Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-15 / 12. szám, kedd

A csehszlovák tüzérek és rakétaegységek napfa A iaszlfii iiagvománvok széliemében A Jaszlo térségében 1945 ja­nuárjában lefolyt hadművele­teknek és a csehszlovák tüzér­ség részvételének történelmi je­lentősége abban rejlik, hogy az első csehszlovák hadtest tüzér­ségének ez volt a legnagyobb hadművelete, amely páratlan a csehszlovák hadsereg egész tör­ténetében. A csehszlovák tü­zérek sikeres harca ebben a nagyszabású hadműveletben a tapasztalatok fontos forrása lett, amelyet a felszabadulás után teljes mértékben kihasz­náltunk a csehszlovák néphad­sereg felépítése során. A II. világháború befejezése óta a hadműveletek és a har­cászat rohamosan fejlődött, ami a hadsereg felszerelésében az új haditechnikának, főleg a tö­megpusztító fegyvereknek a bevezetésében nyilvánult meg. A tüzérség szerepének alapelvei közül nem egy továbbra is ér­vényben maradt. Ezért a tüzé­reknek — a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák hadtest katonáinak — tapaszta­latai az ismeretek ki nem apadó forrásaivá lettek a jelen tüzér­sége számára is. A jaszlói har­cok jelentik a csehszlovák nép­hadsereg tüzérsége új hagyomá­nyainak alapját. Rendkívül fon­tos hely illeti meg a szabadság, a demokrácia, a haladás eléré­sére irányuló törekvéseket, a Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezető szerepének biztosítását a fegyveres erőkben, és az in- ternacionálista jelleget. Mindez a II. világháború idején a bél­és a külpolitika terén a népi demokratikus és később a szo­cialista Csehszlovákia létének és fejlődésének alapelvo lett. A lengyel nép mindmáig há­lával emlékezik a Szovjetunió­ban megalakult csehszlovák hadtest katonáira és tüzéredre, akik Jaszlo mellett a fasiszták elleni tűzharcban írták a cseh­szlovák—lengyel katonai együtt­működés és a csehszlovák— len'gyel kapcsolatok történeté­nek egyik legfontosabb fejeze­tét. Ezt bizonyítja az az emlék­mű is, amit a lengyel nép a közös harcok, a közös áldoza­tok és a fasizmus felett aratott közös győzelem emlékére emelt Jaszlóban. Ez az emlékmű a lengyel és csehszlovák fegyve­res népi erők mai közös útjá­nak, Csehszlovákia és Lengyel- ország népei közös útjának a jelképé. Ezt és a csehszlovák—szovjet fegyverbarátságot, a jaszlói hagyományokból eredő további tapasztalatokat idézik fel a csehszlovák néphadsereg kato­nái és hazánk népei a jaszlói események évfordulójának al­kalmából, amikor a csehszlovák rakétahadsereg és a tüzérség napját ünnepük meg. A csehszlovák tüzérség nap­ját Ludvík Svoboda hadseregtá­bornok, a Csehszlovák Köztár­saság nemzetvédelmi minisztere 1949-ben kiadott düntése alap­ján minden évben január 15-re tűzték ki, amely nap a Szov­jetunióban megalakult első csehszlovák önálló hadtest tü­zéreinek 1945 januárjában Jasz- ló mellett lefolyt harcainak az évfordulója. Ezzel a döntéssel a csehszlo­vák tüzérség a csehszlovák nép­hadsereg első fegyverneme lett. Ezzel a döntéssel méltányolták a tüzérség megelőző érdemeit, amelyeket a II. világháború so­rán nemzeteink antifasiszta sza­badságharcában szerzett. —jmč— A műszaki szakmáké a jövő! Január végével időszerűvé vá­lik a felsőoktatási intézmények­be való jelentkezés azok szá­mára, akik ebben a tanévben fejezik be középiskolai tanul­mányaikat. Január végén ugyan­is valamennyi középiskola meg­kapja azt a jegyzéket, amelyen fel van tüntetve, hogy mennyi jelentkezőt vesznek fel a fel­sőoktatási intézmények egyes karaira. A jelentkezéseket a középiskolák igazgatósá­gainak ajánlásával és a diákok komplex értékelésével a főis­koláknak és az egyetemeknek április közepéig kell megkap­niuk, míg maguknak a diákok­nak a pedagógiai, a filozófiai, a természettudományi és a test- nevelési karokra február végé­ig, a többi karra pedig március végéig kell jelentkezniük. A fel­vételi vizsgák azután az egye­temeken és a főiskolákon június 20-a körül lesznek. Ez az az időszak tehát, ami­kor elkezdődik a főiskolákon tanulni akarók helyes kiváloga­tása — képességeiknek, ráter­mettségüknek és a társadalmi zükségleteknek megfelelően. A felvétel, feltételei ugyanazok, mint a múlt évben. A komplex értékelés keretében figyelembe veszik a középiskolában elért tanulmányi eredményeket, kü­lönösen a választott tanulmány­nyal összefüggésben, s a főis­kolai írásbeli és szóbeli felvé­teli vizsga eredményét. A fel­vételi bizottságok természete­sen tekintettel lesznek arra, hogy a jelentkezők milyen osz­tályhoz vagy szociális réteghez, továbbá nemzetiséghez tartoz­Ezekben a napokban végez­ték el egy XI. és XII. szá­zadból származó egyedülál­ló román stílusú építmény áthelyezését, amelyre az új áruház alapjainak építése közben bukkanlak rá Olo­mouc történelmi negyedé­ben. Az építményt, amely kb. 61 tonna súlyú, trejler segítségével helyezték át kb. 10 km-rel arrébb. (Felvétel: Telefoto — ČSTK) nak, és melyik területről szár­maznak. Előnyben részesülnek a felvételnél azok, akik jó he­lyezést értek el a matematikai, a fizikai, a biológiai vagy a ké­miai olimpiászokon. Egyébként azonos értékű eredmények ese­tén előnyben részesülnek a fel­vételnél azok a diákok, akik jó tanulmányi eredményt értek el a középiskolában, s azonkívül hasznos Iskolán kívüli tevé­kenységet is kifejtettek, azok­kal szemben, akiknek csak kö­zepes volt a tanulmányi ered­ményük. Nyilvánvaló, hogy az előbbiek jobb szubjektív felté­telekkel rendelkeznek a főisko­lai tanulmányokhoz. Az 1974—75-ös Iskolaévben a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatán az első évfo­lyamba hozzávetőleg 10 500 je­lentkezőt vesznek fel Szlovákiá­ban, akiknek több mint a fele — az össztársadalmi szükségle­tekkel összhangban — műszaki irányzatú tanulmányokat fog folytatni. Nagyobb lesz a felvé­tel lehetősége különösen a szá­mítástechnikával és a kiberne­tikával, az Irányító munka gé­pesítésével és automatizálásával stb. összefüggő tanulmányi ága­zatokra. A mostani iskolaévvel nagyjából hasonló számban vesznek fel jelentkezőket az orvosi, a jogtudományi és a böl­csészkarokra. Az elmúlt évek elég gyakran alkalmazott gyakorlatával szem­ben hangsúlyozni kell, hogy a középiskolák feladata nemcsak az, hogy a jelentkezéseket ajánlják és mechanikusan to­vább küldjék az egyes felsőok­tatási intézményekhez. Az ezek­ben az iskolákban tevékenyke­dő osztályfőnököknek, nevelési tanácsadóknak és igazgatóknak alaposan ismerniük kellene az érettségiző növendékek képes­ségeit, hogy valóban milyen feltételekkel rendelkeznek a vá­lasztott irányzatú tanulmányok­hoz, s ezért a tanulók komplex értékelése után a valóban op­timális válogatásért érzett tel­jes felelősség tudatában, a tár­sadalmi szükségletek tisztelet­ben tartásával kellene ajánla­niuk a főiskolai felvételre je­lentkezőket. Nem volna szabad előfordulnia többé olyasminek, mint ami tavaly történt meg az egyik košicei gimnáziumban, ahonnan az érettségizőknek több mint a felét az orvosi egyetemre ajánlották. A neve­lőknek, az osztályfőnököknek és az iskolaigazgatóknak tevőle­ges befolyással kellene lenniük arra, milyen további tanulmá­nyokat szándékoznak folytat­ni diákjaik, elég időt kell ta­lálniuk, hogy elbeszélgessenek velük, esetleg a szüleikkel, fel­világosítva őket, hogy az egyes diákok adottságai szempontjá­ból mi az igazi, elavult előíté>- letektől mentes érdekük. A múltban számos diák és szüleik úgy gondolkodtak, hogy élőször az úgynevezett attrak­tív szakokra — az orvosi, a jo­gi, a bölcsészkarra — jelent­keztek, számolva azzal, hogyha ott nem veszik fel őket, akkor pótlólagos felvételi vizsga alap­ján még mindig bejutnak vala­melyik technikai szakra. Mind­ezeknek figyelmébe ajánljuk a múlt évben lebonyolított felvé­teli vizsgáknak azt a tapasz­talatát, hogy a műszaki szakok­ra utólag jelentkezők közül a pótlólagos felvételi vizsgán so­kan ugyan jobbaknak mutatkoz­tak, mint a rendes időben fel­vételizett és felvett számos más jelentkező, ám mégsem vették fel őket a műszaki főiskola választott szakára, mivel ezek­nek a főiskoláknak már koráb­ban betelt az állománya. A jö­vő tanévben is 16—17 000 ilyen jelentkezőre lehet számítani, akik közül azonban csak 10 500- at lehet felvenni, ezért az em­lített spekulációk rosszul sül­hetnek el sokak számára. A jövő tanévre nézve is min­den jelentkező csak egy jelent­kezési lapot adhat be, ezen azonban lehetősége van két fő­iskolát, főiskolai kart vagy ta­nulmányi ágazatot megjelölni. Amennyiben az első helyen megjelölt főiskolára nem veszik fel őket, a főiskola nem küldi meg a jelentkezési lapot a má­sodik helyen feltüntetett főis­kolának, illetve tanulmányi kar­nak — ezt a jelentkezőknek kell idejében kérniük. Ezekben a hetekben, február, Illetve március végéig, lehet véglegesen eldönteni, ki milyen főiskolai szakra jelentkezik, ami legjobban megfelel a je­lentkező adottságainak; ugyan­akkor most, ebben az időszak­ban kell aktívan hatni a diákok­ra és szüleikre, hogy helye­sen, a társadalmi szükségletek szempontjából is hasznosan döntsenek. Valóban itt az ide jo. hogy felismerjék az idén érett­ségizők valódi érdekeit, azt, hogy sohasem látott lehetősé­gek kínálkoznak a műszaki szakmákban való érvényesülési­re, s ennek megfelelően döntse^ nek. JAROSLAV MEŠKO Méltón, tettekkel, lenini módon ünnepeljük meg forratiahni jekileemaikat Irta: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Elteltek az ötéves terv ne­gyedik évének első napjai. Üze- meinkben, szövetkezeteinkben, a tudományos és kutatóintéze­tekben, az iskolákban mindenütt újból serény munka folyik. El­tökélten fejlesztjük azt, amit a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa prog­ramjának megvalósításával ed­dig kialakítottunk. A tavalyi eredmények körül­tekintő értékelése után léptünk az új évbe. A józan mérlegelés után leszögezhetjük: Sikeres év volt ez népünk, nemzeteink és szocialista hazánk számára. To­vább növekedett a szocialista Csehszlovákia politikai tekinté­lye, megsokszoroztuk országunk gazdasági erejét, új sikereket értünk el a tudomány és a kul­túra fejlesztésében. A párt igényes, de reális programja megnyerte a nép tá­mogatását, mivel megfelelt a munkásosztály és a többi dol­gozó érdekeinek, mert célja a nép anyagi és szellemi szükség­letednek egyre jobb kielégítése. Azért is, mert a munkásosz­tály a szövetkezeti parasztság, a szocialista értelmiség öntuda­tos munkájával megvalósítja a párt politikáját. Ez megnyilvánul a népgaz­daság folyamatos, harmonikus fejlődésében, amelyet az anyagi források kialakításának arány­lag magas dinamikája, a mun­katermelékenység gyors növe­kedése, a termelési folyamat gazdaságosságának a fokozása, és az anyagi költségek fejlődé­sét illetően a kedvezőtlen irány­zatok megszűnése jellemez. Az ötéves terv céljaival összhang­ban a Szlovák Szocialista Köz­társaságban nagyobb mérték­ben növekedett a termelés és a beruházás, mint az országos növekedés üteme. Tudjuk, hogy mindezt nem értük el automatikusan, magá­tól: a nép aktív részvétele, az ötéves terv munkafrontján ta­núsított hősiessége nélkül ne­hezen készíthetnénk ilyen mér­leget. Nagyra értékeljük a ver­senyző kollektívák tagjainak, a szocialista munkabrigádok, az újítók, a feltalálók, a tudomá­nyos és a kutató dolgozók áldo­zatkészségét, s értékeljük mind­azok becsületes munkáját, akik hozzájárultak ahhoz, hogy egy­re jobban kielégíthessük a nö­vekvő igényeket. Természetesen, nem eléged­hetünk meg azzal, amit elér­tünk. A nép a béke és a nem­zetközi haladás szolgálatában állva egyre előbbre kell halad­nunk. Ezért a kommunista párt egyre javítja programozó és végrehajtó tevékenységét, ta­nácskozik a dolgozókkal, tanul életbölcsességükből. Ezért nö­veli sorainak tudását, hogy a lehető legjobban teljesíthesse az élcsapat küldetését. Ilyen szellemben tanácskoztak a CSKP KB és az SZLKP KB ple­náris ülései, ilyen szellemben folytak a párt évzáró gyűlései és konferenciái. Mint a múltban, ma is a mára és a társadalomra vonat­kozó tanítás, a leninizmus je­lent útmutatót tevékenységünk­ben. Támaszt jelent számunkra a Szovjetunióval és a szocialis­ta közösség országaival való szövetségünk. Hála ennek a szö­vetségnek, a politikai, a gazda­sági, a kulturális és a tudomá­nyos-együttműködésnek, nem kell félnünk az olyan társa­dalmi megrázkódtatásoktól, amelyek ezekben a napokban a kapitalista országok dolgo­zóit érik. Tudjuk, milyen veszélyt je­lentene az emberiség számára az imperializmus, ha nem kelle­ne figyelembe vennie a szocia­lista országok erejét, tudjuk, milyen sors várna a szabadság- szerető nemzetekre. A chilei véres terror szemléltető me- mentó, úgyanúgy, mint Izrael agressziója az arab nép ellen, vagy a görögországi táborno­kok tettei. A fasiszta önkény, erőszak, a legalapvetőbb embe­ri jogok megsértése borzalmas helyzetet jelent, de nem torla­szolhatja el a nemzetek megér­téséhez és együttműködéséhez vezető utat. A békés egymás mellett élés lenini eszméje győzelmesen utat tört, és a kapitalista vi­lág kezd rádöbbenni arra, hogy nincs számára más választás. A Szovjetuniónak és a szocia­lista közösségnek érdeme, hogy egyre erősebbek a békeerők. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság méltóképpen járul hozzá a nemzetközi kapcsola­tok megjavításához. Az elmúlt évben jő nemzetkö­zi és hazai feltételeket sikerült biztosítanunk állampolgáraink alkotómunkája számára. A tavalyi pozitív eredmények­re építve népgazdaságunkban a XIV. kongresszus irányvonalá­val, és az SZLKP kongresszusá­nak határozataival összhangban ebben az évben is Igényes célo­kat tűzünk ki. Ezek a célok reálisak és teljesíthetők, mivel mindenki mindenütt megjavítja munkáját, felhasználjuk a ta­nulságokat, határozottabban fogjuk fejleszteni a pozitív irányzatokat, és határozottab­ban oldjuk meg a még fennál­ló problémákat. A feladatok igényességét bi­zonyltja az a tény, hogy Szlo­vákiában meggyorsul az ipari termelés növekedésének üteme, amely 9,4 százalék lesz, míg az ötéves terv előző éveiben átla­gosan 8,4 százalék volt. A me­zőgazdasági termelés 5,6 száza­lékkal, az építőipari termelés 7,3 százalékkal emelkedik. Hogy elérjük a kitűzött célo­kat, a termelés növekedésének nagy részét a munkatermelé­kenység növelésével kell fe>- dezni, s továbbra is fokozott mértékben arra kell töreked­ni, hogy növeljük a termelés gazdaságosságát. A magas fokú gazdaságosság elérése — ez elsőrendű felada­tunk, ez az út vezet a népgaz­daság folyamatos dinamikájá­hoz, ezen az alapon tudjuk job­ban kielégíteni a társadalom és az egyének szükségleteit. Mint jó szocialista gazdák­nak, valamennyiünknek — dol­gozzunk a kormányban, a műhe­lyekben, az építkezéseken, az efsz-ekben, a kutatóintézetek­ben — hozzá kell járulnunk a hatékonyság növelésére kifej­tett törekvéshez, hozzá kell já­rulnunk ahhoz, hogy ezt a tö­rekvést minden állampolgár a saját ügyének tartsa. A gazda­ságosságot minden munkahe­lyen meg lehet és meg kell ja­vítani. Ebben a törekvésben az a döntő, hogy mindenütt haté­konyabban kihasználjuk az ál- lóalap'okat, a nyersanyagokat, az energiát, az anyagokat, hogy mindenütt racionálisabban dolgozzunk, és így a lehető legnagyobb népgazdasági haté­konyságot érjük el. A növekvő szükségletek, a hazai és a kül­földi piacokkal szemben tá­masztott igények, a nyersanya­gok árának a kapitalista piaco­kon való emelkedése szükség- szerűvé teszi, hogy ezen a té­ren konkrét mozgósító célokat tűzzünk ki. Ezzel kapcsolatban újból hangsúlyozni szeretném, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom