Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-17 / 14. szám, csütörtök

Közös érdekeink útján... ZÁRSZÁMADÁSRA KÉSZÜLNEK Az utóbbi éveikben a Košice- vidék járás nemcsak kerületi, hanem szlovákiai viszonylatban is az élenjáró járások közé tar­tozik. A gazdaságfejlesztési és faluszépítési feladatainak sike­res teljesítésével többször kiér­demelte az SZSZK kormányá­nak elismerését. Ojból eltelt egy év, s Ján EPAK mérnöktől, a KoSice-vi- dék Járási Nemzeti Bizottsága elnökétől arra kértünk választ, milyen eredménnyel zárták az 1973. évet? — A végleges „zárszámadás“ még nem készült el, de az elő­zetes felmérések alapján közöl­hetem, hogy járásunkban — a munkások, technikusok, szövet­kezeti földművesek és egyéb szakaszon dolgozók lelkes al­kotómunkájának segítségével — az ötéves terv harmadik éve alapvető feladatait sikeresen teljesítettük. Ez lemérhető pél­dául az árutermelésben elért eredményen is. Dolgozóink ter­ven felül a múlt évben 18,5 mil­lió korona értékű áru termelé­sét vállalták, s a valóságban terven felül 58 millió korona értékű árut termeltek. Eredmé­nyesen teljesítették a terv mi­nőségi mutatóit is. Mezőgazda- sági dolgozóink a kalászosok­ból hektáronként 35,6 mázsa átlaghozamot értek el. Több mint 18 millió korona értékű felajánlásukat 31,3 millió koro­na értékben teljesítették. A tejtermelésben tehenenként 3000 liter fejésl átlaggal kerü­leti elsőséget értek el. ® Szinte már köztudott, hogy járásunkban a nemzett bi­zottságoknak sikerült szoros kapcsolatot teremteni a válasz­tókkal. Véleménye szerint, mi­vel érték ezt el? — Járásunkban a párt veze­tésével egyre eredményesebben valósulnak meg a CSKP XIV. kongresszusának határozatai, s ebben valóban nagy szerepet játszik az a tény, hogy a nem­zeti bizottságoknak sikerült megteremteniük és elmélyíte­niük kapcsolatukat a lakosság­gal. Ez azért sikerült, mert a képviselők példát mutatnak a feladatok teljesítéséiben és igye­keznek bevonni a lakosság szé­les rétegeit a közügyek inté­zésébe. Nemzeti bizottságaink tevékenységét a tömegpoliti­kai,- szervezőmunka minőségé­nek javítására irányítottuk. Ja­vult a kulturális, nevelő tevé­kenységük Is. Jól végzett poli­tikai munkájuk eredményes. Járásunk huszonkét községében politikai és társadalmi nevelő központokat létesítettünk. Min­den faluban van már polgári ügyeket intéző bizottságunk ... @ Hogyan értékeli e bizottsá­gok tevékenységét? — Egyetértek azzal, hogy a bizottságok létrehozása csupán az első lépés, gondoskodni kell eredményes működésükről is. Több helyen, mint például Med- zeven, Szepsiben, Ruskovon, Ja- sovon, Nagyszaláncon, és más községekben példásan működ­nek ezek a bizottságok. Igyek­szünk a célnak megfelelő es- ketési termeket létesíteni, de a legnagyobb figyelmet a bizott­ságokban működő tagok1 helyes kiválasztására fordítjuk. Első­rendű feladataink közé tarto­zik a szemléltető agitáció szer­vezése. Azon fáradozunk, hogy ez vonzó legyen s minél jobban segítsen megértetni lakossá­gunkkal a CSKP politikájának értelmét, célját. Politikai tö­megmunkánk eddigi eredmé­nyei azt igazolják, hogy he­lyes úton, közös érdekeink út­ján járunk... 0 Ennek a politikai tömeg­munkának az eredményei igen jól lemérhetők például az NF választási programja teljesíté­sében is... — Nekünk is ez a vélemé­nyünk. Járásunk minden negye­dik lakosa felajánlást tett, s megvalósításával részt vesz az össztársadalmi feladatok telje­sítésében. Tavaly közel 194 mil­lió korona értékű felajánlást tettek és ezt túlteljesítették 220 millió korona értékben. Igen figyelemreméltó, hogy a lakosság — főleg a fiatalság — már nemcsak szombaton, ha­nem vasárnap is végez társadal­mi munkát. E téren jó példával járnak elöl Košická Polianka (Lengyelfalva), Paňovce (Pány), Svinica (Pesztőszinje) és más községek fiataljai. Járásunk vá­lasztási programjában több mint 386 akció szerepel, 273 millió korona értékben. Ezek önse­gélyes akciók, melyek közül már több mint 320 megvalósult, 200 millió koronát meghaladó értékben. A legjelentősebb a művelődési házak, hnb és posta épületek, tűzoltószertárak, is­kolák, óvodák, valamint a au- tocamping és a strandfürdő fel­építése. , 9 Miként teljesítették az ál­lami beruházási tervet? — A választási programot ezen a szakaszon is teljesítjük. Tavaly hetven tanteremmel bő­vítettük az iskolák, illetve óvo­dáik kapacitását. Szepsinegy36 tantermes, Zdaň (Hernádzsa- dány) községben 18 tantermes iskolát adtunk át. Sikereket érünk el a lakásproblémák ren­dezésében is. Községeinkben Í20 százalékra teljesítjük a csa­ládi házak építésének tervét. Járásunkban nagy problémát je­lent a vízellátás. Vízvezetékhá- lózatből a lakosság 24,3 száza­léka kap ivóvizet. Igyekszünk ezt a kérdést önsegélyes ala­pon megoldani, persze ehhez nélkülözhetetlen a felsőbb szervek segítsége. A „Z“ akció keretében évente 4—5 kisebb községben épül a vízvezeték- hálózat, viszont a nagyobb fal­vakban ezt ilyen formában nem csinálhatjuk ... — Ezektől a gondoktól elte­kintve, sikeresnek mondható a múlt évben végzett közös mun­kánk. Az idén tovább haladunk ezen az úton és lakosságunk támogatásával becsülettel tel­jesítjük a CSKP XIV. kongresz- szusának határozatait. KULIK GELLERT A Jahodnái (Pozsonyeperje- si) Efsz elmúlt évi termelési eredményei és gazdálkodási mérlege iránt Horváth Mihály- nál, a szövetkezet üzemgazdá­szánál érdeklődtem. — Az 1973-as évben a me­zőgazdasági termelésből 16 millió 380 ezer koronát tett ki szövetkezetünk bevétele — válaszolta —. A búza 50 má­zsát adott hektáronként, kuko­ricából viszont a tervezett 55 mázsával szemben csak 44 má­zsa termett, s cukorrépából is csak 341 mázsát értünk el a tervezett 380 mázsa helyett. Az állattenyésztésben szintén ha­sonló volt a helyzet, ugyanis vágómarhából és sertéshúsból sikerült túlszárnyalni a tervet, a tejtermelés tervét azonban nem teljesítettük. A tervezett bevételi szintet azonban az em­lített kiesések ellenére is elér­jük. Ami a kiadásokat illeti, a múlt évben a szokásos terme­lési költségeken kívül 70 hiz­lalásra szánt bikát is vásárol­tunk. Csaknem félmillió koro­nát fizettünk ki ezenkívül a Dunajský Klatov-i (Dunatőké- si) Állami Gazdasággal közö­sen épített szárítóberendezés befejezésével kapcsolatos mun­kákra, amit szintén az üzem­költségekre előirányzott alap­ból fedeztünk. Természetesen további bevételekkel is számo­lunk, hiszen részvényesei va­gyunk az Agrofrigor közös szö­vetkezeti társulásnak, ahonnan évente 170 ezer korona kama­tot és a befektetés arányának megfelelő j öv ed el esn r és z es ed és t kapunk. — És hogyan gondoskodik a szövetkezet a termelési alap fejlesztéséről? — A meggondolt, céltudatos beruházások nélkülözhetetle­nek a közös gazdaság további fejlesztéséhez. Bármennyire p legjobbak között van ma egy szövetkezet, pár év múlva le­marad, ha például nem gépesí­ti kellően a betakarítást, a szá­rítást és a szállítást. Ezért mi nagy gondot fordítunk tovább­ra is a gépesítésre, a technikai és technológiai berendezések korszerűsítésére. Az élőmunkát például a sertéstenyésztésben is csökkentettük, ötszáz állát elhelyezésére alkalmas gépesí­tett sertéshizlaldánk van, ahol egy dolgozó megerőltetés nél­kül elvégzi a munkát. Szívesen korszerűsítenénk a tehenészetet: is, de ez a feladat a mi 1200 hektáros szövetkezetünkben, ahol csak 280 a fejőstehenek száma, túlhaladja lehetőségein­ket. Ebben a kérdésben csak a társulás jelentheti a megoldást, amivel a jövőben valóban szá­molunk. A gabonatermesztés komplex gépesítése mellett már a kukorica és a cukorrépa ter­melését is teljesen gépesítettük, az innen felszabadult munka­erőt 110 hektáros gyümölcsö­sünkben, valamint 25 hektárt meghaladó zöldségtermeszté­sünkben hasznosítjuk. Horváth Mihály a továbbiak­ban elmondta, hogy a szövet­kezet vezetősége a közös jöve­delem helyes, körültekintő fel- használására törekszik. A sze­mélyi jövedelmek növelésénél — még ha mód is kínálkozik a kiugró emelésre — mérték­tartóak, így a megelőző esz­tendőben sem lépték túl a személyi fogyasztási alapra ter­vezett 4 és fél millió koronát. Viszont ha valamelyik évben súlyosabb csapás érné a szövet­kezetei, akkor sem kellene a szomszédba menniük pénzért, mert az üzembiztosítási alap számláján 3 millió 785 ezer koronát tartalékoltak. SZOMBATH AMBRU$ Dél-Vietnam felszabadított területén, ame­lyet az ideigle­nes forradalmi kormány irá­nyít, fokozato­san megújul az élet. Üj laká­sok épülnek, megművelik a földeket, a gye­rekek újra is­kolába járnak. A felszabadí­tott terület csaknem valamennyi falujában megkezdődött a tanítás. Felvér telünkön a Quang-Tri tartomány egyik falusi iskolájának legfia­talabb tanulói láthatók. (Felvétel: ČSTK — VTKj Cj művelődési ház épült Hífov községben Az értékelő taggyűlések célja a pártmunka további javítása A PÄRTALAPSZERVEZETEK értékelő taggyűlései — ame­lyeknek a megtartására január­ban és februárban kerül sor — értékelik a CSKP XIV. kong­resszusa határozatainak, és a múlt évi évzáró taggyűlések ha­tározatainak a teljesítését, s kitűzik a további időszak fela­datait. Helyes lesz e munkában felhasználni az októberben és novemberben megtartott nyilvá­nos pártgyűlések tapasztalatait, amelyek a mindennapi életben felmerülő problémák megisme­résének értékes forrásai. A nyilvános pártgyűlések számot adtak azokról a sike­rekről, amelyeket a fejlett szo­cialista társadalom építésének folyamatában elértünk. Megmu­tatták, hogy államunk polgárai egyértelműen egyetértenek Csehszlovákia Kommunista Párt­jának a politikájával és teljes mértékben támogatják azt. Ki­fejezték, hogy a dolgozók — elsősorban a saját munkasza­kaszukon — aktívan ki akarják venni részüket a kongresszusi határozatok teljesítéséből. A nyilvános pártgyűléseken szá­mos ötlet és javaslat hangzott el arról, hogyan lehetne javí­tani a pártszervezetek, a gaz­dasági és az állami szervek, valamint a társadalmi szerveze­tek munkáját. Ezeknek a ja­vaslatoknak a megvalósítása sok Időt és szorgalmas, min­dennapi munkát kíván meg a pártszervektől és szervezetek­től. A CSKP XIV. kongresszusa utáni időszakban pártunk a tár­sadalom fejlesztésének fellendí­tésére törekedett az élet vala­mennyi területén. A munkás- osztály szoros szövetségben a szövetkezeti parasztsággal és a többi dolgozóval, a CSKP veze­tésével céltudatosan fejleszti az országot. Az ipari termelésben túlteljesítettük a tervezett fela­datokat, s a szocialista mező- gazdasági termelés már ebben az időszakban eléri azokat a mutatókat, amelyeket az ötéves terv végére terveztünk. A gaz­dasági sikerek pozitívan befo­lyásolják népünk erkölcsi, po­litikai egységét. Az emberek abszolút többsége tudatában van annak, hogy egyedül a szo­cialista rendszer tudja biztosí­tani a társadalom és az egyén szakadatlan fejlődését, hogy a köz érdekében végzett becsüle­tes és áldozatos munka a tár­sadalom minden tagja elége­dettségének és boldog életének a forrása. A nyilvános pártgyűléseken elhangzott észrevételeit azon­ban rámutatnak azokra a prob­lémákra is, amelyeket a szo­cialista társadalom harmonikus fejlődése érdekében még meg kell oldani. E problémák meg­oldása elválaszthatatlan része lesz a pártszervek és a párt- alapszervezetek mindennapi munkájának. A felmerült kér­dések sikeres megoldása meg­követeli, hogy keressük az út­ját annak, hogyan lehet tovább növelni és szilárdítani a párt- alapszervezetek befolyását mű­ködési területükön. Célunk, hogy tovább emelkedjék az alapszerveeetek s ezek bizott­ságai munkájának a színvona­la, ami megmutatkozik a párt egész munkája hatékonyságá­nak a növekedésében. A CSKP VEZETŐ SZEREPE növelésének és megszilárdításá­nak nélkülözhetetlen feltétele, hogy emeljük a dolgozó töme­gek politikai és ideológiai ve­zetésének színvonalát. A párt széles körű politikai tömeg­munkájának bevált eszköze a nyilvános pártgyűlések rende­zése és a személyes politikai agitáció. Az „Arccal a töme­gek felé“ gottwaldi jelszó fel­újítása visszatükröződött abban, hogy szoros kapcsolat alakult ki a párt és a dolgozók töme­gei között. A legutóbbi nyilvá­nos gyűléseken Szlovákiának csaknem minden harmadik la­kosa részt vett és minden ti­zennegyedik felszólalt a vitá­ban. Hatékony fonnája ez a tö­meges politikai iskolázásnak, a párt és a tömegek közötti kap­csolat lenini értelmezésének — tanítsuk a tömegeket és tanul­junk a tömegektől — a leg­konkrétabb kifejeződése. A nyilvános párlgyűlések haté­konysága és sikere csak azért lehetett oly nagy, mert előké­szítésük személyes politikai agitáción is alapult. Az agitá- ciós napok folyamán agitáto­rok tízezrei keresték fel a csa­ládokat s jól előkészítették az embereket a nyilvános pártgyű­lésekre, s egyszersmind ötletek egész sorát gyűjtötték össze a párt- és az állami vezetők be­számolói és felszólalásai számá­ra. A politikai tömegmunka ki­fejezésének ez a formája külö­nösen a városokban, a lakóte­lepeken és a falvakon bizo­nyult hatékonynak. Az utcai és a falusi pártszervezetek igen jó munkát végeztek a választási program értékelésével kapcso­latban és a lakosságnak a nem­zetközi és belpolitikai helyzet időszerű kérdéseivel való meg­ismertetése terén. A helyes politikai tömeg­munka nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy számos szervezetben jelentős előrehaladást értünk el a tudományos világnézet, a pro­letár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemé­ben történő nevelés területén. Erre továbbra is nagy gondot kell fordítani, hiszen a lakos­ság egy része kispolgári néze­tekkel, a szocializmushoz való fogyasztói viszonnyal, esetleg jobboldali opportunista vagy vallási előítéletekkel terhelt. A lét és a tudat közötti ellent­mondásból erednek a más ká­rára való meggazdagodásra irá­nyuló különböző törekvések, az élősködés, a munkakerülés és nem utolsósorban a társadalom­ellenes büntetendő tevékenység. Amennyiben különböző anti- kommunista, kispolgári és val­lási szervezetek „eozméik sza­bad hirdetését“, az „informá­ciók szabad cseréjét“ követelik, nekünk, kommunistáknak köte­lességünk megakadályozni, hogy, ezek a karos ideológiák behatolhassanak polgártársaink tudatába. A pártszervezeteknek egyre határozottabban kell olyan offenzív politikai tömeg­munkát végezniük, amely az antikommunista elméletek fel­számolására, a jobboldali op­portunizmus és a revizionizmus fölötti ideológiai győzelem be­tetőzésére, és nem utolsósor­ban a polgártársaink tudatában még fellelhető vallásos csöke­vények ellen Irányul. Célunk az olyan ember nevelése, aki­nek tudatát áthatja a tudomá­nyos világnézet, aki tudatában van erejének, hogy képes a * természetet átalakítani a saját szükségleteinek megfelelően,, és nem kell természetfölötti erőkre vagy a véletlenre ha­gyatkoznia. A KÖVETKEZŰ IDŐSZAKBAN előttünk álló igényes feladatok sikeres teljesítésének feltétele az is, hogy minőségileg javít­sunk a pártszervezetek szerve­ző és irányító munkáján. Az alapszervezetek vezetőségei a CSKP XIV. kongresszusa óta rendszeressé tették a párt bel­ső életét. Ma már az összes szervezet rendesen megtartja a taggyűléseket a párt alapsza­bályzatának szellemében, s ér­vényesíti a demokratikus cent­ralizmus és a párton belüli de­mokrácia alapolveit. A taggyű­léseken rendszeresen részt vesz a kommunistáknak több mint a 80 százaléka. A tagok aktívan kiveszik részüket a párt idősze­rű feladatainak a megtárgyalá­sából. A taggyűlések megtár­gyalják a pártszervezet hatás­körébe tartozó összes alapvető kérdéseket. A párt munkája egyre vonzóbbá válik. Erről ta­núskodik, hogy állandóan új tagjelöltekkel bővül a párt tag- állománya. Fel szeretnénk hívni a figyel­met a párt politikai-szervezési munkájának legalább néhány mozzanatára is. Nagyon fontos i például az alapszervezet akció- | képességének további fokozása. Számos alapszervezet tapasz­talatai azt mutatják, hogy a párt széles körben kibontakoz­tatott tevékenysége megkíván bizonyos munkamegosztást s azt, hogy konkrét feladatokkal bízzuk meg az egyes párttago­r..4 1974. I. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom