Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-29 / 309. szám, szombat

szó 1973. XII. 2d, s Regisztrált tagokkal aktívan ,Ni-. (■•<} ■ - i : ' •■fM ; t- . • ■ *• ­Mindenkire konkrét feladatot bíznak A SznjM gazdasaga 1974-ben A kommunisták elsősorban a munkahelyükön működő alap­szervezetben kapcsolódnak be a pártéletbe. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a lakóhelyü­kön is aktív tevékenységet fejt­senek ki. Ellenkezőleg: az ut­cai és a falusi szervezetek el­várják tőlük az együttműkö­dést, a segítséget. Sőt, szükség esetén konkrét feladattal bíz­zák meg a retgisztrált tagokat. Akadnak községek, ahol a re­gisztrált tagok bevonása nél­kül nem is képzelhető el a fa­lusi pártszervezet eredményes tevékenysége. Főleg a városok közelében levő kisközségekben, illetve a kevés tagot számláló szervezetek számára nélkülöz­hetetlen a regisztrált tagok munkája. A városok közelében let>/ő községek lakosai ugyanis gyakran a község határán túl dolgoznak, s a faluban lakó kommunisták elsősorban mun­kahelyükön kapcsolódnak be a pártmunkába. Ahol kevés hely­ben a munkalehetőség, ott az is előfordul, hogy a falusi párt- szervezet vezetőségében is re­gisztrált tagokat találunk. A re­gisztrált tagoknak a lakhelyü­kön végzendő pártmunkába va­ló bekapcsolása rendkívül fon­tos, s olykor igen nehéz fel­adat. Ám átgondolt szervezés­sel, rugalmassággal, a körülmé­nyek megfelelő értékelésével megoldható elz a feladat. Ezt azok az alapszervezetek tanú­sítják, melyek szorosan együtt­működnek a regisztrált tagok­kal. Ilyen szervezet a Trnovec nad Váhom-i (vágtornóci) fa­lusi szervezet is, melynek elnö­ke a 75 éves Poszpis József elv­társ, a párt alapító tagja. A 65 tagot számláló szervezetben a regisztrált tagok száma 228. Három elvtárs 1921-től tagja a kommunista pártnak. A tagok közt akadnak tanítók, nemzeti bizottsági alkalmazottak, a fo­gyasztási szövetkezett dolgozói, nyugdíjasok. A regisztrált ta­gok főleg Nové Zámkyban [Ér­sekújvárban], Galántán, a Sa­lai (vágsellyei) Duslóban, Nit­rán, Bratislavában dolgoznak. A 3260 lakosú községben külön alapszervezete van a helyi ta­karmánykeverő üzemnek és az efsz-nek. A helyi állami gazda­ságban pedig hét alapszervezet működik. Az alapszervezeteket etgy kilenctagú centrális bizott­ság irányítja. A centrális bizott­ságban a falusi szervezet Is képviselve van. A helyi vezető­ség az elnökökön keresztül tá­jékoztatja a tagokat tervezett rendezvényeiről. — Hogyan tartja fenn a kap­csolatot a falusi szervezet a regisztrált tagokkal? — érdek­lődtünk. , — Minden gyűlésünkre meg hívunk regisztrált tagokat is — válaszolja Poszpis elvtárs. — Általában 25 regisztrált tagot szoktunk meghívni, mindig má­sokat. Ezenkívül negyedévente! egyszer rendszeresen minden regisztrált tagot meghívunk be­szélgetésre, hogy ismertessük velük a feladatokat és tájékoz­tassuk őket munkánkról. A tag­gyűléseken a regisztrált tagok külön jelenléti ívet írnak alá. Akiket meghívunk, általában szívesen eljönnek gyűléseinkre. Fefladatokat is készségesen vál­lalnak. Például a nyilvános gyűlések előtt részt vettek az agitációs munkában. Ezzel is magyarázható, hogy nyilvános gyűlésünk az egyik legsikere­sebb nyilvános tanácskozás volt a járásban. A regisztrált tagokat a falu­ban nemcsak az agitációs te­vékenységbe kapcsolják be. Va­lamennyien konkrét pártfelada­tot is teljesítenek. Egyesek képviselőként tevékenykednek, mások a tömegszervezetekben dolgoznak stb. A tömetgszerve- zetek élén is regisztrált tagok állnak. Például a Vöröskereszt helyi szervezetének az elnöke Kovács Dezsöné, aki a takar­mánykeverő üzem pártszerveze­tének a taeia. Sislák Kárnlu a — Az élen akarunk járni — mondja Poszpis József elvtárs. (Kanovits György felvétele) sportszervezet vezetőségi tag­ja, s a Duslóban dolgozik. Ugyanebben a szervezetben te­vékenykedik Reszeli Antal, a Vágsellyei Vízgazdálkodási Üzem alkalmazottja. Rapca László elvtárs munkahelye a já­rási mezőgazdasági termelési igazgatóság, s mint képviselő a pénzügyi komisszió elnöke. Egy kivételével regisztrált ta­gok a helyi pártszervezetben a pártoktatás előadói is. Konkrét feladatokkal bízza meg a falu­si szervezet a regisztrált tago­kat a faluszépítési munkák megszervezésében is. Például Dubnický József kertészre! a parkosítás irányítását bízták. Konkrét feladatot kapott az if­júsági szervezet is a községfej­lesztési munkákban: a parkok gondozását. Ezért a párttagje­lölt Klinckó Éva tanítónő a fe­lelős. A parkokban elhelyezett padok befestését is a fiatalok vállalták. A SZISZ-tagok közül néhányan már tagjai, illetve tagjelöltjei a pártszervezetnek. A regisztrált tagoknak a „Z“- akcióba való bekapcsolása igen jól bevált, amit a faluszépítés terén elért figyelemre méltó ereJdmények bizonyítanak a leg­jobban. A község lakosai a há­zak előtt virágoskerteket létesí­tenek, mélyekbe rózsabokrokat ültettek. A falunak több parkja van. Legutóbb a vízvezeték sze­relésével feltúrt utcarészleteket parkosították a „Z“-akció kere­tében a falu lakosai. A faluszé­pítés terén a tornóciak hasonló eredményeket szeretnének elér­ni, mint a szövetkezeti gazdál­kodásban. Vagyis országos mé­retben is az élen akarnak jár­ni. A regisztrált tagokkal való szoros együttműködésnek is köszönhető, hogy a párt vezető szerepe mindenütt érvényesül a községben. A helyi nemzeti bi­zottság rendszeresen beszámol munkájáról a pártszervezetnek. Biztosított a párt vezető szere­pe a helyi iskolában is. Az alapszerveízet szoros kapcsolat­ban áll a járási pártszervvel, s ez szintén hozzájárul eredmé­nyes munkájához. Mindent egybevetve leszögez­hetjük, hogy a gazdag munkás- mozgalmi hagyományokkal büszkélkedő Vágtornócon a pártszervezet sikerrel aktivizál­ja regisztrált tagjait. FÜLÖP IMRE A háromnegyed évi eredmé­nyek és az utolsó negyedév várható alakulása alapján már megközelítő pontossággal fel­mérhető a szocialista államok népgazdaságának folyó évi fej­lődése. Ez a felmérés reális alapot képez a következő év népgazdasági tervének előter­jesztéséhez, megvitatásához és jóváhagyásához. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának VII. ülésszaka köz­vetlenül az SZKP Központi Bi­zottságának decemberi ülése után értékelte az 1973. évi terv teljesítését, majd megvitatta és jóváhagyta a Szovjetunió nép­gazdasága fejlesztésének 1974. évi állami tervéről,, valamint az 1974. évi állami költségvetés ről szóló törvényjavaslatod Az ülésszakon elhangzott be­számolókat, s az elfogadott tör­vényeket az Ekonomicseszkaja Gazeta szovjet folyóirat teljes terjedelmében közölte. Az 1974- es állami tervjavaslatot N. K. Bajbakov képviselő, a Szovjet­unió Minisztertanácsának aiel­nöke, a Goszplam elnöke ter­jesztette elő. Beszámolójában megemlítette, hogy az ország nemzeti jövedelme 1973-ban 6,3 százalékkal növekedett. Az ipa­ri termelés értéke a tervezett 5,8 % helyett 7,3 százalékkal lett nagyobb, az ipari üzemek több mint 7 milliárd rubel érté­kű árut termeltek terven felül. A mezőgazdasági termelők szintén sikeresen zárták az évet. Szemesekből 220,5 millió tonnás rekordhozamot értek el, 52 millió tonnával többet, mint az előző évben. Az iparban és a mezőgazda­ságban elért jó eredmények le­hetővé tették a lakosság élet- színvonalának további növeke­dését. A lakosság reáljövedel­me 1973-ban 4,5 százalékkal, a kilencedik ötéves terv első há­rom évében összesen 13,5 szá­zalékkal növekedett. Az év fo­lyamán rendezték a minimális munkabérek színvonalát, elő­nyösebb bérezési feltételeket vezettek be a távol-keleti, a szibériai, a közép- és dél-urali, a kazahsztáni és a közép-ázsiai körzetekben, emelték az éjsza­kai műszakban végzett munkák bérezési szintjét, javították a nők munkafeltételeit. A. szociál­politika területén javították a hadiözvegyek nyugdíjellátását, növelték az ösztöndíjakat stb. Az 1973-ban bevezetett bérpoli­tikai intézkedések 31 millió, a szociálpolitikai intézkedések to­vábbi 23 millió főt érintettek. A közszükségleti cikkek for­galma az ötéves terv első há­rom évében 20 százalékkal nö­vekedett és 1973-ban elérte a 184,4 milliárd rubelt. Az utóbbi három év alatt felépített új la­kásegységek alapterülete 323 millió négyzetméter, ebből 1973- ra 108,4 millió négyzetméter esik. A Szovjetunió népgazdasága fejlődésének 1974-es terve az ipari termelés fő ágazatainak fejlesztését, a mezőgazdaság anyagi-technikai alapjának szi­lárdítását, a műszaki fejlesztés ütemének gyorsítását és a la­kosság életszínvonalának továb­bi növelését tűzte célul. A nem­zeti jövedelem tervezett növe­kedése 6,5 százalékos, ez ab­szolút értékben kifejezve több mint 20 milliárd rubelt jelent. A nemzeti jövedelem tervezett nö­vekedését 87 százalékban a munkatermelékenység növeke­désével kell elérni. A munka­termelékenység tervezett évi növekedése 6, az építőiparban 6,6 százalékos. Mindez 1974-ben lehetővé teszi a lakosság reál- jövedelmének 5 százalékos nö­vekedését. A progresszív ipari ágazatok gyors fejlődése A terv szerint Szovjetunió ipari termelésének 1974-ben 6,8 százalékos növekedést kell el­érnie. A gépipari, a vegyipari, valamint a kőolaj- és gázipari termelés lényegesen gyorsabb ütemű fejlődésével tovább javul az ipari termelés szerkezete. Az 1974-es terv különleges figyelmet szentel a fűtőanyag- és energetikai alap fejlesztésé­nek. A villamosenergia-terme- lést 975 milliárd kWó-ra kell növelni, ami 6,6 százalékos emelkedést jelent. Az atomerő­művek villamosenergia-termelé- se a terv szerint 38 százalékkal növekszik és 1974-ben eléri a 16.1 milliárd kWő-t. Így a vil- lamosenergia-fogyasztás az iparban 5,7 százalékkal, a me­zőgazdaságban 13 százalékkal növekedhet. A kőolaj és a kondenzált földgáz termelése a terv szerint csaknem 30 millió tonnával, vagyis 7 százalékkal, a földgáz- termelés 20,8 milliárd köbmé­terrel, azaz 8,8 százalékkal nö­vekszik. A növekedés döntő há­nyadát Nyugat-Szibériában, Ka­zahsztánban, Közép-Ázsiában, a Komi és az Udmurti ASZSZK- ban kell elérni. A termelés nö­velésével párhuzamosan a szál­lítás feltételeit is fejleszteni fogják, melynek keretében 1974-ben több mint 9000 km hosszúságú kőolaj- és gázveze­téket, valamint 85 szivattyú- és kompresszorállomást helyeznek üzembe. A kőolaj-feldolgozás tervezett növekedése 6,8 százalékos, amely főleg magas oktánszá­mú benzinek és alacsony kén­tartalmú fűtőolajok gyártására irányul. A szénjövesztés a terv' szerint eléri az évi 679,1 millió tonnát, ami 10 millió tonnával több az előző évinél. Az 1974-re előirányzott acél- termelés 135,9 millió tonna, ezen belül a hengerelt termé­kek gyártása 95,2 millió, az acélcsövek gyártása 15 millió tonnára növekszik. A színes­fém-kohászat területén a terv az alumíniumgyártásban 8,2 százalékos, a nikkelgyártásban 13,7 százalékos növekedést irá­nyoz elő. Az előző évekhez hasonlóan a vegyi és a petrolkémiai ipar is gyors ütemben növekszik. A terv az egész ágazat számára 9,8 százalékos növekedési irányzott elő. Az átlagosnál gyorsabb ütemű növekedést terveznek a következő termé­kek gyártásánál: műtrágyák 11.2 százalék, szintetikus kau­csuk 11,8 százalék, autó-gumi­abroncs 10,7 százalék, szinteti­kus gyanták és műanyagok 10,1 százalék, polietilén 16,5 százalék, polisztirol 14 százalék stb. Ugyancsak gyors ütemű — 10,4 százalékos — a gépipari termelés előirányzott növeke­dése, melynek keretében az át­lagosnál gyorsabban növekszik a mezőgazdasági gépek, az au­tók, a könnyűipari és élelmi­szeripari berendezések, vala­mint a számítógépek gyártása. A gépipar valamennyi ágazatá­ban továbbra is elsődleges fi­gyelmet szentelnek a műszaki fejlesztésnek és növelik a na­gyobb teljesítményű, magasabb műszaki színvonalon álló be­rendezések gyártását. A könnyűiparban gyors ütem­ben növelik a gyapjú- és a se­lyemszövetek, a fehérnemű­anyagok, a divatos bőrcipők, a különböző összetételű vegyi szálakból készült kötött anya­gok és műszőrmék, valamint a formatartó kötött anyagokból készített felsőruhák gyártását. Az élelmiszeripari termelés tervezett növekedése 7,6 száza­lékos. Ezen belül a cukorgyár­tás 20 százalékkal, a növényi olajok gyártása 24 százalékkal, a gyümölcskonzervek gyártása több mint 13 százalékkal növek­szik, valamint 7,6 százalékkal több hús, 7 százalékai több tej és 6,8 százalékkal több halipari termék kerül forgalomba. Gyorsan növekszik a mezőgazdasági termelés intenzitása A Szovjetunió a kilencedik ötéves terv éveiben jelentős esz­közöket fordít a mezőgazdasági termelés intenzitásának növe­lésére. 1974-ben csaknem 28 milliárd rubel lesz a mezőgaz­dasági beruházások terjedelme, ami az előző évhez viszonyítva 11,6 százalékos növekedést je­lent. Ebből 18,4 milliárd rubelt a központi állami forrásokból, 9,5 milliárd rubelt a szovhozok és kolhozok saját forrásaiból fedeznek. A népgazdasági beru­házásoknak összesen 27 száza­lékát fordítják a mezőgazdaság közvetlen fejlesztésére. Az állami beruházások által jelentősen növelik az öntözéses gazdaságok területét a közép­ázsiai és a Kaukázuson túli köztársaságokban, valamint az Orosz és az Ukrán SZSZK-ban. A traktorok mennyisége az elő­ző évhez viszonyítva 8,9 száza­lékkal, a teherautóké 11,2 szá­zalékkal, a mezőgazdasági gé­peké több mint 12 százalékkal növekszik. Ezek között elsősor­ban a nagy teljesítményű K- 700-as, T-150-es és MTZ-80-as traktorok és a legújabb típusú Nyiva, Kolosz és Szibirjak kombájnok szerepelnek. A mezőgazdasági üzemek 1974-ben 64,6 millió tonna mű­trágyát kapnak, 7,6 millió ton­nával többet, mint 1973-ban. A mezőgazdasági termelés anyagi-technikai alapjának gyors ütemű fejlesztése a szov­jet mezőgazdaságban rejlő tar­talékok intenzívebb kihasználá­sát eredményezi. 1974-ben a mezőgazdasági össztermelés tervezett értéke meghaladja a 100 milliárd rubelt, ami az 1973-as termékeny esztendők­höz viszonyítva is 6,4 százalé­kos növekedést jelent. Emellett a munkatermelékenység terve­zett növekedése a szovjet me­zőgazdaságban 11 százalékos. A beruházási eszközök hatékony koncentrálása A Szovjetunió népgazdaságá­nak fejlesztésére előirányzoti beruházások összege 1974-ben 6.5 százalékkal növekszik és el­éri a 104,2 milliárd rubelt. A beruházások főleg a mezőgaz­daság, a mezőgazdasági terme­lést szolgáló ipari ágazatok, a tüzelőanyag-termelés és az energetika, a kohászat, a vegy­ipar, a gépipar és az élelmi­szeripar fejlesztésére irányul­nak. A terv a beruházási eszközök 70 százalékát a befejezés előtt álló építkezésekre koncentrálja, s így az 1974-ben üzembe he­lyezendő termelési alapok érté­ke eléri a 86,8 milliárd rubelt, míg 1972-ben összesen 72,7 mil­liárd rubel értékű termelési alapot helyeztek üzembe. 1974- ben a nehéz-, a közlekedési és az energetikai gépipar fejlesz­tését szolgáló beruházásokat 42 százalékkal, a vegyipari és a kőolajipari gépek gyártásának fejlesztésére irányuló beruhá­zásokat több mint 60 százalék­kal növelik. A szovjet beruházáspolitika egyik fő szempontja a már megkezdett építkezések mielőb­bi befejezése. 1974-ben a Krívoj Rog-i Kohászati Kombinátban üzembe helyezik a Szovjetunió első 5000 köbméteres nagyko­hóját, meiynek évi teljesítmé­nye 4 millió tonna nyersvas. Megkezdődik a termelés számos új erőműben — közöttük a le­ningrádi atomerőműben —, ko­hászati, vegyipari és könnyű­ipari üzemben, cementgyárban stb., és fokozottabb ütemben folytatják a további nagy beru­házások — például a kámai te­herautógyár és a csebokszar- szkl traktorgyár — építését. Az 1974-es terv az SZKP XXIV. kongresszusa határozatá­nak megfelelően előtérbe he­lyezi az energetikai és nyers­anyagforrásokban gazdag kele­ti területek fejlesztését. Tovább folytatják a petrolkémiai komp­lexumok, az erőművek és kohá­szati kombinátok építését a nyugat-szibériai, a bratszki, az uszty-ilimszki és a szajanszki körzetekben, növelik a bratszki és a krasznojarszki alumínium- . gyártást, és folytatják a kő­olaj- és gázvezetékek építését Szovjetunió európai részének ipari központjaiba. Hasonló ütemben fejlődik a közép-ázsiai köztársaságok, valamint Kazah­sztán ipara és mezőgazdasága a helyi nyersanyagok, főleg a szén, a kőolaj, a földgáz, a gya­pot és más mezőgazdasági ter­mények alapján. Gyors ütemben épülnek az erőművek és az ipari beruhá­zások az ország valamennyi köztársaságában. A Szovjetunió európai részének beruházásai főleg a kurszki vasércforrások fokozottabb kihasználására, a Novolipecki Kohászati Kombinát teljesítményének további növe­lésére, az orenburgi földgáz­ipari, a nyizsnyekamszki, a Togliatti és balakovói kőolaj­ipari üzemek fejlesztésére irá­nyulnak. Az egész szovjet be­ruházási politika legfőbb törek­vése az, hogy az ország egyes területei a munkaerő- és nyers­anyagforrások figyelembe véte­lével arányosan felődjenek, és hogy a befektetések minél előbb meghozzák a várt ered­ményeket. (ai) A felhívásra munkafelajánlással válaszoltak A krompachyi energetikai üzem dolgozói 1 millió 270 000 korona értékű űj szocialista vállalással vála­szolnak a CSKP KB, a szö­vetségi kormány, az SZKT, a SZISZ KB további kezdemé­nyezésre szólító, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30., vala­mint Csehszlovákia felszaba­dítása 30. évfordulójának tiszteletére kihirdetett felhí­vására. A krompachyi hőerőmű már néhány héttel ezelőtt teljesítette évi tervét, és az év végéig még terven felül 30 millió kilowattóra ára­mot szolgáltat a hálózatba. 1974-ben az árutermelési tervet 1 millió koronával akarják túlszárnyalni. A krompachyi erőmű dolgozói az anyagmegtakarítási akció keretében 560 tonna tüzelő­anyagot takarítanak meg, és saját áramfogyasztásukat 70 000 kilowattórával csök­kentik. Ezenkívül terven fe­lül 10 tonna acélhulladékot és 400 kilogramm színesfé­met gyűjtenek. Az erőmű és a vállalati lakások környe­zetének szépítése érdekében 1200 órát dolgoznak le tár­sadalmi munkában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom