Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-14 / 297. szám, péntek

Beszámoló a kormány programnyilatkozatának teljesítésűről és soron következő feladatairól [Folytatás az 1. oldalról) ötéves terv utolsó két éve minő­ségi mutatóit illetően — sokkal igényesebb, mint az előző évek­ben volt. Továbbá a munkaerők, az energia-, a nyersanyag- és az anyagforrások ismert korlá­tozottsága mellett csakis az egész gazdaság magasabb fokú intenzifikálásával érhetjük el a termelőerők gyors dinamikáját. Ezenkívül a jövőben számol­nunk kell azzal is, hogy gyor­sabban változnak majd a gaz daságunkat objektíve befolyáso­ló külső tényezők. Ebben a helyzetben gazdasá­gunk további hatékony fejlődé­se szempontjából az eddiginél sokkal nagyobb jelentőségű a gazdaságos és helyes beruházási politika, a termelési alap fontos szaka szainak következetesebb kor­szerűsítése és a külső gazdasá­gi kapcsolatok hatékonyabb ki­használása. Tekintettel arra, hogy Rohlí- Cek pénzügyminiszter elvtárs az állami költségvetési terv megtárgyalásakor beszélt az 1974. évi terv fő irányvonaláról, beszámolómban a gazdaság kö­vetkező két évi fejlődésével kapcsolatos problémákra össz­pontosítom figyelmemet. A mostani időszakban bizo­nyos nehézségeket élünk át a villanyenergia- és a gázellátás ban, ami megnyilvánul a nagy­fogyasztóknál, s ez zavarokat okoz a termelési folyamatban. S mindez annak ellenére for dul elő, hogy az utóbbi három évben a vlllanyenergia-terme- lést 20 százalékkal és a gázter­melést 13 százalékkal emeltük. A villamosenergia-fogyasztás mai időbeli elosztása melleit a villanyerőművek nem képesek a reggeli és az esti csúcsfo­gyasztást fedezni Enne'k több oka van. Elsősorban a villany­erőművek építése nincs kellő előnyben a fogyasztás növeke­désével szemben, amit az okoz, hogy 1966—1969-ben megsza­kadt a villanyerőművek építé­sének ciklusa. Ha az 1967-es évet vesszük alapul,, a villa- mosenörgia-fogyasztás csaknem 50 százalékkal emelkedett, míg a villanyerőművek teljesítménye nem egész 30 százalékkal. Ehhez hozzájárul az a körül mény is, hogy a csapadékhiány miatt a vízi erőműveket az idén csak kétharmadára használhat­juk ki. Ezért szeptember közepétől a csúcsfogyasztási időszakokban szabályoznunk kellett az ipar fogyasztását. A helyzet meg ja­vulása elsősorban attól függ, hogy határidőben helyezzék üzembe az új villanyerőműve­ket, s hogy teljesítsük a XIV. kongresszusnak azt a feladatát, miszerint ebben az ötéves terv­ben 3700 megawatt teljesítőké­pességű kapacitásokat építsünk fel. Nagy előny számunkra, hogy a KGST-országok egységes energiahálózatához tartozunk, amelyből évente 600 megawat­tot nyerünk, tehát háromszor többet, mint 1967-ben. A csúcs­fogyasztási időszakokban a part­nereinktől ez idén csaknem két­szer több áramot kapunk; mint az előző években Az energetikai dolgozóktól el­várjuk, hogy a villanyerőművek és a vezetékhálózat iránti rendszeres gondoskodással csökkentsék az üzemzavarokat, stabilizálják az egész villany- energia-rendszer működését és biztosítsák a folyamatos ellá­tást. A mai helyzet megoldásához nagymértékben hozzájárulhat­nak maguk a fogyasztók. Aktív hozzáállásról tettek tanúbizony­ságot a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű dolgozói, akik már egy hónappal ezelőtt felhí­vást adtak ki a fogyasztás csökkentésére, és az éjszakai műszakokban az állóalapok jobb kihasználására. Ezen a té­ren is nagy tartalékaink van­nak. Az ötéves terv első két évében az ipar fogyasztása a csúcsfogyasztási Időszakban csaknem 500 megawattal növe­kedett, míg a többi időszakban csak 300 megawattal. Határozottan nem akarjuk azt, hogy éjszakai műszakban dolgozzanak pl. a textilgyárak, vagy más olyan üzemek, ahol az alkalmazottak többsége nő. Vannak azonban olyan üzemek, vagy üzemrészlegek, amelyek­nek nagy energiafogyasztású berendezéseik vannak és az al­kalmazottak száma aránylag alacsony. Mindenki hozzájárulhat a probléma megoldásához. A kor­mány reméli, hogy a vítkovicei felhívás széles visszhangra ta­lál, és a gazdasági vezetők a csúcsfogyasztási időszakban csökkenteni tudják majd a vil- lamosenergia-fogyasztást. Egyúttal biztosítani akarom önöket, nem számolunk azzal, hogy korlátozzuk háztartásunk villanyenergiával történő ellá­tását, annak ellenére, hogy fo­gyasztásuk évente több mint 10 százalékkal emelkedik. Bízunk abban, hogy az állampolgárok megértik a mai helyzetet és nem pazarolják a* villanyener­giát. Ugyanúgy, mint a villany- energiánál, a fűtőgázfogyasztást is szabályoznunk kell. Annak érdekében, hogy a források előnyben legyenek a fogyasztás­sal szemben, fokozott gondot fordítunk a gázművek és a told alatti tárolók építésére. Távlati­lag — a Szovjetunióval együtt­működve — további gázvezeté­kek építésével okijuk me? a problémát. További fontos probléma, amelynek a kormány állandó figyelmet szentel, az építkezési beruházások, mivel ezek' alapoz­zák meg a gazdaságunk műszaki és gazdasági színvonalát, vala­mint az életszínvonal anyagi alapját. A nemzeti jövedelem (seknem egvharmadát beruhá­zásokra fordítjuk. Ebből követ­kezik, hogy fokozott igényeket támasztunk az ezen a területen dolgozókkal szemben, és bírá­lóén viszonyulunk azokhoz a ľ ogya t ék osságok hoz, amelyek ezen a területen előfordulnak. Fontos követelmény hogy az erőket és az eszközö­ket a tüzelőanyag-energetikai alap, a petrokémia és az építő­anyag-ipar legfontosabb építke­zéseinek a megvalósítására és gyors befejezésére összpontosít­suk. Ezek határidőben történő átadásától függ egész népgaz­daságunk további fejlődése. 1974 lő célja, és az építke­zési beruházások hatékonyságá­nak a növelésével kapcsolatos feladatok megkövetelik a terv tekintélyének és a fegyelemnek a megszilárdítását az irámítás valamennyi fokán, valamint a beruházási folyamat valaineny- nyi résztvevője alkotó együtt­működésének az elmélyítését. Az építkezési beruházások bo­nyolultságának és igényességé­nek tudatosítása ahhoz a felis­meréshez vezet, hogy követel­nünk kell minden építkezés ha­táridőben történő tökéletes elő­készítését, a szállítói-megrende­lői kapcsolatok fontos meghatá­rozását és szigorú megtartását. A beruházási folyamat gazda­ságosságának növelésére és meggyorsítására kifejtett törek­véssel párhuzamosan állandóan konkretizálni fogjuk a távlati beruházási célok tárgyi tartal­mát. Az építkezési beruházásokkal szemben támasztott új követel­mények elsősorban a szocialis­ta gazdasági integrációval való részvételünkből adódnak. Ezért egyes esetekben, felül kell bí­rálnunk beruházási célkitűzé­seinket, meg kell határozni új fontossági sorrendjüket. A gyorsan fejlődő építkezési beruházások, a nagy építkezé­sekre való összpontosítás és a népgazdaság műszaki színvona­lának állandó emelkedése meg­követeli, hogy az építés folya­mán nagyobb gondot fordítsunk a műszaki haladás eredményei­nek sokoldalú érvényesítésére, elsősorban a kemizálásra és az automatizálásra. Ehhez kell al­kalmazni a szállítói ka|)acitáso- kat is. A kormány állandó figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek, s az építő-szervezetek figyelmét az olyan kapacitások előnyös fejlesztésére irányítja, amelyek összefüggnek a közművesítés­sel, a befejező munkálatokkal és a lakótelepek teljes ellátott­ságával. Megerősítjük a gépe­ket és berendezéseket szerelő kapacitásokat. Tudjuk azonban, hogy kibővítésük nem elegendő, a legfontosabb e tevékenység iparosítása és a műszaki hala­dás, mivel ezen a téren még csak a kezdet kezdetén állunk. Az illetékes szerveknek több erőt éfs eszközt kell fordítaniuk e kérdések megoldására. Az építkezési beruházásokkal kapcsolatban említést szeret­nék tenni Prága és Bratislava egyes problémáiról. Ami Prágát illeti, a főváros ma egy óriási építkezés, a be­ruházások legnagyobb területi koncentrációjával. Ebben az öt­éves tervidőszakban a beruhá­zások 1966—1970-hez viszonyít­va csaknem a kétszeresükre emelkedtek. Ez jó feltételeket biztosít Prága távlatai számára, de egyúttal nagy igényeket tá­maszt a város szervei szervező munkájának a színvonalával, valamint a beruházási munkála­tok résztvevőivel szemben. A nagy tervek megvalósítása érin­ti az öszes polgár életét, sok nehézséget és kellemetlenséget okoz a mindennapi életben. Sikerült összpontosítani a ka­pacitásokat, részben megjavul­tak a területi és a tervezési előkészületek és fokozatosan üzembe helyezik azokat az épü­letkomplexumokat. amelyek a következő Időszakban döntően befolyásolják majd a város ar­culatát. A Klement Gottwald hídra, az észak—déli közúti fő­útvonal egy részére, a vasúti csomópont átszervezésére gon­dolunk. s néhány nap múlva i-ne^kezdődik a próbaüzemelte­tés a metró C-szakaszán. Foko­zatosan megkezdődik az A-sza- kasz építése is. Folytatódik az ü/let- és a szolgáltatások háló­zatának a rekonstrukciója és énírése beleszámítva a város központjában épített három nagy üzletegységet is. Természetesen észre kell ven­nünk. hogy a pozitívumok mel­lett még mindig vannak problé­mák a lakótelepek ellátottságát, a lakás- és a házalap karban­tartását és korszerűsítését, a városi közlekedést, a város tisztaságát, az üzleteket és a szolgáltatásokat illetően. Ezek a fogyatékosságok nemcsak a város építésével kapcsolatosak, hanem nagyon gyakran a rossz szervezés, az igénytelenség, az irányító munka következetlen­ségének, a fegyelem megszegé­sének, a rendetlenség figyel­men kívül hagyásának és az emberek szocialista kapcsolatai megsértésének a következmé­nyei. Ahhoz, hogy Prága az eddigi­nél jobban teljesíthesse a fő­város funkcióit, a következő időszakbán meg kell javítanunk a lakosság kor- és szociális Összetételét és mérsékelni kell a kritikus munkaerőhiányt. Ez megköveteli, hogy a következő három ötéves tervidőszak fo­lyamán további dolgozókat he­lyezzünk át Prágába, s meg­teremtsük számukra a kellő feltételeket a lakást és a szol­gáltatásokat illetően. Egyúttal módosítanunk kell a termelési struktúrát, a sokoldalú raciona­lizálással és korszerűsítéssel jelentős munkaerőmegtakarítást kell elérni. A főváros fejlesztése problé­máinak megoldásánál az urba­nizációs koncepciók gyors ki­dolgozására kell összpontosíta­ni a figyelmünket, ami az alap­vető irányvonalat jelenti majd fejlesztésében. Ezzel összhang­ban a közeljövőben újonnan akarjuk meghatározni a fővá­ros határát, hogy kialakuljanak a feltételek építésének és fej­lesztésének egységes, hatékony irányításához. Ami Bratislavát illeti, a prob­lémák ma elsősorban azzal kapcsolatosak, hogy egész Szlovákiából ide Irányítanak át építőkapacitásokat és munka­erőket, mivel ezek nélkül a következő ötéves tervekben sem valósíthatjuk meg a város fejlesztésének igényes tervét. Különösen fontos feladat, hogy Bratislava lakosságát kifogásta­lan ivóvízzel lássuk el. Ez megköveteli, hogy a Szlo­vák Szocialista Köztársaság illetékes szervei és a Bratisla­vai Fővárosi Nemzeti Bizottság idejében és rendszeresen meg­teremtse a feltételeket ezekhez az áthelyezésekhez, a komplex lakásépítés megvalósításához és a közlekedés problémáinak a megoldásához. Az elmúlt években jelentős sikereket értünk el a mezőgazdaságban, elsősorban a gabonatermesztés­ben és az állattenyésztésben. Nem lehetünk elégedettek azon­ban azzal, hogy a növényter­mesztés, amely az egész mező- gazdasági termelés fejlesztésé­nek legfontosabb része, ösz- szességében eddig nem teljesí­ti a tervfeladatokat. Azt hang­súlyozzuk, hogy első helyen áll a gabonaprobléma sikeres meg­oldása, a gabona racionális ki­használását is beleszámítva, de ez nem jelenti azt, hogy meg­elégszünk a terimés takarmá­nyok. a burgonya-, a cukorré­pa-, a zöldség- és a gyümölcs- termesztés eddigi nem kielégítő színvonalával. Ezért továbbra is arra kell törekednünk, hogy a talaj min­den hektárénak maximális ki­használásával, a gabonater­mesztés előnyös növelése mel­lett. továbbra is növeljük a töb­bi termény termelését, elsősor­ban a termesztés lntenzifikálá- sával. Az intenzifikálásnak el­sősorban a hektárhozamok emelkedésében, a társadalmi munka fogyasztás csökkenésé­ben kellene megnyilvánulnia. Egyúttal azonban a munka- és a korszerű termelési eszkö­zök hatékony kihasználása ér­dekében folytatni kell a mező- gazdasági termelés koncentrá lását és szakosítását, mivel ez az alapja annak, hogy az ipar színvonalára jusson. Mivel be­ruházási szempontból igényes hosszú folyamatról van szó, megvalósítását összhangba kell hozni az egész népgazdaság le­hetőségeivel. A mezőgazdaság­nak korszerű, nagyüzemi alap­pá való átépítése csakis terv­szerűen, fokozatosan, sokolda­lú megfontolás alapján valósul­hat meg. A gazdaságpolitikában egyre jobban előtérbe kerülnek a külső gazdasági kapcsolatok. Annak érdekében, hogy ezen a területen’az irányítás minden fokán megteremtsük az alapot az egységes ál lám politika meg­valósításához, a kormány kidol­gozza gazdaságunknak a -nem­zetközi szocialista gazdasági integrációba való bekapcsolódá­sának a koncepcióját, valamint a kapitalista és a fejlődő orszá­gokkal folytatott külkereskede­lem fejlődésének a koncepció­ját. Abból indul ki, hogy a kül­ső gazdasági kapcsolatok fejlő­désében a meghatározó jellem­vonás a szocialista gazdasági integráció fejlesztése komplex programjának a teljesítésében való részvételünk. Nem kell külön hangsúlyoz­nunk, miért létszükséglet szá­munkra az integrációs intézke­désekben való részvételünk. Már ma sem oldhatjuk meg a gazdasági fejlődés elvi prob lámáit a többi KGST-országgal, elsősorban a Szovjetunióval va­ló együttműködés nélkül. Te­kintettel az elért színvonalra, e problémák megoldása egyre összetettebb és igényesebb az eszközökkel és az idővel szem­ben. A komplex programban meg hirdetett alapelvek, célok és feladatok csak a keretet és a kedvező feltételeket biztosítják a gazdaságok szorosabb kap­csolatához, de mindig a mi kez- d emén yezés U n ktői, akaratunk­tól és a sokoldalú gazdasági felméréseken alapuló dönté­sünktől függ, hogy miképpen használjuk ki ezeket a lehető­ségeket országunk és az egész társadalom érdekében. Ma, a komplex program meg­valósításának három éve után, megállapíthatjuk, hogy az elért eredmények pozitív hozzájáru­lást jelentenek a csehszlovák gazdaság számára. A gépipar­ban és a vegyiparban folytatott kooperációra és szakosításra vonatkozó megkötött és előké­szített megállapodások képezik a kiindulópontot strukturális politikánkhoz a feldolgozó ipar döntő fontosságú ágazataiban. A tüzelőanyag-, az energia-, a nyersanyag- és anyagtermelő kapacitásoknak a Szovjetunió területén történő építésében való részvételünkre vonatkozó megállapodások távlati és ál­landó alapot biztosítanak gaz­daságunk jövőbeni fejlődéséhez. Ugyancsak jelentősek a tudo­mányos-műszaki Intézmények és a termelőüzemek közti köz­vetlen együttműködés új formái a nemzetközi csoportosulások kialakítása által, amelyek a szocialista országok közti integ­rációs folyamatok rendszeréhez tartoznak. A szocialista gazdasági integráció fejlődésének folyamata így fo­kozatosan érinti a gazdasági szervezet többi fokát is. ami új igényeket támaszt az egyes ága­zatok és szakágazatok irányítá­sában az.egyes üzemek és tudo­mányos kutatóintézmények munkájával szemben. A többi KGST-tagálIámhoz ha­sonlóan mi is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a külső gazdasági kapcsolatok fejlődése, tervszerűsége és táv- latisága elmélyítésének. Ezért arra törekszünk, hogy kellő időben koordináljuk az 1976— 1980. évi ötéves tervet, s ennek eredményeképpen kidolgozzuk a sokoldalú integrációs intéz­kedések ötéves tervét, amelyek összekapcsolódnak a tagálla­mok nemzeti terveivel. Tekintettel a kereskedelem struktúrájára, ma az a feladat áll előttünk, hogy megoldjuk annak kedvezőtlen következmé­nyeit, hogy a kapitalista piacon rendkívül nagy mértékben emelkedett a tüzelőanyag és a nyersanyag ára. Elsősorban a gyapjúé, a bőré, a gyapoté, a foszforos nyersanyagoké, a vegyszereké, továbbá az olajos magvaké, az élelmiszereké. Több fontos nyersanyag ára 1972-höz viszonyítva a kétszere­sére, sőt a négyszeresére emel­kedett, egyes esetekben még többet. A fizetési mérleg és az állami költségvetés számára ez azt jelenti, hogy több milliárd koronás problémát kell megol­dani, amit természetesen az öt­éves terv kidolgozásánál nem tudtunk előre jelezni. Elvtársakl A kormány tevékenységének jellemvonása, hogy állandóan gondoskodik a lakosság életszínvonala további emelkedése és a szociális biztonság megszilárdítása feltételeinek kialakításáról. Az anyagi és a strukturális színvonal elért foka a szükség­letek jelentősebb differenciáló­dásához vezet, s ezért kielégí­tésük egyre összetettebb. Ez a folyamat logikus következmé­nye annak, hogy minőségileg jobban elégítjük ki az emberek érdekeit és szükségleteit, és egyre nagyobb jelentősége lesz. A lakosság vásárlóereje egy­re növekszik. Jövőre is az ár­szint stabilizálása mellett a reáljövedelmek több mint öt százalékkal emelkednek. Ezért követeljük olyan határozottan, hogy a termelés és a kereske­delem rugalmasabban alkalmaz­kodjon a változó igényekhez, s tartsák szem előtt, hogy az életszínvonal emelkedése új struktúrát idéz elő, növeked­nek az igények a műszaki szín­vonallal, a minőséggel és uz áruk esztétikai tulajdonságaival szemben. Az iparcikkekkel és a tarlós iparcikkekkel való ellátottság magas színvonalú, hiszen 1974 ben már a háztartások csaknem 92 százalékában lesz mosógép, 96 százalékában hűtőszekrény és 95 százalékában tv-készülék. Minden negyedik családnak lesz személygépkocsija. Ha nem akarjuk, hogy pangás álljon be az iparcikkek árusításában, a termelőknek és a kereske­delemnek sokkal nagyobb vá­lasztékot kell biztosítania ezek­ből az árukból, de nemcsak a tartós fogyasztási cikkekből, hanem a textilfélékből, a ci­pőkből és a divatcikkekből is. A kereskedelem dolgozóinak felelősségteljesebben kell fel­merniük a lakosság keresletét, ^Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom