Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-28 / 308. szám, péntek

B millió korona értékű építőanyag — terven felül A Zemianske Kostolany-i Pórobeton üzem dolgozói gázszilikátok- ból könnyű építőanyagokat — szigetelőtáblákat, idnmtéglákat, fal­részeket, tetőszerkezeteket — gyárt. — Az év végéig 8 millió ko­rona értékben szállít terven felül árut az építkezésekre. Felvé­telünkön: Az idomtéglák kirakása az égetőkemencéből. (Felvétel: L. Grešner — ČSTK) 1973. XII. 7.8. A szocialista közösség gazda­sági integrációjának elvi és gyakorlati kérdéseivel az utób­bi időben több nyilvánosságra hozott dokumentum, könyv és cikk foglalkozott. A következő sorokban az egyik igen jelen­tős integrációs törekvésre té­rünk ki, melynek kézzelfogha­tó eredményeivel ez év tava­szán Moszkvában, a szocialista országok egységes számítógép- rendszerének a kiállításán ta­lálkozhattunk. A számítógépek a korszerű tudományos kutatás, valamint a műszaki és gazdasági tevékeny­ség minden területén rendkívül fontos szerepet játszanak. A kí­sérletek értékelése, az elméleti kutatások, a gyártási folyama­tok ellőkészítése vagy automa­tizálása, a gazdasági rendsze­rek működésének tervezése és nyilvántartása ma már szinte elképzelhetetlen a megfelelő kapacitású adatfeldolgozó gé­pek szakszerű használata nél­kül. Az adatfeldolgozó gépek gyártása és hatékony haszná­lata két — egymástól jól kü­lönválasztható — feladatkörbe tartozik. Az első a műszaki be­rendezéseknek (a hardware- nek), vagyis a bonyolult köz­ponti egységeknek és az elekt­romechanikai rendszereknek — lyukkártya- és lyukszalag-olva­só, valamint lyukasztó gépek, mágnesszalag-egységek, leme­zes és dobos tárak, sornyomta­tók, csatlakozópontok stb. — jó minőségű sorozatgyártását je­lenti. A másik feladatkör a programozási nyelvek és rend­szerek — a software — kidol­gozását és alkalmazását foglal­ja magában. E kettő szorosan összefügg, mert a legkitűnőbben megszerkesztett gép is tehetet- leta megfelelő software nélkül. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának országai 1968- ban kezdték meg egy harmadik generációs (azaz több program egyidejű végrehajtására képes és ún. operációs rendszerekkel rendelkező) adatfeldolgozó gépsorozat fejlesztését. Ez a gépsorozat az egységes számí­tógép-rendszer, melyből az em­lített moszkvai kiállításon az ESZ—1010-es, az ESZ—1020-as, az ESZ—1021-es, az ESZ— 1030-as, az ESZ—1040-es és az ESZ—1050-es gépet mutatták be. A sorozatot rövidesen még egy ESZ—1060-as géppel is ki­egészítik. A bemutatott gépek sorozatgyártása a szocialista or­szágok szakembereit új és nagy feladatok elé állította. Az egységes számítógép-rend­szer az automatizált vezérlő- rendszerek fejlesztésével kap­csolatos módszertani, szervezé­si, matematikai, programozói és műszaki munkák egységesítésé­nek az alapját képezi, ezért el­sőrendű feladatunk a rendszer gépeinek minél szélesebb kö­rű terjesztése és alkalmazása. Nyilvánvaló, hogy a gépek gyors elterjedésének az előfel; tétele a szükségleteket kielégí­tő számú gép időben történő gyártása. Ez csak akkor lesz le­hetséges, ha a KGST-tagálla­mok számítástechnikai ipara az eddiginél tervszerűbben, össze- hangoltabban, következeteseb­ben és erőteljesebben, a még mindig észlelhető erőszétforgá­csoltság hagyományát leküzdve minden erejét az egységes szá­mítógép-rendszer hardware-ei- nek a gyártására összpontosítja. A második feladat az egysé­ges számítógép-rendszer soft- ware-je kidolgozásának a lehe­tő legnagyobb mértékű meg­gyorsítása. A rendszer gépdi­nek hatékony felhasználása szükségessé teszi a már kész alap-software minél hamarább! kiegészítését további program­modulokkal, könyvtári rutinok­kal és programcsomagokkal. Szükséges, hogy a szocialista közösség országaiban, megfele­lő szervezeti keretekben, minél több programozó csoport minél hamarább és minél intenzíveb­ben kapcsolódjék be az egysé­ges számítógép-rendszer soft- ware-je kiegészítésébe. Az egységes számi tógép rend­szer fejlesztésével és hatékony használatával szorosan össze­függ a felsőbb oktatási tanin­tézetek számítástechnikai okta­tásának a megfelelő átalakítá­sa. Matematikusoknak, progra­mozóknak, mérnököknek és közgazdászoknak már az egye­temeken és a főiskolákon keli megismerniük és megszokniuk az egységes számítógép-rend­szer gépeit, hogy végzett szak­emberekként minél gyorsabban és könnyebben képesek legye­nek majd azok továbbfetjleszté- sére vagy gazdaságos kihaszná­lására. A termelési folyamatok auto­matikus vezérlőrendszereinek kifejlesztése és a szocialista közösség országai tervegyezte­tése szempontjából már a kö­zeljövőben igen jelentőssé vá­lik a harmadik feladat megol­dása: több, földrajzilag egymás­tól távol eső egységes számító­gép-rendszerbe tartozó gép adat­átvivő csatornákkal történő adatcserélő csoportokba való beszervezése. Ez a feladat szá­mos bonyolult hardware és software kérdést foglal magá­ban. A számítástechnika a mai al­Előnyös és hasznos A környezet egyre nagyobb mértékű szennyeződését okozó ipari hulladékok eltüntetésének igen jó példája a pernye felhasz­nálása építőanyaguk előállítására közvetlenül az építkezéseken is. Csehszlovákia hőerőműveinek légszűrő berendezései 1960-ban 6 millió, jelenleg 10,5 millió per­nyét fogtak fel, s ez a mennyi­ség 1975-ben feltételezések sze­rint 14 millió tonnára növeke­dik. lelentős mértékben hozzájárul a pernye hasznosításához az új mesterséges kőanyag, az aglopo- lit gyártása is. Már folyik az el­ső ilyen iizein prntípusának pró­baüzemeltetése Oslavanyban. To­vábbi négy feldolgozó üzem léte­sítésével az aglopolit termelése a hatodik ötéves tervidőszakban évi 1 millió köbméterre növekedik, s ez 813 000 tonna pernye feldolgo­zását jelenti. A két legnagyobb feldolgozó üzem a melníki és a detmarovicei elektromos erőmű­vek felgyülemlett pernyéjét fogja felhasználni. Ebben az évben be­fejezik a pernyéből, faliul ladék- ból és vízüvegből készülő téglá­kat előállító gyár prőbaüzemelte tését is. kalmazott tudományszakok kö­zött egyike a leggyorsabban fejlődőknek. Ezért kell már most gondolnunk a jövőre, a még megtervezendő és kifej­lesztendő új gépekre is. Az egyedüli helyes út az, amelyen elindultunk, azaz a szocialista közösség egységes számítógép­rendszere kifejlesztésének és kialakításának az útja. Ezen az úton még csak az első lépése­ket tettük meg. Ha lépést aka­runk tartani a mai gyors tudo­mányos és műszaki fejlődéssel, ha új, tökéletesebb, korszerűbb gépeket akarunk a jövőben ki­fejleszteni, terjeszteni és hasz­nálni, akkor az eddiginél még szorosabb együttműködésre van szükség a szocialista közösség országai számítástechnikai ipa­ra és kutatóintézetei között. M. V. Szenyin kifejezését használ­va (1. „Szocialista integráció“, Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó, Budapest, 1972) szüksé­ges a szocialista közösség szá­mítástechnikájában megvalósí­tani az „agyvelők integráció­ját“. Ez gyakorlatilag kétféle, egymást kiegészítő módon vi­hető véghez. Az egyik mód egy közös, egyesített intézet létre­hozása, mint az már évekkel etzelőtt megtörtént a magfizikai kutatások terén a Dubnái Egye­sült Atomkutató Intézet meg­alapításával. A másik járható és járandó út az egyes orszá­gok intézményeinek szakosítása és a megfelelő szakemberek összpontosítása ezekbe a sza­kosított intézményekbe a többi szocialista országból, természe­tesen egy-egy munka sikeres befejezéséhez szükséges idő­szakra. A szocialista integrációt, mindenütt, ahol csak lelhet, a leggyorsabban és legkövetkeze­tesebben meg kell valósítani. A jó minőségű, gazdag software- rel rendelkező gépek használa­ta az egész szocialista közösség érdeke. A számítástechnika az a terület, ahol az integrációt gyorsan és teljességében meg lehet és meg kell valósítani. NOVICZKY BÉLA A lengyel Lamina üzem szerződést írt alá szabadalmak, gépi be- rendezések vásárlásáról és elektrotechnikai dolgozók szakokta­tásáról egy szovjet vállalattal. A dolgozókat egy szilikon egyen­irányító készülékeket gyártó elektrotechnikai üzem számára ké­pezik ki. A gyár üzembe helyezése óta fél éven belül 90 000 ilyen készüléket gyártottak. A jövő évben a készülékek szánta már 600 000 lesz évente. Felvételünkön: A kvarccsövek megmunkálása. (Felvétel: ČSTK — CAF) Bővülő külkereskedelmi kapcsolatok A szocialista országok fejlő­désében nagy szerepet játszik a gazdasági együttműködés, amely hozzájárul a természeti és egyéb források teljesebb, gyorsabb és ésszerűbb kihasz­nálásához. Szlovákia külkeres­kedelmi forgalma — a szövet­ségi kormány által irányított szervezeteket is beszámítva — 1973 első kilenc hónapja alatt az elmúlt év hasonló Időszaká­hoz viszonyítva csaknem 16 százalékkal növekedett. A kivi­tel 60 százaléka a szocialista államokba Irányult, ennek a mennyiségnek a kétötödét a Szovjetunióba szállítottuk. A háromnegyed évre terve­zett feladatokat a motor- és a fűtőolaj, a konfekció, a ce­ment, a félcellulóz és a cellu­lóz, az üvegpalackok, valamint a tűlevelű gömbfa kivitelében sikerült túlszárnyalni. A háromnegyed évi behozatal az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva szintén 16 szá­zalékkal növekedett. A szocia­lista államokból való behoza­tal az egész import 54,2 szá­zalékát teszi ki, melynek a leiét a Szovjetunióból kapjuk. A fejlődő államokból származó behozatalunk a kapitalista ál­lamokból importált áru meny- nylségének nem egészen egy­ötödét képezi. A szocialista országokból a következő termékekből hoztunk be terven felüli mennyiségeket: nyersfoszfát, kén, nitrogén- és foszforműtrágyák, szintetikus kaucsuk és latex, tehergépko­csi- és autóbusz-belsőgumik, félcellulóz és cellulóz, azbeszt, hústermékek, tengeri halak, dé- ligyümölcsök. Kedvezőtlenebb a teljesítés a kombinált műtrá­gyák, a tűlevelű fűrészanya­gok, a gyapot és a fermentált dohány behozatala terén. A ka­pitalista országokból terven fe­lül hoztunk be a következő ter­mékekből: káliumtrágyák, ter­mészetes kaucsuk és latex, félcellulóz és cellulóz, nyers marhabőrök, fermentált dohány, gabona, nyers növényolajok, ka­kaóbab, olajpogácsa, kávé, déli­gyümölcsök stb. Ezzel szemben lemaradás volt a nyersfoszfá­tok, az azbeszt, az olajos mag­vak, az egyéb zsiradékok és az állati lisztek behozatalában. Külkereskedelmi vállalataink jelentős szerződéseket kötöttek az említett időszakban. A prá­gai Technoexport külkereske­delmi vállalat például kétolda­lú szerződést kötött az NDK- val csomagológépek gyártásá­ra, valamint további három többoldalú szerződést kötött a KGST tagállamaival, amelyek a szervetlen savak, gumiipari be­rendezések, illetve papír- és cellulózipari berendezések gyártására vonatkoznak. Az NDK, Bulgária és Romá­nia szakembereivel együttmű­ködünk a szintetikus műszálak­ból készült kötött és szövött termékek felhasználási lehetősé­geinek kutatásában. A kísérle­tek irányítója ezen a területen a Brnói Kötőipari Kutatóinté­zet. A törekvések célja a szö­vőipari termékek minőségének javítása és a választék bővíté­se az új alapanyagok gazdasá­gos felhasználása mellett. A Csehszlovákia és Finnor­szág közötti árucsere-forgalom szintén jelentősen megnöveke­dett. Csehszlovákia a jövőben hengerelt anyagokat, gépeket, beruházási egységeket, közleke­dési eszközöket, vegyipari ter­mékeket és közszükségleti cik­keket szállít Finnországba, ahonnan fafeldolgozó beruházá­si egységeket, papírt, fát, fából készült termékeket, bútort, vegyipari nyersanyagokat ka­punk. Csehszlovákia az iparilag fejlett államok közé tartozik, így a nemzetközi gazdasági együttműködésben és az áru­csere-forgalomban is előkelő helyet foglal el. ANDREJ MIKLÓS A NAGYÜZEMI TERMELÉS ISKOLÁJA Már közel egy évtizede meg­kezdődött a mezőgazdaságban az az egészséges és szükségsze­rű folyamat, hogy a kisebb ter­melési egységek olyan nagyobb termelési egységekbe tömörül­jenek, ameľyekben az eddiginél jobban érvényesíthetik a mező- gazdasági nagyüzemi termelés előnyeit. Jobban kihasználhat­ják a drága gépeket, tágabb tér nyílik a termelés intenzitásának a növelésére, nagyobb a lehető­ség a munkatermelékenység nö­velését szolgáló beruházások megvalósítására. Ilyen tapasztalatokkal már most is rendelkezik Szlovákia legnagyobb állami gazdasága, a közel 17 és félezer hektáros Michalovcei Állami Gazdaság. Ez a nagy gazdaság, amely a kelet-szlovákiai síkság északke­leti részén terül el, a Sobrán- cei, a Veľké Revištice-i és a Strážskéi Állami Gazdaság egyesüléséből keletkezett. A gazdaságnak 25 telephelye és 13 önálló szervezéssel és irányítással bíró üzemegysége van. Spišiak Juraj mérnöktől, a gazdaság igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy az egyes üzemegységeket a termelési fel­tételeknek megfelelően szako­sítják. Strážskén például főleg tojástermeléssel foglalkoznak. Az idén még „csak“ 35 millió tojás termelésére számítanak, de ez a mennyiség a következő években tovább gyarapodik. A gazdálkodás szempontjából természetesen a tehénállomány gyarapítása a leglényegesebb. Már az idén el akarják érni, hogy 28 tehén jusson egy-egy hektárra. Terveik szerint 1975- ben már 4500 tehenük lesz, a tehenenkénti tejhozamot pedig 3050 literre növelik. A csalló­köziek szemében ez talán nem tűnik soknak, de ha figyelem­be vesszük a kiindulási alapot és az eddig elért eredménye­ket, megállapíthatjuk, hogy a gazdaság jó úton halad. A gazdaságban 284 szakem­ber, közöttük hatvan agrármér­nök tevékenykedik. Tudásukhoz és beosztásukhoz mérten Vala­mennyien bekapcsolódnak az üzemegységek szervező és irá­nyító munkájába, s így a ha­talmas állami gazdaság mint­egy háromezer dolgozóját a kö­vetelményeknek megfelelő szin­ten irányítják. Talán éppen en­nek köszönhető az az örvende­tes tény, hogy a gazdaságban rövid időn belül 38 százalékkal növekedett a munka termelé­kenysége. Jelenleg 78 000 koro­na termelési érték jut egy-egy dolgozóra, de pár éven belül — ha felépül az ezres tehénis­tálló és sok más egyéb — ez a szám is csaknem megkétsze­reződik. A beruházásokkal kap­csolatban egyébként azt is ér­demes megemlíteni, hogy eb­ben az óriási gazdaságban min­dennemű beruházás gyorsabban megtérül, mint a kisebb üze­mekben. A munkaerő-utánpótlásról az állami gazdaság saját szaktan­intézetében gondoskodnak. Je­lenleg 180 fiatal tanul az állat- tenyésztési és a gépesítési sza­kon. Az előbbieknél kettő, az utóbbiaknál három év a tanul­mányi idő. így fokozatosan el fogjuk érni, hogy a javuló ál­latállomány, a korszerű gépek és berendezések mellé minden­hová tanult szakemberek ke­rüljenek. A gazdaság vezetőségének nagy segítséget jelent, hogy a párt 20 alapszervezetében 400 kommunista dolgozik. Tehát ott vannak valamennyi munkasza­kaszon, többnyire a legfelelős- ségteljesebb munkában. így mind a politikai, mind a szer­vezési munkából alaposan kive­szik a részüket. A 17 és félezer hektáros gaz­daságban járva lépten-nyomon elénk tárul a kép, hogy milyen lesz a holnap nagyüzemi mező- gazdasága, hogyan formálód­nak e mezőgazdasági dolgozók valamennyien szakemberekké és hogyan éri el a mezőgazda- sági termelés az ipari termelés színvonalát. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom