Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-18 / 300. szám, kedd
ÚJ FILMEK RUSZTEM ÉS SZUHRAB (szovjet) Firdauszi Sáhnáme című hí rés eposzából készült a Rusztem és Szührab című látványos tör ténelmi film. A történetet festői környezetben vették fel, pa zár, látványos kosztümökben, naoy^abású csata- és tömegjeA végzet a sok csatározást, cselszövést követő párviadalon teljesedik be. Szuhrab, Túrán seregének első vitéze küzd Rusztemmel, az apjával, aki Irán sahjának tett győzelmi és A Rusztem és Szuhrab című szovjet jdin egyik kockája. lenetekkel. A klasszikus dráma a perzsa történelem szakaszáról, Irán és Túrán legjobb harcosainak küzdelméről szól! hallgatási fogadalmat. Rusztem nem tudja, hogy cselszövés következtében saját fiával vív meg . . Az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a mozik tévéfilmeket is műsorra tűznek. Ez nem mondható túlságosan szerencsés megoldásnak, hiszen a televíziófilm mégicsak különbözik a normálfilmtől, bármennyire is rokon a két műfaj. A tévé sajátos technikai adottságait tekintetbe véve, a Magyar Televízió produkciója ban készült a Bob herceg című alkotás. Keleti Márton, a nyá ron elhunyt magyar filmrendező Huszka Jenő ismert operett je alapján forgatta a tévéfilmet. Keleti — akárcsak a Csárdáskirálynő esetében — a Bob hercegben is az attraktív kivitelezést tartotta elsődlegesnek. Egyébként hű maradt az operett szövegkönyvéhez, a meglehetősen igénytelen meséhez, mely a fiatal Bob hercegről szól, aki eljegyzése napján váratlanul megismerkedik egy egyszerű lánnyal és szerelmes lesz belé. Ez a jellegzetes ope- rett-történet bontakozik ki előttünk - könnyed hangvételben. Keleti Márton a meglehetősen édeskés operettet szakmai hozzáértéssel, s a lehetőségekhez mérten ízlésesen rögzítette filmszalagra. A szórakoztató tévéfilm főbb szerepeit Nagy Gábor, Szerencsi Éva, Bánki Zsuzsa, Torday Teri és Somogyvári Rudolf játssza. René Clair, a francia filmművészet élő klasszikusa 1952-ben forgatta az Éjszaka szépeit, melyet felújított premier kereClair finom humora, lenyűgöz lírája, árnyalt hangulat- és környezetrajza. A film főszerepét Gérard Philipp, az ötvenes évek Jelenet Az éjszaka szépei című francia filmből; balra a főszereplő: Gérard Philipe. tében mutatnak be a mozik. Az egykor oly kedves filmvígjáték ma sem vesztett varázsából, még ma is szórakoztat René legtehetségesebb és legnépsze rűbb színésze játssza. Partnere Gina Lollobrigida. —ym — A CSILLAGÁSZAT ÉS MINDENNAPI ÉLETÜNK Ilyen cím alatt jelent meg nemrégiben egy ismertető cikk, amely így kezdődött: „A derült éj szakák égboltja a kedves Holdnak, a fényes bolygóknak ós a tengersok parányi csillagnak a látványával mindenkiben az elérhetetlen, megfoghatatlan, végtelen távolság érzetét kelti. Vannak, akik a régi babonák tudománytalan rendszerének, az asztrológiának bűvöletében azt állítják, hogy a csillagos égbolt, az égitestek világa megszabja, sőt irányítja minden cselekedetünket. A többség viszont arról van meggyőződve, hogy a kimondhatatlanul távoli csillagokat vizsgáló csillagászat semmiféle kapcsolatba sem hozható az emberi élettel.“ Hol az igazság? Meg kell vallanunk, hogy a mai technikai és tudományos eredmények már háttérbe szorították és korszerűbb, pontosabb módszerekkel yál- tották fel a csillagászatnak a régebbi évszáza dókban oly fontos feladatát, az idő- és helymeghatározást. De hiába igaz, hogy a csillagászat már nincs szoros, közvetlen kapcsolatban mindennapjainkkal, főként múltbeli szerepéből mégis igen j>ok kapcsolat fedezhető fel életünk és a csillagászat között. Például azt az időpontot, amelyben ezek a sorok az olvasó kezébe kerülnek, az alábbi néhány szóval és számadattal lehet rögzíteni: 1.973. de cember 18 a, kedd, 15 óra 50 perc. Egyszerűnek tartjuk az ilyen dátumokat és időmegjelöléseket, hiszen mindennap találkozhatunk velük. A valóság azonban az, hogy ez a néhány adat sok évezred sok ezer — különféle népekhez tartozó neves vagy névtelen — csillagászának munkáját sűríti magába. Ezért a dátum szemügyre vétele révén seregnyi fontos ós érdekes csillagászati tény kerül elénk, olyan, amely a szó legszorosabb értelmében áthatja életünk minden pillanatát. Lássuk sorjában! 1973. Ez az adat egy sorszám. Éveinket ugyanis egy önkényesen kiválasztott kezdőponttól folyamatosan számoljuk. A kereszténység előtti korból sokféle évszámlálási módot ismerünk. Például az ókori Egyiptomban minden fáraó trónra- lépésével újra kezdték számlálni az éveket. Más népeik nevezetesebb uralkodóházaik fellépésétől, jelentősebb csatáknak az időpontjától, a város- alapítástól, sőt egy egy nagyobb sportesemény idejétől számították éveik sorát. A jelenleg használatos időszámítási óránk bevezetése egy római apátnak, Dionysius Exiguusnak a nevéhez fűződik. Ö a VI. században kiszámolta a kereszténység megalapítója születésének évét. Számításai azonban semmiképpen sem lehettek helyesek, és Jézus egészen bizonyosan nem ennek az órának 1. évében született. A hagyomány szerint ugyanis Heródes zsidó király még Jézus születése után is élt. Heródes halála évében a korabeli följegy- zések szerint holdfogyatkozás volt. Ez azonban a csillagászati számítások és egyéb adatok egybevetésének tanúsága szerint csakis az i. e. 4-ben, március 13-án bekövetkezett teljes holdfogyatko zás lehetett. Évszámlálásunk kezdete tehát teljesen önkényesen kijelölt időpont, amelyben semmiféle világraszóló vagy nevezetes esemény nem történt, és voltaképpen csak megszokásból ragaszkodunk éveinknek ettől való számításához. Egy ©gy óv (leegyszerűsítve) annyi ideig tart, amennyi ideig a Föld megkerüli a Napot. Ennek az időtartamnak megállapítása csillagászati fel adat. Ennyi idő telik el például két tavaszi nap éjegyenlőség időpontja között, és így ennek megfelelően változnak a földi évszakok. DECEMBER. Naptárunkban ez a XII. hónap. Miért osztjuk éveinket tizenkét részre? Ez a szám is csillagászati jelenségek nyomait őrzi. A régi népek, a természet megújulásának nagy periódusán, az éven kívül egy másik természetes időkört is észrevettek és felhasználtak az idő beosztásának céljaira: a Hold szabályosan megismétlődő fény-, illetve alak-változását, a hold hónapot. Az első — pontatlanabb — megfigyelé sek szerint egy évben tizenkét ilyen holdújulás számolható meg. Minthogy azonban egy holdhónap — megközelítőleg csak 29.5 napig tart, a tizenkét holdhónap rövidebb, mint a megközelí tőleg 365,24 napos év. A december szóban a latin decem (tíz) szót ismerhetjük fel. A régi Vómaiak ugyanis márciussal kezdték éveiket, tehát december, a tizedik, február pedig az utolsó hónapjuk volt. Ez utóbbi napjai közé iktatták be naptárkiigazító szökőnapjaikat. Ezt a hagyományt ma is őrzi naptárunk, noha a mi februárunk nem az év végére esik. 18 A. Mint láttuk, az egy holdhónapban foglalt napok száma megközelítőleg 29,5. A régi népek többnyire újholddal kezdték a hó napjait, és így a hónapok felváltva 29, illetőleg 30 naposak voltak. A régi egyiptomiak függetlenítették magukat a Hold járásától, és kerek 30 napos hónapokkal számoltak. Az év végéhez még öt napot hozzácsatoltak. Ezt a naptárt vette át Julius Caesar, azzal a módosítással, hogy ezt az öt napot elosztotta az év hónapjai között, és mivel az év nem kerek 365 nap, minden negyedik évben egy kiegészítő napot iktatott az évbe. Ez a naptár lett mai naptárunk alapja. KEDD. Miért éppen hetesével csoportosították a napokat? Valószínű, hogy a hét napjai mögött a holdnegyedek (például első negyed és holdtölte) között eltelt egész számú napok rejtőznek. A hét napjait a Napról, a Holdról és az ókoriján ismert öt bolygóról, illetőleg ezeknek az istené ről nevezték el. Ezek a nevek még a legtöbb nyelvben felismerhetők. A magyar „kedd“ a hétfő, vagyis a hét feje utáni napot jelöli, tehát tulajdonképpen ketted nap. 15 ÓRA. A napot először Mezopotámiában ősz tották fel kisebb időegységekre, mégpedig az év mintájára tizenkét részre. Egy ilyen rész tehát két mai órának felel meg. A mai napjaink felosztása valószínűleg egyiptomi eredetű. A régi Egyiptomban a nappalt és az éjjelt egyaránt tizenkét részre osztották. Az órákat az ó- és a középkorban általában a napkeltével kezdték számlálni. Az újkorban a kezdő időpont a dél volt, és csak a mi századunkban fogadták el világszerte az éjféli órakezdést. Napkelte, dél, éjfél: csupa csillagászatilag meghatározható időpont. 50 PERC. Csillagászattal átszőtt magyarázata van annak is, hogy 60, nem pedig például 100 részre osztjuk óráinkat és perceinket. Mezopotámia első kultúrnépe, a sumér nép a különös és mai napig is tisztázatlan eredetű hatos számrendszert használta. Amikor a tízes számrendszert használó sémi pásztornépek leigázták őket, a két rendszer a hatvanas számrendszerré olvadt ösz- sze. Ebben az 1-esre használt jel 60-at is jelenthetett, és ugyanezt a jelet használták a 60 hatványaira, például a 3600-ra is. Egy év megközelítőleg 360 napból áll, ezért a mezopotámiai népek úgy vélték, hogy a természet is megerősíti különös számrendszerüket. Ök osztották fel 360 részre a teljes kört is. Ma is ezt a tőlük átvett fokbeosztást használjuk, és ennek megfelelően az úgynevezett alosztásokat: az ívpercet, az ívmásodpercet, továbbá az órák perceit és a percek másodperceit. A régi népek és a régi csillagászok alkotása tehát mindenhol felbukkan, átitatva tudományainkat és mindennapi életünket. Időbeosztásunk egész rendszere a Nap, a Föld és a Hold látszó vagy valódi mozgásait tükrözi. A pontos idő meghatározása a legutóbbi időkig csillagászati feladat volt. A mindennapi élet rendjét biztosító órák járásának ellenőrzését a nagy csillagászati intézetek a csillagok látszó mozgásában megnyilvánuló Föld-tengelyforgás idejével összehasonlítva végezték. Föltételezték, hogy a tengelyforgás szigorúan egyenletes, vagyis az ugyanannak a csillagnak a két delelése közti időszakasz mindenkor pontosan azonos hosszúságú. A korszerű mérőműszerek pontossága révén azonban meg lehetett állapítani, hogy a Föld forgása nem teljesen szabályos. Ezért a legpontosabban összehasonlítható órákat már a molekuláknak és atomoknak minden körülmények között azonos — és a Föld tengelyforgási idejétől független — rezgéseivel ellenőrzik. HONNAN SZÁRMAZIK AZ „SOS“-VÉSZJEL? pásztoraié a címe a kolibai filmstúdióban készült legújabb uik , ílj. ak, melyet a napokban mutatnak be a mozik. A jellegzetes vidéki környezetben játszódó alkotást fozef Zachar rendezte. (A film ismertetésére még visszatérünk.J A nemzetközi rádiótávirászatban a vészjel: „SOS“, a Morse-féle ábécé szerint (ti-ti-ti/ tá-tá tá/ti-ti-ti), (.../------------/...]. A legtöbben úgy tudják, hogy ez az angol mon dat „Save our souls“ („Mentsétek meg léikéin két“) kezdőbetűit jelenti. Ez annál is inkább hi hető, hiszen e jelzést végveszély esetében alkal mázzák. Csakhogy ez tévedés. Előbb volt meg az SOS betűkből összeállított vészjel, s utólag találták meg hozzá a magyarázó szöveget. 1903-ban Berlinben ült össze az első nemzetközi rádlótávirász konferencia, Oroszország, Németország, az Osztrák—Magyar Monarchia, Franciaország, Anglia, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével. Itt hangzott el az a javaslat, hogy a veszélybe jutott hajók számára rádiójelet állapítsanak meg. Döntés azonban nem történt, bár több javaslatot is előterjesztettek. A Berlinben 1906. október 3-án megrendezett második nemzetközi rádiótávirász konferencián ezért újból felvetődött egy közös jel alkalmazá'- sának szükségessége. Végül elhatározták, hogy a három ponttal, három vonallal és három ponttal kifejezhető „SOS“ vészjelet fogják a fenti célra használni. Ezt az ütemes és folyamatosan, betűköz nélkül leadható jelet nehéz összetéveszteni egyébb jellel. Minden rádióállomás, akár a szárazföldön, akár hajón vagy repülőgépen működik, mihelyt az „SOS“ jelet észleli, köteles azonnal beszüntetni adását, nehogy a vész jel vételét vagy továbbítását zavarja. Az 1947. évi Atlantic City í, majd az 1959. évi genfi Nemzetközi Távközlési Egyezményhez tartozó Rádióadószabályzat előírja, hogy a rádiókezelők óránként kétszer, mégpedig greeiwich-i középidő szerint minden óra 15. és 45. percétől kezdve a segélykérés 500 kc/s frekvenciáján három percen át fejhallgatón va?y hangszórón figyeljenek. Ezt nevezik „csendes per ődusnak“. Ekkor ugyanis minden adás szünetel e sávokban, hogy a segélykérő hajók jelelt zavartalanul felfoghassák. A vészjelek csak a hajó kapitányának utasítására adhatók le, s nem haladhatják meg a 16 szavas gyorsaságot percenként. A segélykérő SOS-t riasztó jelzés előzi meg, amely egy perc alatt továbbított 12 vonás-sorozatból áll, mindegyik 4 mp-ig tart, köztük 1 mp szünettel. Ez a jel leadható kézzel is, órával történt ellenőrzés mellett. Ojabban a hajók a riasztó jelzést önműködően adják le. A vevőkészülékeket hasonlóképpen a riasztó jelet önműködően érzékelő előtéttel látták el. Ez csak az előbbi módon leadott 12 jelre reagál, más jelek, pl. légköri zavarok nem zavarják. A személyszállító hajókon 1912 óta kötelező a rádióadó-felszerelés. (djj 1973. XII. 18. BOB HERCEG (magyar) AZ ÉJSZAKA SZÉPEI__________________________(francia)
