Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-01 / 260. szám, csütörtök

Nyilvános taggyűlésre készülnek Munkában az előkészítő bizottság £ 1200 családot lá­togatnak meg 0 Jól kihasználják az agitációs közpon­tot és a forradalmi emlékszobát 0 Megvalósul a válasz­tási program A kommunista párt politikája megvalósításában mindig szá­mított a dolgozók legszélesebb tömegeinek részvételére. Ez ért­hető is, hiszen a pártpolitika va­lamennyiünk érdekeit magában foglalja. Mindebből természete­sen következik, hogy a párt a dolgozókkal való szoros kap­csolat állandó szilárdítására törekszik. Ennek jő példája a napjainkban kezdődő agitációs napok és nyilvános pártgyűlé­sek rendezése. Néhány helyen már túl is jutottak a fontos eseményen, a legtöbb község­ben és városban azonban most készülnek az agitációs napokra és a nyilvános gyűlésekre. Ala­pos felkészülés nélkül ugyanis nem várható jelentős eredmény az említett rendezvényektől. Tudják ezt a sládkoviCovóiak (diószegiek) is, akik a siker érdekében héttagú előkészítő bizottságot is létrehoztak. Részt vettünk a bizottság ülésén. A bizotiságot a Nemzeti Front helyi szervezete, a helyi pártszerve­zetek vezetősége, a hnb, a mű­velődési otthon és a CSSZBSZ helyi szervezete hozta létre. A bizottság feladata ismertetni az agitátorokkal azokat a tudni­valókat, melyekre a polgárok meglátogatásakor szükségük lesz. Az agitkettősök meghívják az embereket a barátsági hó­nap helyi rendezvényeire, a pártszervezetek nyilvános gyű­lésére és beszámolnak nekik a választási program teljesítésé­ről, illetve további feladataik­ról. Ha az agitációs napok kez­detéig elkészülnek a megren­delt nyomtatványok, akkor a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára vállalt egyéni kö­telezettségeket is aláíratják a polgárokkal, és átveszik tőlük a kitöltött nyomtatványokat. Diószegen negyven agitkettős mintegy 1200 családot látogat meg. Az agitátorok választókör­zetek szerint keresik fel a csa­ládokat. Az agitkettősök kivá­lasztásakor arra ügyelnek, hogy a dolgozók minél alapo­sabb tájékoztatása és aktivi­zálása érdekében az egyik agi­tátor párttag, a másik pedig képvisel# legyen. Az agitátorok feljegyzik a lakosság észrevé­teleit és tájékoztatják róluk a pártszervezetet, Illetve a he­lyi nemzeti bizottságot. A lakosok részéről a legna­gyobb érdeklődés előrelátható­lag a célkitűzések teljesítése iránt nyilvánul majd meg. Ezen a téren az agitátorok szép eredményekről számolhatnak be, hiszen a programból eddig mindent megvalósítottak. Ebben az évben már csak a temető bekerítését kell befejezni. Jö­1973 XI. 1. Amikor beléptem a bratisla­vai Matador gyár kapuján, rögtön szemembe tűnt egy nagy tábla „A gyár legjobb dolgo­zói“ felirattal, s alatta több arckép. Csóka Éliás arcképét is itt láttam. Ö már a háború előtt is ebben a gyárban dol­gozott. A felszabadulás után 1946-ban ismét ide tért vissza. — Az egész üzem romba dőlt — emlékezik vissza. Egy ép gép sem volt, sok időbe telt, míg felépítettük a romba dőlt épületeket, megjavítottunk né­hány gépet, és végül megkezd­hettük a termelést. Először mint marós, később mint normázó dolgozott. Je­lenleg a gépek karbantartása a feladata. A karbantartók 9-tagú kollektívájának a veze­tője, és ő felel a második rész­leg gépeiért. Kötelességét be­csületesen teljesíti. Jó munká­jáért már többször részesült dicséretben és többször üzemi kitüntetésben. A gyárban ell- töltött 27 év alatt munkatársai, valamint a vezetőség megked­velték. Odaadása és a gyárhoz való hűsége példás. Gazdag szaktudását szívesen átadja a fiataloknak. Több fiatul dolgo­zót nevelt és vezetett be a szakma ismeretébe. Mikor mun­kahelyén meglátogattam, egy hatalmas gép mellett találtam; nem egyedül, mint később meg­vőre megkezdik egy szabadtéri színpad építését. Sokkal rosz- szab a helyzet a faluban a lakásépítés terén. Ennek főleg az alagcsőhálozat hiánya az oka. Ivóvízgondjai is vannak a községnek. Mindössze egy arté­zi kút áll a lakosok rendelke­zésére. A propagandatevékenységben általában, de az agitációs na­pok idején különösen fontos szerepet játszik az agitációs központ és a gyakran látoga­tott forradalmi emlékszoba. Drduš Tibor, az agitációs köz­pont vezetője elmondotta, hogy erre a célra a hnb üléstermét használják. Az agitációs köz­pontban rendszeresen rendez­nek különféle kiállításokat. Jelenleg a járás műkedvelő fényképészeinek munkáit te­kinthetik meg a község lakosai, legközelebb pedig képzőművé­szeti kiállítás lesz az agitációs központban. Azután a Nőszö­vetség helyi szervezetével kar­öltve népművészeti tárgyakat, hímzéseket állítanak ki. Az agi­tációs központot jól kihasznál­ják. Benne ülésezik például a hnb polgári ügyeket intéző tes- tülete és a Nemzeti Front he­lyi szervezete. Az agitációs köz­pont együttműködik a helyi tö­megszervezetekkel. Az agitációs központhoz ha­sonló szerepet tölt be a szépen berendezett helyi forradalmi emlékszoba is. Ezt a Diószegi Cukorgyár egykori tulajdonosá­nak a villájában rendezték be. Vezetője Molnár Károly peda­gógus, a Nemzeti Front helyi szervezetének az aielnöke, a pártbizottságnak és a hnb ta­nácsának a tagja. Az emlékszo­ba híven tükrözi a község és környékének gazdag forradalmi hagyományait. A mai lakosok, de főleg a fiatalok az össze­gyűjtött anyag révén egyebek közt megtudhatják azt, hogy a falu lakosai közül nyolcán részt vettek a Nagy Októberi Szocia­lista- Forradalomban, 41-en pe­dig a Magyar Tanácsköztársasá­gért vívott harcokban. A bur­zsoá köztársaság idején 25 me­zőgazdasági, illetve ipari sztrájkban vettek részt. A párt- szervezet 1921-ben alakult meg a faluban. Az emlékszobát az iskola tanulói főleg a polgári nevelési órákon tanultak kie­gészítésére használják fel. Szov­jet, magyar és kubai látogatói is voltak már a. diószegi forra­dalmi emlékszobának. Az agitá­ciós tevékenység keretében né­mely rendezvényre a forradalmi emlékszobában kerül sor. Az agitációs napok alkalmából is teljes mértékben ki akarják használni. FÜLÖP IMRE Egyenlő jogok es kotefesseciek A munkaképes cigányoknak 67,8 százaléka dolgozik Nem osztályozzák a cigány ta­nulók 35,4 százalékát # Üj óvcdák épülnek H Felszámolják a cigánytelepeket # Se­gítséget nyújtani — felelősségre vonni Sokrétű, bonyolult probléma a cigányok gazdasági és kulturá­lis felemelkedésének a megoldása. Bár e téren évtizedek óta rendeletek szabják meg a feladatokat, az anyagi ráfordítás nem mindenütt hozta meg a feltételezett eredményt. Hiányzott az át­gondolt koncepció, az egységes eljárás. Szlovákiában a XIV. pártkongresszus határozata alapján dolgozták ki a cigányokról való gondoskodás tervét. Az alapelv: teljes foglalkoztatottság el­érése, biztosítani a fiataloknak a szakképzettség megszerzését, megoldani a lakáskérdést. Mivel a legjelentősebb emberformáló erő a munkahelyi kollektíva, első helyen szerepel a foglalkozta­tottság bővítése. Bár e téren az elmúlt időszakban jelentős eredményeket értünk el, távolról sem lehetünk elégedettek. .Munkaerő tartalék Szlovákiában 1.972-ben és az idei év első felében 7821-gyel nőtt a munkaviszonyban levő cigányok száma, és élérte a 47 696-ot. Átmenetileg 10 789 elgyén vállalt munkát. Az ál­landóan és az átmenetileg fog­lalkoztatottak száma 58 485, a munkaképes korban levő cigányoknak 67,8 százaléka. Az elmúlt években átlag 2000-rel nőtt évente a munkaviszonyban levő cigányok száma. 1973. jú­nius 30-án 177 064 cigány élt Szlovákiában, 8857 személlyel több, mint 1972. január 1-én. Vagyis másfél év alatt 5,3 szá­zalékkal nőtt a cigányok szá­ma. A munkaképes nőknek 43,5 százaléka van állandó vagy átmeneti munkaviszony­ban. A fenti -zámok is bizo­nyítják, milyen jelentős e terü­leten a munkaerőtartalékunk. Az óvodában kell kezdenünk Lényegesen javult az iskola- köteles kort elérő gyermekek­ről való gondoskodás. 3008 gyermelk, a 3—5 éves korban levőknek 16,8 százaléka jár óvodába. Jelenleg 13 óvoda épül 720 gyermek számára. Az a cél, hogy az általános isko­la megkezdése előtt legkeve­sebb egy évet minden gyermek óvodába járjon. Akik óvodába járnak, azok aránylag jó ered­ményt érnek^ el az első osz­tályban. Sajnos, igen sok szülő egyáltalán nem igényli, hogy gyermeke tanuljon és elvégez­ze az általános iskolát. Az 1972—73-as tanévben egy-egy cigánygyermek átlag 142 órát hiányzott. Bárv ez 22 órával ke­vesebb, mint az előző évben, még így is sok a mulasztás. Ugyanakkor 15 364 tanulót — az iskolába járó cigánygyer­mekek 35,4 százalékát — nem tudták osztályozni. A múlt év­ben a 15 éveseknek csupán 16,4 százaléka végzett 9 osz­tályt, a többiek — 1170 tanu­ló — a 2—6. osztályból hagy­ták el az iskolát. Ezek a számok világosan ér­zékeltetik a fogyatékosságokat és egyben a feladatokat is. A tudtam, tanítványának, egy végzős tanulónak magyarázta a henger működését. — A fiatalok ügyesek, csak türelmesnek kell hozzájuk len­ni, meg kelil érteni őket és akkor az ember nem csalódik bennük. Most négy harmadikos tanulót bíztak rám. Remélem jó szakemberek lesznek. Beszél­getésre niincs sok időm — mondja. Két prést kell meg­javítani a csoportunknak, kü­lönben csökken a termelés, azt pedig nem engedhetjük meg magunknak — magyarázza. „NAGYON JŐ ÉRZÉS...” Csóka Éliás kommunista, a szakszervezet, a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség és a népi milícia tagja. Gyári mun­kája mellett mindegyik tömeg- szervezet munkájából kiveszi részét. Hosszú időn keresztül az üzemi szakszervezetnek, most a 8. részleg szakszerveze­tének elnöke. 1950-ben lépett be a CSKP-ba, a népi milíciába. Már több ízben részesült kitün­tetésben, mint példás milicista. 1971-ben pedig a CSKP megala­kulásának évfordulóján emlék­érmet kapott. A párt nehéz éveiben, 1968—69-ben is szilár­dan helytállt. A gazdasági, po­litikai, valamint közéleti mun­kájában elért sikereiért az idén „Az ipar érdemes dolgo­zója“ kitüntetést adományozták neki. — Mit jelent ez önnek? — Egy újabb elismerést, s nagyon jó érzés, ha az ember tudje, hogy hasznos munkát végez, és azt értékelik is. Csóka Éliás 54 éves. Pár év múlva nyugdíjba megy. — Igen. Ez nem jelenti azt, hogy már nem fogok dolgozni. Igaz, kevesebbet, mint most, de amíg erőm engedi, nem hagyom itt ezt a gyárat, ahol életem nagy részét eltöltöttem. pedagógusoknak, az iskolaügyi szerveknek, a nemzeti bizottsá­goknak karöltve kell biztosíta­niuk az eredményesebb oktató­nevelő munkát, mindenekel’.őtt azt, hogy csökkenjen az iga­zolatlanul hiányzók száma. A nemzeti bizottságoknak a tör­vények és a rendeletek lehető­séget nyújtanak megfelelő szankciók foganatosítására azokkal a szülőkkel szemben, akik elmulasztják alapvető szü­lői kötelességük teljesítését, nem járatják iskolába gyerme­keiket. Nagy kárt okoz az „elnéző“ szemlélet, mert a ci- gányfialalok százai nőnek fel anélkül, hogy alapműveltséget szereznének és szakmát tanulnának. Ok a legjobb eset­ben segédmunkások lehetnek, de a tapasztalatok szerint so­kan közülük nem érzik szük­ségét annak, hogy dolgozza­nak. Nem engedhető meg, hogy a tizenévesek jelentős csoport­jaiban ne alakuljon ki a kör­nyezetváltoztatás igénye és felnőve hasonló életmódot foly­tassanak, mint szüleik. A ci­gányfiatalok, akik elvégzik a kilenc osztályt, megszerzik a szükséges ismereteket, szakmát tanulnak, sőt közülük egyesek középiskolába kerülnek. Belő­lük már rendszerint jó szak­munkás lesz. Bennük már kifej­lődött az igény: úgy akarnak élni, mint az állampolgárok többsége. Akik viszont csupán a 3.-5. osztályig jutnak el 15 éves korukig, rendszerint minden egyéb igény nélkül csupán „élni“ akarnak. A 40— 50 évesek életszemlélete már nehezen formálható, sokan kö­zülük a „nekünk így jó“ állás­pontot képviselik. Viszont azért kell jobban élni a törvényes lehetőségekkel, hogy a felnö­vekvő nemzedék, a mai tizen­évesek között mind kevesebb legyen azok száma, akik á „hagyományos“ körülmények között akarnak élni. Többet tenni önerőből Az elmúlt másfél évben az előző évekhez viszonyítva lé­nyegesen nagyobb összeget fordítottak a cigánycsaládok lakáskérdésének a megoldásá­ra. Felszámoltak több cigány- települést, lebontottak 699 vis­kót, melyekben 840 család la­kott. Állami és üzemi lakásba 119 család költözött, 398 csa­lád a községükben vásárolt ré­gi házat, 323-an pedig a ma­guk építette családi házba köl­töztek. Jelelnleg 707 család épít családi házat. A nemzeti bizottság a 984 kérelmező kö­zül eddig 496 személynek en­gedélyezte családi ház építésé­nek a megkezdését. Elismerés­sel kell szólni arról, hogy sok üzem hatékonyan segít cigány alkalmazottainak a jobb lakás- körülménynek megteremtésé­ben. Viszont az sem egyedi eset, hogy még a munkaerő- hiánnyal küzdő üzemek is el­utasítják a cigány jelentkező­kelt. E téren azóta észlelhető javulás, amióta egyes járások­ban a jnb munkaügyi osztálya megszabta az üzemeknek, hogy mennyi cigány munkást kell felvenniük. Más kérdés, miként gondosk dik a szakszervezet a felvett cigányokról. Kevés az olyan üzem, mint a füleki Ko- vosmalt, ahol a kollektívák megragadnak minden alkalmat és hatnak az újonnan érke­zettekre. Átsegítik őket a kez­deti akadályokon, igyekeznek formálni véleményüket, hogy felismerjék: becsüleltes munka jukkái önmaguk szabják meg emberi értéküket. A déli járásokban szinte minden üzemben dolgoznak ci­gányok és gyakorta jelentkez­nek újabb egyének, akik dol­gozni szeretnének. Az igazság­hoz tartozik, hogy sokan visz- szaélnek az előlegezett biza­lommal, gyorsan kilépnek, vagy sokat hiányoznak. Ugyanezen üzemben ismernek becsületes dolgozó cigányokat, akik ta­karékoskodnak, saját erejükből és az üzem segítségével! oldják meg lakásgondjaikat és példá­san gondoskodnak gyermekeik neveléséről. így az üzemekben az emberek többsége az ismert pozitív és negatív példák alap­ján formál véleményt a cigá­nyokról. E téren az általáno­sítás mindenképpen káros. Társadalmunk érdeke, hogy a cigányok olyan gazdasági, kulturális színvonalon éljenek, mint az ország többi lakosa. Tény, nem könnyű megvalósí­tani az azonos jogok és köte­lességek elvét a gyakorlatban. Főként ott nem, ahol az egyik fél csupán a jogokat, a másik viszont csak a kötelességeket emlelgeti. Tapasztalatok bizo­nyítják: az anyagi ráfordítá­son túl berögződött szemléle­teket kell megváltoztatni ah­hoz, hogy gyorsabb ütemű le­hessen a cigányok gazdasági, kulturális felemelkedése. Pon­tosabban: az anyagi segít­ségnyújtással párhuzamban kell szorgalmazni a maradi szem­léletek felszámolását. Nemcsak a cigányok döntő többségénél kell elérni szemléletváltozási, hanem egyes községek lakosai­nál is. Mert a cigányokról va­ló komplex gondoskodás tervét csak akkor sikerül következe­teken megvalósítani, ha a nem­zeti bizottságok is jobban él­nek törvényes jogaikkal — se­gítséget nyújtani és felelősség­re vonni —, s maguk a cigá­nyok nemcsak „várják a válto­zást“, hanem az eddiginél ők maguk is többet tesznek fel- emelkedésük érdekében. CSETÖJÁNOS Exportra termelnek MILICKY JOLÁN A Tesla nemzeti vállalat Liptovský Hrádok-i üzeme dolgozói a Szovjetunió számára 1 millió 100 ezer és a Magyar Népk'j'tár­saság számára 800 000 darab „Tesla-relét“ gyártanak az idén. A feladat jelemns részét már teljesítették. Felvételünkön: Anna Kitová, az ifjú;.ái4i szocialista munkabrigád tagja a „Tesla-riílé működését ellenőrzi. (Felvétel: M. Mendrej — CSTKJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom