Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-14 / 297. szám, péntek
Beszámoló a kormány programnyilatkozatának teljesítésűről és soron következő feladatairól [Folytatás az 1. oldalról) ötéves terv utolsó két éve minőségi mutatóit illetően — sokkal igényesebb, mint az előző években volt. Továbbá a munkaerők, az energia-, a nyersanyag- és az anyagforrások ismert korlátozottsága mellett csakis az egész gazdaság magasabb fokú intenzifikálásával érhetjük el a termelőerők gyors dinamikáját. Ezenkívül a jövőben számolnunk kell azzal is, hogy gyorsabban változnak majd a gaz daságunkat objektíve befolyásoló külső tényezők. Ebben a helyzetben gazdaságunk további hatékony fejlődése szempontjából az eddiginél sokkal nagyobb jelentőségű a gazdaságos és helyes beruházási politika, a termelési alap fontos szaka szainak következetesebb korszerűsítése és a külső gazdasági kapcsolatok hatékonyabb kihasználása. Tekintettel arra, hogy Rohlí- Cek pénzügyminiszter elvtárs az állami költségvetési terv megtárgyalásakor beszélt az 1974. évi terv fő irányvonaláról, beszámolómban a gazdaság következő két évi fejlődésével kapcsolatos problémákra összpontosítom figyelmemet. A mostani időszakban bizonyos nehézségeket élünk át a villanyenergia- és a gázellátás ban, ami megnyilvánul a nagyfogyasztóknál, s ez zavarokat okoz a termelési folyamatban. S mindez annak ellenére for dul elő, hogy az utóbbi három évben a vlllanyenergia-terme- lést 20 százalékkal és a gáztermelést 13 százalékkal emeltük. A villamosenergia-fogyasztás mai időbeli elosztása melleit a villanyerőművek nem képesek a reggeli és az esti csúcsfogyasztást fedezni Enne'k több oka van. Elsősorban a villanyerőművek építése nincs kellő előnyben a fogyasztás növekedésével szemben, amit az okoz, hogy 1966—1969-ben megszakadt a villanyerőművek építésének ciklusa. Ha az 1967-es évet vesszük alapul,, a villa- mosenörgia-fogyasztás csaknem 50 százalékkal emelkedett, míg a villanyerőművek teljesítménye nem egész 30 százalékkal. Ehhez hozzájárul az a körül mény is, hogy a csapadékhiány miatt a vízi erőműveket az idén csak kétharmadára használhatjuk ki. Ezért szeptember közepétől a csúcsfogyasztási időszakokban szabályoznunk kellett az ipar fogyasztását. A helyzet meg javulása elsősorban attól függ, hogy határidőben helyezzék üzembe az új villanyerőműveket, s hogy teljesítsük a XIV. kongresszusnak azt a feladatát, miszerint ebben az ötéves tervben 3700 megawatt teljesítőképességű kapacitásokat építsünk fel. Nagy előny számunkra, hogy a KGST-országok egységes energiahálózatához tartozunk, amelyből évente 600 megawattot nyerünk, tehát háromszor többet, mint 1967-ben. A csúcsfogyasztási időszakokban a partnereinktől ez idén csaknem kétszer több áramot kapunk; mint az előző években Az energetikai dolgozóktól elvárjuk, hogy a villanyerőművek és a vezetékhálózat iránti rendszeres gondoskodással csökkentsék az üzemzavarokat, stabilizálják az egész villany- energia-rendszer működését és biztosítsák a folyamatos ellátást. A mai helyzet megoldásához nagymértékben hozzájárulhatnak maguk a fogyasztók. Aktív hozzáállásról tettek tanúbizonyságot a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű dolgozói, akik már egy hónappal ezelőtt felhívást adtak ki a fogyasztás csökkentésére, és az éjszakai műszakokban az állóalapok jobb kihasználására. Ezen a téren is nagy tartalékaink vannak. Az ötéves terv első két évében az ipar fogyasztása a csúcsfogyasztási Időszakban csaknem 500 megawattal növekedett, míg a többi időszakban csak 300 megawattal. Határozottan nem akarjuk azt, hogy éjszakai műszakban dolgozzanak pl. a textilgyárak, vagy más olyan üzemek, ahol az alkalmazottak többsége nő. Vannak azonban olyan üzemek, vagy üzemrészlegek, amelyeknek nagy energiafogyasztású berendezéseik vannak és az alkalmazottak száma aránylag alacsony. Mindenki hozzájárulhat a probléma megoldásához. A kormány reméli, hogy a vítkovicei felhívás széles visszhangra talál, és a gazdasági vezetők a csúcsfogyasztási időszakban csökkenteni tudják majd a vil- lamosenergia-fogyasztást. Egyúttal biztosítani akarom önöket, nem számolunk azzal, hogy korlátozzuk háztartásunk villanyenergiával történő ellátását, annak ellenére, hogy fogyasztásuk évente több mint 10 százalékkal emelkedik. Bízunk abban, hogy az állampolgárok megértik a mai helyzetet és nem pazarolják a* villanyenergiát. Ugyanúgy, mint a villany- energiánál, a fűtőgázfogyasztást is szabályoznunk kell. Annak érdekében, hogy a források előnyben legyenek a fogyasztással szemben, fokozott gondot fordítunk a gázművek és a told alatti tárolók építésére. Távlatilag — a Szovjetunióval együttműködve — további gázvezetékek építésével okijuk me? a problémát. További fontos probléma, amelynek a kormány állandó figyelmet szentel, az építkezési beruházások, mivel ezek' alapozzák meg a gazdaságunk műszaki és gazdasági színvonalát, valamint az életszínvonal anyagi alapját. A nemzeti jövedelem (seknem egvharmadát beruházásokra fordítjuk. Ebből következik, hogy fokozott igényeket támasztunk az ezen a területen dolgozókkal szemben, és bírálóén viszonyulunk azokhoz a ľ ogya t ék osságok hoz, amelyek ezen a területen előfordulnak. Fontos követelmény hogy az erőket és az eszközöket a tüzelőanyag-energetikai alap, a petrokémia és az építőanyag-ipar legfontosabb építkezéseinek a megvalósítására és gyors befejezésére összpontosítsuk. Ezek határidőben történő átadásától függ egész népgazdaságunk további fejlődése. 1974 lő célja, és az építkezési beruházások hatékonyságának a növelésével kapcsolatos feladatok megkövetelik a terv tekintélyének és a fegyelemnek a megszilárdítását az irámítás valamennyi fokán, valamint a beruházási folyamat valaineny- nyi résztvevője alkotó együttműködésének az elmélyítését. Az építkezési beruházások bonyolultságának és igényességének tudatosítása ahhoz a felismeréshez vezet, hogy követelnünk kell minden építkezés határidőben történő tökéletes előkészítését, a szállítói-megrendelői kapcsolatok fontos meghatározását és szigorú megtartását. A beruházási folyamat gazdaságosságának növelésére és meggyorsítására kifejtett törekvéssel párhuzamosan állandóan konkretizálni fogjuk a távlati beruházási célok tárgyi tartalmát. Az építkezési beruházásokkal szemben támasztott új követelmények elsősorban a szocialista gazdasági integrációval való részvételünkből adódnak. Ezért egyes esetekben, felül kell bírálnunk beruházási célkitűzéseinket, meg kell határozni új fontossági sorrendjüket. A gyorsan fejlődő építkezési beruházások, a nagy építkezésekre való összpontosítás és a népgazdaság műszaki színvonalának állandó emelkedése megköveteli, hogy az építés folyamán nagyobb gondot fordítsunk a műszaki haladás eredményeinek sokoldalú érvényesítésére, elsősorban a kemizálásra és az automatizálásra. Ehhez kell alkalmazni a szállítói ka|)acitáso- kat is. A kormány állandó figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek, s az építő-szervezetek figyelmét az olyan kapacitások előnyös fejlesztésére irányítja, amelyek összefüggnek a közművesítéssel, a befejező munkálatokkal és a lakótelepek teljes ellátottságával. Megerősítjük a gépeket és berendezéseket szerelő kapacitásokat. Tudjuk azonban, hogy kibővítésük nem elegendő, a legfontosabb e tevékenység iparosítása és a műszaki haladás, mivel ezen a téren még csak a kezdet kezdetén állunk. Az illetékes szerveknek több erőt éfs eszközt kell fordítaniuk e kérdések megoldására. Az építkezési beruházásokkal kapcsolatban említést szeretnék tenni Prága és Bratislava egyes problémáiról. Ami Prágát illeti, a főváros ma egy óriási építkezés, a beruházások legnagyobb területi koncentrációjával. Ebben az ötéves tervidőszakban a beruházások 1966—1970-hez viszonyítva csaknem a kétszeresükre emelkedtek. Ez jó feltételeket biztosít Prága távlatai számára, de egyúttal nagy igényeket támaszt a város szervei szervező munkájának a színvonalával, valamint a beruházási munkálatok résztvevőivel szemben. A nagy tervek megvalósítása érinti az öszes polgár életét, sok nehézséget és kellemetlenséget okoz a mindennapi életben. Sikerült összpontosítani a kapacitásokat, részben megjavultak a területi és a tervezési előkészületek és fokozatosan üzembe helyezik azokat az épületkomplexumokat. amelyek a következő Időszakban döntően befolyásolják majd a város arculatát. A Klement Gottwald hídra, az észak—déli közúti főútvonal egy részére, a vasúti csomópont átszervezésére gondolunk. s néhány nap múlva i-ne^kezdődik a próbaüzemeltetés a metró C-szakaszán. Fokozatosan megkezdődik az A-sza- kasz építése is. Folytatódik az ü/let- és a szolgáltatások hálózatának a rekonstrukciója és énírése beleszámítva a város központjában épített három nagy üzletegységet is. Természetesen észre kell vennünk. hogy a pozitívumok mellett még mindig vannak problémák a lakótelepek ellátottságát, a lakás- és a házalap karbantartását és korszerűsítését, a városi közlekedést, a város tisztaságát, az üzleteket és a szolgáltatásokat illetően. Ezek a fogyatékosságok nemcsak a város építésével kapcsolatosak, hanem nagyon gyakran a rossz szervezés, az igénytelenség, az irányító munka következetlenségének, a fegyelem megszegésének, a rendetlenség figyelmen kívül hagyásának és az emberek szocialista kapcsolatai megsértésének a következményei. Ahhoz, hogy Prága az eddiginél jobban teljesíthesse a főváros funkcióit, a következő időszakbán meg kell javítanunk a lakosság kor- és szociális Összetételét és mérsékelni kell a kritikus munkaerőhiányt. Ez megköveteli, hogy a következő három ötéves tervidőszak folyamán további dolgozókat helyezzünk át Prágába, s megteremtsük számukra a kellő feltételeket a lakást és a szolgáltatásokat illetően. Egyúttal módosítanunk kell a termelési struktúrát, a sokoldalú racionalizálással és korszerűsítéssel jelentős munkaerőmegtakarítást kell elérni. A főváros fejlesztése problémáinak megoldásánál az urbanizációs koncepciók gyors kidolgozására kell összpontosítani a figyelmünket, ami az alapvető irányvonalat jelenti majd fejlesztésében. Ezzel összhangban a közeljövőben újonnan akarjuk meghatározni a főváros határát, hogy kialakuljanak a feltételek építésének és fejlesztésének egységes, hatékony irányításához. Ami Bratislavát illeti, a problémák ma elsősorban azzal kapcsolatosak, hogy egész Szlovákiából ide Irányítanak át építőkapacitásokat és munkaerőket, mivel ezek nélkül a következő ötéves tervekben sem valósíthatjuk meg a város fejlesztésének igényes tervét. Különösen fontos feladat, hogy Bratislava lakosságát kifogástalan ivóvízzel lássuk el. Ez megköveteli, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság illetékes szervei és a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság idejében és rendszeresen megteremtse a feltételeket ezekhez az áthelyezésekhez, a komplex lakásépítés megvalósításához és a közlekedés problémáinak a megoldásához. Az elmúlt években jelentős sikereket értünk el a mezőgazdaságban, elsősorban a gabonatermesztésben és az állattenyésztésben. Nem lehetünk elégedettek azonban azzal, hogy a növénytermesztés, amely az egész mező- gazdasági termelés fejlesztésének legfontosabb része, ösz- szességében eddig nem teljesíti a tervfeladatokat. Azt hangsúlyozzuk, hogy első helyen áll a gabonaprobléma sikeres megoldása, a gabona racionális kihasználását is beleszámítva, de ez nem jelenti azt, hogy megelégszünk a terimés takarmányok. a burgonya-, a cukorrépa-, a zöldség- és a gyümölcs- termesztés eddigi nem kielégítő színvonalával. Ezért továbbra is arra kell törekednünk, hogy a talaj minden hektárénak maximális kihasználásával, a gabonatermesztés előnyös növelése mellett. továbbra is növeljük a többi termény termelését, elsősorban a termesztés lntenzifikálá- sával. Az intenzifikálásnak elsősorban a hektárhozamok emelkedésében, a társadalmi munka fogyasztás csökkenésében kellene megnyilvánulnia. Egyúttal azonban a munka- és a korszerű termelési eszközök hatékony kihasználása érdekében folytatni kell a mező- gazdasági termelés koncentrá lását és szakosítását, mivel ez az alapja annak, hogy az ipar színvonalára jusson. Mivel beruházási szempontból igényes hosszú folyamatról van szó, megvalósítását összhangba kell hozni az egész népgazdaság lehetőségeivel. A mezőgazdaságnak korszerű, nagyüzemi alappá való átépítése csakis tervszerűen, fokozatosan, sokoldalú megfontolás alapján valósulhat meg. A gazdaságpolitikában egyre jobban előtérbe kerülnek a külső gazdasági kapcsolatok. Annak érdekében, hogy ezen a területen’az irányítás minden fokán megteremtsük az alapot az egységes ál lám politika megvalósításához, a kormány kidolgozza gazdaságunknak a -nemzetközi szocialista gazdasági integrációba való bekapcsolódásának a koncepcióját, valamint a kapitalista és a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelem fejlődésének a koncepcióját. Abból indul ki, hogy a külső gazdasági kapcsolatok fejlődésében a meghatározó jellemvonás a szocialista gazdasági integráció fejlesztése komplex programjának a teljesítésében való részvételünk. Nem kell külön hangsúlyoznunk, miért létszükséglet számunkra az integrációs intézkedésekben való részvételünk. Már ma sem oldhatjuk meg a gazdasági fejlődés elvi prob lámáit a többi KGST-országgal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés nélkül. Tekintettel az elért színvonalra, e problémák megoldása egyre összetettebb és igényesebb az eszközökkel és az idővel szemben. A komplex programban meg hirdetett alapelvek, célok és feladatok csak a keretet és a kedvező feltételeket biztosítják a gazdaságok szorosabb kapcsolatához, de mindig a mi kez- d emén yezés U n ktői, akaratunktól és a sokoldalú gazdasági felméréseken alapuló döntésünktől függ, hogy miképpen használjuk ki ezeket a lehetőségeket országunk és az egész társadalom érdekében. Ma, a komplex program megvalósításának három éve után, megállapíthatjuk, hogy az elért eredmények pozitív hozzájárulást jelentenek a csehszlovák gazdaság számára. A gépiparban és a vegyiparban folytatott kooperációra és szakosításra vonatkozó megkötött és előkészített megállapodások képezik a kiindulópontot strukturális politikánkhoz a feldolgozó ipar döntő fontosságú ágazataiban. A tüzelőanyag-, az energia-, a nyersanyag- és anyagtermelő kapacitásoknak a Szovjetunió területén történő építésében való részvételünkre vonatkozó megállapodások távlati és állandó alapot biztosítanak gazdaságunk jövőbeni fejlődéséhez. Ugyancsak jelentősek a tudományos-műszaki Intézmények és a termelőüzemek közti közvetlen együttműködés új formái a nemzetközi csoportosulások kialakítása által, amelyek a szocialista országok közti integrációs folyamatok rendszeréhez tartoznak. A szocialista gazdasági integráció fejlődésének folyamata így fokozatosan érinti a gazdasági szervezet többi fokát is. ami új igényeket támaszt az egyes ágazatok és szakágazatok irányításában az.egyes üzemek és tudományos kutatóintézmények munkájával szemben. A többi KGST-tagálIámhoz hasonlóan mi is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a külső gazdasági kapcsolatok fejlődése, tervszerűsége és táv- latisága elmélyítésének. Ezért arra törekszünk, hogy kellő időben koordináljuk az 1976— 1980. évi ötéves tervet, s ennek eredményeképpen kidolgozzuk a sokoldalú integrációs intézkedések ötéves tervét, amelyek összekapcsolódnak a tagállamok nemzeti terveivel. Tekintettel a kereskedelem struktúrájára, ma az a feladat áll előttünk, hogy megoldjuk annak kedvezőtlen következményeit, hogy a kapitalista piacon rendkívül nagy mértékben emelkedett a tüzelőanyag és a nyersanyag ára. Elsősorban a gyapjúé, a bőré, a gyapoté, a foszforos nyersanyagoké, a vegyszereké, továbbá az olajos magvaké, az élelmiszereké. Több fontos nyersanyag ára 1972-höz viszonyítva a kétszeresére, sőt a négyszeresére emelkedett, egyes esetekben még többet. A fizetési mérleg és az állami költségvetés számára ez azt jelenti, hogy több milliárd koronás problémát kell megoldani, amit természetesen az ötéves terv kidolgozásánál nem tudtunk előre jelezni. Elvtársakl A kormány tevékenységének jellemvonása, hogy állandóan gondoskodik a lakosság életszínvonala további emelkedése és a szociális biztonság megszilárdítása feltételeinek kialakításáról. Az anyagi és a strukturális színvonal elért foka a szükségletek jelentősebb differenciálódásához vezet, s ezért kielégítésük egyre összetettebb. Ez a folyamat logikus következménye annak, hogy minőségileg jobban elégítjük ki az emberek érdekeit és szükségleteit, és egyre nagyobb jelentősége lesz. A lakosság vásárlóereje egyre növekszik. Jövőre is az árszint stabilizálása mellett a reáljövedelmek több mint öt százalékkal emelkednek. Ezért követeljük olyan határozottan, hogy a termelés és a kereskedelem rugalmasabban alkalmazkodjon a változó igényekhez, s tartsák szem előtt, hogy az életszínvonal emelkedése új struktúrát idéz elő, növekednek az igények a műszaki színvonallal, a minőséggel és uz áruk esztétikai tulajdonságaival szemben. Az iparcikkekkel és a tarlós iparcikkekkel való ellátottság magas színvonalú, hiszen 1974 ben már a háztartások csaknem 92 százalékában lesz mosógép, 96 százalékában hűtőszekrény és 95 százalékában tv-készülék. Minden negyedik családnak lesz személygépkocsija. Ha nem akarjuk, hogy pangás álljon be az iparcikkek árusításában, a termelőknek és a kereskedelemnek sokkal nagyobb választékot kell biztosítania ezekből az árukból, de nemcsak a tartós fogyasztási cikkekből, hanem a textilfélékből, a cipőkből és a divatcikkekből is. A kereskedelem dolgozóinak felelősségteljesebben kell felmerniük a lakosság keresletét, ^Folytatás a 3. oldalon)
