításában, a párt programjának és abból a kommunistákra háruló feladatoknak a megértésében. A válaszok is igazolták, hogy a XIV. párt- kongresszus után felvett tagjelöltek ideológiai színvonala magas fokú. Jól ismerik a párt alapszabályzatát is. Az is kiderült, hogy minél jobban ismerik a jelöltek a párt alap- szabályzatát, annál rendszeresebben vesznek részt a pártgyűléseken és annál nagyobb arányban élnek a jelöltek jogaival. Az alapszabályzat ismerete hozzájárul a pártfeladatok maradéktalan teljesítéséhez 6s megkönnyíti a tagjelöltek világnézeti nevelését. Pártoktatáson a jelöltek 94,2 százaléka vett részt a vizsgált időszakban. Ebből 80,5 százalék alapfokon, 9 százaléka középfokon, 1,5 százaléka a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme hallgatójaként, 3,2 százaléka pedig a pártoktatás egyéb formájában részesült oktatásban. Sok érdekes kérdésre válaszoltak a felmérés során a tagjelöltek. Például arra is, miben látják életük értelmét. Örvendetes, hogy a legtöbben a társadalom érdekében kifejtett munkát és képességeik fejlesztését tekintik életük értelmének. Arra a kérdésre, kinek teremt jobb életfeltételeket a szocialista rendszer, a jelöltek 95,6 százaléka azt válaszolta, hogy valamennyi dolgozónak. Az öt járásban és a Keletszlovákiai Vasműben közvetlenül a tagjelöltek között végzett kutatómunka során bebizonyosodott, hogy a járási pártbizottságok és a legtöbb üzemi párt- bizottság sokoldalú ideológiai nevelésben és támogatásban részesíti a jelölteket párttagokká való előkészítésük során. A jelöltek többségét munkája alapján is társadalmunk legérettebb tagjai közé sorolhatjuk. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB dolgozója TÖBB SZEM TÖBBET LÁT 1973-ban a Kráľovský Chl- ,mec-i (királyhelmeci) városi pártbizottság jelentős minőségi javulást ért el munkájában. Ezt bizonyítja a város területén működő 18 alapszervezettel való állandó és aktív kapcsolata, a város politikai jellegű rendezvényeinek magas színvonala, a politikai tümegmunka fellendítése. — Annak érdekében, hogy rugalmas és hatékony munkát végezhessünk, rendszeresítettük a városi pártbizottság kéthetenkénti ülésezését, meghatároztuk az egyes komissziók tevékenységének a rendszerét. A pártbizottság tagjai az ülések előtt napokkal megkapják a program anyagát hogy azt mindenki áttanulmányozhassa — mondja Franko Jenő elvtárs, a városi pártbizottság elnöke. — Bevezettük az alapszervezetek elnökeinek rendszeres havi munkaértekezletét. Erre mindig más-más alapszervezet munkahelyén, vagyis más üzemben kerül sor. Az első ilyen tanácskozás 1973 januárjában volt a helyi kórházban. Később az építővállalatban, a tejfeldolgozó üzemben, a pékségben és másutt tartottak munkaértekezletet. Az aktíva valamennyi résztvevője az üzem, a vállalat vagy az iskola igazgatójának az irányításával végiglátogatja valamennyi munkahelyet. A látogatók megismerkednek a munka- körülményekkel, elbeszélgetnek az ott dolgozó munkásokkal, vezetőkkel, mesterekkel. A látogatás a kora délutáni órákban történik. Utána következik a munkaértekezlet első beszámolója, melyet az üzem pártszervezetének az elnöke tart. Részletesen ismerteti az elnökökkel alapszervezetük tevékenységét. A meghívott üzemvezető (igazgató) beszámol a tervteljesítésről, az eredményekről, a nehézségekről, a dolgozók kereseti lehetőségeiről, anyagmegtakarításról, üzembővítésről, távlati célkitűzéseikről stb. A városi pártbizottság elnöke tájékoztatja az aktívát a bizottság munkájáról, legközelebbi célkitűzéseiről. A jelenlevők felelősség- érzettel szólnak hozzá az egyes problémákhoz. A legélesebben kritizálják a mulasztásokat, a szocialista társadalmunk fejlődését akadályozó jelenségeket, de az elismerő hang sem marad el ott, ahol azt megérdemlik. A felszólalások témája sohasem személyi probléma, hanem az üzemeket, a tömegszervezeteket, az egész város lakosságát érinti. Az a cél, hogy az aktíva résztvevői közösen oldják meg a vitatott kérdéseket. Ha pedig csak a felsőbb szervek beavatkozása segíthet, akkor a városi pártbizottság jelenlevő elnöke vagy a járási pártbizottság meghívott képviselője továbbítja a megfelelő helyre a javaslatokat, határozatokat, kéréseket. A városi pártbizottság múlt évi jó munkájával jelentősen hozzájárult pártunk vezető szerepének megszilárdításához, a párt tekintélyének a növeléséhez. A munkában szerzett hasznos tapasztalatok továbbfejlesztésével, a tömegszervezetek s a dolgozó tömegek további aktivizálásával jelentősen előbbre léphetnek ebben az évben is a CSKP XIV. kongresszusa hatá- r o za t a i n a k teljesí t és éb e n. CSURKŐ DEZSŐ
