Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-06 / 264. szám, kedd
November 2-án országszerte megkezdődtek a szovjet film napjai. A barátsági hónap keretében a hazai mozik 9 új szovjet filmet mutatnak be, s műsorra tűznek több, már korábban sikerrel vetített alkotást. A nagyobb városokban gyermekfilmfesztivált is rendeznek; ennek során hét új film várja a legkisebbeket. Bratislavában november 5-én a Hviezda filmszínházban — szovjet küldöttség részvételével — ünnepi filmbemutatót tartottak; műsorra került a Gavril Jegjazarov rendezte Égő hó című háborús film. Mľ alkotás ismertetésére még visszatérünk.) AZ IONOK ÉS AZ ÉLŐ SZERVEZETEK Jelenet Szergej Geraszimov Szeretni az embert című filmesszó- jéből. SZERETNI AZ EMBERT Jellegzetes atmoszférát, sajátos levegőt áraszt a Szeretni az embert című szovjet film, mely a barátsági hónap egyik leg- órdekesebb és legjelentősebb alkotása. Szép, ám kietleln a szibériai természet. Az örök jég birodalmában élő emberek is mintha a természethez hasonlítanának: kemények, a viszontagságos éghajlat megedzette őket. Itt, távol a civilizációtól ütöttek tanyát, hogy építsék a holnapot, a jövőt, szinte a semmiből teremtsenek városokat, településeket varázsoljanak a jég borította pusztaság helyére. Életük kemény küzdelem, harc a természettel, önmagukkal s a többiek meg nem értésével. Ebben a környezetben játszódik Szergej Geraszimov filmjének története, s ha ismerjük a neves rendező korábbi alkotásait, nem meglepő, hogy új művének cselekményét ebbe a környezetbe „ágyazta“. Köztudott, hogy az alkotóművészt évek óta a kortárs-problémák, a szocialista társadalom építése során felmerülő kérdések Izgatják, figyelme elsősorban az élet összetettsége és sokrétűségei felé irányul. Most bemutatott filmje a mai kérdésekkel foglalkozó filmtrilógiájának (Az újságíró, A tónál) a befejező része. Az alkotásoknak közös a vezérgondolata: az emberek erkölcsi biztonságérzetének és együvé tartozásának a keresése, a szocialista életstílus és az emberek közti kapcsolatok megteremtése. Ebből bizonyára kiderül, hogy a trilógia alkotásait mélységes humanizmus hatja át. s éppen eme erények avatják Geraszimov filmjeit szocialista elkötelezettségű, egyéni hangvételű, hamisítatlan művekké. Míg Az újságíróban az Ural- hegység, A tónál című filmben a Bajkal-tó környékére kalauzolt bennünket a rendező, addig a Szeretni az embert című filmje kockáin Szibéria vidéke elevenedik meg. Norllszk város építőinek munkáját kísérhetjük figyelemmel, a műépítészek tervei a szemük előtt realizálódnak. Tervek, elképzeléseik, ötletek; a holnap városainak arculatát formáló építészek — a film hősei. Egyszerű halandók, hús-vér emberek, még csak nem is hibátlanok, nem tévedhetetlenek. Korunk emberéről, életéről szól tehát Geraszimov filmje, a szocialista embertípust tárja elénk, a ma emberének gondolkodásmódjában végbement változásokat érzékelteti — nyíltan, őszintén. A valóságot nem szépíti, a hibákat nem hallgatja el; a rendefeőre a merész és bátor szókimondás jellemző. Kommunista művészhez méltó, mélyen humanista hitvallás ez, mely a szocialista rend, az élet felvetette összetett problémák megoldását segíti. A téma megválasztásában és művészi feldolgozásában egyaránt érdekes alkotás időszerű mondanivalója művészi ábrázolásmóddal párosul. A gyakori párbeszédes forma, a sajátos formanyelv meggyőzően tolmácsolja az alkotó elképzeléseit. Elismerően szólhatunk a színészek teljesítményéről is, különösen Tamara Makarova, Ana- tolij Szoionyicin és Ljubov Vi- rolajnyena játékáról. TITKOS JELSZÓ: ESŐ ÉS SZÉL Bűnügyi történet, politikai színezettel; a krimi nacionalista banditákról szól, akik szovjetellenes harcot folytatnak. Az izgalmas story kimondottan a krimikre jellemző körülmények között játszódik: sűrű, sötét éjszaka s a nélkülözhetetlen figurák és kellékek: fegyveres banditák, titkos ügynökök, szép nők ** szökteti«, majd — szokás szerint — a banditák lefülelése. Aloiz Brencs rendező ismeri a bűnügyi történeteik alapszabályzatát, feszültséget és fordulatokat tud teremteni, jóllehet a forgatókönyv kissé „vérszegény“. A krimi ennek ellenére szórakoztató, megtekintését különösen a könnyebb fajsúlyú filmek kedvelőinek ajánljuk. —ym— Az ünni»|MM$£s bemutató műsorán szereplő Égő hó című film egyik kockája. Az Egyesült Államok-beli Philadelphiában 1959 nyarán egy kánikulai este érdekes élettani kísérlet színhelye volt az egyik kórház. Egy kis asztalra helyezett fémszekrény előtt fejfájásban, allergiás szénanáthában szendvedő férfi ült. A fémszekrényből villanydrót vezetett a fali csatlakozóhoz. Az orvos bekapcsolta a szerkezetet. Ennek belsejében a kívülről is jól látható kis ventillátor nagy sebességgel forogni kezdeti, halk, távoli zúgás hallatszott, majd enyhén édeskés illat töltötte be a szobát. A „kísérleti alany“ néhány perc múltán azt tapasztalta, hogy rossz közérzete enyhül, levertsége, fajfájása szűnőben van, a nátha tünetei oszladoznak. Félóra elteltével már olyan frissnek érezte magát, mintha valamely hegyvidéki erdőben sétálgatott volna, ahol minden porciká- ját átjárta az üdítő tiszta levegő. Ezután egy másik, az előzőhöz minden tekintetben hasonló készülék elé ültették. E testvér- készüléket is bekapcsolták, és íme a rossz közérzet, a fejfájás, és a szénanáthának minden kellemetlen tünete nyolc-tíz perc múlva fokozott erővel visszatért. Ez a kísérlet bizonyíték volt az orvosi biológia kutatásainak egyik új, érdekes felfedezésére, arra. hogy a levegőben „lebegő“ ionok erősen hatnak az emberre. A fémszekrény ugyanis levegőt ionizáló berendezés — Ionizátor volt. Miről van szó tulajdonképpen? A levegőben nagy tömegben lebegnek ionok. Ezek elektromos töltésű apró részecskék, amelyek úgy keletkeznek, hogy nagy energiák hatására a levegőt alkotó anyagok eredeti atomszerkezete felbomlik: az energiák az atomhéjból elektronokat szakítanak le, illetve az atomszerkezetbe új elektronokat kényszerítenek bele. Ezek az energiák a kozmikus és az ibolyántúli sugár-- zás formájában, a kőzetekben levő radioaktív anyagok sugárhatásaként, zivatarok, vízesések, szél-, por- és homokviharok, valamint atomrobbantások hatására változtatják meg az anyagok atomjainak szerkezetét az előbb említett módon. E hatások eredményeképpen hatalmas meny- nyiségben atomokból keletkezett ion jut a levegőbe, és ezeket mi belélegezzük. Az ionok vagy negatív vagy pozitív elektromos töltésűek. Az imént leírt kísérlet azt bizonyította, hogy a negatív töltésű ionok előnyösen és kellemesen, a pozitív töltésűek pedig hátrányosan, kedvezőtlenül hatnak az ember közérzetére. Tüdőnkbe minden lélegzetvétellel nagy meny- nyiségű ion kerül, állapították meg a kutatók. Ezeket a tüdőn átáramló vér fölveszi, és az emberi test szöveteibe, a sejtekbe szállítja. Valószínűleg ezzel függenek össze — legalábbis részben — az olyanféle élettani tünetek, mint a kedélyállapot váratlan megváltozása, zivatar előtt az állatok nyugtalansága, a légnyomásváltozást megelőző vagy követő reumatikus fájdalmak, a vérnyomás emelkedése, hangyáknak zivatarok előtt szokásos közismert „vándorlása“ stb. A légnyomás csökkenésekor, szélviharok előtt a levegő pozitív ionjainak mennyisége jelentősen gyarapszik. Ez azonban nem mindenkiben vált ki kedvezőtlen élettani tüneteket. Főként az egészséges szervezetű fiatal emberek alkalmazkodnak könnyen a megváltozott körülményekhez. Sokan azonban nagyon is szenvednek miatta. Az idősebbek légszomjra, ízületi fájdalmakra panaszkodnak, az asztmások köhögnek és nehezen lélegzenek, a gyermekek élénksége fokozódik, és szaporodik a bűntények és az ön- gyilkosságok száma. Igaz a fordítottja is: a negatív ionok kellemesen, előnyösen hatnak. Az ember úgy érzi, hogy új erő költözik belé. Egy meteorológus — HOGYAN TELELNEK A ROVAROK? A rovarok népes csoportjába nagyon sok változatos külsejű gerinctelen állat tartozik. Valamennyinek hat lába van, de a szárnyuk nagyon eltérő. Eszerint különböztetünk meg legyeket, szitakötőket, poloskákat, tücsköket, lepkéket, darazsakat, bogarakat, hogy csak néhányat említsünk az ismertebbek közül. A rovarok nagy része télire elpusztul és csak fagyálló petéik maradnak fenn, hogy a követ- köző évben újabb nemzedékek fejlődjenek belőlük. Vannak olyan fajok is, amelyeknek az álcái vagy a bábjai telelnek át. Ezek farepedésekbe, kéreg alá, kövek közé vagy a földbe húzódnak a hideg ellen. De vannak olyanok is, amelyek kifejlett állat alakjában vészelik át a telet. Ezeket újra két csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy télire dermedt, tetszhalott állapotba merülnek-e, amelyből csak az első tavaszi meleg oldja fel őket, vagy pedig megfelelően elrejtőzködve télen is táplálkoznak. Az utóbbiak közül a korhadt fában élő bogarak vagy az olyan rovarok, amelyek élelmet raktároztak el, télen is zavartalanul tovább élhetnek. Legismertebbek ez utóbbiak közül a rovarállamban élő méhek és hangyák, amelyek egész éven át gyűjtik a télire- valót. Egészen különlegesen telel a közkedvelt hétpettyes katicabogár. Az őszi, hűvös idők beálltával nagy területről sereglenek össze, s valami kisebb fa vagy bokor alatt, a gyökerek közé nyomakodva, szorosan összebújva, egymást melegítve merülnek téli álomba. Az első melegebb márciusi nap azután felébreszti őket és meggémberedett tagjaikat szétmeresztve lassan elszélednek a szélrózsa minden irányába. Hansell — egyszer az erdő mentén sétált kislányával, miközben a látóhatár szélén zivatar vonult el. Gyermeke magatartásán megfigyelte, miként hat a levegő negatív Ionjainak szaporodása az érzékeny emberi szervezetre. Ez a Hansell volt az, aki Amerikában a 30-as évek elején a mesterségesen keltett ionoknak az emberre gyakorolt hatását észlelte és megindította az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Megfigyelte, hogy az elektrosztatikus generátor mellett dolgozó munkás kedélyállapota milyen hullámzóan változik: hol rendkívül vidám, derűs, kiegyensúlyozott, hol pedig feldúlt Idegállapotú, fáradt, lehangolt, kimerült. E feltűnő jelenség okát kutatva megállapította, hogy az első esetben a villamos berendezés nagy mennyiségű negatív iont, a második esetben pedig pozitív ionokat termelt. Annak földerítése, hogy a bennünket környező levegő miként töltődik ionokkal, tíz-tizenöt évvel ezelőtt rendkívül fontos tudományos feladattá vált elsősorban a búvárhajók, az űrhajók, illetve a rakéták építése során. A nagy lendülettel megindult kutatások bámulatra méltó fölfedezésekre vezettek. A szovjet kutatók vizsgálata szerint a negatív ionok száma a tengerparton hullámzáskor, illetve csendes időben fenyőerdőkben a legnagyobb. A levegő a nyári melegben általában reggel és este tartalmazza a legtöbb negatív iont. Megfigyelték, hogy a negatív ionok hatására csökken a vérnyomás, kedvezőbb a vérösszetétel, élénkül a figyelem, nő a munkaképesség stb. Több száz allergiás, szénanáthában és légúti asztmában szendvedő betegen végeztek élettani kísérleteket. Ezek során kiderült, hogyha sok negatív ion kerül a szervezetbe, a betegek 63 százalékának állapota szemmelláthatőan javul. Az agyvelő elektromos hullámait vizsgálva kiderült, hogy a negatív ionok enyhítik a súlyos fájdalmakat. Különösen meglepő volt az, amit az égési sebek kezelésekor tapasztaltak. Egyszer egy olyan munkás került a kórházba, akinek a hátán és a lábán a forró gőz másodfokú égési sebeket okozott. Szörnyű fájdalmai már tíz percnyi negatív kezelés után megszűntek, s a rendszeres időközben belélegeztetett negatív ionok jóvoltából olyannyira sikerült biztosítani nyugodt gyógyításának feltételeit, hogy semmiféle fájdalomcsillapítóra nem volt szüksége. A kórházban ezután ionizációs szobát rendeztek be. A tapasztalatok szerint már 8—10 perces kezelés jelentős javulást eredményez. Ezek a sikerek arra ösztönözték a kutatókat, hogy a negatív kezelést más területekre, így elsősorban a nehéz műtétek utókezelésére is kiterjesszék. Egy nyolchónapos kísérleti időszak során például 138 beteget részesítettek a műtétet követő két napon Ionizációs kezelésben. Közülük 79-nek (57 százalék) teljesen megszűnt, vagy legalábbis jelentősen csökkent a fájdalma. Később a barkeley-i egyetem orvostudósai azt is felderítették, hogy miként hatnak az ionok az olyan emberekre, akiknek nyálkahártyája allergiás érzékeny a levegőben lebegő allergén- ként ható apró izgató testekre. A légcsövet és a hörgőket apró csillószőrök borítják, s ezek a légutakban állandó, élénk, fölfelé csapkodó mozgást végeznek, percenként átlagosan 900-at. Ezzel a tüdőnkbe kerülő levegő megtisztul a szennyeződésektől. E mechanikus légtisztítás a nyálkahártyák vegyi (váladékképző) hatásával együttesen érvényesül. Amikor megvizsgálták, hogy hogyan hatnak a negatív ionok a légutakra, kiderült: a csillószőrök percenkénti mozgása átlagosan 900-ról 1200-ra vagy e fölé emelkedett, s ugyanakkor a nyálkahártya váladékképző hatása is fokozódik. Ellenben pozitív ionok hatásaként a mozgás szaporasága 600-ra vagy még kevesebbre csökken, és a váladékképzés is apad. Rendkívül érdekes a kutatóknak az a felfedezése is, hogy a pozitív Ionokhoz hasonlóan a cigarettafüst is csökkenti a csillószőrök mozgását ós a nyálkahártya válladékképzését. Némely kutató feltételezi, hogy a cigaretta éppen ezzel okozza a statisztikailag is igazolhatóan gyakori rákos megbetegedést. A dohányzó ember légútjainak csillószőrei ugyanis kevésbé látják el légtisztító szerepüket. Ma még nem tudjuk, hogy a negatív ionok mi módon fejtik ki kedvező élettani hatásukat. A kérdésnek több szaktekintélye úgy véli, hogy a szervezet oxigénfelvevő képessége részben a negatív ionoktól függ. Eszerint a negatív ionok meggyorsíthatják az oxigénnek a sejtekbe, a szövetekbe való juttatását, és élénkítő hatásuk hasonlít ahhoz, mint amikor az ember tiszta oxigént vagy oxigénben dús levegőt lélegzik be. Ellenben a pozitív ionok gátolják az oxigénfelvételt, és körülbelül olyan hatást fejtenek ki, mint az úgynevezett „hegyi betegség“ (oxigénhiány nagy magasságokban a tengerszint felett, például magas hegyekben). A kutatók — bármi is legyen az ionok hatás- mechanizmusa — elérkezettnek látják az időt arra, hogy az orvosok, az ipar, különösképpen az építőipar széles körben foglalkozzék a lakások és a munkahelyek ionos kondicionálásának kérdésével. A szovjet kutatók tapasztalata szerint a levegő mesterséges ionizál ásűnak a mezőgazdaságban is hasznát vehetjük. Negatív ionok hatására például a tyúkok tojáshozama, a tehéntej zsírtartalma és a birkák gyapjának minősége javul, illetve növekszik. (dl) 0 J FILMEK
