Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-11 / 294. szám, kedd

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája Ján Bróska eJvfárs felszólalása 1973. XII. 11. A CSKP KB és az SZLKP KB gazda­sági ügyekkel foglalkozó plenáris ülé­seinek határozataival kapcsolatban az év elején kidolgoztuk s a vezető gaz­dasági dolgozók a pártszakszervezeti és ifjúsági szervezeti funkcionáriusok aktíváján megtárgyaltuk a fő felada­tokat és célokat, valamint ezek biz­tosításának módját. Az aktíva hatásos ösztönzés volt az egységes eljáráshoz a kongresszus határozatainak további teljesítésére . és a munkakezdeménye­zés kibontakoztatására. Az idei év első tíz hónapjában elért eddigi fejlődés és a novemberben elért eredmények megadják a reális felté­teleket ahhoz, hogy a Szlovák Szocia­lista Köztársaság Építőipari Miniszté­riumának szervezetei 1973-ban teljesí­tik az alapvető építőipari termelés ér­tékének terjedelmét az építkezések be- . indításában és befejezésében, valamint a terv fő minőségi mutatóinak teljesí­tésében. A múlt évhez képest például az alapvető építőipari termelés értéke 6 és fél százalékkal és az építőanyag- termelés 5,3 százalékkal növekedik. A lakásépítkezés területén teljesítjük a 26 670 lakás felépítésére és a 24 569 lakás befejezésére vonatkozó tervet. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben befe­jezünk és átadunk 1756 lakással töb­bet, mint 1972-ben. A kiemelt építke­zéseken a feladatokat 104,3 százalékra teljesítjük, emellett nem sikerült kiala­kítanunk olyan feltételeket, hogy a fel­adatokat az összes építkezéseken tel­jesítsük. A termelési folyamat gazdaságossá­gának növelése területén a két ágazat­ban együttesen az egy korona értékű teljesítményre számított költségeket a múlt évhez képest 0,38 század fillérrel csökkentettük és megteremtettük a reá­lis feltételeit az évi kutatási terv tel­jesítésének. Az építőanyagipari ágazat­ban nem sikerült teljesen megbirkóz­nunk a feladatokkal éspedig főképp a cementiparban, a žilinai acélkonstruk- ciógyárban és problémák vannak a tég­latermelésben is. Egyes vállalatoknál aránytalanságok, vagy lemaradások mutatkoznak. Ezért a CSKP KB osztá­lyával és az SZLKP KB vállalati osz­tályával együttműködésben elemeztük a helyzet jelenlegi fejlődését e válla­latok feladatainak teljesítésében és se­gítettünk nekik megoldani a felmerülő problémákat és fogyatékosságokat. A beruházási építkezésben éppen ezért, bizonyos pozitív eredmények ellenére, nem szabad azonban önelégültségbe esnünk, hanem valamennyi érdekelt partnerral együtt hatékony intézkedé­seket kell találni, hogyan lehet meg­gyorsítani és gazdaságosabbá tenni a beruházási folyamatot. Vállalatainknál ós az építkezéseken még mindig van­nak fogyatékosságok a munkaszerve­zésben, a munkaidőalap és az állóesz­közök kihasználásában. Nem sikerült szándékaink szerint — a foganatosí­tott intézkedések ellenére sem — a műszakok számának lényeges emelése, jobb eredmények elérése az anyagtaka­rékosságban és a munka minőségében. Még mindig előfordulnak fogyatékossá­gok a munka- és a műszaki fegyelem megtartásában. Az építőipar feladatai az 5. ötéves tervben igényesek és elmondhatjuk, hogy igen bonyolultak is. A terjedelem nagyarányú növekedése mellett bonyo­lultságuk különösen a végrehajtandó szerkezeti változtatásokban, az építő­ipari kapacitások területi széthelyezé- sében, a be nem fejezett építkezések számának csökkentésében és az épí­tési határidők lerövidítésében mutatko­zik. Megvannak a feltételek hozzá, hogy az építőipari kapacitásoknak az 5. ötéves tervben előirányzott 48 szá­zalékos növekedését a minisztériumhoz tartozó vállalatoknál túlszárnyaljuk. Ez az eredmény azonban nem nyilvá­nul meg jelentősebb mértékben a fel­adatok tudományos biztosításában, mert az eredményt ugyanakkor elnye­li a beruházási költségek növekedése. Az építőipar irányításának rendszeré­ben elmélyítjük a terv szerepét, amely a válság éveiben a beruházások terü­letén, tehát az építőiparban is meg­rendült. Az építőipari kapacitások szer­kezete egyre jobban alkalmazkodik a beruházási terv követelményeihez. Az 1970—75-ös években növelni kívánjuk például a komplex lakásépítések terje­delmét 67 százalékkal, az ipari beruhá­zásokét 48 százalékkal, a közművesíté- si beruházásokét 93 százalékkal, a szakipari munkáét 87 százalékkal és a járulékos beruházásokét a komplex lakásépítkezéseknél 145 százalékkal. Az 1972—73-as években 6 milliárd 400 millió koronát fektettünk állóesz­közökbe, vagyis 800 millió koronával többet fordítottunk beruházásokra, mint az egész 4. ötéves tervben. Ezzel megvalósításra kerül a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladat, amely szerint előnyben részesítve kell fejlesz­teni az építőanyagok termelését. Emel­lett az egyes termelési ágazatokban fi­gyelembe kell venni az építőanyagok szükségletének jelenlegi valóságos fej­lődését, és ezt egyensúlyban kell tar­tani a rendelkezésre álló forrásokkal. Jelenlegi beruházásaink súlypontja jelenleg cementgyárak, kerámiagyárak építése, építőipari gépek és előregyár­tott építőelemek gyártása. Fogyatékosság a beruházások terüle­tén a bé nem fejezett építkezések nagy száma. Sok minden befolyásnak követ­kezménye ez és a beruházásban részt vevő mindegyik partnernak része van benne. Mi az építőiparban mindenek­előtt a beruházások határidőre való be­fejezéséért vagyunk felelősek, különö­sen ha az építkezés tervezésileg elő volt készítve és anyagilag biztosítva. Hogy fokozatosan ezt a fogyatékossá­got is 1« tudjuk küzdeni, 1973-ban kü­lön rendszerét vezettük be az építke­zések befejezésének. A Szlovákiai Terv- bizottsággal együttműködésben összeál­lítottuk a befejezendő építkezések név­szerinti jegyzékét, felmértük az ezek­hez az építkezésekhez szükséges mun­kák terjedelmét és az építőipari kapaci­tások anyagszükségleteit. A Szlovákiai Tervbizottsággal és a Pénzügyminiszté­riummal együttműködésben gazdasági­lag érdekeltté tettük a vállalatokat a befejezési munkálatok terjedelmének növelésében. E feladatok teljesítésében segítségünkre voltak a párt kerületi és járási bizottságai és alapszervezetei is, amelyek a befejezendő építkezések név­szerinti jegyzékeinek alapján bizonyos ellenőrzést gyakoroltak és segítettek a dolgozók mozgósításában a szükségle­tek biztosítására is. Az idei év első tíz hónapjában 700 millió koronával na­gyobb költségvetési keretben fejeztünk be építkezéseket mint az egész elmúlt év folyamán és megvannak a reális feltételek, hogy csaknem 13 milliárd korona költségvetési értékben fejezzük be tervezett építkezéseket. Nem sike­rült átadnunk név szerint felsorolva valamennyi beruházást. Egyesek befe­jezése késedelmes. Másokat sikerült időelőnnyel befejezni, de ezzel a prob­lémával is a következő években foko­zatosan meg akarunk birkózni. Ezek­nek az intézkedéseknek a célja az épí­tőipari kapacitások további koncentrá­lása és csökkentjük az egyszerre fo­lyó építkezések számát az év folyamán mintegy 300-zal. Ezt az irányvonalat fogjuk energikusan követni a következő években is, teljes mértékben felhasz­nálva az ezen a területen eddig szer­zett ismereteket és tapasztalatokat. Az 5. ötéves terv irányelvei kötelez­ték az SZSZK Építőipari Minisztériumá­nak vállalatait, hogy 2 milliárd 200 millió korona értékben végezzenek épí­tőipari munkákat a Cseh Szocialista Köztársaságban. Az SZSZK Építőipari Minisztériuma a kezdet kezdetétől fe­lelősen és következetesen áll hozzá e feladat biztosításához. Az 5. ötéves tervvel összhangban megszabta a kivi­telező vállalatok számára a munkák terjedelmét az egyes években és meg­állapodott azoknak az építkezéseknek a jegyzékében, amelyeknek e feladato­kat teljesíteni kell. A párt- és kormányszervek határoza­tainak alapján kötelezzük az építőipa­ri szervezeteket, hogy teljes mértékben teljesítsék az építőipari kapacitások át­irányításának biztosítására vonatkozó feladatokat. Ugyanúgy, ahogy a Cseh Szocialista Köztársaságban, biztosítjuk a kapacitá­sok átirányítását Bratislavába is. Különösen igényes probléma az 5. ötéves terv lakásépítési feladatainak teljesítése. Noha a bratislavai beruhá­zások egy részét kapacitások átirányí­tására biztosítjuk, a fő feladatot a be­ruházások biztosításában a bratislavai telephellyel rendelkező építőipari vál­lalatoknak kell ellátniuk. A Cseh Szocialista Köztársaságba és a Bratislavába való kapacitás-átirányí­tások feladatait nem lehet teljesíteni a pártszervek hatékony segítsége nél­kül. Itt politikai segítséget kellene nyújtaniuk az átirányítási feladatoknak az egyes vállalatok részéről való konk­rét megvalósításában a kerületi és já­rási pártbizottságoknak. Az 1974. évi állami terv feladatai a CSKP XIV. kongresszusának határoza­taiból és az össztársadalmi szükségle­tekből indulnak ki. A kapacitások gyors üzembehelyezésére irányulnak éspedig az energiaiparban, a vegyiparban és az építőanyagokat előállító iparban. A fel­adatok igényessége és bonyolultsága abból következik, hogy igen nagyok az igények a kapacitásoknak az épít­kezések befejezésére való összpontosí­tása iránt, az alapvető építőipari ter­melés terjedelmének évi 8 százalékos növekedése és a minőségi mutatók igé­nyessége mellett. Lényeges változások­ra került sor az építőipari kapacitások terjedelmében. A járulékos beruházá­sok terjedelme 1973-hoz képest 25,2 százalékkal és a közművesítési beru­házások terjedelme 20 százalékkal nö­vekedik. Az építkezések befejezésére vonatkozó elképzelések biztosítása cél­jából a mellékágazati építőipari terme­lés kapacitásának növekedési rátája csaknem 13 százalékkal növekedik. Az 1974. évi építőipari terv alapjául a megrendelői-kivételezői kapcsolatok­nak kellene lenniük. Ezeknek minde­nekelőtt az építkezések befejezésére szükséges munkákra és a kiemelt beru­házásokra kellene irányulniuk. Ez a tö­rekvés azonban nem találkozott min­denütt a beruházók megfelelő megér­tésével. A feladatok dologi teljesítésének fel­tétele az építőiparban a szükséges anyagok és házgyári elemek biztosítá­sa. Eddig elhanyagolták ezt az alapve­tő követelményt és néhol még ma is el­hanyagolják. Egyes termelők nem érzik magukat felelősnek a beruházásokhoz szükséges mennyiségű anyagok szállí­tásáért. A feladatok teljesítése elképzelhetet­len a dolgozók kezdeményezésének ki­bontakozása nélkül, mely kezdeménye­zésnek az építőiparban jelentős helye van a jelenben és lesz a jövőben is. Tö­rekvéseink ebben az irányban minde­nekelőtt az 5. ötéves terv mennyiségi és minőségi mutatóinak teljesítésére irányulnak. Sikerrel fejlődik a „Mindenki szo­cialista módon“ mozgalom és a „Szak- szervezeti milliárdért“ akció. A súly­pont ebben az igyekezetben a munka­termelékenység és a hatékonyság nö­velése. A figyelmet a dologi feladatok teljesítésére, valamint a nyers- és alap­anyagok, az energia megtakarítására és az egész termelési folyamat gazda- ságossabbá tételére kell fordítani, amiknek gazdasági vonalon megterem­tik a műszaki és szervezési feltételeit. Fogyatékosság, hogy e törekvés ered­ményei nincsenek az irányítás vala­mennyi szintjén kellőképpen népszerű­sítve. A jelen időszakban bontakozik ki a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság felsza­badításának 30. évfordulója tiszteleté­re indult szocialista verseny. A dolgozók kezdeményezése kibonta­koztatásában felhasználjuk a szovjet tapasztalatokat is, különösen ami a te­vékenység formáit és módszereit ille­ti. Jelenleg például foglalkozunk az úgynevezett Zlogin-féle módszerrel, s ezt alkalmazni kívánjuk a gyakorlat­ban. Ezt a módszert széles körben fej­lesztik a szovjet építőiparban; lénye­ge, hogy a dolgozók kollektívája szer­ződést köt a vállalattal arra vonatko­zóan, hogy az építőipari munkák meg­határozott részét határidőn belül és a tervezett költségkeretek között, a meg­határozót minőségben, meghatározott anyagi érdekeltség mellett elvégzi. Meggyőződésünk, hogy munkánk és eredményeink lényegesen jobbak lesz­nek, ha mi, vezető funkcionáriusok és gazdasági dolgozók, az építőiparban dolgozó kommunisták még hatékonyab­ban együtt fogunk működni a kerületi és járási pártbizottságokkal azon, hogy minőségileg megjavuljon a pártmunka az alapszervezetekben, a vállalatoknál, az üzemekben és az építkezéseken. A párt vezető szerepének követke­zetes érvényesítése érdekében az épí­tőipar feltételei között együttműködés­re törekszünk az üzemi pártszerveze­tekkel, az üzemi és építkezési pártbi­zottságokkal a kiemelt építkezéseken, végrehajtva a CSKP KB ez év júniusi irányelvét az építőipari szervezetek munkájáról az építkezéseken. A mun­kánkat úgy végezzük, hogy megteremt­sük a politikai-szervezési feltételeket ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mér­tékben növekedjék a műszaki értelmi­ség, az újítók elkötelezettsége az igé­nyes építőipari feladatok megvalósítá­sáért és a tervfeladatok egyenletes, ará­nyos teljesítéséért, az ötéves tervnek ebben az évében és a további években. A pártszervezetek a legtöbb munka­helyen mélyebben behatolnak a gazda­sági problémákba és megteremtik a kritikai szemlélet légkörét azzal a cél­lal, hogy növekedjék az építkezések és a termelési folyamatok gazdaságossága, jobb legyen az állóeszközök, a munka­idő kihasználása és megjavuljon a vál­lalaton belüli irányítás. A hozott in­tézkedések főképp a munka- és tech­nológiai fegyelem megszilárdítására irányulnak. Nagyobb figyelmet szentel­nek a dolgozók nevelésének. Mindez kedvezően tükröződik a terv dologi és minőségi mutatóinak teljesítésében is. JólÉus Mi gala elvtárs felszólalása A szlovákiai fa- és bútoripar számá­ra jelentős mérföldkő az ötödik ötéves terv, mert megvalósítás alatt áll a fej­lesztési súlyponti program, melynek célja a hazai nyersanyagok jobb ki­használása. Szó van mindenekelőtt a farostlemezek és a fazuzaléklemezek fejlesztéséről, amelyeket a jelen idő­szakban egyre nagyobb mértékben használnak fel mint szerkezeti anya­gokat a bútoriparban, és széleskörű­en alkalmazzák őket a lakásépítkezés területén is. Az 1973 as terv teljesítésé­nek az elemzése, amit a nyilvános párt­gyűléseken hajtottunk végre, igen po­zitív eredményeket mutat fel azoknak a problémáknak ellenére is, amelyek az anyagi-technikai ellátás ós az új beruházási akciók befejezése tekinte­tében mutatkoznak. Számolunk azzal, hogy a termelés összértékének a ter­vét ebben az évben 15 millfó koronával túlteljesítjük. Sikeresen teljesítjük a piaci termelést is, a szocialista és a tő­késországokba irányuló kivitelt, vala­mint a nyereség tervét is. Az általunk rendezett nyilvános pártgyűléseken foglalkoztunk az egész ötéves terv biz­tosításának a kérdéseivel. Úgy döntöt­tünk, hogy a hatékonyság növelésével oldjuk meg a termelést a meglevő ka­pacitásokkal, s ugyanakkor fontolóra vettük annak jelentőségét is, hogy pót­lólagos és racionalizálási beruházások­kal olyan beruházásokat hajtunk végre, amelyek lehetővé teszik, hogy már 1974-ben és 1975-ben növelhessük a ter­melést. Az eddigi fejlődés azt mutatja, hogy gyorsabban növekedik a bútoripari ter­melés, mint a szerkezeti anyagok ter­melése. Ennek oka, hogy rövidebbek a beruházási ciklusok a bútoriparban, s hogy nem teljesítettünk egyes fel­adatokat a félkészáruk termelésében. Ezért elhatároztuk, hogy rendkívüli in­tézkedésekkel oldjuk meg ezt az el­lentmondást és fokozatosan korlátoz­zuk a furnér, a kontralemezek, a fa­rostlemezek és egyéb olyan anyagok behozatalát, amelyek a bútorgyártáshoz szükségesek, s hogy az 1974. és 1975. évi tervidőszakban növeljük a furnér, a kontralemezek és a lécek gyártását a žarnovicai, a farostlemezek gyártását a zvoleni, a krásnói és a turanyi üzem­ben. E célok elérése azonban a megfe­lelő gépi berendezések beszerzésétől függ. Jelenleg nagy a konjuktúrája a tő­késországokban a fa- ós a bútoripari készítményeknek. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a kivitel növelésével devizát szerezzünk a szükséges anya­gok, illetve berendezések importjához. A lakásépítési terv sikeres teljesítése megnyilvánul abban, hogy kapacitása­ink nem képesek teljes mértékben fe­dezni a lakosság szükségleteit sem mennyiségileg, sem pedig ami a vá­lasztékot illeti. Reméljük, hogy 1974- ben a bútorgyártás növelésével és a piacnak új termékekkel való gazdagítá­sával jelentős fejlődést érünk el a ter­mékfejlesztésben, összhangban a CSKP KB határozataival és a fogyasztók igé­nyeivel. A termékfejlesztési program­ban készült termékeinket bemutattuk a brnói vásáron, és a kereskedelem ér­deklődésének megfelelően fokozatosan beiktatjuk őket termelési programunkba már ebben az évben, de főképp a jö­vő év elején. A fa- és bútoriparra nagy feladatok várnak a termelés korszerűsítése, gé­pesítése és automatizálása területén, ám e feladatokat a gépipar elégtelen­sége folytán nem sikerül olyan ered­ményesen és gyorsan teljesíteni, ahogy azt szeretnénk. A fa- és bútoripari gé­pekben mutatkozó szükségletekről már sokszor beszéltünk, de ezt a problémát eddig nem sikerült megoldani, s jelen­leg az ilyen gépeket a tőkés piacokon vagyunk kénytelenek beszerezni. A fa- és bútoripar termékfejlesztési program­ja szorosan összefügg e termelési ága­zatok kemizálásával. El kell gondol­kodni a vegyi anyagok mennyisége és minősége felett, mivel ezek nélkül nem tudjuk elérni a világszínvonalat. Ha tekintetbe vesszük a munkaerőproblé­mát és a bútoripar jelenlegi helyzetét, kénytelenek vagyunk távlatilag foglal­kozni a fűrészipar, a bútoripar, vala­mint a farostipar korszerűsítésének a kérdésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom