Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-11 / 294. szám, kedd
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája Ján Bróska eJvfárs felszólalása 1973. XII. 11. A CSKP KB és az SZLKP KB gazdasági ügyekkel foglalkozó plenáris üléseinek határozataival kapcsolatban az év elején kidolgoztuk s a vezető gazdasági dolgozók a pártszakszervezeti és ifjúsági szervezeti funkcionáriusok aktíváján megtárgyaltuk a fő feladatokat és célokat, valamint ezek biztosításának módját. Az aktíva hatásos ösztönzés volt az egységes eljáráshoz a kongresszus határozatainak további teljesítésére . és a munkakezdeményezés kibontakoztatására. Az idei év első tíz hónapjában elért eddigi fejlődés és a novemberben elért eredmények megadják a reális feltételeket ahhoz, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság Építőipari Minisztériumának szervezetei 1973-ban teljesítik az alapvető építőipari termelés értékének terjedelmét az építkezések be- . indításában és befejezésében, valamint a terv fő minőségi mutatóinak teljesítésében. A múlt évhez képest például az alapvető építőipari termelés értéke 6 és fél százalékkal és az építőanyag- termelés 5,3 százalékkal növekedik. A lakásépítkezés területén teljesítjük a 26 670 lakás felépítésére és a 24 569 lakás befejezésére vonatkozó tervet. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben befejezünk és átadunk 1756 lakással többet, mint 1972-ben. A kiemelt építkezéseken a feladatokat 104,3 százalékra teljesítjük, emellett nem sikerült kialakítanunk olyan feltételeket, hogy a feladatokat az összes építkezéseken teljesítsük. A termelési folyamat gazdaságosságának növelése területén a két ágazatban együttesen az egy korona értékű teljesítményre számított költségeket a múlt évhez képest 0,38 század fillérrel csökkentettük és megteremtettük a reális feltételeit az évi kutatási terv teljesítésének. Az építőanyagipari ágazatban nem sikerült teljesen megbirkóznunk a feladatokkal éspedig főképp a cementiparban, a žilinai acélkonstruk- ciógyárban és problémák vannak a téglatermelésben is. Egyes vállalatoknál aránytalanságok, vagy lemaradások mutatkoznak. Ezért a CSKP KB osztályával és az SZLKP KB vállalati osztályával együttműködésben elemeztük a helyzet jelenlegi fejlődését e vállalatok feladatainak teljesítésében és segítettünk nekik megoldani a felmerülő problémákat és fogyatékosságokat. A beruházási építkezésben éppen ezért, bizonyos pozitív eredmények ellenére, nem szabad azonban önelégültségbe esnünk, hanem valamennyi érdekelt partnerral együtt hatékony intézkedéseket kell találni, hogyan lehet meggyorsítani és gazdaságosabbá tenni a beruházási folyamatot. Vállalatainknál ós az építkezéseken még mindig vannak fogyatékosságok a munkaszervezésben, a munkaidőalap és az állóeszközök kihasználásában. Nem sikerült szándékaink szerint — a foganatosított intézkedések ellenére sem — a műszakok számának lényeges emelése, jobb eredmények elérése az anyagtakarékosságban és a munka minőségében. Még mindig előfordulnak fogyatékosságok a munka- és a műszaki fegyelem megtartásában. Az építőipar feladatai az 5. ötéves tervben igényesek és elmondhatjuk, hogy igen bonyolultak is. A terjedelem nagyarányú növekedése mellett bonyolultságuk különösen a végrehajtandó szerkezeti változtatásokban, az építőipari kapacitások területi széthelyezé- sében, a be nem fejezett építkezések számának csökkentésében és az építési határidők lerövidítésében mutatkozik. Megvannak a feltételek hozzá, hogy az építőipari kapacitásoknak az 5. ötéves tervben előirányzott 48 százalékos növekedését a minisztériumhoz tartozó vállalatoknál túlszárnyaljuk. Ez az eredmény azonban nem nyilvánul meg jelentősebb mértékben a feladatok tudományos biztosításában, mert az eredményt ugyanakkor elnyeli a beruházási költségek növekedése. Az építőipar irányításának rendszerében elmélyítjük a terv szerepét, amely a válság éveiben a beruházások területén, tehát az építőiparban is megrendült. Az építőipari kapacitások szerkezete egyre jobban alkalmazkodik a beruházási terv követelményeihez. Az 1970—75-ös években növelni kívánjuk például a komplex lakásépítések terjedelmét 67 százalékkal, az ipari beruházásokét 48 százalékkal, a közművesíté- si beruházásokét 93 százalékkal, a szakipari munkáét 87 százalékkal és a járulékos beruházásokét a komplex lakásépítkezéseknél 145 százalékkal. Az 1972—73-as években 6 milliárd 400 millió koronát fektettünk állóeszközökbe, vagyis 800 millió koronával többet fordítottunk beruházásokra, mint az egész 4. ötéves tervben. Ezzel megvalósításra kerül a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladat, amely szerint előnyben részesítve kell fejleszteni az építőanyagok termelését. Emellett az egyes termelési ágazatokban figyelembe kell venni az építőanyagok szükségletének jelenlegi valóságos fejlődését, és ezt egyensúlyban kell tartani a rendelkezésre álló forrásokkal. Jelenlegi beruházásaink súlypontja jelenleg cementgyárak, kerámiagyárak építése, építőipari gépek és előregyártott építőelemek gyártása. Fogyatékosság a beruházások területén a bé nem fejezett építkezések nagy száma. Sok minden befolyásnak következménye ez és a beruházásban részt vevő mindegyik partnernak része van benne. Mi az építőiparban mindenekelőtt a beruházások határidőre való befejezéséért vagyunk felelősek, különösen ha az építkezés tervezésileg elő volt készítve és anyagilag biztosítva. Hogy fokozatosan ezt a fogyatékosságot is 1« tudjuk küzdeni, 1973-ban külön rendszerét vezettük be az építkezések befejezésének. A Szlovákiai Terv- bizottsággal együttműködésben összeállítottuk a befejezendő építkezések névszerinti jegyzékét, felmértük az ezekhez az építkezésekhez szükséges munkák terjedelmét és az építőipari kapacitások anyagszükségleteit. A Szlovákiai Tervbizottsággal és a Pénzügyminisztériummal együttműködésben gazdaságilag érdekeltté tettük a vállalatokat a befejezési munkálatok terjedelmének növelésében. E feladatok teljesítésében segítségünkre voltak a párt kerületi és járási bizottságai és alapszervezetei is, amelyek a befejezendő építkezések névszerinti jegyzékeinek alapján bizonyos ellenőrzést gyakoroltak és segítettek a dolgozók mozgósításában a szükségletek biztosítására is. Az idei év első tíz hónapjában 700 millió koronával nagyobb költségvetési keretben fejeztünk be építkezéseket mint az egész elmúlt év folyamán és megvannak a reális feltételek, hogy csaknem 13 milliárd korona költségvetési értékben fejezzük be tervezett építkezéseket. Nem sikerült átadnunk név szerint felsorolva valamennyi beruházást. Egyesek befejezése késedelmes. Másokat sikerült időelőnnyel befejezni, de ezzel a problémával is a következő években fokozatosan meg akarunk birkózni. Ezeknek az intézkedéseknek a célja az építőipari kapacitások további koncentrálása és csökkentjük az egyszerre folyó építkezések számát az év folyamán mintegy 300-zal. Ezt az irányvonalat fogjuk energikusan követni a következő években is, teljes mértékben felhasználva az ezen a területen eddig szerzett ismereteket és tapasztalatokat. Az 5. ötéves terv irányelvei kötelezték az SZSZK Építőipari Minisztériumának vállalatait, hogy 2 milliárd 200 millió korona értékben végezzenek építőipari munkákat a Cseh Szocialista Köztársaságban. Az SZSZK Építőipari Minisztériuma a kezdet kezdetétől felelősen és következetesen áll hozzá e feladat biztosításához. Az 5. ötéves tervvel összhangban megszabta a kivitelező vállalatok számára a munkák terjedelmét az egyes években és megállapodott azoknak az építkezéseknek a jegyzékében, amelyeknek e feladatokat teljesíteni kell. A párt- és kormányszervek határozatainak alapján kötelezzük az építőipari szervezeteket, hogy teljes mértékben teljesítsék az építőipari kapacitások átirányításának biztosítására vonatkozó feladatokat. Ugyanúgy, ahogy a Cseh Szocialista Köztársaságban, biztosítjuk a kapacitások átirányítását Bratislavába is. Különösen igényes probléma az 5. ötéves terv lakásépítési feladatainak teljesítése. Noha a bratislavai beruházások egy részét kapacitások átirányítására biztosítjuk, a fő feladatot a beruházások biztosításában a bratislavai telephellyel rendelkező építőipari vállalatoknak kell ellátniuk. A Cseh Szocialista Köztársaságba és a Bratislavába való kapacitás-átirányítások feladatait nem lehet teljesíteni a pártszervek hatékony segítsége nélkül. Itt politikai segítséget kellene nyújtaniuk az átirányítási feladatoknak az egyes vállalatok részéről való konkrét megvalósításában a kerületi és járási pártbizottságoknak. Az 1974. évi állami terv feladatai a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból és az össztársadalmi szükségletekből indulnak ki. A kapacitások gyors üzembehelyezésére irányulnak éspedig az energiaiparban, a vegyiparban és az építőanyagokat előállító iparban. A feladatok igényessége és bonyolultsága abból következik, hogy igen nagyok az igények a kapacitásoknak az építkezések befejezésére való összpontosítása iránt, az alapvető építőipari termelés terjedelmének évi 8 százalékos növekedése és a minőségi mutatók igényessége mellett. Lényeges változásokra került sor az építőipari kapacitások terjedelmében. A járulékos beruházások terjedelme 1973-hoz képest 25,2 százalékkal és a közművesítési beruházások terjedelme 20 százalékkal növekedik. Az építkezések befejezésére vonatkozó elképzelések biztosítása céljából a mellékágazati építőipari termelés kapacitásának növekedési rátája csaknem 13 százalékkal növekedik. Az 1974. évi építőipari terv alapjául a megrendelői-kivételezői kapcsolatoknak kellene lenniük. Ezeknek mindenekelőtt az építkezések befejezésére szükséges munkákra és a kiemelt beruházásokra kellene irányulniuk. Ez a törekvés azonban nem találkozott mindenütt a beruházók megfelelő megértésével. A feladatok dologi teljesítésének feltétele az építőiparban a szükséges anyagok és házgyári elemek biztosítása. Eddig elhanyagolták ezt az alapvető követelményt és néhol még ma is elhanyagolják. Egyes termelők nem érzik magukat felelősnek a beruházásokhoz szükséges mennyiségű anyagok szállításáért. A feladatok teljesítése elképzelhetetlen a dolgozók kezdeményezésének kibontakozása nélkül, mely kezdeményezésnek az építőiparban jelentős helye van a jelenben és lesz a jövőben is. Törekvéseink ebben az irányban mindenekelőtt az 5. ötéves terv mennyiségi és minőségi mutatóinak teljesítésére irányulnak. Sikerrel fejlődik a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom és a „Szak- szervezeti milliárdért“ akció. A súlypont ebben az igyekezetben a munkatermelékenység és a hatékonyság növelése. A figyelmet a dologi feladatok teljesítésére, valamint a nyers- és alapanyagok, az energia megtakarítására és az egész termelési folyamat gazda- ságossabbá tételére kell fordítani, amiknek gazdasági vonalon megteremtik a műszaki és szervezési feltételeit. Fogyatékosság, hogy e törekvés eredményei nincsenek az irányítás valamennyi szintjén kellőképpen népszerűsítve. A jelen időszakban bontakozik ki a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadításának 30. évfordulója tiszteletére indult szocialista verseny. A dolgozók kezdeményezése kibontakoztatásában felhasználjuk a szovjet tapasztalatokat is, különösen ami a tevékenység formáit és módszereit illeti. Jelenleg például foglalkozunk az úgynevezett Zlogin-féle módszerrel, s ezt alkalmazni kívánjuk a gyakorlatban. Ezt a módszert széles körben fejlesztik a szovjet építőiparban; lényege, hogy a dolgozók kollektívája szerződést köt a vállalattal arra vonatkozóan, hogy az építőipari munkák meghatározott részét határidőn belül és a tervezett költségkeretek között, a meghatározót minőségben, meghatározott anyagi érdekeltség mellett elvégzi. Meggyőződésünk, hogy munkánk és eredményeink lényegesen jobbak lesznek, ha mi, vezető funkcionáriusok és gazdasági dolgozók, az építőiparban dolgozó kommunisták még hatékonyabban együtt fogunk működni a kerületi és járási pártbizottságokkal azon, hogy minőségileg megjavuljon a pártmunka az alapszervezetekben, a vállalatoknál, az üzemekben és az építkezéseken. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése érdekében az építőipar feltételei között együttműködésre törekszünk az üzemi pártszervezetekkel, az üzemi és építkezési pártbizottságokkal a kiemelt építkezéseken, végrehajtva a CSKP KB ez év júniusi irányelvét az építőipari szervezetek munkájáról az építkezéseken. A munkánkat úgy végezzük, hogy megteremtsük a politikai-szervezési feltételeket ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a műszaki értelmiség, az újítók elkötelezettsége az igényes építőipari feladatok megvalósításáért és a tervfeladatok egyenletes, arányos teljesítéséért, az ötéves tervnek ebben az évében és a további években. A pártszervezetek a legtöbb munkahelyen mélyebben behatolnak a gazdasági problémákba és megteremtik a kritikai szemlélet légkörét azzal a céllal, hogy növekedjék az építkezések és a termelési folyamatok gazdaságossága, jobb legyen az állóeszközök, a munkaidő kihasználása és megjavuljon a vállalaton belüli irányítás. A hozott intézkedések főképp a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítására irányulnak. Nagyobb figyelmet szentelnek a dolgozók nevelésének. Mindez kedvezően tükröződik a terv dologi és minőségi mutatóinak teljesítésében is. JólÉus Mi gala elvtárs felszólalása A szlovákiai fa- és bútoripar számára jelentős mérföldkő az ötödik ötéves terv, mert megvalósítás alatt áll a fejlesztési súlyponti program, melynek célja a hazai nyersanyagok jobb kihasználása. Szó van mindenekelőtt a farostlemezek és a fazuzaléklemezek fejlesztéséről, amelyeket a jelen időszakban egyre nagyobb mértékben használnak fel mint szerkezeti anyagokat a bútoriparban, és széleskörűen alkalmazzák őket a lakásépítkezés területén is. Az 1973 as terv teljesítésének az elemzése, amit a nyilvános pártgyűléseken hajtottunk végre, igen pozitív eredményeket mutat fel azoknak a problémáknak ellenére is, amelyek az anyagi-technikai ellátás ós az új beruházási akciók befejezése tekintetében mutatkoznak. Számolunk azzal, hogy a termelés összértékének a tervét ebben az évben 15 millfó koronával túlteljesítjük. Sikeresen teljesítjük a piaci termelést is, a szocialista és a tőkésországokba irányuló kivitelt, valamint a nyereség tervét is. Az általunk rendezett nyilvános pártgyűléseken foglalkoztunk az egész ötéves terv biztosításának a kérdéseivel. Úgy döntöttünk, hogy a hatékonyság növelésével oldjuk meg a termelést a meglevő kapacitásokkal, s ugyanakkor fontolóra vettük annak jelentőségét is, hogy pótlólagos és racionalizálási beruházásokkal olyan beruházásokat hajtunk végre, amelyek lehetővé teszik, hogy már 1974-ben és 1975-ben növelhessük a termelést. Az eddigi fejlődés azt mutatja, hogy gyorsabban növekedik a bútoripari termelés, mint a szerkezeti anyagok termelése. Ennek oka, hogy rövidebbek a beruházási ciklusok a bútoriparban, s hogy nem teljesítettünk egyes feladatokat a félkészáruk termelésében. Ezért elhatároztuk, hogy rendkívüli intézkedésekkel oldjuk meg ezt az ellentmondást és fokozatosan korlátozzuk a furnér, a kontralemezek, a farostlemezek és egyéb olyan anyagok behozatalát, amelyek a bútorgyártáshoz szükségesek, s hogy az 1974. és 1975. évi tervidőszakban növeljük a furnér, a kontralemezek és a lécek gyártását a žarnovicai, a farostlemezek gyártását a zvoleni, a krásnói és a turanyi üzemben. E célok elérése azonban a megfelelő gépi berendezések beszerzésétől függ. Jelenleg nagy a konjuktúrája a tőkésországokban a fa- ós a bútoripari készítményeknek. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a kivitel növelésével devizát szerezzünk a szükséges anyagok, illetve berendezések importjához. A lakásépítési terv sikeres teljesítése megnyilvánul abban, hogy kapacitásaink nem képesek teljes mértékben fedezni a lakosság szükségleteit sem mennyiségileg, sem pedig ami a választékot illeti. Reméljük, hogy 1974- ben a bútorgyártás növelésével és a piacnak új termékekkel való gazdagításával jelentős fejlődést érünk el a termékfejlesztésben, összhangban a CSKP KB határozataival és a fogyasztók igényeivel. A termékfejlesztési programban készült termékeinket bemutattuk a brnói vásáron, és a kereskedelem érdeklődésének megfelelően fokozatosan beiktatjuk őket termelési programunkba már ebben az évben, de főképp a jövő év elején. A fa- és bútoriparra nagy feladatok várnak a termelés korszerűsítése, gépesítése és automatizálása területén, ám e feladatokat a gépipar elégtelensége folytán nem sikerül olyan eredményesen és gyorsan teljesíteni, ahogy azt szeretnénk. A fa- és bútoripari gépekben mutatkozó szükségletekről már sokszor beszéltünk, de ezt a problémát eddig nem sikerült megoldani, s jelenleg az ilyen gépeket a tőkés piacokon vagyunk kénytelenek beszerezni. A fa- és bútoripar termékfejlesztési programja szorosan összefügg e termelési ágazatok kemizálásával. El kell gondolkodni a vegyi anyagok mennyisége és minősége felett, mivel ezek nélkül nem tudjuk elérni a világszínvonalat. Ha tekintetbe vesszük a munkaerőproblémát és a bútoripar jelenlegi helyzetét, kénytelenek vagyunk távlatilag foglalkozni a fűrészipar, a bútoripar, valamint a farostipar korszerűsítésének a kérdésével.
